Előfizetés

Csaknem félmilliárdhoz jutott eddig találmányából Rogán

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.02.04. 07:20

Fotó: Népszava
422,8 millió forintot keresett Rogán Antal három éve szabadalmi védettséget nyert informatikai találmányából - számolható ki a miniszterelnöki kabinetfőnök elmúlt négy év során leadott vagyonnyilatkozataiból.
Öt éve, röviddel bezárása előtt a Népszabadság derítette ki, hogy a fideszes politikus, valamint két, egy másik ügy miatt akkor már Fidesz-közeliség gyanújába keveredett vállalkozó, Csík Balázs és Lengyel Csaba röviddel azt megelőzően egy „elektronikus állomány digitális aláírására”, illetve „autentikálásra” vonatkozó eljárás oltalmát kérte a hatóságoktól. Az ezek szerint kimagasló műszaki tehetségével se addig, se azóta nem villogó, pénzügyi végzettségű miniszter elismerte érintettségét, hangot adva találmányuk felett érzett büszkeségének. A dokumentumok szerint a három feltaláló kérelmük beadása után néhány hónappal eladta fejlesztését a Mobilsign Kft.-nek. E titkos szerződésben köthették ki, hogy a cég az ötlet hasznosításából származó jövedelmet milyen arányban osztja fel a három feltaláló között. De a Mobilsign sem állt túl távol tőlük. A céget azt megelőzően és azután egyaránt az ügyvezetői posztot betöltő Csík Balázs jegyezte tulajdonosként, sokáig Lengyel Csabával együtt. Igaz, az ügylet időszakában a kft.-t éppenséggel Pozsgai Petra, a Rogán Antal szoros ügyvédismerőseként elhíresült Kertész Balázs exfelesége jegyezte és vezette. A szabadalom némi jogászkodás után végül 2018-ban az európai hatóságoktól nemzetközi védettséget kapott. Rogán Antal ma is több kapcsolódó nyilvántartásban szerepel feltalálóként. Mint kiderült, a Magyar Telekom már az ügy napvilágra kerültekor alkalmazta az akkor még le sem védett, elektronikus dokumentumok ellenjegyzésére, illetve az aláíró személyazonosságának ellenőrzésére szolgáló rendszert. (A hasznosítási lánc összetettségére jellemző, hogy a távközlési vállalat korábbi közlése szerint a fejlesztés kapcsán nem is közvetlenül a Mobilsignnal, hanem a Profitrade 90 Kft.-vel álltak kapcsolatban. Utóbbi, számos más ügyben érintett céget jelenleg Csík Balázs és Csík Károly Józsefné jegyzi.) Az együttműködés tartósságára utal ugyanakkor, hogy a Mobilsign weboldala egyedüli partnerükként máig a Magyar Telekomot jelöli meg. A kabinetirodavezető 2016-os vagyonbevallásában fel is tüntette az akkor még bejegyzés alatt álló szabadalmi jogot. Egy évvel későbbi adatok szerint Rogán Antal már kapott is 25 milliót a Mobilsigntól találmányhasznosítási díj címén, bár a fejlesztést még akkor sem jegyezték be. Utána – vélhetőleg nem függetlenül a védettség megadásától - megindult a szekér. A miniszter 2018-ban 42,6, 2019-ben pedig 197,3 milliót kapott a találmány kapcsán feltalálótársa cégétől. (Furamód e két utóbbi, egyáltalán nem kerek szám összege fillérre 240 millió forint.) Legfrissebb vagyonbevallása szerint pedig a kabinetvezető tavaly 157,8 millió forintos találmányhasznosítási díjat kapott a Mobilsigntól. Ha a szerződés további évekre is az eddigi ütemben biztosít bevételeket a feltalálóknak, úgy Rogán Antal - részben a Magyar Telekomtól eredeztethető - szabadalmi jövedelme hamarosan akár a fél- vagy az egymilliárd forintot is elérheti. További furcsaság, hogy cégbírósági adatok szerint Rogán Antal találmányból származó bevétele tavaly és tavalyelőtt is meghaladta a pénzt utaló Mobilsign összes forgalmának harmadát. Ebből következően az ötletük eladásakor kötött szerződés minden valószínűség szerint nem egyenlő arányban osztja fel a három feltaláló javadalmazását. A számadatok alapján Rogán Antal egyharmadnyi résznél többet kaphat. Ráadásul a 12 főt foglalkoztató kft. internetoldala tanúsága szerint nem csak eme egy termék hasznosítását végzi. A cég 2017-2019 között tisztes, néhány tízmilliós, bár egyre csökkenő nyereséget ért el. Ebből Csík Balázs tavalyelőtt 15 milliós osztalékot vett ki.

Meghaladta az 1300 forintot a magyar munkások órabére

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.04. 07:13

Fotó: Röhrig Dániel
A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 1322 forint volt tavaly a negyedik negyedévben, 9,9 százalékkalmagasabb az egy évvel korábbi 1203 forintnál - derül ki a Trenkwalder és a BDO Magyarország MTI-hez eljuttatott, közös közleményéből.
A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder csaknem 7 ezer munkavállaló béradatait dolgozta fel elemzésében. A közleményben Hamrák Viktor, a Trenkwalder munkaerő-kölcsönzési üzletágvezetője ismertette, a gazdasági visszaesés hatására a 2019-ben mért 21 százalékos növekedés után tavaly kevesebb mint felére, 10 százalék alá csökkent a bérnövekedés mértéke a fizikai munkakörökben. Az üzletágvezető szerint a járványhelyzet miatti intézkedések hatását mutatja, hogy ezt az emelkedést a bérek még 2020 első negyedévében érték el, azóta az év végéig gyakorlatilag azonos szinten befagytak. Közölték, hogy továbbra is jelentős az eltérés az egyes régiókban tapasztalható bérszintek között. Míg Észak-Magyarországon, az Alföldön, valamint a Dél-Dunántúlon 1300 forint alatt maradt az átlagos órabér, a Dunántúl gazdaságilag fejlettebb körzeteiben 1500 forint felett alakult ez a mutató, Közép-Magyarországon és a fővárosban pedig már megközelítette a 2000 forintos szintet. A BDO Magyarország könyvvizsgáló és tanácsadó cég ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál dolgozó csaknem 500 középvezető béradatait vizsgálta meg. A havi bruttó 500 és 800 ezer forint közötti fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál az éves béremelkedés mértéke a 2019-ben regisztrált 7,3 százalékos emelkedése után tavaly nem érte el a 3 százalékot. Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezető partnere a közleményben kifejtette, hogy tavaly számos szektort érintettek negatívan a koronavírus gazdasági hatásai, különösen a tavaszi leállás idején zajlottak komoly létszámleépítések, de számos területen (turisztika, vendéglátás, rendezvényszervezés) a konszolidáció továbbra is több hónapot várat még magára. Ebben a helyzetben jelentősen csökkent a béremelési nyomás, a fehérgalléros középvezetők juttatásainak növekedése az inflációs ráta alatt maradt. A közlemény szerint idén a második negyedév végén gyorsulhat fel ismét a fehérgalléros bérek növekedése: a munkaerőért folytatott verseny erősödésével a munkaerő-megtartás ismét prioritássá válik, a fluktuáció alacsony szinten tartásának egyik leghatékonyabb eszköze pedig újra a versenyképes fizetések biztosítása lesz.

Rángatja a kormány a lakáspiacot: Nem ott épülnek a lakások, ahol igazán szükség volna rá

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.02.04. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Ismét rövidtávon akar nagy eredményeket elérni a kormány a lakásépítések terén, ám félő, hogy az eddigi programokhoz hasonlóan most is rossz helyre mennek a támogatások.
Nagy reményeket fűznek az ingatlanpiac szereplői az újépítésű lakások áfájának ismételt mérsékléséhez, illetve a kormány által indított otthonteremtési támogatásokhoz. Az elemzői várakozások szerint ennek hatására megint beindulnak majd az építkezések, és a következő években ismét több lakás épül meg. A kérdés csak az, hogy ott készülnek-e el majd nagy számban új otthonok, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk? A korábbi évek ösztönző programjaira visszatekintve nem ez látszik: azok hatására a jobb helyzetű régiókban nőtt a lakásszám, másutt viszont gyakorlatilag nem változott semmi – állapította meg Varga Dénes közgazdász, a Build-Communication kiadásában megjelent Építési Piaci Prognózis 2021-2024 kutatásvezetője. Mint mondta: az állami élénkítési lépések már 2000 és 2009 között is eltérő hatással voltak az egyes megyék lakásszámára, a 2016-2020-as időszakban azonban még szembetűnőbbek a különbségek. Az elemző három részre osztotta a megyéket: a lakosságszám nagyjából egyenlően oszlik meg a három csoport között, a megépült újlakások száma azonban már nagy egyenlőtlenségeket mutat. A legjobb helyzetű Budapest, Pest megye és Győr-Sopron-Moson megyékben a 2000-es évek közepén 6,5 lakás építése jutott ezer főre, miközben a Borsod, Heves, Nógrád, Bács, Békés, Jász, Tolna, Komárom megyéket összefogó csoportban csupán kettő. A jobb helyzetű megyékben 2019-ben 3,7 lakás épült ezer főre számolva, a rosszabb kondíciókkal bíró megyékben kevesebb, mint egy. Előbbi csoportban az élénkítés időszakában ráadásul mindig erős kiugrás látszik az épített lakásszámban, de ez utána visszaesik, utóbbi csoportban viszont lényegében stagnálás látható.
Varga Dénes szerint ennek az a magyarázata, hogy az ösztönzési rendszernek köszönhetően a fejlesztők szinte kizárólag ott építették az új lakásokat, ahol magas árakat lehetett érvényesíteni. Így az áfakülönbözeten - amely 100 százalékban hozzájuk került - is többet nyertek. Így, miközben a lakásépítési költségek csupán 25,7 százalékkal emelkedtek 2015 óta, addig az új lakások ára 65,6 százalékkal nőtt. A gyors áremelkedést látva a befektetők is megjelentek, tovább hajtva felfelé az árakat, így a valóban otthonteremtési szándékkal vásárlók egyre nehezebb helyzetbe kerültek. Az állami támogatásokat a kormány által generált áremelkedés - különösen az egy, és két gyermekes családok esetében - elértéktelenítette. Egy átlagos mértékben dráguló lakáshoz egy kétgyermekes családnak 2021. január 1-jén 54,55 millió forint kell ahhoz a lakáshoz, amit 2015-ben még 32,4 millió forintért meg tudott volna venni. A kormány nagyon meggondolatlanul alkalmazta tehát az 5 százalékos áfa eszközét, és úgy adott vele legalább 300 milliárd forintnyi támogatást, hogy az nem javította a családok lakáshoz jutási esélyeit. A kormányzati beavatkozás hatására nem ott készültek új lakások, ahol támogatások nélkül nem épültek volna, hanem ott, ahol néhány éven belül anélkül is megépültek volna – foglalta össze a történteket Varga Dénes. Ahol viszont igazán rossz a helyzet, és szükség volna új lakásokra, ott még a támogatások sem mozgatták meg a beruházók fantáziáját. Példa erre Ózd és Salgótarján, ahol 2016-és 2019 között semmilyen hatással nem volt az élénkítési program, hiszen egyetlen lakással sem épült több ahhoz képest, mint amennyi akkor épült volna, ha a kormány ez idő alatt egyetlen egy forintot sem költött volna lakástámogatásokra – hívta fel a figyelmet a közgazdász. Szerinte a kormány most is rövid távon akar túl nagy eredményeket látni, ami ismét a hatékonyság rovására megy majd. Mint fogalmazott: az építési piaci élénkítés önmagában egy nagyon helyes törekvés, de a konkrét lépések átgondolatlanok. A politika gyors eredményeket szeretne, ennek érdekében túlélénkít, utána viszont nem elemzi, hogy a költségvetési források milyen hatékonysággal hasznosulnak. A túlélénkítés ráadásul erőteljesen áremelő hatású, és miután nem engedi, hogy a verseny szabályozza a piacot, kapacitáshiányt és másodlagos - jogi, minőségi, morális - problémákat generál.  Varga Dénes szerint éppen a túlélénkítés az, ami miatt nem következik be tartós emelkedés a lakásépítési számokban. Az ennek hatására végbemenő áremelkedés ugyanis a piacra hozza a befektetőket, és jelen idejűvé teszi a későbbi évek keresletét.

Több az azonnal költözhető újlakás

Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe szerint január második hetében 1210, már átadott újépítésű lakás kereste tulajdonosát a fővárosban. Ez a 2019-es állomány duplája, két és fél évvel ezelőtt pedig kevesebb, mint 200 ilyen lakás szerepelt a kínálatban. További 5200 eladatlan lakás még építés alatt áll, vagyis aki másfél éven belül költözne, 6400 lakóingatlan közül válogathat. A legtöbb gazdára váró lakás a XIII. kerületben van: 330 azonnal költözhető, 1800-at pedig még építenek. Valkó Dávid, OTP Jelzálogbank vezető elemzője szerint túlkínálattól ugyanakkor semmiképp sem kell tartani, hiszen az otthonteremtési program új támogatásai minden jóslat szerint a tavalyinál nagyobb keresletet támaszthatnak az újépítésű lakások iránt. Tavaly viszont mindössze 4 ezer új, kétlakásosnál nagyobb társasházi lakás talált gazdára Budapesten. Ez harmadával kevesebb, mint 2019-ben, és 2014 óta a legalacsonyabb értékesítési volumen.        

Hullámokat vető áfa

Az újépítésű lakások 5 százalékos értékesítési áfáját 2016-ban vezette be a kormány, de csak átmenetileg, három évre. Hiába kérte ennek ellenkezőjét a teljes építőipari szakma, 2019 végén az eredeti tervek szerint kivezették a kedvezményt, és tavaly január 1-től ismét 27 százalékra nőtt a kulcs. Az építkezések akár egy évet is meghaladó csúszásai miatt azonban annyi haladékot kapott a piac, hogy még tavaly is kedvezményes áfával lehetett értékesíteni azokat az ingatlanokat, amelyekre 2018 novemberéig megszerezték az építési engedélyt. Így végül a lakások elenyésző részét adták csak el tavaly magasabb áfával, az építési kedvet viszont jelentősen visszavetette az adóterhek növelése. A csúszások miatt az idén még több lakást adhatnak át, mint tavaly – Budapesten például még több, mint 6 ezer lakás elkészülte várató -, a jövőt előrevetítő engedélykérelmek száma azonban tavaly drasztikusan visszaesett. A Takarék Index összegzése szerint 2020 első három negyedévében a családi házakat is beleértve 37 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. A társasházi lakásoknál még jelentősebb volt a visszaesés, az engedélyek száma 48 százalékkal zuhant. A kormány ezt érzékelve, illetve a koronavírusválság utáni mielőbbi gazdasági fellendülés reményében az idén januártól ismét 5 százalékra mérsékelte a lakásáfát, és a családok otthonteremtési kedvezményével (csok) vásárlóknak még ezt sem kell megfizetniük, mint ahogyan a 4 százalékos vagyonszerzési illetéket is megússzák. Az 5 százalékos áfakulcs 2026-ig alkalmazható a 2022 év vége előtt még építési engedélyt kapott építkezésekre. A Takarék Index elemzői szerint ez ismét egy hullámot generálhat a lakásépítésekben, mivel a beruházásokat erre a behatárolt időszakra időzíthetik a fejlesztők.

A használt lakásokért már kevesebbet kérnek

Bár a tavaly tavaszi visszaesés után őszre ismét drágultak a lakások, az idei hirdetésekből az látszik, hogy az árak mérséklődése tovább folytatódik. Legalábbis a használt lakások esetében. A KSH tavalyi harmadik negyedéves előzetes adatai szerint a tavaszi, negyedéves alapon mért 4 százalékos árcsökkenést július és szeptember között 5 százalékos emelkedés követte, de ebben az időszakban a korábbinál több adásvétel történt az olcsóbb településeken. A KSH használtlakás-árindexe a tavalyi harmadik negyedévben így 0,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ami lényegében stagnálást jelent. Januárban pedig tovább mérséklődtek az árak. Az ingatlan.comon feladott hirdetések szerint januárban Budapesten az átlagos négyzetméterár 690 ezer forint volt, ami 2 százalékkal marad el az egy évvel korábbi, több mint 700 ezer forintos összegtől. A kisebb városokban jóval komolyabb mértékben, 19 százalékkal 306 ezer forintra csökkent a négyzetméterár. A községekben pedig 4 százalékkal 205 ezer forintra mérséklődött. A megyeszékhelyeken viszont minimálisan, de magasabbak lettek az árak: az átlagos négyzetméterár 2 százalékkal 384 ezer forintra nőtt. Az újépítésű lakások piacán más a helyzet. A januártól lecsökkent áfa összességében nem hozott automatikus áresést, hiszen a kínálatban szereplő újépítésű lakások jelentős részét eddig is kedvezményes áfakulccsal lehetett értékesíteni. Az alacsonyabb áfa most ugyan serkentőleg hat a beruházókra, ám a kedvezmény időszakát ismét szűkre szabta a kormány Ez gyors tempót diktál az építkezéseken, a munkaerő és az építőanyag iránt így egyszerre ugrik meg a kereslet. Mindez megdrágítja a beruházók költségeit, így végső soron a lakásokat is, az év során egyes elemzők szerint akár 10 százalékos drágulás is jöhet. Az újépítésű négyzetméterárak egyébként jelenleg a fővárosban 500 ezer és 2,5 millió forint között szóródnak, az átlag így 900 ezer forint.