Előfizetés

Facebook-fék: róka fogta csuka

Kósa András Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.02.01. 07:00

Fotó: Shutterstock
A techcégek szabályozására készül a kormány. A fellépés időszerű, de nehezen kivitelezhető, ráadásul a kabinet jóhiszeműsége is kétséges.
Ha már letarolta a hirdetési piacot, úgy hogy maga egy centet sem költ a tartalomra, akkor fizessen valamennyit vissza a Facebook és a Google azoknak a médiacégeknek, amelyeknek drága pénzért előállított anyagait felhasználja – ezzel indokolta a napokban az ausztrál kormány az új szabályozási kódex tervezett bevezetését. Erre a két globális óriásvállalat közölte: kivonulhatnak az országból, de a canberrai kabinet nézzen szembe a felháborodott felhasználók millióival, az ausztrál sajtóorgánumok pedig lemaradnak több milliárdnyi kattintásról, amit a két techcégnek köszönhetnek. A Google nem beszél a levegőbe, pár évvel ezelőtt Spanyolországból is kivonta a News nevű szolgáltatását, aminek végül a helyi lapkiadók itták meg a levét. Róka fogta csuka helyzet alakult tehát ki szinte a világ minden országába: miután magukba szívták az internetet, a közösségi média üzemeltetői, a techcégek úgy tekintenek szolgáltatásukra, minta az alapjog lenne, azaz korlátozhatatlan.

S ma már tényleg sok felhasználó érzi úgy, hogy ezek a szolgáltatások olyanok, mint a levegő. Tavaly év végén 3,14 milliárd ember használta a Facebook valamelyik szolgáltatását – ez a Föld lakosságának 40 százaléka. A Facebook a harmadik leglátogatottabb oldal a világon a Google és a Youtube után. Ráadásul az utóbbi a Google tulajdonában van, ugyanis a két óriás sportot űz abból, hogy felvásárolja a vetélytársakat, a feltörő új techcégeket. A digitális multik fő célkitűzése, hogy a felhasználók minél aktívabbak legyenek. Ezért algoritmusaik megfigyelik szokásainkat és alkalmazkodnak. Kutatások szerint ezzel nem ritkán az emberi természet sötét oldalát használják ki, mivel a negatív érzelmeket kiváltó és a törzsi gondolkodást (a "mi" és "ők" szembeállítását) hangoztató bejegyzések váltanak ki erőteljesebb reakciót. Ennek következtében terjednek a szélsőséges, sokszor erőszakra buzdító nézetek, a tudománytalan ideológiák, az összeesküvés-elméletek, a hamis hírek. Ráadásul a német piacelemző cég, a Statista szerint a három legnagyobb, a Google, a Facebook és a Twitter 2019-ben a digitális globális reklámköltések 63 százalékát seperte be elszívva a bevételeket a hagyományos, a tényújságírásra hangsúlyt fektető médiacégektől. Mindezt úgy, hogy a két évvel ezelőtt 134 milliárd dollár reklámbevételre szert tevő Google Európában például évekig az úgynevezett ír-holland dupla adótrükkel – amely egy bermudai offshore-ban végződött – minimalizálta az adófizetését. Magyarországon ilyen értelemben a szabad sajtó kettős prés alatt van: miközben a fideszes alapítványhoz, a KESMA-hoz tartozó orgánumok, a közmédia és a NER-oligarchák médiumai jelentős állami segítségre számíthatnak, a digitális multik az online reklámköltés 57 százalékát szerezték meg 2019-ben. A G7 szakportál számításai szerint 2018-ban 2,5 milliárd forintot vihetett ki az országból a Facebook és a Google csak a be nem fizetett reklámadóval.  Mindezek együtt vezettek oda, hogy egyre országban merül fel: szabályozni kell a tevékenységüket, ám ezek a törekvések sem mindig nemesek. Míg a bejáratott demokráciák a médiaszabadságot, a tisztességes versenyt, az igazságos közteherviselést féltik, illetve tartanak a gyűlöletbeszéd, a fake news terjedésétől, az autokráciák és a diktatúrák a befolyásuk alá vonnák őket.    Tavasszal Magyarország is a techcégek szabályozására készül. Érdekes, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter ezt nem azzal indokolta, hogy letarolják a magyar reklámpiacot, nem adóznak, hanem arra hivatkozott, hogy – miután a Capitolium ostroma után letiltották az amerikai elnököt, Donald Trumpot – félő: „ma már önkényesen bárki lekapcsolható az online térből”. Polyák Gábor médiajogász, az ELTE oktatója szerint legitim, hogy szabályozni próbálják a nagy platformok működését, ugyanakkor éppen az álhírek esetében nagyon nehéz a szabályozás. – Ilyet a nyugati világban még sehol sem sikerült megalkotni, annyira új a jelenség. Valótlan híreket terjeszteni jellemzően két esetben volt eddig jogszabályba ütköző: valakiről hazudni valamit, vagy egy különleges helyzetben (katasztrófa esetén például) közveszélyt okozó hírt közölni. Ám a politikai közlések esetében sokszor nehéz megállapítani, mennyi az igazságtartalmuk. A korábbi tapasztalatok alapján azt kell mondjam, a Fidesz vélhetően nem jóhiszeműen nyúl éppen a kampány kezdete előtt ehhez a témájához – fogalmazott.  – Abszurd, hogy egy államnak gyakorlatilag semmilyen joghatósága nincs a működésük fölött, de egyszerűen nem látom azt, Vargaék hogyan tudnak olyan jogszabályt hozni, ami alapján végrehajtható bírói döntések születnek – mondta a Népszavának Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő. Szerinte jelenleg egyetlen állam sincs olyan helyzetben, hogy ilyen szabályozást önállóan megalkosson és betartasson a globális szereplőkkel szemben. Általános alapelvként szerinte legfeljebb azt lehet leszögezni, hogy a platformok tartalom-moderálási elvei nem különbözhetnek az adott állam szólásszabadságra vonatkozó törvényeitől.  Wessenauer Veszna, a Ranking Digital Rights nemzetközi civil szervezet magyar munkatársa szerint nem várt mellékhatásokkal is számolni kell: Németországban például törvény kötelezi a Facebookot az ottani, nagyon szigorú gyűlöletbeszéd-rendelkezések betartására. Ám a kritikusok szerint oda vezetett, hogy a moderátorok inkább „biztonsági játékra” törekedtek és olyan közléseket is letiltottak, amik nem voltak törvénysértőek.

Milliárdos bírság, megfigyelés

A magyar kormány bevallottan a lengyel példát követi. A varsói kabinet tervezete tiltaná olyan tartalmak törlését, amelyek nem sértik a lengyel törvényeket. A techcégeket ilyen esetben akár 50 millió złoty-ra (majdnem 4 milliárd forint) is büntethetnék 2022 januárjától. Az autoriter rezsimek ellentétes irányt követnek: nem a szólásszabadságot féltik, hanem befolyásuk alá vonják a digitális óriásokat. A török kormány nyílt háborút folytat a Facebookkal szemben: arra kötelezik a közösségi médiumot, alapítson leányvállalatot az országban és a felhasználók bizonyos adatait török szervereken tárolja. A Facebook vezetői viszont attól tartanak, hogy ezzel az ankarai kormány megfigyelhetné a török felhasználókat, ám az Erdogan-rezsim nem tágít, 1,3 millió dolláros büntetéssel fenyegette meg a Facebookot. Oroszországban is már régóta próbálja a kormány a közösségi médiát kontroll alá vonni. A Duma december 23-án fogadott el egy törvénycsomagot, amelynek értelmében minden olyan külföldi szolgáltatót blokkolhatnak, amelyik „diszkriminálja” az orosz médiatartalmakat. Egy másik szabály szerint pénzbüntetéssel sújthatók azok a cégek, amelyek olyan tartalmakat is közölnek, melyeket az orosz törvények tiltanak, míg a harmadik jogszabály akár két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja azokat, akik a közösségi médiában „rágalmaznak”. Iránban nemrég bíróság elé állították az ország távközlési miniszterét, amiért nem kapcsolta le az Instagramot. Az országban több platform is be van tiltva, igaz, némi trükkel a felhasználók továbbra is elérik azokat. Kínában ma is üzemel a „Nagy Tűzfal”, amely számos nyugati oldalt tesz részben vagy teljesen elérhetetlenné. Ennek eredményeként az ország online szektorában a hazai cégek viszik a prímet: az e-kereskedelemben az Alibaba, a közösségi médiában Tencent, a fő keresőmotor a Baidu. Hatalmas karriert futott be a videómegosztó, a TikTok, amelynek terjeszkedésére épphogy az USA tekint ferde szemmel. Hiába tartják ezek a cégek tiszteletben a pekingi cenzúrát, nem tanácsos ugrálniuk: miután Jack Ma, az Alibaba alapítója bírálni merészelte a hatóságokat, hónapokra eltűnt a nyilvánosság elől. – Kósa András

Politikai nyomásra törölték a szélsőséges tartalmakat

A tartalmak szűrése eleinte nem volt prioritás, és nem is állt a techcégek érdekében: a moderálás költségekkel jár. Így fordulhatott elő, hogy az Al-Kaida terrorszervezet egyik főideológusa, Anvar al-Avlaki toborzóüzeneteket oszthatott meg YouTubeon és Facebookon még azután is, hogy felkerült a CIA halállistájára. Az amerikai kormányzat nyomására végül a techcégek belátták, hogy az iszlamista és a dzsihádista propaganda mennyire veszélyes: 2010-től törölni kezdték a szélsőséges tartalmakat. Más gyűlöletkeltő tartalmak esetében azonban tovább váratott magára a határozott fellépés. A berlini kormányt elsősorban az internet terjedő rasszista és szélsőjobboldali uszító tartalmak aggasztották, így émet nyomásra a közösségi oldalak 2015 decemberében ígéretet tettek, hogy 24 órán belül eltávolítják a gyűlöletkeltő bejegyzéseket. A 2016-os amerikai elnökválasztást követően a platformok zúgolódva, de tovább csiszolták a moderációt, miután kiderült, hogy a kampány alatt széles nyilvánosságot biztosítottak az álhíreknek, amelyet részben az orosz titkosszolgálatok terjesztettek. A Facebook például több, erre szakosodott szerkesztőséget bízott meg a tényellenőrzéssel, az algoritmuson is alakítottak és átláthatóbbá váltak a politikai hirdetések. Az ismertebb konzervatív és szélsőjobboldali felhasználókkal viszont óvatosan bántak, kiváltképp Donald Trumppal. Ugyanakkor bevezették azt a szabály, amely szerint a politikusok mentesülnek bizonyos moderációs alapelvek alól, mivel megnyilvánulásaik “hírértékkel” bírnak. Újabb, jelentős fordulatot azonban csak az a Capitolium januári ostroma hozott, ezt követően a techcégek elvették a távozó elnöknek addig biztosított megafont. – Rostoványi András 
Kapcsolódó
Megregulázná a techcégeket Varga Judit

Kétharmad nem regisztrálna az oltáshoz

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.02.01. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Még a Fidesz-KDNP híveinek többsége sem ért egyet az oltáshoz szükséges regisztrációval – derült ki a Publicus Intézet felméréséből.
A nyáron érhetnek véget a járványügyi korlátozások, ezt tartja valószínűnek a magyarok relatív többsége (41 százalék) – derült ki a Publicus Intézet lapunk megbízásából készített januári reprezentatív közvélemény-kutatásából. A magyarok 22 százaléka tavasszal számít a korlátozások végére, 15 százalék az őszre teszi a járványhelyzet végét, a legpesszimistább 11 százalék pedig csak a következő télre számít lazításra. Érdemes összevetni ezt a Publicus tavaly májusi hasonló adatsorával, amikor a lakosság 68 százaléka a tavalyi nyárra, nyár végére várta a lazítást, és csupán 9 százalék vélte úgy, hogy egy évnél is tovább lehetnek érvényben a járványügyi intézkedések.
A kormány és a járványügyi szakértők szerint is az ország kinyitásának alapvető feltétele a lakosság megfelelő átoltottsága. Az oltás iránti hajlandóság – mint azt korábban bemutattuk – elérte az 59 százalékot, azonban a Publicus mérése szerint a magyar lakosságnak kétségei vannak az oltás menetéről: kétharmaduk szerint nincs szükség a koronavírus elleni vakcina előzetes regisztrációjára, hanem a háziorvosok bevonásával elegendő lenne a már beoltottakat regisztrálni.
Az előzetes regisztráció támogatói főleg a kormánypárti választók közül kerülnek ki, ám a Fidesz-KDNP táborában is kisebbségben vannak (45 százalék). Az egyesült ellenzék szavazóinak túlnyomó többsége (82 százalék) a háziorvosok bevonásával regisztrálná a beoltottakat. Figyelemre méltó, hogy a Jobbik választóinak 39 százaléka támogatja az előzetes kormányzati regisztrációt, míg a többi ellenzéki pártnál mindössze 4-14 százalék ezen kör aránya. Erősen megoszlik a lakosság véleménye arról, hogy a kormány milyen célra használja az előzetes regisztrációt: 43 százalék szerint az állampolgárokról gyűjt adatokat a kormány, míg 50 százalék szerint a regisztrációnak nincs ilyen célja. A markáns ellenzéki-kormánypárti szembenállás egyértelmű, a fideszesek 79 százaléka szerint nem adatgyűjtésről van szó, míg az ellenzékiek 69 százaléka valószínűsít ilyen szándékot. A bizonytalanok körében minimális, relatív többségben vannak (47 százalék a 43-mal szemben), akik szerint adatot gyűjt róluk a kormány.
A felmérés szerint ingyenes oltást választana azok többsége (62 százalék), akik beoltatnák magukat, 37 százalék viszont pénzt is adna a vakcináért. Utóbbiak többsége azonban (57 százaléka) elsősorban azért fizetne, ha úgy ítélné meg, másképp nem kaphatná meg az oltást. Huszonkilenc százalék adna valamekkora összeget, ha csak pénzért választhatna a vakcinák közül, de 14 százalék már azért is fizetne, hogy hamarabb sorra kerüljön. Nyolc százalék nyúlna a zsebébe, ha így nem kellene regisztrálnia a kormánynál az oltásért. A válaszadók egyébként némileg eltérnének az oltási sorrendtől: a többség elsőként az egészségügyi dolgozókat, másodikként az idősotthonok dolgozóit és a szociális dolgozókat, őket követve pedig a rendőröket és katonákat oltanák, majd a 60 évesnél fiatalabb, de krónikus betegségben szenvedő embereknek biztosítanának lehetőséget. Az ötödik körben a tanároknak, hatodikként pedig a 60 évesnél idősebbeknek biztosítanák az oltást. A kormánypártiak a rendőrök és a katonák oltását, míg az ellenzékiek a tanárok egészségének biztosítását sorolták valamelyest előrébb.

Állami cég kínál Mészáros-féle egészségbiztosítást

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.02.01. 06:00

Fotó: Népszava
Az MVM több ajánlattal is kedveskedik ügyfeleinek, köztük Mészáros-féle egészségbiztosítással és a Wáberer-klinika műtéteivel.
Nem kell hónapokat várnia egy időpontra a kerületi sztk-ban, órákat üldögélnie a rendelők folyosóin, és ha szükségessé válik, akkor különösebb hercehurca nélkül elvégeztethet egy MR- vagy CT-vizsgálatot. Ez jó hír igaz? – kérdezte egy csillogó női hang a telefonban egy várpalotai lakás tulajdonosától, aki az ajánlat miatt kissé zavarodottan fogta a kagylót. A vonal másik végén ülő ügynök nagy lendülettel folytatta annak bizonygatását, hogy milyen silány az állami egészségügy, és aki jót akar magának, az bizony a magánegészségügyet választja. Persze ez alapesetben igen sokba kerül, de neki van egy jó ajánlata, amit örömmel ismertet az MVM ügyfelével. Az állami energiaszolgáltató fogyasztói ugyanis sokféle biztosítást köthetnek már alig néhány száz forintért, köztük egészségbiztosítást is. A várpalotai konyhában üldögélő egykori Főgáz-ügyfélnek megtetszett a néhány száz forintos ajánlat, de gyorsan kiderült, hogy az alapcsomag 990 forintos havi díjáért csupán megszervezik neki a járóbeteg szakellátást, a vizsgálatért külön kell fizetni. Az a csomag, amely már tartalmazza – bizonyos limitig – az ellátás árát is, legalább 3490 forintba kerül, az exkluzív pedig 8890 forintot kóstál.  A várpalotai munkásembernek ez már nem tetszett annyira, de valahogy az is zavarta, hogy egy állami cég egy másik állami szolgáltatót ekéz nagy lendülettel. Ennek hangot is adott a telefonban a hölgy monológjának végeztével. Talán ennek is köszönhető, hogy azóta se kapott írásbeli tájékoztatót az Otthon Vitál Egészségbiztosításról, holott kérte. Az MVM Csoport meghatározó szereplője a magyar energiaszektornak. A száz százalékban állami tulajdonban lévő, 80 céget tömörítő konglomerátum 4,2 millió lakossági és vállalati ügyfelet tudhat magáénak. Ez pedig hatalmas potenciális piacot jelent más szolgáltatóknak, a Nemzeti Együttműködés Rendszere pedig nem hagy parlagon heverni egy ilyen lehetőséget. (A Főgáz részvényeit a második Orbán-kormány idején vásárolta meg az MVM előbb a német RWE-től a kisebbségi pakettet, majd a Tarlós vezette fővárosi önkormányzattól a többségit. A cég a Nemzeti Közművek része lett, amelynek tagvállalatai az idén nevükben is betagozódtak az MVM csoportba.) A kormányfő barátja, a NER egyik legnagyobb nyertese, Mészáros Lőrinc résztulajdonában álló Konzum Nyrt. 2017-ben szerzett 24,85 százalékos tulajdont a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-ben, tavaly egy másik érdekeltsége révén tovább növelte részesedését a cégben. A CIG 2018-ban kötött határozatlan idejű szerződést az NKM Plusz Zrt.-vel, az MVM csoport tagjával. A biztosítótársaság akkor azt válaszolta a 24.hu kérdésére, hogy a kontraktus részeként a piaci gyakorlatnak megfelelő jutalékot fizetik az NKM-nek és a cég meghívásos pályázatát megnyerve jutottak ehhez lehetőséghez. A biztosító társaság akkori közlése szerint az NKM Plusz Zrt. call centeren keresztül értékesíti a CIG Pannónia baleset- és egészségbiztosításait, ami rendkívül hatékony csatorna, elvégre egy kiemelkedően nagy ügyfélkörrel rendelkező partner végzi az értékesítést, ráadásul pénzügyi kockázat nélkül.  A Népszava megkeresésére a CIG Pannónia nevében Ajtony Csaba marketing igazgató most csupán annyit válaszolt: „Kérdéseit a biztosítási titokra vonatkozó szabályozások miatt nem tudjuk megválaszolni”. A szerződés létét azonban nem tagadta, igaz ez egyértelműen kiderül az MVM honlapjáról is. Az MVM viszont semmit sem válaszolt.    A CIG termékeinek állami cégen keresztül való értékesítéséről a Magyar Nemzeti Bankot, mint felügyelő szervezetet is megkérdeztük. Az MNB – mint írják – a biztosítók tevékenységét felügyeli, egyedi csoportos biztosítási szerződéseket önmagában nem értékel. A jegybank szóvivője Binder István arra kérdésre, miszerint mennyire sértheti a fogyasztók érdekeit, hogy a szolgáltató csupán egyféle biztosító termékeit kínálja nekik, azt válaszolta: a piaci gyakorlatban a csoportos biztosítási szerződések esetén a cégek jellemzően csak egy biztosítóval állnak kapcsolatban. Az ügyfelek szabadon eldönthetik, hogy csatlakoznak a felkínált szerződéshez vagy sem. A jegybankhoz egyébként eddig nem érkezett panasz erre a konstrukcióra. Az átfogó vizsgálatok során pedig nem vizsgálják az „egyes üzleti döntéseket”. Az MVM időközben újabb elemekkel bővítette egészségügyi bónuszprogramját. (Bár telefonon továbbra is csak a CIG Pannónia egészségbiztosítását próbálják eladni az ügyfeleknek.) Biztosítás mellett például húsz százalékos kedvezményre jogosító egészségkártya is váltható a CMC DÉLI Klinika szolgáltatásaira. (A magánklinikában a Népszava tulajdonosa, Leisztinger Tamás is érdekelt.) Egy másik ajánlat szerint öt százalék kedvezmény jár ortopédiai és fül-orr-gégészeti műtétek árából, ha azokat a Wáberer Medical Centerben végezteti el az ügyfél. A magánorvosi centrumot 3 milliárd forintos befektetésből hozta létre Wáberer György. A leggazdagabb magyarok között számon tartott üzletember 2016-ban szállt ki a nevét viselő Waberer's International Nyrt. kamioncégből. 2015-től 2020-ig miniszterelnöki megbízottként felügyelte a magyar logisztika és közúti fuvarozás fejlesztését, tavaly pedig Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztossá nevezték ki.