Előfizetés

NaPICSAlás

Most hiba csúszott Orbán számításába. Porszem került a gépezetbe. A felelős bizonyára lakolni fog. Talán senkinek sem tűnt volna fel a HétköznaPICSAlódások nevű punkzenekar állami internetbugyrok mélyére rejtett garázskoncert-felvétele, ha nem közli egy kihelyezett pártcenzor a művész urakkal: itt a nép adójából márpedig nem lesz viktorozás. Szinte látom magam előtt, amint az új „Eödős Péteö” – akár egy pufimellényes Fidesz-reménység képében – aggodalmaskodik: tessék, ő a kezét nyújtja, ő a végletekig enged, mégis beleharapnak ezek a proli csótányok. Aki megüzeni, hogy vagy a vágott műsor, vagy nincs műsor. A magukat gránitszilárdnak hirdető diktatúrák dohos falansztereiben óhatatlanul kitenyésznek a kenetteljes, de kőkemény tiltásra kész Erdős Péterek. Ez ugyanis másképp nem működik. Nem túl nehéz párhuzamot vonni Kádárék és Orbánék „kultúrairányítása” között. Hogy aki pénzt akar, „lehetőséget”, az ne ugráljon. Miközben a „fiatalságot elérő” udvari kobzosaik mindent megkapnak. Bár az, hogy egy világjárványt is a lábhoz szoktatásra használjanak fel, új szint. A koncerten közreműködő színész rejtélyes megverése pedig már-már skinhead-tempó. Orbán Viktor, a Kádár-kori üldözött rockcsótány, Nagy Feró kebelbeli cimborája mégis tudja: túlbuzgó csinovnyikja, ha jót akart is, ha entestével feküdt is a törlés-gombra, most baloldali hősöket gyártott. És ez az Orbán-féle 2.0-s Kádár-rendszerben szigorúan tilos. Pécsi punkjaink meg röhögtek egyet: nekik így is jó. (Sőt, valljuk be, inkább az okozott volna némi zavart, ha 11 év NER után az összes számukat leadják.) A kapott lóvén újraforgatták hát a teljes műsort, és a Youtube-on, az ingyenreklámnak hála, több stadionnyi közönség előtt már zeng is a „g..i Lázár, g..i Orbán”, a „felcsúti hiéna”, a „Pancser-aréna” meg a többi. A – máskor Facebook-diktatúráról visítozó – fideszes cenzorok meg nyugodtan magukra vehetik a CpG nevű korabeli punkbanda örökbecsű sorait, miszerint „Erdős Péter, a k..a anyád”.

Tanácstalan költségvetés

Most, amikor még gondos gazdálkodás mellett is nehezen kerülhető el, hogy 2021-ben rekordja közelében legyen a GDP arányos államadósság, gyakran juthat az eszünkbe, hogy alig több mint tíz esztendeje még létezett egy önálló Költségvetési Tanács (KT), negyven fős apparátussal. Egészen addig működhetett, amíg a NER rombolásának, önös céljainak áldozatul nem esett. S azon nyomban fel is támadt egy azonos nevű kreálmány, amely olyan, mintha szakmailag elismert elődje karikatúrája lenne. Kizárólag az Állami Számvevőszék jelenlegi és korábbi elnökéből, valamint a jegybank első emberéből áll. A KT egykori, a hazai közgazdászok élvonalát képviselő tagjai joggal figyelmeztették anno a később plagizáláson kapott köztársasági elnökünket a hozzá írt levelükben, hogy ha ez a radikális átalakítás megtörténik, akkor „a jövőben a Költségvetési Tanács nem követné folyamatosan nyomon, így nem is mutathatná be a szaktörvények költségvetési hatásait. A KT tagjainak szilárd meggyőződése, hogy ez jelentősen csökkentené a közpénzügyek átláthatóságát és a gazdaságpolitika hitelességét.” Kiváló jósnak bizonyultak. Lassan a múlt ködébe vész az a sajnálatosan rövid időszak, amikor a KT szakértői még kiszámolták az Országgyűlés elé került költségvetési törvényjavaslat várható hatásait, sőt számon kérték annak gazdasági hitelességet is. A Fidesz-KDNP-kormány úgy vágott neki a 2021-es évnek, hogy magával cipelte a múlt esztendő darabjaira hullott költségvetésének minden terhét. Ugyanakkor eltökélt szándékuk, hogy a törvénybe foglalt idei büdzsé teljesíthetetlen  számainak korrekciójával mit sem törődnek. Ne feledjük, a mostani KT-t alkotó triumvirátus egyik tagja az a Matolcsy György MNB-elnök, akinek még nemzetgazdasági miniszterként az egyik szellemi terméke volt a Tanács működésének fejbólintó Jánosok szintjére süllyesztése. Ez a grémium a felelőtlenül gazdálkodó kormányt legfeljebb lágy szavakkal figyelmezteti, de a költségvetési fegyelemre nem kötelezi – bár semmilyen jogi akadálya nem lenne annak, hogy ezt megtegye. Az Alaptörvénybe ugyanakkor belekerült, hogy a GDP arányos államadósságnak évről évre csökkennie kell. Bár időnként ez csak az év végén végrehajtott, ügyes trükkökkel sikerült, de ne legyünk telhetetlenek! Tavaly még a legfegyelmezettebben végrehajtott költségvetés mellett sem lett volna  lehetőség arra, hogy az államadósság csökkenjen. A járvány okozta sokk miatt ezt még Brüsszel sem várta el, nemcsak tőlünk, de az Unió egyetlen tagállamától sem. Ráadásul tudomásul kellett venni, hogy a magyar gazdaság mutatói sérülékenyek, nélkülözik a fenntarthatóság elemeit. A 2019-es év 65,4 százalékos GDP arányos államadósságát az elmúlt év 80 százalékot meghaladó értéke követte. Idén ennél talán talán jobb lesz a helyzet, ami korántsem bizonyos. Az viszont igen, hogy tíz esztendő adósságcsökkentése elszállt, és újabb évtizedre lehet szükség, hogy a 2019-es szintet ismét elérjük. Hiányzanak a KT figyelmeztető szavai, még ha hozott anyagból dolgoznak is.

Jóléti rendszerváltást a nyugdíjasoknak!

Fontos mérföldkő történelmünkben 1956. Újkori magyar szabadságvágyunk kezdő- és gyújtópontja. Sok idő telt el azóta. Szemünk előtt meghatározó események sorjáznak: Nagy Imre kivégzése, a retorzió, a Kádár-rendszer diktatúrája, a szégyenteljes 1968-as csehszlovákiai bevonulás, az állampárt besúgógépezete, a kihagyott 1984-es olimpia, majd a rendszerváltás ígérete, és az azóta eltelt 30 esztendő.    1956 óta 65 év telt el, ami egyben a nyugdíjkorhatár jelenleg Magyarországon. Tehát az a magyar polgártársunk, aki idén megy nyugdíjba, végigélte, végiggürcölte, végigküzdötte ezt a történelmi sorscsapásokkal tűzdelt 65 évet. Számíthat-e nyugodt, kiegyensúlyozott mindennapokra élete alkonyán? Mit várhat az államtól a becsülettel ledolgozott évtizedek után?    Sajnos a kevésnél is kevesebbet. Ma Magyarországon több mint félmillió idős embertársunk kap havi 100 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat, ami még a létminimumot sem éri el. A KSH legújabb adatai szerint pedig 1,2 millióan 140 ezer forint alatti nyugdíjból élnek. Ebből a szerény összegből kellene fenntartani magukat, fizetni a rezsit, ételt venni, ruházkodni, és sajnos a gyógyszereiket is kifizetni.    Nem nehéz belátni, hogy ez képtelenség, főleg, hogy az alapvető élelmiszerek árai a csillagos egekbe szöktek. A hazai gyümölcsök több mint húsz, a felvágottak és a kolbász több mint tíz százalékkal lettek drágábbak, és majdnem minden olyan termék ára az átlagos infláció felett emelkedett, amelyet az idős emberek fogyasztanak mindennapjaikban. Lehet, hogy a helikopterek és jachtok árai stagnálnak, de ez maximum a NER csúcsvezetőinek és oligarcháinak ad okot némi örömre.    A Fidesz kormányzásának 11. évében nem bátorság kijelenteni, hogy a Fidesz által az országra erőltetett nyugdíjrendszer megbukott. Nem nyugdíjaspolitika az, amikor Orbán Viktor a nagygéci néninek zsebre dugott kézzel odaböki: ha úgy alakulnak a számok, akkor majd lehet, adok némi Erzsébet-utalványt karácsony előtt. Ez az idős emberek semmibe vétele és megalázása.    A nyugdíjasoknak tisztes megélhetést kell biztosítani, nem pedig kiszúrni a szemüket nevetséges összegekkel, amikor épp a Fidesz önös politikai érdekei azt kívánják. „Választás lesz" – mondják ilyenkor a Fidesz vezérkarban - "ideje hát odadobnunk némi alamizsnát az öregeknek”.  Jellemző az is, hogy amikor konstruktív kérdéssel fordulunk a kormányhoz, a nyugdíjasok helyzetét segítő szándékkal, a kormány aktuális potentátja végtelen cinizmussal kerüli meg a választ, és csupán annyit bír mondani: a 2010 előtti kormány elvette a 13. havi nyugdíjat. (Mondják ezt nekünk úgy, hogy amikor Bajnai Gordon bejelentette ezt az intézkedést, az LMP szinte még nem is létezett, alig néhány hónappal korábban alakult meg.) Csakhogy a gőgös és semmitmondó válaszaival a Fidesz nem minket, hanem az idős embereket alázza meg, hiszen képviselőként mi csak a nyugdíjasok kinyújtott keze vagyunk, akik bevisszük problémáikat a Parlamentbe. Attól pedig nem lesz jobb az idős emberek helyzete, hogy a Fidesz 11 év kormányzása után még most sem hallja meg a hangjukat, csak azt szajkózzák, szerintük mi történt 2010 előtt.    Nem jelen jegyzetem fő témája, de nézzük a 13. havi nyugdíjat például, mert tanulságos. Amióta a Fidesz hatalomra került, nagyjából 800 ezer magyar ember ment nyugdíjba. 2010 előtt senki nem vett el semmit tőlük, hiszen nem is voltak nyugdíjra jogosultak. Tehát csak és kizárólag az Orbán-kormányok felelőssége az, hogy ezen emberek nem kapták meg a 13. havi nyugdíjat 2010 után. Arról nem is beszélve, hogy amit most a kormány 13. havi nyugdíj visszaépítésének hazudik, az valójában igazságtalan elosztása egy egyhetes nyugdíjnak, hiszen a kisnyugdíjas nagyon keveset kap és rosszul jár, míg a gazdagok százezres összegeket kapnak. Ráadásul ezt a kis összeget még meg sem kapták, de már el is vitte az év eleji magas infláció.    Ebből a kormányzati hozzáállásból egyszer és mindenkorra elég volt. A cselekvés helyett a szlogenek pufogtatása odáig vezetett, hogy csak tavaly 72 ezer nyugdíjas került szegénysorba. Ez az Orbán-kormány szégyene.    A jelenlegi nyugdíjrendszer nem működőképes, és meg kell újítani. Nincsenek illúzióim azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz hozzá mer-e nyúlni a rendszerhez. Még akkor sem fog semmit sem csinálni, ha a tehetetlenségük még több idős ember elszegényedéséhez vezet. Nekünk, ellenzéki erőknek komoly felelősségünk van, legkésőbb a 2022-es kormányváltás után komoly változtatásokat kell eszközölnünk.    Ezért készül programunk a nyugdíjak igazságosabb emelése és az inflációt meghaladó nyugdíjemelés érdekében. Ez a gyakorlatban úgy fog kinézni, hogy a nyugdíjasok által érzékelt inflációnak megfelelő mértékkel fogjuk emelni a nyugdíjakat, ami nagyobb mértékű, mint az átlagos infláció. Sőt, a bérek növekedését is bele fogjuk számítani az emelésbe. Nem járja, hogy a jövedelmek a nyugdíjaknál többszörösen nőjenek. Szintén fontos feladatunk lesz, hogy a társadalmi igazságosság jegyében nemcsak a 13. havi esetében, hanem a nyugdíjemeléskor is figyelni fogunk az alacsonyabb nyugdíjak sávos felzárkóztatására.    Egyszer megkérdezték tőlem egy számomra fontosnak tartott ügyben, hogy miért pont te csinálod. Azt válaszoltam: mert más nem csinálja meg helyettem. Így vagyunk most a nyugdíjrendszerrel. Egyértelműen kiderült, hogy a mostani nem működik, de a Fidesz nem hajlandó változtatni rajta. Nekünk kell megújítani.