Előfizetés

A tisztviselők oltásakor sem egyforma a mérce

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.02.01. 14:51

Fotó: Rosta Tibor / MTI
Az oltási terv alapján a kormányhivatali dolgozók hamarabb szerezhetnek védettséget, mint önkormányzatoknál dolgozó társaik. Az MKKSZ ezt elfogadhatatlannak tartja.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) január közepe óta harcol azért, hogy a koronavírus elleni védőoltások beadási sorrendjében egy szintre kerüljenek a települések polgármesteri hivatalaiban dolgozó ügyintézők a kormányhivatalokban az ügyfelekkel foglalkozó társaikkal. A szűkszavú oltási terv ugyanis a kormánytisztviselőket a rendvédelemben dolgozókkal együtt a negyedik kategóriában említi, az önkormányzati tisztviselőkről azonban egyetlen szót sem ejt, vagyis nekik be kell állni a sor végére az életkoruk és betegségeik szerint megállapított csoportba. A megkülönböztetés különösen azokon a helyeken okoz feszültséget, ahol ugyanabban az épületben működik a polgármesteri hivatal és a járási hivatal, ahol a bejárattól balra hamarabb megkapják a vakcinát, mint a jobb oldalon ügyfelekkel foglalkozók. A szakszervezet elnöke, Boros Péterné először Müller Cecília országos tisztifőorvoshoz fordult, hogy kezeljék egyenlő mércével a hivatalok munkatársait, s ugyanezt kérte Pintér Sándor belügyminisztertől is. Furcsamód azonban a kérésre megfogalmazott válaszok nem egyformák. Lakatos Tibor dandártábornok, az Operatív Törzs ügyeleti központ vezetője az országos tisztifőorvos nevében, de a belügyminiszterre hivatkozva január 19-én azt közölte, hogy kevés az oltóanyag, és egyébként is marad az eredeti sorrend. Nemes egyszerűséggel megkerülte a választ a két tisztviselői csoport közötti különbségtétel megszüntetéséről. Időközben nyilván a Belügyminisztériumban is érzékelték, hogy durva hiba a kétféle mérce, így múlt pénteken Zsinka András helyettes államtitkár már azt írta az MKKSZ elnökének, hogy megvizsgálják, miként lehetne mégis beilleszteni az önkormányzati hivatalnokokat is az oltási menetrend IV. kategóriájába. Az egymásnak is ellentmondó kormányzati üzengetés azért is veszélyes, mert az ebben a körben oltásra várókat arra kérték, ne regisztráljanak a vakcináért. Ám ha mégsem kapják meg a védelmet hozó oltást, heteket veszítenek a késői jelentkezéssel. Az MKKSZ mindenesetre tovább küzd a tisztviselők egyenlő elbírálásáért, a „hiba” felülvizsgálatát kérte a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkárától, György Istvántól is. Válasz azonban még nem érkezett tőle. 

Stumpf István: az egyetemek nem lehetnek politikai csatározások színhelyei

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.02.01. 14:39

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A kormánybiztos szerint az intézményeknek arra is van lehetőségük, ha később meggondolják magukat, visszalépjenek a modellváltástól.
A kormány nem akarja ráerőszakolni az egyetemekre az alapítványi működést, az intézmények maguk dönthetnek erről. Arra is van lehetőségük, ha később meggondolják magukat, visszalépjenek a modellváltástól – nyilatkozta lapunknak Stumpf István, aki február elsejétől kormánybiztosként koordinálja a felsőoktatási modellváltást. Arra a kérdésre, miért pont most kapott kormánybiztost ez a folyamat, miközben az átalakítás már 2019-ben elkezdődött a Budapesti Corvinus Egyetemmel, Stumpf István úgy felelt: az elmúlt egy-két évben tíz egyetemen kezdődött el a modellváltás, a tapasztalatok pedig most kezdenek előjönni, így szükség van valakire, aki ezeket feldolgozza. – Egyik nagy feladatom lesz, hogy a pozitív és a negatív tapasztalatokat is összegyűjtsem, s tegyek azért, ha valahol problémák adódtak, azok ne merülhessenek fel megint – mondta. Emlékeztetett: legutóbb öt további egyetem (a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Dunaújvárosi Egyetem) szenátusa döntött az alapítványi fenntartás mellett. Szerinte a nagy egyetemek modellváltása sokkal nagyobb léptékű lesz a korábbiakhoz képest, ezért is van szükség arra, hogy egy kormánybiztos felügyelje a folyamatot. Hozzátette: még neki is tájékozódnia kell, ennek érdekében személyesen keresi majd fel a modellváltó intézményeket. Arra a kérdésre, tervben van-e, hogy a kormány további egyetemeknek „ajánlja fel” a modellváltás lehetőségét, Stumpf István azt mondta: ebben a ciklusban, 2022-ig a már említett öt egyetem csatlakozhat még a folyamathoz, hogy a későbbiekben tovább bővül-e a modellváltók köre, az az egyetemektől függ. A kormánybiztost kérdeztük a Színház- és Filmművészeti Egyetemről (SZFE) is, hiszen ennél az intézménynél csúcsosodtak ki leginkább a modellváltás problémái. Stumpf István sajnálatosnak és hibának tartja a „kölcsönösen gerjesztett” félelmet, indulatokat a hallgatók, oktatók, valamint az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma között, szerinte az egyetemek „nem lehetnek politikai csatározások színhelyei”. Azt tervezi, egykori alkotmánybíróként Alkotmányjogi Munkacsoportot fog létrehozni az alkotmányos problémák elemzésére. A kormánybiztos egyébként nem gondolja, hogy a modellváltással csökkenne az intézmények autonómiája. Szerinte a kuratóriumi tagok kiválasztásánál törekedni kell arra, hogy az egyetem, a gazdaság és az állam képviselői egyensúlyban legyenek. – Mint egyetemi oktató, nagyon jól tudom, mit jelent az egyetemi autonómia. E nélkül egy intézmény nem lehet versenyképes, az pedig senkinek nem áll érdekében, hogy a magyar egyetemek versenyképességét csökkentse – fogalmazott Stumpf István. 

„Törvényi garanciák kellenek, nem ígéretek”

Túl gyorsnak tartja az egyetemek modellváltásának folyamatát a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), számos nyitott kérdés van, amelyekre nincs válasz, az FDSZ ezért az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetségével karöltve kezdeményezte a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács összehívását. Dráviczki Sándor FDSZ-elnök lapunknak úgy nyilatkozott: nem elegendőek a „szép szavak” és az ígéretek, a szakszervezetek törvényi garanciát várnak annak érdekében, hogy a modellváltással ne sérüljön az egyetemi autonómia, valamint a munkavállalók jogai. – Ha szükséges, akkor a felsőoktatási törvényt is módosítani kell. Az egyetemi autonómiába az is beletartozik, hogy a dolgozók, oktatók és a hallgatók is beleszólhassanak az őket érintő folyamatokba, így a fenntartóváltás ügyébe is. Ennek ellenére eddig semmilyen érdemi érdekegyeztetés nem volt – mondta Dráviczki Sándor. Az FDSZ elnöke beszámolt arról is, január 14-én ugyan találkoztak Bódis József felsőoktatási államtitkárral, aki megígérte egyebek mellett azt, hogy a minisztérium meg fogja követelni az érdekvédelmi szervezetekkel történő belső egyeztetéseket a modellváltások ügyében, ám arra a kérdésre, a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsot összehívják-e, még nem kaptak választ. Az államtitkári találkozón ugyanakkor kiderült, hogy a kormány által megígért felsőoktatási béremelés a járványügyi helyzet gazdasági és költségvetési vonatkozásai miatt csúszni fog, arra leghamarabb 2021 szeptemberét követően kerülhet sor.

Eredménytelenül ért véget az Országgyűlés rendkívüli ülése

Árpási Bence
Publikálás dátuma
2021.02.01. 14:35

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Bejött a papírforma: mivel a Fidesz nem ment el, gyorsan be is rekesztették az eseményt.
Pontosan ugyanolyan forgatókönyv szerint zajlott az Országgyűlés rendkívüli ülése, mint amikor az elmúlt években az ellenzék összegyűjtötte a kellő számú szignókat. A hatpárti együttműködés a koronavírus-válság kezelése miatt szeretett volna több vizsgálóbizottságot felállítani, ugyanakkor a Klubrádió elhallgattatása ellen benyújtott MSZP-s módosító indítványt is idevonták.      Mivel a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban jelezte, szokás szerint nem mennek el sem a kormány tagjai, sem a fideszes képviselők, így az ellenzéki képviselők az üres kormánypárti padsoroknak mondták el napirend előtti felszólalásaikat. Utóbbi motívum szinte mindegyik párt képviselőjének mondandójában előbukkant. Csakúgy, mint a hibás gazdasági válságkezelés, vagy éppen a támogatások odaítélésének gyakorlata, amellyel a hatalom a hozzá közel állókat segítette ki.  A Párbeszéd frakcióvezetője azt mondta, a kabinet" magasról tesz az emberek problémáira." Szabó Tímea szerint "Kásler Miklós Mátyás király összerakásával van elfoglalva, miközben 3 ezer ember halála szárad a lelkén. "Bírálta a gazdasági válság kezelését is, az erre szánt pénzek 76 százalékát "ellopták". 
Magyarország megállíthatatlanul sodródik a katasztrófa felé és nem látjuk, hogy a kormány bármit tenne érdemben - jelentette ki az LMP-s Csárdi Antal. Szerinte a kabinet csak a hozzá közel álló érdekcsoportoknak ad támogatást, miközben a rászorulóknak nem. Úgy véli, van érdemi lehetőség a segítségre. Nem utólag kellene kifizetni a bértámogatásokat,  "egy ilyen válságos helyzetben nem engedhetjük el a rászoruló honfitársaink kezét." Felszólalásának végén érdemi támogatást követelt a kis- és középvállakozások számára. 
"Látom, hogy a pánikkormánynak és a Fidesz-tagjainak mennyire fontos a haza sorsa, csak úgy tolonganak itt..." - ezt már a DK frakcióvezető-helyettese mondta a fideszesek távolmaradására. Vadai Ágnes szerint a miniszterelnök tehet arról, hogy a vendéglátósok és a turizmusban már csak a kinyitásban reménykedhetnek, mert segítséget nem kaptak. Úgy véli, Orbán Viktor nagy szereptévesztésben van, amikor magyar embereket fenyeget. Csak ő nem tette egyedül a dolgát, mindenki más az országban igen. "Nem az Adrián kellett volna jachtozni, hanem oltási tervet volna készíteni... és nem ellopni az utolsó csavarig mindent ebben az országban... és arra várni, melyik iparág fog megreccsenni, amit aztán Orbán, meg a családja nevére lehet íratni" - fogalmazott. Nem fenyegetni kell azokat, akiket elárul a miniszterelnök és nem furkósbotot kell előttük lengetni. Be kellett volna a munkavállalók előtt ismerni, hogy
"az Orbán-kormány, amikor történetében először egy valós kihívással szemben állt, akkor úgy omlott össze, mint a magyar konzervatív kereszténydemokrácia Szájer József brüsszeli ereszcsatornáján."

A Fidesz-kormány semmit sem tett a fertőzés ellen, mert az ingyenes parkolás és a járatsűrítés nem vált be - jelentette ki az MSZP elnök-frakcióvezetője. Tóth Bertalan azt hangoztatta, Orbán úgy döntött, fontosabb a gazdaság megvédése, mint az emberek megvédése. Értékelése szerint a kormányfő és a miniszterek cserben hagyták az országot. Szerinte a vírus ellen kell harcolni, nem a kocsmáros, a pincér és a szakács ellen. Nincs őszinte beszéd az oltási tervről, nem tudjuk mikor kerülnek sorra a köztisztviselők, vagy a kereskedelemben dolgozók. Úgy ítélte meg, a rezsim egy szabad hangot akar a járvány alatt elhallgattatni, ez pedig a Klubrádió. Most már mindenki láthatja: az volt a cél, hogy ez a médium elhallgasson. 
"Megrohadt a fideszes narancs, ideje lenne minél előbb kidobni."

- zárta mondandóját.

A Jobbik frakcióvezetője több kérdésre is választ várt. Lukács László György szerint  nem lehet tudni, mennyit költöttek orosz vagy kínai vakcinára, de kíváncsi lenne arra az oltási tervre, amiben az van, hogy a focisták megelőzik a rendőröket. "Hozzák nyilvánosságra az oltások és a beszerzések költségeit, ennyit szerettünk volna." Mint mondta, "Orbán Viktor a kínai vakcina reklámarca lett". A kormány és a képviselő menekültek a válaszok elől, mert takargatnivalójuk van, Orbán Viktor hazudott, mert nincs semmiféle terv. Most még megúszhatják, de 2022-ben válaszokat kell adniuk ezekre a kérdésekre - ígérte meg. 
A napirend előtti hozzászólások végén a levezető elnök, Latorcai János megállapította, hogy nincs meg a kellő létszám a napirend elfogadásához, így az ülést berekesztette.   A Klubrádió tulajdonosa még szombaton közzétett Facebook-bejegyzésében azt írta, ha a fideszes képviselők távolmaradnak az üléstől, az egyértelművé teszik, hogy a Klubrádió frekvenciájának megvonása mögött nincsenek valós jogi érvek, hanem kifejezetten politikai akarat csorbítja több százezer ember sokoldalú tájékozódáshoz fűződő alapvető jogát.