Előfizetés

Orbán: Majd az idő megoldja az orosz vakcinával kapcsolatos bizalmatlanságot

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2021.02.05. 17:02

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A miniszterelnök arról is beszélt: a magyarok európai mértékben is kiemelkedő arányban tartják be a szabályokat.
A gyorsaságot nevezte a legfontosabbnak a koronavírus elleni vakcina beszerzésében Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, miután tárgyalt cseh kollégájával, Andrej Babissal.
„Aki gyors, életet ment, aki lassú, életet veszít”

– fogalmazott a közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor.

Az MTI tudósítása szerint hangsúlyozta, hogy ezért nem lehet Brüsszelre várni, mert a brüsszeli vakcinabeszerzés lassú.
„Tanulni akarunk egymástól, hogy hogyan tudjuk felgyorsítani a vakcinabeszerzést”

– mondta a kormányfő, miután megosztotta cseh hivatali partnerével az orosz és a kínai vakcina beszerzésével és vizsgálatával kapcsolatos magyar tapasztalatokat.

A miniszterelnök jelezte, hogy Szerbiában már tömegesen alkalmazzák a kínai és az orosz oltóanyagot, ezért megosztották a Szerbián keresztül gyűjtött tapasztalatokat is. Kiemelte, hogy
a magyarok európai mértékben is kiemelkedő arányban tartják be a szabályokat, ami összefügghet azzal, hogy nemzeti konzultációt folytattak a korlátozásokról.

Így lesz a nyitásnál is – erősítette meg –, egy újabb, február közepétől március elejéig tartó konzultáción kérdezik majd meg az embereket például arról, hogy egy vagy több lépésben történjen-e a nyitás, mindenkire kiterjedjen vagy csak egy bizonyos körre. Hozzátette, Andrej Babissal szemben van egy előnye, az, hogy neki nem koalíciós kormányt kell vezetnie, így a döntéshozatal gördülékeny lehet. A tárgyaláson beszámolt cseh kollégájának arról is – folytatta a kormányfő –, hogy Magyarország megindította a gazdaság-újraindítási akciótervet. Arról is beszélt, hogy a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) gazdasági értelemben nagyon szép reményekkel jöhetnek ki a járvány okozta megpróbáltatásból, és a korábbiaknál is gyorsabban csökkenthetik „azt a lemaradást, amit a történelem ránk mért”. Csehországról szólva Orbán Viktor hangsúlyozta: Csehországnak van egy nimbusza Magyarországon, Andrej Babis miniszterelnökről pedig mindenki tudja, hogy Európa legjobb pénzügyminisztere volt. A jó magyar-cseh kapcsolat a Csehországban élő 15 ezer magyar szempontjából is fontos – tette hozzá. Arra is kitért, hogy Csehországban a legalacsonyabb a munkanélküliség Európában, őt követi Németország, majd Magyarország a harmadik a sorban. Méltatta továbbá a cseh demográfiai helyzetet, azt, hogy – Magyarországgal ellentétben – Csehországban az elmúlt 20-30 évben több mint félmillióval nőtt a cseh állampolgárok száma. Orbán Viktor kérdésre arról is beszélt, hogy
most vakcinát kell szerezni, és nem most kell megvitatni azt a kérdést, hogy lehetett volna-e jobban, gyorsabban vagy másképpen tenni ezt az unióban.

Hozzátette, nem érdemes sem a vakcina, sem a védekezés kérdését átpolitizálni. Az orosz vakcinát firtató felvetésre a kormányfő azt felelte:
az ezzel kapcsolatos bizalmatlanságot majd az idő megoldja.

Elmondta továbbá, hogy egyelőre több az oltásra regisztráltak száma Magyarországon – és az oltási kapacitás is nagyobb –, mint a vakcina.
„Minden nap azon dolgozunk, hogy újabb és újabb adagokat szerezzünk bárhonnan is, olyan vakcinát, amely kiállja a magyar biztonsági előírások próbáját”

– jelentette ki.

Andrej Babis arról beszélt, hogy a koronavírus elleni oltóanyag nem politikai, hanem biztonsági kérdés, így a vakcina származási helye sem tehető politikai kérdéssé. A cseh politikus a közös sajtótájékoztatón kijelentette: a legjobb oltóanyag az, amelyik biztonságos és azonnal rendelkezésre áll. Elegendő vakcinával azonban jelenleg Csehország sem rendelkezik. Beszámolt arról, hogy részletes tájékoztatást kapott a magyar víruskezelésről, és arról is, hogyan zajlik Magyarországon azon vakcinák engedélyezése, amelyek használatát az Európai Unió még nem hagyta jóvá. Azt mondta, ezek esetében Csehország is hasonlóan járna el, mint Magyarország. A magyar fél ugyancsak tájékoztatta a cseh delegáció tagjait a tisztiorvosi szolgálat járványkezelő tevékenységéről, valamint az egyéb hatóanyagok alkalmazásáról. Andrej Babis megjegyezte: már tavaly novemberben ide kellett volna látogatnia e célból, és sajnálja, hogy ezt nem tette meg, mert számos hasznos információt kapott a magyar szakemberektől. Köszönetet mondott azért a százötven lélegeztetőgépért is, amelyet Magyarország ajánlott fel Csehországnak. Kérdésre válaszolva beszámolt arról is: Angela Merkel német kancellár arról tájékoztatta őt, hogy szorgalmazni fogja az orosz és a kínai oltóanyag európai engedélyeztetését. Emlékeztetett: az unió 2,3 milliárd oltóanyagot rendelt és ezekért 3 milliárd dollár előleget fizetett, de a szállítás mégis akadozik.
„Nekünk emiatt cselekednünk kell, nincs időnk”

– fogalmazott a cseh kormányfő.

Titkolózó kuratórium a Corvinuson

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.02.05. 16:54

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az egyetem kutatóprofesszora azt mondta: az egyetem költségvetését sem közlik, csak utólag, részletekben. Volt, hogy azzal érveltek, hogy hoznak még befektetőket, de hogy kiket, az is titkos.
Van, ami nem változott. Ami viszont változott, az csak rosszabb lett. Ez nem tekinthető túl nagy eredménynek – összegezte a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) elmúlt másfél évét Deák Dániel, az egyetem kutatóprofesszora egy, az Oktatói Hálózat által szervezett csütörtök esti online beszélgetésen, melynek résztvevői az egyetemi autonómia kérdését járták körül. A témának ismét jó apropót adnak a kormány felsőoktatási átalakítási tervei: hamarosan 15-re emelkedik azoknak az állami egyetemeknek a száma, amelyeket vagyonkezelő alapítványok fenntartásába adnak át. Az első ilyen egyetem épp a BCE volt, amely 2019 júliusától működik alapítványi intézményként, és amelyet egy hattagú – a Fidesz-kormányhoz közeli szereplőkből álló – kuratórium irányít. Deák Dániel szerint ezzel lényegében csak annyi változott, hogy az állami felügyelet formálisból informálissá vált az egyetem felett. Az oktatók, hallgatók pedig nem láthatnak bele a belső folyamatokba. – Titkos kuratóriumi ülések zajlanak, titkos jegyzőkönyvekkel. Az egyetem költségvetését sem közlik, csak utólag, részletekben. Volt, hogy azzal érveltek, hogy hoznak még befektetőket, de hogy kiket, az is titkos. Az egész egyetem olyanná vált, mint Kafka kastélya – fogalmazott Deák Dániel. Elmondta, a finanszírozás nagymértékben állami megrendelésektől függ, a közbeszerzési szabályok pedig nem egyszerűsödtek, hiába ígérték azt korábban, hogy a modellváltással rugalmasabbá válik a szabályozási környezet. A professzor szerint míg az állami egyetemeken a szenátus a legfőbb döntéshozó testület, az alapítványi működésű Corvinuson a szenátus „álszenátussá” vált, a „kinevezett” tagok többen vannak, mint az egyetemi polgárok által megválasztottak. De még így sincs sok beleszólásuk az egyetem életébe, mindenről a kuratórium dönt. A BCE vezetése természetesen nem így látja. Tavaly júliusban, a „megújulási program” első évfordulóján azt írták, az „irányítási szintek csökkentésével”, az új működési környezetnek megfelelő pénzügyi-gazdálkodási háttérrel rugalmasabbá vált a szervezet. Legutóbbi közleményükben pedig jelezték: a Corvinus a világszínvonalat célozza meg.  

Tiltakozik az Oktatói Hálózat

A kormány oktatás- és tudományellenes politikája, a magyar felsőoktatás elrablása, az egyetemi szabadság eltiprása ellen adott ki tiltakozó nyilatkozatot pénteken az egyetemi oktatókat tömörítő Oktatói Hálózat. Mint írták, az Orbán-rezsim az elmúlt napokban további öt állami egyetemet hajszolt bele az alapítványi átalakulásba, maradék autonómiájuk feladásába, melyhez illegitim eszközöket – zsarolás, bizonytalanságkeltés – is bevetettek. Az oktatók felszólították a parlamenti képviselőket, akadályozzák meg az állami egyetemek privatizálásának törvénybe foglalását. 

Szijjártó a szigorított határátlépésről egyeztetett az osztrák külügyminiszterrel

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.05. 15:52

Fotó: Béres Márton / Népszava
A jövő héten összegyűjtik az új szabályozás gyakorlati következményeit.
Az osztrák kormány február 10-től szigorított határátlépési rendet vezet be, amely hátrányosan érinti az Ausztriában dolgozó, ezért oda ingázó magyarokat – írja Szijjártó Péter a Facebook-oldalán. Hozzáteszi: csütörtökön telefonon egyeztetett Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszterrel.
„Ennek mentén a jövő héten összegyűjtjük az új szabályozás gyakorlati következményeit, azokat én továbbítom számára, kérve tőle, hogy vegye ezeket figyelembe a szabályozás jövője szempontjából”

– hangsúlyozza a magyar külügyminiszter.

Mint írja, számos tisztázandó kérdés van az elvégzendő tesztek helyszínével, típusával és regisztrálásával kapcsolatban, emellett külön problémát jelent a várakozási idő további meghosszabbodása is. Szijjártó hozzáteszi, hogy pénteken telefonon egyeztetett Ágh Péter, Barcza Attila, Hende Csaba, Molnár Ágnes, Nagy István, V. Németh Zsolt és Vigh László fideszes képviselőkkel, valamint Hámori György polgármesterrel, hiszen az ő választókerületeikben élő emberek a leginkább érintettek a szabályozás miatt.
A szerdán közzétett új osztrák beutazási rendelet szerint az Ausztriába utazóknak három napnál nem régebbi negatív koronavírustesztet kell felmutatniuk, vagy az országba érkezve 24 órán belül teszteltetniük kell. Az ingázóknak, a többi beutazóhoz hasonlóan, hetente egy alkalommal regisztráltatniuk kell magukat, és egy hétnél nem régebbi teszteredményt is fel kell mutatniuk.