Előfizetés

A Nézőpont szerint nőtt Orbán Viktor támogatottsága

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.04. 08:51

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTVA
A kormányközeli intézet szerint a történelmi magasságok után is bőven maradt többlet.
Tavaly januárban a megkérdezettek 48 százaléka mondta azt, hogy inkább elégedett Orbán Viktor munkájával és 43 százaléknyi, hogy inkább nem. Idén viszont az elégedettek (57 százalék) kilenc százalékponttal többen, az elégedetlenek (34 százalék) ugyanennyivel kevesebben lettek – derül ki a kormányközeli Nézőpont Intézet reprezentatív közvélemény-kutatásából, amelyet a kormányközeli Magyar Nemzet számára készített.
„A koronavírusválság idején még ennél is nagyobb, történelmi magasságokban volt a kormányfő támogatottsága, ebből pedig 2021 elejére még bőven maradt többlet az egy esztendővel korábbi értékhez viszonyítva”

– olvasható a cikkben.

A felmérés 2021. január 26. és 28. között ezer fő telefonos megkérdezésével készült. Ennek alapján a legtöbbet a hatvan évnél idősebbek és a maximum nyolc általános iskolai végzettségűek körében nőtt a kormányfő munkájával való elégedettség, mégpedig 13, illetve 19 százalékponttal. Szintén két számjegyű növekmény tapasztalható a nők, mindegyik 50 évnél fiatalabb korcsoport és a községben élők körében is. Az 50–59 éveseknél nem nőtt, de nem is csökkent az elégedetlenség, a 30 év alattiaknál ezzel szemben azonos az elégedettek és az elégedetlenek tábora.
A Nézőpont felmérésével szemben a Repulikon Intézet tavaly év végén azt mérte, hogy október óta 4 pontot vesztettek a kormánypártok támogatottságukból mind a teljes népesség, mind a pártválasztók körében. Az adatfelvétel már a Szájer-botrány kirobbanása után készült, aminek hatása meg is látszott a számokban. Szichler Patrik, a Political Capital elemzője viszont azt nyilatkozta lapunknak, hogy annyira egyszemélyi  párt, hogy amíg Orbán Viktor nimbusza személyesen nem lesz érintett egy ügyben, a Fidesz szavazói biztosan kitartanak majd, kisebb veszteségként betudva az esetleges fideszesek lebukásait. A Nézőpont kutatását kissé árnyalja a Publicus intézet felmérése, amelyet a Népszava megbízásából készített tavaly decemberben. Ebből az derült ki, hogy a megkérdezett magyarok 54 százaléka szerint Magyarország inkább nem tekinthető jogállamnak.

Helyretették a londoni magyar nagykövetet

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.02.04. 08:00

Csattanós választ adott Kumin Ferencnek egy 27 esztendős, muszlim vallású brit képviselő.
Zarah Sultana a westminsteri parlamentben a nemzetközi holokauszt emléknapon mondott beszédében a jelenkori antiszemitizmus példái között Orbán Viktor Magyarországát is megemlítette. Mint hétfői Twitter-bejegyzéséből kiderül, a londoni magyar nagykövet erre konkrétumokat követelő, „dühös” levelet írt neki. A viszontválasz aligha kerül a magyar diplomáciatörténet aranylapjaira. A Dél-Coventry pakisztáni gyökerekkel rendelkező, munkáspárti képviselője által a nagykövetnek írt levél szerint nem tagadhatók a magyar kormány antiszemitizmusának jól dokumentált tényei. Sultana kifogásolja, hogy Kumin a maga levelében nem említette azt a parlamenti beszédében pedig elhangzott tényt, miszerint az Orbán-kormány a holokauszt-túlélő Soros Györgyről szóló összeesküvés-elméleteket terjeszt. A nagykövetnek arra a kérdésére, hogy Orbán vajon melyik egykori fasiszta katonai vezetőt magasztalta, a képviselőnő megnevezi Hitler szövetségesét, Horthy Miklós tengernagyot, aki legalábbis részben felelős a magyarországi holokausztért, ám a magyar miniszterelnök szerint „kivételes államférfi” volt. Ha több időt kapott volna a parlamentben, írta a képviselőnő, még megemlítette volna a zsidó származású Nobel-díjas szerző (Kertész Imre) eltávolítását az iskolai tantervből vagy az államilag szankcionált holokauszt-relativizálás aggasztó bizonyítékait.
„Azok után, ahogyan a magyar kormány a bevándorlókat, a romákat és a szintiket vagy a magyar LMBT közösség tagjait támadja, nem meglepő, hogy az ősöreg antiszemita képet is felmelegítik és mosdatják a holokauszt magyarországi történetét. Az antiszemitizmus globális erősödésével van dolgunk. Én azokkal a jó emberekkel vagyok Magyarországon, akik tudják, hogy egymásba kell karolnunk, ha meg akarjuk védeni egymást, mert biztonságunk az ön kormánya által sulykolt politika elleni szolidaritással érhető el” – írta Kuminc Ferenc nagykövetnek Zarah Sultana brit képviselőnő, aki a Twitteren még további, a világsajtóból vett példákkal bizonyítja állítását. Mint ismeretes, a magyar nagykövetek utasítást kaptak arra, hogy egyetlen bírálatot se hagyjanak válasz nélkül. A taktika azonban most visszacsapott: Zarah Sultana Twitter bejegyzését egy nap alatt több mint másfél ezren terjesztették tovább.

Lakók helyett befektetők bukkanhatnak fel a Várnegyedben

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.02.04. 07:40

Fotó: Népszava
Rövid idő alatt kicserélődhet a Várnegyed lakossága a műemléki lakások privatizációjával. A kormány feloldaná az értékesítés tilalmát.
Feloldaná a a budavári lakások privatizációját tiltó határozatot a kormány. Ezzel több mint ezer műemléki ingatlan kerülhetne a piacra, ezek együttes értéke elérheti az 50-100 milliárd forintot.  A budai Várnegyed önkormányzati bérleményei nem csupán elhelyezkedésük, hanem szokásjogi helyzetük és törvényi szabályozásuk miatt is különlegesek. A rendszerváltozás után az állam szabadulni akart az erősen leromlott állapotú ingatlanállománytól, valamint ki akarta szolgálni a választói akaratot, ezért lehetővé tette a korábban kisajátított, illetve eleve tanácsi bérlakásként felépült ingatlanok privatizációját. Ennek érdekében átadta a lakásokat az önkormányzatoknak, amelyek néhány év alatt csaknem 800 milliárd forint értékű ingatlant árusítottak ki 137 milliárdért.  Nem sok választásuk volt: az 1993-ban elfogadott lakástörvény erre kötelezte a helyhatóságokat, ráadásul rendkívül kedvező fizetési feltételeket biztosított a bérlőknek. A vételi lehetőség azonban nem vonatkozott minden bérleményre, a műemléképületben lévő lakásokat ugyanis csak a műemléki hatóság hozzájárulásával lehet elidegeníteni. A budavári helyzetet cifrázza a Fővárosi Vagyonátadó Bizottság 1994-ben kelt határozata, amely a Várnegyed lakásait az önkormányzat elidegeníthetetlen törzsvagyonának részévé tette – mondta V. Naszályi Márta (Párbeszéd) I. kerületi polgármester a Népszavának. A döntés a Várban található csaknem 1422 bérleményből 1098 lakást érintett. A kerület korábbi vezetői ezt úgy próbálták kompenzálni, hogy a bérlemények „örökbérletté” váltak. A lakástörvény által biztosított jogon (a bejelentett közeli családtag átveheti a lakást a bérlő halála után) túl lehetőség van arra, hogy egy közjegyzői okirat révén a bérlő kijelölhesse a jövendő bérlőt, mondjuk egy távoli unokaöccsét, aki korábban soha nem lakott ott. A bérleti díjat pedig jobb híján a jelentősen alacsonyabb összegű szociális kategóriába sorolták, amelynek révén ma egy nem kiemelt részen lévő 70 négyzetméteres várbeli lakás havi bérleti díja 22 ezer forint lehet.  V. Naszályi Márta az önkormányzati választáskor azt ígérte: kezdeményezi, hogy azok is megvehessék bérleményüket, akik korábban nem tehették. A programjában egyébként az is szerepelt, hogy felülvizsgálják a szociális jogosultságot és differenciálják a lakbéreket. Győzelme után neki is látott az új kerületi lakásrendelet előkészítéséhez, de a tervezetből kiszivárgó részletek rögtön kiverték a biztosítékot. Az érintett bérlők több petíciót indítottak, az ügyet felkarolta a Fidesz is.  A bérlők legfőképpen azt sérelmezik, hogy az önkormányzat jelentősen emelné a lakbéreket, valamint hogy az örökbérletű lakók többsége a szociálisból átkerülne a költségelvű kategóriába, ami önmagában is jelentős ugrás. A korábbi automatikus besorolást ugyanis felváltaná a jövedelemvizsgálat. A határ havi nettó 120 ezer forint lenne. Ha az egy főre jutó családi bevétel meghaladja ezt, akkor emelt összeget kell fizetni. A szociális lakbér jelenleg nettó 254 forint négyzetméterenként, ami a tervezet szerint 280 forintra emelkedne. A költségelvű viszont nettó 425-ről 650 forintra nőne. Az alapdíjhoz hozzáadódik 20 százalékos kiemelt övezeti díj, amit például a különleges elhelyezkedésű, kertes bérlemények után kell fizetni. Ennek mértékén nem emelne a kerület.  - A lakbérek felülvizsgálatát törvény írja elő, amelynek értelmében a költségelvű lakbér mértékét úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadó ráfordításai megtérüljenek. Ez az elmúlt években elmaradt, amelynek következményeként a bérlakások fenntartása évi 500 milliós veszteséget jelentett a kerületnek, amit így a kerület közösségének kellett kifizetnie. Az új lakbéreket a ráfordítások alapján kalkulálták ki – magyarázza V. Naszályi Márta, aki szerint ez így is kevesebb, mint amennyit például a csepelieknek kell fizetni. A kerületi bérlakásokat kezelő cég (GAMESZ) beszámolóit hamarosan nyilvánosságra hozzák. Az új lakbéreket legkorábban jövő évtől kell fizetni, hiszen a kormány az idén megtiltott bármiféle díjemelést az önkormányzatoknak. A polgármester szerint a rászorulók, a kisgyermekesek ezt követően sem esnek ki a szociális kategóriából. Az örökbérlők ugyanakkor azt is sérelmezik, hogy az új lakbérekbe nem számítják bele, mennyit költöttek eddig a lakásokra. A polgármester a Népszavának erre azt válaszolta, hogy az értékteremtő felújítások összege – egy előzetes megállapodás alapján – leírható lesz a lakbérből, de visszamenőleg ezt valóban nem tudják figyelembe venni.  Jelenleg zajlik a lakásrendelet-tervezet társadalmi vitájának előkészítése, döntés legkorábban tavaszra-nyárra várható. Mindezt nem befolyásolja Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter felvetése a vári lakások privatizációjának lehetővé tételéről: ő ugyanis nem lát okot arra, hogy a tiltás továbbra is fennmaradjon. A tárca lapunk kérdésére azt közölte, hogy helyes és sikeres programnak tekintik a rendszerváltás utáni lakásprivatizációt. „A Miniszterelnökséget vezető miniszter véleménye szerint nincs ok a Várban található ingatlanok esetében a különbségtételre” – tették hozzá. V. Naszályi Márta levélben kereste meg a tárcavezetőt, egyeztetést kérve az ügyben, de egyelőre nem kapott választ. A polgármester nem igazán látja, miként lehetne felülírni az 1994-es határozatot, de ha ez mégis megtörténik, akkor sem tartja valószínűnek, hogy a kerület valamennyi „örökbérletű” lakását értékesítsék, mindenképpen mérlegelni fognak. A tömeges privatizáció ugyanis nagy arányú lakosságcserét, befektetői körök általi felvásárlást eredményezhetne a budai Várban, amit nem tart kívánatosnak.

Készül az életjáradék-program

Utolsó simításokat végzik a az időseknek szóló kerületi életjáradék-programon. A kerülettel szerződést kötő bérlő az aláíráskor kapott egyösszegű kifizetés mellett havi apanázst kap haláláig az önkormányzattól a lakásért cserébe. Az előzetes igényfelmérés azt mutatta, hogy sok nyugdíjast érdekel a lehetőség. Ezenfelül az önkormányzat életre hívna egy szociális lakásügynökséget, amely a kerületben lévő üres, magántulajdonban lévő lakások bérbeadásában segédkezne. Ezres nagyságrendben vannak ilyen lakások. Ezeket költségelvű lakbérért vehetnék ki például a kerületben dolgozó köztisztviselők, tanárok, orvosok, tűzoltók. A tulajdonosok helyett az önkormányzat intézné a bérlőkeresést, valamint ellenőrizné a lakásbérlést is.