Előfizetés

Orbán Viktor lefaragott tartozásából, Rogán Antal újra megnősült

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.01. 08:16

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTVA
Nincs sok újdonság a miniszterelnöki vagyonbevallásban, kabinetfőnöke nyilatkozatában viszont annál több.
Egy viszonylag szerény vagyoni körülmények között élő kormányfő képe rajzolódik ki Orbán Viktor éjfél után közzétett vagyonnyilatkozatából.

Az Országgyűlés honlapjára feltöltött dokumentum tanúsága szerint Orbán Viktornak  nincsen egy forint megtakarítása sem. Ugyanakkor a feleségével még 2002-ben közösen felvett jelzáloghitele szépen apad: míg tavaly a tartozás mértéke közel 2,2 millió forint volt, mostanra ez 882 ezer forintra csökkent. Nagy értékű ingósága nincsen, ingatlanok tekintetében pedig a Cinege utcai és felcsúti házát tüntette fel. Kabinetfőnöke, Rogán Antal viszont újraházasodott. Vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy új feleségét Rogán Barbárának hívják, előző házasságból született gyerekei alighanem volt feleségével élnek. Budapesten ingatlana nincsen, csupán szülőfalujában, a Vas megyei Szakonyfaluban rendelkezik több külterületi erdővel, szántóval, vagy réttel.  Takarékbetétben elhelyezett megtakarítása 822 millió forint, magánszemélyekkel fennálló tartozása 18,2 millió forint. Viszont továbbra remek jövedelmet biztosít egy korábbi találmánya: abból a 2020-as évben közel 158 millió forintot realizált. 

Blaha Lujza tér: új arculat, régi ellentétek, szűk büdzsé

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.02.01. 07:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Heves vita dúl a Blaha Lujza tér felújításáról. Abban mindenki egyetért, hogy valamit kezdeni kell a területtel, a részleteket tekintve viszont nincs összhang.
Kevés lehangolóbb látvány van a Blaha Lujza térnél egy januári hétköznap délutánján. Különösen járvány idején, amikor a nyüzsgés se élénkíti a kopott házfalak uralta színteret.
A város szíve legendás épületeivel együtt halt meg: a hajdanvolt barokkos szökőkúttal és virágágyással együtt eltűnt a báj, az Apolló-orfeummal, majd az EMKE kávéházzal a kedélyes időtöltés helyei szűntek meg, míg a Sajtóházzal a pezsgés, a Nemzeti Színházzal a szellem. A veszteségeket pedig nem pótolta semmi. Az Europeum bevásárlóközpont neve legalább annyira idegenül cseng itt, mint amennyire az épület kilóg a térből. Legfeljebb a szemközti modern irodaházzal alkothatnának párt, de ez sem sikerül igazán. A Hotel Nemzeti szépen felújított homlokzata egymaga képtelen jelleget adni a térnek.  Ettől még persze lehetne izgalmas a Blaha Lujza tér. Ha nem lenne ennyire leharcolt, szürke és kopott. Ha az egykori nagyáruházról nem mállana az épület alumínium borítása után ráfeszített védőháló. Ha nem parkolnának a tér közepén egymás hegyén-hátán az autók. Ha a betonplaccot nem szorítaná mindenfelől az autóáradat. Ha nem vált volna az elmúlt években érdektelen átszállóhellyé a város egyik központja. – Do you speak English? – kérdezgeti egyre kétségbeesettebben a vizelet-, hányás- és galambürülék-foltokat kerülgető járókelőket egy fiatal lány. A szürke szél elsodorja a hangját és a segítőkészséget. Az árkádsor oszlopának dőlő hajléktalan tekintete fásultan követi egy ideig, majd lecsúszik az előtte masírozó arctalan lábakra. Néhány lépéssel arrébb, az aluljáró lépcsőjén kortalan fejkendős asszony billegteti a térdén a kéregető papundekli táblát. Szeme az aluljáró népét pásztázza, de nincs min megakasztania. Ma konkurencia sincs. A hajléktalan vackok arrébb-feljebb költöztek. Legalábbis mára. A üzletek előtt is alig egy-két ember. A lépcső alján nagy kék padlómatricán kérdezi a városvezetés: ki ne akarna több zöldet? De aligha a felszínről idehordott és az aluljáró tartóoszlopai mellett idétlen tartópóznákra állított zöld szemetesekre gondolnak. – Huszonötször mondtam fel egymás után. Mindig volt egy idősebb szaki, kis- vagy nagyfőnök, aki nem bírta, ha nem uralja teljesen a terepet. Volt olyan, hogy első nap reggel bementem, de a műszak vége már otthon talált – harsogja egy őszbe csavarodó hajú, sapkás ember a villamosmegállóban. Vállát iratokkal megtömött táska húzza le, derékig érő barna műbőr kabátja előtt hevesen kaszálnak a kezei. Mire középkorú beszélgetőpartnere belekezdene egy válasz mondatba, meg is érkezik a villamos és az öreg felszáll. A másik meg néz utána szájában a félbehagyott szóval. Magas sarkú tipegőt rángat maga után egy apró fehér kutya. Hárman is követik a tekintetükkel. Három középkorú asszony. Egyikük kezében gyerek, a másikéban megtömött cekker, a harmadik ujjait 5 kilós mosóporos zacskó fehéríti. Akkor most mihez kezdjek? - kérdezi sokadszor. A másik kettő újra és újra belefog, hogy elmondja. Ő meg csak hallgat és a végén megint megkérdezi: Mihez kezdjek, ha egyszer az albérlet rám eső részét sincs miből kifizetnem? A kérdés és a válasz közötti idő egyre jobban nyúlik. A soha nem csillapodó alapzajba hirtelen sziréna visít. A mögötte kialakuló hangvákuumban meglepően messzire hangzik a „thank you so much”.  A virágágyás betonpereméről nézve valahogy nehezen hihető, hogy „ötvenöt év után új, igényes karaktert kap a nemzet csalogányáról elnevezett ikonikus tér” – ahogy azt a Budapesti Közlekedési Központ ígéri. Megújul a Gomba szökőkút, készül egy új vízjáték, lesznek új gyalogátkelők és a jelenlegi parkoló helyén közösségi találkahelyet alakítanak ki sok zölddel. Az odatervezett illemhely viszont kikerült a tervekből. Bár Karácsony Gergely főpolgármester most mégis fontosnak találta, hogy épüljön közvécé a megújuló térre. Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ igazgatója jelezte, hogy nem tartja jó ötletnek az eredeti tervek megnyirbálását, a Népszínház utcai villamosmegállók érintetlenül hagyását. A BKK azzal vágott vissza, hogy a kormány miatt nincs idő az újratervezésre, a kormányzati támogatást ugyanis csak 2021 végéig lehet felhasználni.

Felújítás-történelem

A Blaha Lujza tér átépítéséről 2017 nyár elején döntött a Fővárosi Közgyűlés. A tervezői szerződést 2018-ban írták alá. Tarlós István korábbi főpolgármester ennek ellenére bízott a 2019 nyári átadásban. A költségeket akkor 1,8 milliárd forintra becsülték, amelyhez a kormány 1 milliárd forintot ígért. A támogatási szerződést viszont csak 2019 áprilisában írták alá. Májusban meg is érkezett a pénz, addigra elkészültek a kiviteli tervek. Csakhogy a beruházás becsült költsége közben 4 milliárd forintra kúszott fel. Új alkudozások kezdődtek, azután pedig megváltozott a főváros és a kerület vezetése. A kivitelezői tendert végül tavaly decemberben írta ki a BKK, de egyelőre nincs hatályos terv, márpedig az építkezést csak annak birtokában lehet megkezdeni. A kormánytámogatás felhasználásának eredeti 2020 végi határidejét sikerült egy évvel kitolni, de így is szorít az idő. A tér felújítási kerete most 2,67 milliárd forint.

Facebook-fék: róka fogta csuka

Kósa András Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.02.01. 07:00

Fotó: Shutterstock
A techcégek szabályozására készül a kormány. A fellépés időszerű, de nehezen kivitelezhető, ráadásul a kabinet jóhiszeműsége is kétséges.
Ha már letarolta a hirdetési piacot, úgy hogy maga egy centet sem költ a tartalomra, akkor fizessen valamennyit vissza a Facebook és a Google azoknak a médiacégeknek, amelyeknek drága pénzért előállított anyagait felhasználja – ezzel indokolta a napokban az ausztrál kormány az új szabályozási kódex tervezett bevezetését. Erre a két globális óriásvállalat közölte: kivonulhatnak az országból, de a canberrai kabinet nézzen szembe a felháborodott felhasználók millióival, az ausztrál sajtóorgánumok pedig lemaradnak több milliárdnyi kattintásról, amit a két techcégnek köszönhetnek. A Google nem beszél a levegőbe, pár évvel ezelőtt Spanyolországból is kivonta a News nevű szolgáltatását, aminek végül a helyi lapkiadók itták meg a levét. Róka fogta csuka helyzet alakult tehát ki szinte a világ minden országába: miután magukba szívták az internetet, a közösségi média üzemeltetői, a techcégek úgy tekintenek szolgáltatásukra, minta az alapjog lenne, azaz korlátozhatatlan.

S ma már tényleg sok felhasználó érzi úgy, hogy ezek a szolgáltatások olyanok, mint a levegő. Tavaly év végén 3,14 milliárd ember használta a Facebook valamelyik szolgáltatását – ez a Föld lakosságának 40 százaléka. A Facebook a harmadik leglátogatottabb oldal a világon a Google és a Youtube után. Ráadásul az utóbbi a Google tulajdonában van, ugyanis a két óriás sportot űz abból, hogy felvásárolja a vetélytársakat, a feltörő új techcégeket. A digitális multik fő célkitűzése, hogy a felhasználók minél aktívabbak legyenek. Ezért algoritmusaik megfigyelik szokásainkat és alkalmazkodnak. Kutatások szerint ezzel nem ritkán az emberi természet sötét oldalát használják ki, mivel a negatív érzelmeket kiváltó és a törzsi gondolkodást (a "mi" és "ők" szembeállítását) hangoztató bejegyzések váltanak ki erőteljesebb reakciót. Ennek következtében terjednek a szélsőséges, sokszor erőszakra buzdító nézetek, a tudománytalan ideológiák, az összeesküvés-elméletek, a hamis hírek. Ráadásul a német piacelemző cég, a Statista szerint a három legnagyobb, a Google, a Facebook és a Twitter 2019-ben a digitális globális reklámköltések 63 százalékát seperte be elszívva a bevételeket a hagyományos, a tényújságírásra hangsúlyt fektető médiacégektől. Mindezt úgy, hogy a két évvel ezelőtt 134 milliárd dollár reklámbevételre szert tevő Google Európában például évekig az úgynevezett ír-holland dupla adótrükkel – amely egy bermudai offshore-ban végződött – minimalizálta az adófizetését. Magyarországon ilyen értelemben a szabad sajtó kettős prés alatt van: miközben a fideszes alapítványhoz, a KESMA-hoz tartozó orgánumok, a közmédia és a NER-oligarchák médiumai jelentős állami segítségre számíthatnak, a digitális multik az online reklámköltés 57 százalékát szerezték meg 2019-ben. A G7 szakportál számításai szerint 2018-ban 2,5 milliárd forintot vihetett ki az országból a Facebook és a Google csak a be nem fizetett reklámadóval.  Mindezek együtt vezettek oda, hogy egyre országban merül fel: szabályozni kell a tevékenységüket, ám ezek a törekvések sem mindig nemesek. Míg a bejáratott demokráciák a médiaszabadságot, a tisztességes versenyt, az igazságos közteherviselést féltik, illetve tartanak a gyűlöletbeszéd, a fake news terjedésétől, az autokráciák és a diktatúrák a befolyásuk alá vonnák őket.    Tavasszal Magyarország is a techcégek szabályozására készül. Érdekes, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter ezt nem azzal indokolta, hogy letarolják a magyar reklámpiacot, nem adóznak, hanem arra hivatkozott, hogy – miután a Capitolium ostroma után letiltották az amerikai elnököt, Donald Trumpot – félő: „ma már önkényesen bárki lekapcsolható az online térből”. Polyák Gábor médiajogász, az ELTE oktatója szerint legitim, hogy szabályozni próbálják a nagy platformok működését, ugyanakkor éppen az álhírek esetében nagyon nehéz a szabályozás. – Ilyet a nyugati világban még sehol sem sikerült megalkotni, annyira új a jelenség. Valótlan híreket terjeszteni jellemzően két esetben volt eddig jogszabályba ütköző: valakiről hazudni valamit, vagy egy különleges helyzetben (katasztrófa esetén például) közveszélyt okozó hírt közölni. Ám a politikai közlések esetében sokszor nehéz megállapítani, mennyi az igazságtartalmuk. A korábbi tapasztalatok alapján azt kell mondjam, a Fidesz vélhetően nem jóhiszeműen nyúl éppen a kampány kezdete előtt ehhez a témájához – fogalmazott.  – Abszurd, hogy egy államnak gyakorlatilag semmilyen joghatósága nincs a működésük fölött, de egyszerűen nem látom azt, Vargaék hogyan tudnak olyan jogszabályt hozni, ami alapján végrehajtható bírói döntések születnek – mondta a Népszavának Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő. Szerinte jelenleg egyetlen állam sincs olyan helyzetben, hogy ilyen szabályozást önállóan megalkosson és betartasson a globális szereplőkkel szemben. Általános alapelvként szerinte legfeljebb azt lehet leszögezni, hogy a platformok tartalom-moderálási elvei nem különbözhetnek az adott állam szólásszabadságra vonatkozó törvényeitől.  Wessenauer Veszna, a Ranking Digital Rights nemzetközi civil szervezet magyar munkatársa szerint nem várt mellékhatásokkal is számolni kell: Németországban például törvény kötelezi a Facebookot az ottani, nagyon szigorú gyűlöletbeszéd-rendelkezések betartására. Ám a kritikusok szerint oda vezetett, hogy a moderátorok inkább „biztonsági játékra” törekedtek és olyan közléseket is letiltottak, amik nem voltak törvénysértőek.

Milliárdos bírság, megfigyelés

A magyar kormány bevallottan a lengyel példát követi. A varsói kabinet tervezete tiltaná olyan tartalmak törlését, amelyek nem sértik a lengyel törvényeket. A techcégeket ilyen esetben akár 50 millió złoty-ra (majdnem 4 milliárd forint) is büntethetnék 2022 januárjától. Az autoriter rezsimek ellentétes irányt követnek: nem a szólásszabadságot féltik, hanem befolyásuk alá vonják a digitális óriásokat. A török kormány nyílt háborút folytat a Facebookkal szemben: arra kötelezik a közösségi médiumot, alapítson leányvállalatot az országban és a felhasználók bizonyos adatait török szervereken tárolja. A Facebook vezetői viszont attól tartanak, hogy ezzel az ankarai kormány megfigyelhetné a török felhasználókat, ám az Erdogan-rezsim nem tágít, 1,3 millió dolláros büntetéssel fenyegette meg a Facebookot. Oroszországban is már régóta próbálja a kormány a közösségi médiát kontroll alá vonni. A Duma december 23-án fogadott el egy törvénycsomagot, amelynek értelmében minden olyan külföldi szolgáltatót blokkolhatnak, amelyik „diszkriminálja” az orosz médiatartalmakat. Egy másik szabály szerint pénzbüntetéssel sújthatók azok a cégek, amelyek olyan tartalmakat is közölnek, melyeket az orosz törvények tiltanak, míg a harmadik jogszabály akár két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja azokat, akik a közösségi médiában „rágalmaznak”. Iránban nemrég bíróság elé állították az ország távközlési miniszterét, amiért nem kapcsolta le az Instagramot. Az országban több platform is be van tiltva, igaz, némi trükkel a felhasználók továbbra is elérik azokat. Kínában ma is üzemel a „Nagy Tűzfal”, amely számos nyugati oldalt tesz részben vagy teljesen elérhetetlenné. Ennek eredményeként az ország online szektorában a hazai cégek viszik a prímet: az e-kereskedelemben az Alibaba, a közösségi médiában Tencent, a fő keresőmotor a Baidu. Hatalmas karriert futott be a videómegosztó, a TikTok, amelynek terjeszkedésére épphogy az USA tekint ferde szemmel. Hiába tartják ezek a cégek tiszteletben a pekingi cenzúrát, nem tanácsos ugrálniuk: miután Jack Ma, az Alibaba alapítója bírálni merészelte a hatóságokat, hónapokra eltűnt a nyilvánosság elől. – Kósa András

Politikai nyomásra törölték a szélsőséges tartalmakat

A tartalmak szűrése eleinte nem volt prioritás, és nem is állt a techcégek érdekében: a moderálás költségekkel jár. Így fordulhatott elő, hogy az Al-Kaida terrorszervezet egyik főideológusa, Anvar al-Avlaki toborzóüzeneteket oszthatott meg YouTubeon és Facebookon még azután is, hogy felkerült a CIA halállistájára. Az amerikai kormányzat nyomására végül a techcégek belátták, hogy az iszlamista és a dzsihádista propaganda mennyire veszélyes: 2010-től törölni kezdték a szélsőséges tartalmakat. Más gyűlöletkeltő tartalmak esetében azonban tovább váratott magára a határozott fellépés. A berlini kormányt elsősorban az internet terjedő rasszista és szélsőjobboldali uszító tartalmak aggasztották, így émet nyomásra a közösségi oldalak 2015 decemberében ígéretet tettek, hogy 24 órán belül eltávolítják a gyűlöletkeltő bejegyzéseket. A 2016-os amerikai elnökválasztást követően a platformok zúgolódva, de tovább csiszolták a moderációt, miután kiderült, hogy a kampány alatt széles nyilvánosságot biztosítottak az álhíreknek, amelyet részben az orosz titkosszolgálatok terjesztettek. A Facebook például több, erre szakosodott szerkesztőséget bízott meg a tényellenőrzéssel, az algoritmuson is alakítottak és átláthatóbbá váltak a politikai hirdetések. Az ismertebb konzervatív és szélsőjobboldali felhasználókkal viszont óvatosan bántak, kiváltképp Donald Trumppal. Ugyanakkor bevezették azt a szabály, amely szerint a politikusok mentesülnek bizonyos moderációs alapelvek alól, mivel megnyilvánulásaik “hírértékkel” bírnak. Újabb, jelentős fordulatot azonban csak az a Capitolium januári ostroma hozott, ezt követően a techcégek elvették a távozó elnöknek addig biztosított megafont. – Rostoványi András 
Kapcsolódó
Megregulázná a techcégeket Varga Judit