Előfizetés

Szabad szemmel: A választási előrejelzések jövőre igen szoros versenyt ígérnek az urnáknál

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.02.05. 07:28

Nemzetközi sajtószemle, 2021. február 5.
Politico „Nem kell beijedni, Szlovénia nem a magyarok szekerét fogja tolni, amikor a 2. félévben átveszi az unió soros elnöki teendőit!” Kicsit diplomatikusabban, de gyakorlatilag ezt mondta a szlovén diplomácia vezetője, amikor a napokban Brüsszelben igyekezett eloszlatni az aggályokat a Jansa-Orbán-szövetség miatt. Az EU-ban ugyanis sokan félnek, hogy a jobboldali-populista szlovén kormányfő, aki támogatja a migránsellenes magyar politikát és maga is sűrűn akaszt tengelyt az unióval, vajon hajlandó előbbre vinni a közös ügyeket a július és december közti időszakban. Logar szerint semmi ok a nyugtalanságra, semleges tárgyalófélként kívánnak eljárni, és nem Budapest programját erőltetik majd. Szerinte az sem okoz semmi gondot, hogy Jansa kinyilvánítottan Trump nagy híve és ez némiképp beárnyékolja a kapcsolatokat az új washingtoni adminisztrációval. A miniszter meglepő módon a szlovén elnökség egyik kulcstörekvésének nevezte a jogállamiságot, ami minden bizonnyal némi értetlenséget vált ki, hiszen Jansa igencsak közel áll Orbánhoz, akit azzal vádolnak európai intézmények, hogy visszalépett a demokrácia területén. Logar kitért arra, hogy a Tanács korábbi elnökei szerint a 7-es paragrafus alapján zajló eljárás gyakorlatilag zsákutcát jelent Magyarország és Lengyelország ellen, ezért az egész folyamatot újra kell gondolni. A szlovén politikus ellenben nagyon jónak tartja, hogy a Bizottság évről évre értékeli a jogállam helyzetét a tagországokban. Szerinte ily módon csillapítani lehet a kérdés kapcsán felmerülő érzelmeket. Mert az igaz, hogy a rendszer nem tartalmaz szankciókat, ám mint mondta, ez a megközelítés szélesebb perspektívát alkalmaz, azon kívül az egyes kormányok megmagyarázhatják saját álláspontjukat.
Süddeutsche Zeitung A Bizottság elnöke megerősítette, hogy Magyarországnak kell viselnie a felelősséget, ha netán valami rosszul sül el az orosz és kínai vakcinák felhasználása miatt. A lapnak adott nyilatkozatban von der Leyen hangsúlyozta, hogy a szükséghelyzetben az egyes kormányok eltérhetnek a közösségi előírásoktól, de az alapszabály továbbra is, hogy Európában csak olyan oltóanyagot lehet forgalomba hozni, amelyeket engedélyezett az illetékes közösségi hatóság, de ahhoz a gyártóknak nyilvánosságra kell hozniuk az összes fontos részletet. Így hogy milyen klinika vizsgálatokat alkalmaztak, és hogy azok milyen eredményeket hoztak. A politikus hozzátette: korábban nem tudta volna elképzelni, hogy egyes országok nemzeti külön utat választanak. Ugyanakkor elismerte, hogy Brüsszel jó pár hibát követett el az oltások beszerzése során. De – tapasztalatok híján – nem gondolta, hogy ekkora nehézségek lesznek a tömeggyártás beindítása során. Hiszen az olyan, mint egy hullámvasút, ezért itt mindenképpen segíteni kell annak a hat gyárnak, amellyel már megállapodtak a szállításban. Úgy hogy már most tárgyalnak velük, miután elképzelhető, hogy az újonnan jelentkező mutánsokkal szemben nem nyújtanak teljes védelmét az eddigi szerek. Azaz támogatni kívánják a kutatást, majd az új készítmények előállítását is. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy mi volna akkor, ha nem közösen járnak el, és az injekció csak egy-két országban állna rendelkezésre, a többiben nem. Hogy ez mit jelentene az egységes piac és az összefogás szempontjából – még rágondolni is rossz! De Brüsszel nem kívánt engedni a tesztek során a biztonság és a hatékonyság követelményéből. Arról nem beszélve, hogy ha megvan egy egyezség, akkor utána öt munkanapba telik, amíg az összes kormány jóváhagyja. De ezzel együtt biztos, hogy az EU-nak a jövőben gyorsabban kell cselekednie. A polgárokat pedig már a kezdet kezdetén figyelmeztetni kellett volna, hogy nem fog minden simán menni. Egyszerűen alábecsülték a nehézségeket. Viszont a tagállamok többsége változatlanul kiáll a Bizottság mellett. Egyébiránt eddig jó 20 millió adag érkezett, ebben a hónapban további 33 millió, márciusban pedig még 55 millió dózis esedékes. Ami összesen 100 milliót jelent az első negyedévben. Áprilistól júniusig pedig legalább további 300 milliót várnak. Annak a szétosztását megszervezni nem lesz éppen sétagalopp.
Die Presse A Szputnyik V még több fényévnyi távolságra van attól, hogy megkapja a forgalmazási engedélyt Európában. Hiszen még nem is kérte meg a hozzájárulást a Gyógyszerügynökségtől, azon kívül hiába ígért 100 millió adagot június végéig, a földrészen egyelőre nem szervezte meg a gyártást, a hazai termelésről szólva pedig eleve jelezte, hogy abból csak az orosz lakosság kap. A Lancet szaklap ugyan azt írta a minap, hogy a szer igen hatékony, de ezt leginkább azok fogadták kitörő örömmel, akik amúgy is együtt akarnak működni Moszkvával. Németország szakembereket ajánlott fel, de csupán azért, hogy zökkenőmentes legyen az anyag előkészítése az EMA részére, hogy azután az megadja a zöld jelzést. A tagok közül azonban idáig csak Magyarország rendelt a vakcinából. De sokat nem kapott: idáig 40 ezer adag érkezett, ami 20 ezer ember beoltására elegendő. Az oroszok ugyanakkor csak két hete vették fel a kapcsolatot az illetékes uniós hatósággal, de a hivatalos kérelmet még nem nyújtották be. Ám a jóváhagyás még akkor is 6-10 hetet vesz igénybe, ha az EMA nem várja meg, amíg az összes dokumentum befut, hanem a beérkezés után azonnal hozzálát annak az értékeléséhez, ami már a rendelkezésére áll. Azaz Moszkvának a hónap közepéig lépnie kell, ha március végére, április elejére szeretné beindítani a gyártást. További nagy dilemma, hogy meg tudja-e szervezni a külföldi termelést, hiszen mint a fentiekből kiderül, a hazai készletből nem kíván szállítani. Viszont idáig egyedül Németország jelezte, hogy kész fontolóra venni az együttműködést.
Reuters A választások közeledtével Orbán Viktor mélyen belemarkolt a bőségszaruba, hogy megnyerje a kulcsfontosságú rétegeket, mivel az előrejelzések jövőre igen szoros versenyt ígérnek az urnáknál. A jobboldali politikusra erős nyomás nehezedik, hogy nyissa újra a gazdaságot a járvány okozta összeomlás után, ami a pénzügyi válság óta a legsúlyosabb visszaesést okozta és véget vetett a hét éven át tartó növekedésnek. A hvg.hu elemzéséből kitűnik, hogy a Covid-segélyalap negyedét más célokra fordították, ideértve a határon túli magyarok támogatását. Extra juttatás jár a nyugdíjasoknak, eltörlik a legfiatalabb adóját és pénzt adnak a családoknak otthonuk rendbetételére is. A Policy Solutions szerint a határozatlan választók körében éppen a famíliák megsegítése a legvonzóbb. Novák Katalin azt mondja, hogy szó sincs választási költségvetésről, csupán az eddigi vonalat erősítik. Orbánt külföldön sűrűn bírálják bevándorlás-ellenes retorikája és a reformok miatt. Utóbbiról az EU úgy látja, hogy azok a tekintélyelvűség irányába mutatnak, amit azonban a politikus tagad. Odahaza ezzel együtt népszerű. Virovácz Péter, az ING közgazdásza azt mondja, hogy a járvány jócskán bővítette a hatalom gazdasági mozgásterét a választási kilátások javítására. Hiszen leomlottak a kemény költségvetési korlátok. A magyar büdzsé sokáig kiegyensúlyozott volt, de az utóbbi egy évben 9 %-ig futott el a hiány. A londoni Teneo Intelligence kockázatelemző szakértője úgy véli, hogy a Fideszt meggyengítette a ragály, megjósolhatatlanok a jövőre várható gazdasági és egészségügyi feltételek. A felmérések ugyanakkor arra utalnak, hogy az egyesült ellenzék még súlyos fejfájást okozhat a kormánypártnak.
NZZ A svájci újság úgy látja a Policy Solutions legújabb tanulmány alapján: lehet, hogy a Nyugat rossz nézőpontból ítéli meg az Orbán-rezsimet, hiszen hiába sok a kifogás vele szemben külföldön, odahaza továbbra is igen népszerű, amit a szociális és gazdaságpolitikája magyaráz. Ezzel együtt a rendszer alapjai törékenyebbek lettek, bár a kormányfő továbbra is uralja a hazai politikai terepet. Megítélése szélsőséges: vagy született gonosznak, vagy üdvözítőnek tartják, a kettő közt nincs átmenet. Lassan 11 éve folyamatosan megoszt és provokál. Külföldön egyértelműen autokrata beütésűnek minősítik, de ez a vonal csak részben magyarázat a sikereire. Itt lép be a képbe a Policy Solutions felmérése, miszerint a magyar lakosság igen kedvezően fogadta a családtámogatást, a közszolgálatási díjak csökkenését, a magasabb életszínvonalat, illetve az alacsonyabb munkanélküliséget. Mind a gazdasághoz kapcsolódik, ugyanakkor hat a migránsellenes propaganda. A közvélemény kutatás még a járvány 2. hulláma előtt készült és a többség már akkor a hatalom egyik legfőbb hibájának minősítette az egészségügy elhanyagolását. Utána rangsorolták a fokozódó szociális egyenlőtlenség, valamint a romló munkafeltételek. De a jólét a rendszer egyik fő támasza és az emberek a stabilitásért cserében eltekintenek a korrupciótól. Pedig még a Fidesz-hívek 55 %-a is azon a véleményen van, hogy grasszál az urambátyám-rezsim. Ám sokan megjegyzik, hogy a politikusok mindig is loptak, csak Orbán alatt legalább ez a pénz Magyarországon marad. E nézetben egyben tükröződik a külföldi befektetőkkel szembeni bizalmatlanság, amit a miniszterelnök úgy aknázott ki, hogy meghirdette a hazai tőkés réteg megteremtését. Igaz, ily módon hatalombarát vállalkozói kört hozott létre. Az állam javarészt a brüsszeli forrásokból él. Ám mivel a közvélemény számára folyamatosan gondot jelent az egyenlőtlenség, ez mutatja, hogy csak korlátozottan lehet építeni a nacionalizmusra. Orbán akkor is vékony jégen mozog, amikor a vitát forszírozza Brüsszellel, pl. a költségvetés és a jogállamiság ügyében. Ha szakítana az EU-val, az magával rántaná az egész rendszert. Emellett a járvány csak fokozza a kockázatokat. A Policy Solutions úgy ítéli meg, hogy ha nem sikerül lábra állítani a gazdaságot a választásig, az lényegesen megdobja az ellenzék esélyeit.
Süddeutsche Zeitung Az EP magyar jelentéstevője felháborítónak tartja, hogy a Bizottság egyáltalán nem foglalkozott a KESMA megszületésével, jóllehet a konzorcium gyakorlatilag monopolizálta a sajtópiacot. A szabad tömegtájékoztatást viszont egyre inkább megfojtják. Ám ha von der Leyen és a többi tagállam nem avatkozik közbe, akkor úgyszólván jóvátehetetlen helyzet áll elő. A legnagyobb német újság idéz a Bizottság jogállami jelentéséből, miszerint Magyarországon a sajtó egyértelműen a hatalom irányítása alatt áll. Az orgánumok közül csak nagyjából 20 % tekinthető önállónak. Kritikus cikkek pedig már szinte kizárólag csak a neten jelennek meg. Miközben Magyarországon egyre nagyobb a nyomás a független sajtón, fokozott azoknak a magyar újságíróknak a felelőssége, akik Brüsszelben dolgoznak – a nem lakásmédia képviselőjeként. Noha őket Orbán Viktor nem szokta meghívni a sajtótájékoztatókra, amikor kint jár, ő csupán a „közeli” tudósítókkal áll szóba. Ezt Halmai Katalin mondta a Süddeutsche Zeitungnak. Ő történetesen a Népszava olvasóit tájékoztatja a kinti fejleményekről. Zalán Eszter a Népszabadság bezárása után az EUobserverhez igazolt át, de szabadidejében az Eurológusnak dolgozik, amely az Index megszállása után a HVG-hez került és független képet igyekszik adni a magyar közönségnek az európai eseményekről. A Politicos Lili Bayerrel kiegészülve mindhárman rendszeresen twitteren továbbítják a több brüsszeli sajtómunkásnak, de EU-politikusoknak is, hogy éppen mit mondtak idehaza a fideszes vezetők. Így jutott el pl. német Bild magazinhoz a Szájer-ügy híre. Egyébként előfordult, hogy a kollégák gyanakvásának elhárítására tisztázniuk kellett, hogy ők nem a kormánypárt médiabirodalmának alattvalói.
Deutsche Welle Bár a Megafon.hu médiaügynökség vezetője tagadja, hogy a Fidesznek dolgozik, de nagyon úgy néz ki, hogy most éppen profi „Facebook-harcosokat” igyekszik kiképezni a kormánypárt számára. Merthogy a hatalom éppen a fiatalabbak körében nemigen népszerű, ezért a közösségi médián keresztül próbálja becserkészni ezt a réteget. A négynapos ingyenes képzésen már 90 vettek részt, de kb. 500-an jelentkeztek. Kovács István, az alapító azt állítja, hogy a Megafon non-profit szervezetként működik, állami pénzt nem lát egy fityinget sem, de hát ő a Fidelitasból nőtt ki, és már jó ideje választási üzemmódra állt rá. Szerinte a szavazás kimenetele a Facebookon dől majd el, és ott le kell nyomni a baloldalt. Ő egyébként amúgy az Alapjogi Központ egyik vezetője, márpedig az – mutat rá a szakértő Polyák Gábor – fontos tényező a fideszes kommunikációban. Kovács balliberális médiacunamit emleget, amit fel kell tartóztatni. Saját magát a világméretű konzervatív forradalom részének tekinti, Trump módjára. Az általuk felkészítendő influenszerekkel akarják elérni a legifjabb generációt, miután az e pillanatban erősen kerüli a kormánypártot. Bíró-Nagy András, a Policy Solutionstól azt mondja, hogy Orbánt továbbra is főként az idősebb, kevésbé iskolázott falusiak támogatják. A párt az utóbbi hónapokban félmillió hívét vesztette el, nem kis részben a Szájer-affér miatt. De hat az is, hogy a járvány felszínre hozza az egészségügy cudar állapotát, nem beszélve a gazdasági kihatásokról. Polyák Gábor megemlíti, hogy a Fidesz médiabirodalma hatalmas, de központosított, az meg nem passzol sem a közösségi médiához, sem az ifjúság ízléséhez. Úgy hogy a szakember szerint kudarcra van ítélve a Megafon nekirugaszkodása. Ugyanakkor a társadalmat még jobban megosztja az agresszív terjeszkedési kísérlet a világhálón.

Nobel-békedíjra jelöli Putyin leghangosabb bírálóját Lech Walesa

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.04. 21:35
Lech Walesa
Fotó: MATEUSZ SLODKOWSKI / AFP
A lengyel rendszerváltás ikonikus alakja egy hősnek tartja az orosz ellenzéki politikust.
Nobel-békedíjra jelölte Alekszej Navalnijt Lech Walesa volt lengyel elnök, a Szolidaritás szakszervezet egykori vezetője, aki egyben dicsérte az orosz ellenzéki politikus bátorságát, hogy visszatért Oroszországba.

- írja az MTI.

Az állami hírügynökség beszámolójában emlékeztetett, hogy Walesa, akit 1983-ban Nobel-békedíjjal tüntettek ki a Szolidaritás független szakszervezet vezetőjeként a kommunista rendszer lengyelországi megbuktatásában játszott szerepéért, 1990-ben ő lett Lengyelország első demokratikusan megválasztott elnöke. Lech Walesa a Nobel Bizottsághoz csütörtökön eljuttatott levelében jelölte Navalnijt a díjra - közölte a volt elnök titkára, Marek Kaczmar az AFP francia hírügynökséggel.  A Gazeta Wyborcza című napilap által idézett jelölés szerint az orosz ellenzéki a demokratikus eszmék, az emberi jogok, az emberi szabadságjogok és a jogállam védelme nevében vív harcot a totalitarizmussal. 
Az AFP-nek adott interjúban Lech Walesa hősnek nevezte Alekszej Navalnijt, és hangsúlyozta, ha tudna vele beszélni, azt tanácsolná neki, hogy merítsen ihletet az ő példájából, hogyan kell a rendszer ellen harcolni.

Walesa 1995-ben elvesztette az elnökválasztást, 2000-ben mindössze 1 százaléknyi szavazatot kapott. Később azzal is megvádolták, hogy a kommunizmus idején együttműködött az állambiztonsági szervekkel, amit a volt elnök cáfolt. Navalnij januárban tért vissza Oroszországba, miután Németországban kezelték egy merénylet után, amelyet novicsok idegméreggel követtek el. Kedden egy moszkvai bíróság úgy döntött, hogy le kell töltenie azt a három és fél éves felfüggesztett szabadságvesztést, amelyre az úgynevezett Yves Rocher-ügyben ítélték.

Tömegével fordulnak el a fiatalok Putyintól

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.04. 20:44

Fotó: MIKHAIL KLIMENTYEV / AFP
Nem tetszik nekik Navalnij letartóztatása és a Fekete-tenger mellett található luxusingatlan sem.
Az elmúlt egy év alatt 69-ről 51 százalékra csökkent Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatottsága a 18 és 24 év közötti korcsoportban

- derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpont csütörtökön közzétett felméréséből, amit az MTI idézett.

A megkérdezetteknek ebben a körében ugyanakkor 2020 januárja óta 30-ról 46 százalékra nőtt azoknak az aránya, akiknek nem tetszik, ahogy az államfő kormányoz. Lev Gudkov, a Levada igazgatója szerint a fiatalok elfordulásának oka a világjárvány mellett Alekszej Navalnij letartóztatása, illetve az a százmilliós nézettségű videó, amelyben az ellenzéki politikus azt állította, hogy Putyin egy másfél milliárd dolláros palotát építtetett magának a Fekete-tenger partján.
Az oroszok 64 százaléka ugyanakkor továbbra is elégedett Putyin teljesítményével, szemben a 2019-ben mért 69 százalékkal. Az elnök támogatottsági rátája egészében a 2011-2013 közötti időszakénak felel meg, amikor tiltakozások voltak az országban a választások meghamisítása miatt és Putyin újbóli elnökké választása ellen. Október óta 34-ről 29 százalékra csökkent Putyin bizalmi indexe. Ugyanez a mutató az ellenzéki politikus Navalnijnál még mindig alacsony, de 3-ról 5 százalékra emelkedett. A válaszadóknak a támogatottsággal kapcsolatban arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy helyeselik-e Putyin tevékenységét, a bizalmi index esetében viszont nyitott kérdést kaptak és maguknak kellett megnevezniük azt a politikust, akiben megbíznak.
A Levada szerint az oroszok 49 százaléka szerint jó irányba halad az ország, 40 százalék pedig ezzel ellentétes álláspontot vall.

Ez az állapot a 2018-ban bejelentett, népszerűtlen nyugdíjkorhatár-emelés óta gyakorlatilag változatlan. A felmérés egy 1616 fős reprezentatív országos mintán január 29. és február 2. között készült.