Előfizetés

Törlesztett négymilliót, és félretett több mint 23 milliót Áder János

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.31. 21:13

Fotó: Soós Lajos / MTI
Az államfő vagyonnyilatkozata már elérhető a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján.
Négymillió forintot törlesztett tavaly Áder János a II. kerületi lakására felvett hitelből, de 41 millió forint még hátravan – vette észre a Telex az államfő frissen feltöltött vagyonnyilatkozatát a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján. Továbbra is három ingatlanban van tulajdonrésze. Igaz, legutóbb 2019 augusztusában vásárolt egy 125 négyzetméteres lakást a II. kerületben, amelynek felerészt tulajdonosa az államfő. Emellett 25 százalékban tulajdonosa egy 284 négyzetméteres háznak Kisorosziban, amelyet 2005-ben vásároltak. Egy 135 négyzetméteres, ugyancsak II. kerületi ingatlannak szintén felerészt tulajdonosa 2002 óta. A lakásvásárlás után tavaly januárban mindössze 3,9 millió forintnyi megtakarítással rendelkezett, de idén már 27,42 millió forintja volt folyószámláján. Euró alapú életbiztosítása tavaly óta nőtt, 13 680 euróról 17 418 euróra, ahogyan tartós értékpapírszámlája is 1 521 640 forintról 1 525 088 forintra emelkedett. Devizaszámláján továbbra is 1690 amerikai dollárja volt, viszont itt a tavalyi 43 274 eurója 35 520 euróra csökkent. Azt, hogy milyen ajándékokat kapott munkája során, idén sem részletezte. Ennél a tételnél továbbra is annyit tüntetett fel, hogy „a diplomáciai kapcsolattartás keretében kapott ajándékok”.  Hargitai János, az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke vasárnap bejelentette, hogy mind a 198 országgyűlési képviselő, a nemzetiségi képviselő és a 12 nemzetiségi szószóló leadta saját és a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát. Az országgyűlési képviselők, a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószólók saját vagyonnyilatkozata nyilvános, és február 1-jétől megtekinthető az Országgyűlés honlapján a képviselő, illetve a szószóló neve alatt.

Modellváltás: elszabadultak az indulatok Szegeden

Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.31. 18:27
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának volt dékánja szerint utódja, Horváth Dezső méltatlanná vált tisztségére. Szombaton szegedi diákok és tanárok tüntettek a szenátus döntése ellen.
Lemondott a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) fideszes professzora a modellváltásról döntő szenátusi ülés után, ahol a kormány akaratának eleget téve megszavazták, hogy az egyetem alapítványi kézbe kerüljön.
Az egyetem közkapcsolati igazgatósága pénteken adta hírül: a szenátus többsége támogatta, hogy az SZTE költségvetési intézményből állami alapítású közhasznú alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménnyé alakuljon. A szenátus rendkívüli ülésén a modellváltást 29-en támogatták, 16-an nemmel szavaztak, heten pedig tartózkodtak.
A hvg.hu cikke szerint Pál József, a posztjáról lemondó szenátor jelenleg is a Fidesz szegedi szervezetének alelnöke, az első Orbán-kormányban állami posztot is betöltött, elköteleződését nem is rejtette véka alá soha. Így valóban nehéz helyzetbe kerülhetett, amikor a Doktori Tanács, amely elnökeként a szenátusba került, az alapítványi átalakulással szemben foglalt állást.
A szenátusi ülés három és fél órán keresztül tartott. A később lemondott professzor is indulatosan szólt hozzá a vitához: megkérdőjelezte, hogy a szenátoroknak kötelességük azoknak az álláspontját képviselni, akik őket a szenátusba küldték. Pál József nem is úgy szavazott, ahogy a mögötte álló testület állást foglalt. Ezért több oktató és diák is csalódott volt – olvasható a hvg.hu cikkében. Ha a szenátorok a karokon megszavazott véleményt képviselték volna, akkor a szenátus rendkívüli ülésén ellentétes eredmény is születhetett volna.
A 444.hu a szeged.hu-t idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy Pál József a szavazás után közölte, hogy „hosszas mérlegelés után és kétségek között” döntött úgy, nem veszi figyelembe az általa képviselt bölcsészek akaratát. Szerinte a „kötött mandátum” a képviselők „kiskorúsítását” jelenti, „feleslegessé teszi mások véleményének komolyan vételét”.
Rovó László rektor egyébként először tévesen vezette fel, miről fognak szavazni. Vannak, akik a körülmények miatt érvénytelennek tartják a modellváltást jóváhagyó szavazást. Az RTL Híradó tudósítása szerint szombat délután szegedi diákok és tanárok tüntettek a szenátus döntése ellen. A demonstrálók is azt kifogásolták, hogy a szenátus néhány tagja annak ellenére szavazott igennel, hogy az őt delegáló kar döntése alapján a nem gombot kellett volna megnyomnia. A tüntetésről készült felvételek tanúsága szerint több tiltakozó annak a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek (SZFE) a sárga szájmaszkját viselte, amely ellenállt az alapítványi átalakításnak.
A szeged.hu vasárnap hozta nyilvánosságra Csirik János, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának volt dékánjának nyílt levelet. A volt dékán szerint utódja, Horváth Dezső méltatlanná vált tisztségére, mivel annak ellenére megszavazta a változtatást, hogy azt a kari tanács nem támogatta.

Hat emberrel szemben intézkedtek a rendőrök a Hősök terén tartott tüntetésen

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.31. 18:22

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A szervezőkkel szemben közigazgatási eljárást kezdeményeztek.
Több emberrel szemben intézkedtek a rendőrök a budapesti Hősök terén vasárnap déltől tartott tüntetésen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vasárnap a rendőrség honlapján azt írta: a maszkhasználat hiánya miatt a rendőrök hat résztvevővel szemben intézkedtek, akik közül kettőre helyszíni bírságot szabtak ki, négy másik résztvevő ellen szabálysértési feljelentést tettek. Közölték, hogy egy magánszemély a budapesti Hősök terére vasárnap 12 órára gyűlést jelentett be, amelyet később lemondott. A lemondás ellenére a bejelentő egy másik magánszeméllyel közösen szervezőként a közösségi médiában továbbra is személyes megjelenésre buzdított, ennek hatására a gyűlésre többen elmentek. A BRFK kiemelte: „a hatályban lévő jogszabályok értelmében a veszélyhelyzet idején rendezvényt, valamint gyűlést szervezni, tartani, annak helyszínén tartózkodni tilos”.
– A gyűlés helyszínén tartózkodókat a rendőrök igazoltatták és figyelmeztették. A gyűlés szervezőivel és a gyűlést tartókkal szemben közigazgatási eljárást kezdeményeztek

– írta a BRFK.

A vasárnapi megmozduláson a koronavírus-járvány miatt bevezetett, a vállalkozásokat érintő korlátozások ellen tüntettek. A „Tüntetés az életért és a szabadságért január 31. - Tömeges üzletnyitás február 1.” címmel meghirdetett Facebook-esemény szervezői azt írták: úgy fogalmazták át az eseményt, hogy az ne minősüljön gyűlésnek. Közölték, az eseményen „a szabad véleménynyilvánítás jogával élők elképzelhetően nem fognak egyetérteni azzal, hogy a kormány nem engedélyezi a vállalkozók szabad nyitva tartását, és nem tesz lépéseket a felelőtlen politika miatt csőd szélére került honfitársaink megsegítésére”. Az interneten megjelent fotók szerint körülbelül pár százan gyűlhettek össze a Hősök terén, a többségük maszkot viselt.  A Társaság a Szabadságjogokért eközben arra hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán, hogy „a koronavírus-járványra hivatkozva bevezetett általános gyülekezési tilalom indokolatlan volt tavasszal is, és most is az”.
– A veszélyhelyzet ugyanis nem jogon kívüli állapot, álságos arra hivatkozni, hogy a járványkezelés minden alapvető jogot felülír. Valójában ilyenkor is csak olyan mértékben szabad az állampolgárok jogait korlátozni, ami a veszély elhárításához feltétlenül szükséges. Márpedig a felelős polgárok képesek a járványügyi intézkedések betartásával, egészségügyi kockázatok nélkül is gyülekezni, tiltakozni a kormányzati intézkedésekkel szemben

– indokolta a TASZ az álláspontját.

Hozzátették, hogy a tavalyi Clark Ádám téri autós tiltakozásoknak nyilvánvalóan nem volt járványügyi kockázata, hiszen a résztvevők zárt autójukban ülve nyilvánították ki véleményüket. Hangsúlyozták, hogy a vendéglátóhelyek kényszerű bezárása számos vállalkozót és munkavállalót hozott lehetetlen helyzetbe, amit tetéz, hogy az állam nem törődik azzal, hogy megfelelően kártalanítsa őket. A tiltás ellenére újranyitó vendéglátósoknak azonban szinte bizonyosan súlyos büntetésekkel kell szembenézniük emiatt. Leszögezték, hogy akik az elégedetlenségüket úgy akarják kifejezni, hogy tüntetésen vesznek részt, azoknak vállalniuk kell az általános gyülekezési tilalom megszegésének következményeit. Ha eljárás indul ellenük, abban megpróbálhatják érvényre juttatni, hogy a gyülekezés tiltása az alapvető jogaik gyakorlását lehetetleníti el.
– Amíg a kormány nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy az emberek tisztán lássanak a járvánnyal és a kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban, cserébe viszont még a véleménynyilvánítás lehetőségét is durván korlátozza, fokozott türelmet kell tanúsítania a hasonló megmozdulásokkal szemben

– írták a jogvédők.

Álláspontjuk szerint ilyen helyzetekben a rendőrség akkor jár el arányosan, ha nem feloszlatja a gyűlést, hanem lépéseket tesz annak biztonságos lebonyolítása érdekében (maszkviselés, távolságtartás betartásának előmozdítása).