Előfizetés

Több mint 16 ezren kértek iskolahalasztást

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.02.03. 07:00

Fotó: Shutterstock
A már lezárult ügyek 97 százalékában helyt adtak a kérelmeknek - értesült a Népszava.
Összesen 16 442 kérelem érkezett be az Oktatási Hivatalhoz (OH) a január 15-ei határidőig a hatéves kortól kötelező iskolakezdés halasztásának ügyében – közölte lapunkkal az OH. Mint írták, a kérelmek elbírálása folyamatos, február elsejéig 11 667 kérelem esetében hoztak döntést. A már lezárult ügyek 97 százalékában helyt adtak a kérelmeknek, 1 százalékban elutasították azokat, és 2 százalékot tett ki azoknak a kérelmeknek az aránya, ahol „egyéb” (például határidő után benyújtott kérelmek esetén visszautasító) döntést hoztak. A hatéves kortól kötelező iskolakezdés, valamint az iskolaérettségi vizsgálatok szabályain még 2019-ben változtatott a kormány, a módosítások pedig 2020 január elsején léptek életbe. Ettől a naptól az óvodák és a szülők már nem dönthetnek arról, hogy egy hatéves gyermek érett-e az iskolára, vagy az tenne jobbat neki, ha egy évet még óvodában maradna. Ha utóbbit látnák jobbnak, akkor a szülőknek az OH-hoz kell kérelmet benyújtaniuk, és majd a hivatal dönt helyettük. Tavaly januárban mintegy 10 ezer kérelmet nyújtottak be az OH-hoz. Ez azonban nem azt jelenti, hogy idén növekedett az iskolahalasztást kérelmezők száma. Ugyanis 2019 végéig – amíg még nem léptek hatályba a törvénymódosítások – a szülők a pedagógiai szakszolgálatoknál is kérhettek vizsgálatot és szakvéleményt. A 2020-as évre mintegy 12 ezren így szereztek igazolást, de most már ezt sem tehetik meg. Vagyis tavaly legalább 22 ezren mentesülhettek a kötelező beiskolázás alól, ami már akkor is mintegy 10 ezerrel kevesebb gyereket jelentett, mint a korábbi években. A számuk most még tovább csökkent. A Szülői Hang Közösség már több alkalommal felhívta a figyelmet az új eljárás hibáira és hiányosságaira, legutóbbi felmérésük szerint sok szülő nem kapott megfelelő tájékoztatást és támogatást a kérelmezés megindításához sem. A szervezet szerint így idén akár tízezernél is több olyan hatéves kisgyermeket kényszeríthetnek iskolába, akinél indokolt lenne a halasztás, de az információhiány és a szakmai segítség hiánya miatt a szülők el sem jutottak odáig, hogy kérelmet küldjenek az OH-nak. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő nemrég az alapvető jogok biztosánál, Kozma Ákosnál érdeklődött arról, szerinte nem okoznak-e alapjogsérelmet az új iskolaérettségi szabályok. Az ombudsman arról tájékoztatta a politikust, hogy átfogó vizsgálatot indított az ügyben, az eredményeket összegző jelentést hamarosan nyilvánosságra hozzák.

Online nem elég hatásos a miniszterelnöki évértékelő

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.02.03. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Lapunk információi szerint a kormányfő stábja még mérlegeli, hogy ilyen körülmények között érdemes-e megtartani a beszédet.
Várhatóan pénteken dől el, hogy a járványhelyzet ellenére idén is tart-e évértékelőt Orbán Viktor kormányfő - értesült a Népszava. A miniszterelnök első megválasztása óta minden évben beszédet mond a Fidesz–KDNP vezetése és a kormánypártokhoz tartozó holdudvar előtt, idén azonban a korlátozások miatt csak online tudna szólni a táborához. (Az évértékelőt hagyományosan a parlament tavaszi ülésszaka előtt tartják, idén ez február 15-re esik.) Lapunk információi szerint a kormányfő stábja még mérlegeli, hogy ilyen körülmények között érdemes-e megtartani a beszédet.
- Online nem szól akkorát, kevesebb figyelmet kapna, ez pedig leértékelhetné az egész esemény jelentőségét – fogalmazott egy forrásunk. Ugyanakkor várhatóan március 15-én sem lehet majd politikai demonstrációkat tartani, így eleve kevés olyan alkalom lesz, amikor a miniszterelnök a napi aktualitáson túli üzeneteket is eljuttathatja a nyilvánossághoz.
További problémát okoznak a tartalmi kérdések: tavaly valóságos győzelmi beszédet mondott Orbán Viktor, tizenhét alkalommal használta például a „siker” kifejezést, a trianoni békediktátum száz éves évfordulójával kapcsolatban pedig kijelentette, „a tények azt mutatják, hogy az utolsó tíz évünk volt a legsikeresebb tíz az elmúlt száz év magyar történetében”. Ezúttal viszont a tizenkétezer főnél is több halálos áldozatot követelő járvány, valamint a gazdasági nehézségek miatt nem lehetne hasonló hangulatú beszéddel a nyilvánosság elé állni.

A vakcina elosztás az új akadály

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.02.03. 06:20

Fotó: Vajda János / MTI
Nem kapták meg levélben a „kiválasztottak” listáját a háziorvosok, maguknak kellett utánajárniuk, kit is kellene beoltaniuk. Nem zökkenőmentes a felkészülés.
Csütörtökön indul a regisztrált legidősebbek oltása a háziorvosoknál és a kórházi oltópontokon – közölte György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára. Hozzátette: az érintetteket már vélhetően értesítette is a háziorvosuk, de szerdáig keresni fogja őket. Ez utóbbi kijelentése nem feltétlenül pontos: lapunk információi szerint ugyanis meglehetősen lassan, akadozva jutnak információhoz a háziorvosok és így az oltatásra várók. Olyannyira, hogy a háziorvosok egy része már az oltandó páciensek listáját is hiába várta, noha korábban megígérték azt minden praxisnak. A kormányzati apparátus a jelek szerint egyelőre a viszonylag kevés vakcina elosztásával sem boldogul. A tegnapra kialakult káoszról sokat elárul az: Borsodban a háziorvosok a kormányhivatal tisztiorvosától kértek segítséget, kit is kellene oltaniuk, de az illetékes sem rendelkezett erről információval. Később aztán az egyik háziorvos addig kutakodott a világhálón, mígnem rátalált a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapján a változásjelentések közé eldugva egy furcsa fájlra. Nos, ez volt az ő listája. A háziorvos tájékoztatta a lista megtalálásáról a tisztiorvost, aki aztán már mint hivatalos tájékoztatást küldte körbe a hozzátartozó praxisoknak az internetese elérési útvonalat. Forrásaink szerint több helyen a nehezen megtalált listák is zavart keltettek. Volt ugyanis, ahol csak néhány embert, másutt több tucat pácienst jelöltek meg oltandóként. Utóbbi esetekben elbizonytalanodott az orvosok egy része, hiszen nem tudták, ki választja ki a hozzá sorolt 60-70 emberből azt a 16-ot, akit most csütörtöktől oltani kell. Tíz-tíz ember az adott praxisban, és minden körzetből hat-hat páciens a megyei vagy városi kórházi oltópontokon kapja meg a vakcinát. Komáromi Zoltán budai háziorvosnak 155 olyan páciense van, akinek a kormányzati prioritási lista szerint meg kellene kapnia az oltást. Ám az ő listájára is 66 ember került. Nála több mint 40 reklamált, mert nem is szerepel az oltandók között, pedig valamennyien regisztráltak a kormányzati honlapon az oltásra. Mint azt lapunknak elmondta, ő mind a tíz oltandó páciensét személyesen hívta fel telefonon, elmondta nekik, hogy elvben péntek délelőtt megkaphatják az oltást. Pontos időpontot azonban nem tudott adni, mert még nincs nála az oltóanyag. Egy dunántúli háziorvost is elbizonytalanított az, hogy a neki szóló, 22 pácienst tartalmazó listából kit, melyik hat embert utaztassa az oltópontra. Az érintettek valamennyien járóképesek, akit viszont elküld az oltópontra, azzal „ki lesz tolva”, hiszen rámegy az egész napja a félórás programra. Az a háziorvos sem lehetett nyugodt, aki időben megtalálta, megkapta a neki szóló pácienslistát, és értesítette is az érintetteket: kedd hajnalban ugyanis jött az újratervezés. Kiderült ugyanis, hogy a reméltnél kevesebb oltóanyag érkezik az országba. Volt olyan háziorvosok, akivel közölték: mégsem jut oltás a körzetébe. Ezeknél a praxisoknál minden kezdődött elölről, egyesével le kellett mondani az érintettek oltását. Az országban mintegy 5000 praxisnak készült lista a legidősebb páciensekről, de a körzetek közül eredetileg is csak 1800-ba jutott volna oltóanyag. György István államtitkár tegnap már azt közölte: csak 1080 praxis kap 1-1 ampullát. Mivel egy ampulla 10 embernek elég, ez a mennyiség több mint 10 ezer ember beoltását teszi lehetővé.

Negyvenezer Szputnyik V érkezett

Nem csitul az orosz és a kínai oltóanyag körüli botrány. Kedden a Magyar Orvosi Kamara arról tájékoztatta levélében az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatóját, hogy míg nem hozzák nyilvánosságra a SzputnyikV és a Sinopharm vakcinák engedélyezésével kapcsolatos dokumentumokat addig a köztestület nem tudja tiszta lelkiismerettel ajánlani az orvosoknak a készítmény alkalmazását. Mint írták, az alkalmazási előirat az alapfeltétele a készítmény betegbiztonságot garantáló alkalmazásának, és ez alapozza meg az orvos jogi és etikai biztonságát is. Kedden délben megérkezett az első – húszezer ember oltására elegendő – orosz vakcina-szállítmány Magyarországra. A múlt pénteki megállapodással 2 millió dózist vásárolt Szijjártó Péter külügyminiszter néhány órával azután, hogy az OGYÉI a gyógyszer vizsgálatával foglakozó szakértők kételyei ellenére kiadta felhasználási engedélyt. A dokumentumban a szakhatóság feltételeket szabott a vakcina alkalmazhatóságára. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint erre azért volt szükség, mert az engedély kiadásakor alapvető, szükségszerű vizsgálatoknak nem volt meg az eredménye. Így például nem tudni, hogy mennyi hatóanyag van az ampullákban, és azoknak milyen a toxicitásuk. Ezeknek a vizsgálatok az oltások felhasználása előtt el kell készülniük, és ezentúl minden egyes gyártási tételt is egyenként ellenőrizni kell a hazai hatósági laboratóriumokban. Tudomásunk szerint ez a vizsgálat 3-4 hétig is eltarthat.