Előfizetés

A kormány is tudja, hogy kínos, amit csináltunk

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.02.01. 08:30

Fotó: Askin Kiyagan / AFP
Az EBESZ állandó tanácsának csütörtöki ülésén Bécsben az Európai Unió egy az orosz vezetést elítélő nyilatkozatot szeretett volna elfogadtatni és felszólítani Moszkvát az emberi jogok, a szólás-, és gyülekezési szabadság tiszteletben tartására. Csakhogy hiába támogatta ezt az EU 27 tagállamából 26, a magyar távolmaradás miatt nem sikerült egységes uniós állásfoglalásként napirendre venni a kérdést.
Csak Vlagyimir Putyin járt jól azzal, hogy Magyarország távolmaradása miatt nem született egységes uniós nyilatkozat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) csütörtöki ülésén a múlt hét végi oroszországi tüntetések erőszakos feloszlatásával kapcsolatban, a magyar magatartás csak arra volt jó, hogy az Európai Unió látványos megosztottságát sikerüljön demonstrálni – a Népszava több egymástól független forrásból származó információi szerint még a Külügyminisztériumon belül is ilyen tartalmú értékelés született az eset kapcsán. Moszkvában és több orosz nagyvárosban tüntetések kezdődtek Alekszej Navalnij ellenzéki politikus letartóztatása miatt, ezeket a rendőrség rendkívül erőszakos módon oszlatta fel, sok embert letartóztattak. Az EBESZ állandó tanácsának csütörtöki ülésén Bécsben az Európai Unió egy az orosz vezetést elítélő nyilatkozatot szeretett volna elfogadtatni és felszólítani Moszkvát az emberi jogok, a szólás-, és gyülekezési szabadság tiszteletben tartására. Csakhogy hiába támogatta ezt az EU 27 tagállamából 26, a magyar távolmaradás miatt nem sikerült egységes uniós állásfoglalásként napirendre venni a kérdést. „A nyilatkozat elítéli az Oroszország-szerte zajló békés tüntetésekre adott erőszakos választ. A 26 tagország szerint a tüntetések erőszakos feloszlatására tett kísérlet, a több mint 3800 ember – köztük újságírók – letartóztatása több nemzetközi egyezményt sért. Az aláírók felhívják a figyelmet, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez, és hogy garantálni kell az újságírók szabad munkavégezését. A tagországok felszólítják az orosz hatóságokat, hogy azonnal engedjék szabadon a letartóztatott tüntetőket, valamint Alkeszander Navalnijt.” – a Szabad Európa Rádió szerint ehhez a szöveghez nem adta a nevét a magyar kormány. Magyarország ezzel nem először kerül kínos helyzetbe saját szövetségesei előtt fontos nemzetközi ügyekben. Szijjártó Péter külügyminiszter az Indexnek nyilatkozva igyekezett kisebbíteni a magyar távolmaradás és az elmaradt egységes nyilatkozat jelentőségét, mondván, „ez egy technikai kérdés volt, a nyilatkozat nélkülünk is elkészült, tehát semmi jelentősége nem volt annak, hogy Magyarország nem csatlakozott hozzá”. Ezen kívül „függetlenül a Navalnij- vagy bármely más ügytől mindig azt az álláspontot képviseltem, hogy az Európai Uniónak figyelnie kell arra, a szavának súlya legyen. Ha mindennap mindenfajta nyilatkozatban elítélünk naponta 6-8 eseményt, akkor egy idő után senki sem fog ránk figyelni” – mondta a magyar diplomácia vezetője. Ennek ugyanakkor ellentmond, hogy információink szerint a már említett belső feljegyzésből és egy másik, az EU-s külügyminiszterek tanácsa múlt hétfői ülése után született másik dokumentumból is kiderül, hogy az uniós tagállamok kifejezetten nagy jelentőséget tulajdonítottak mind a tüntetések szétverésének, mind az ezzel kapcsolatos EU-s álláspontnak. Az EBESZ állandó tanácsának ülésén éppen arra hivatkoztak a nyilatkozat támogatói, hogy a négy nappal korábbi brüsszeli egyeztetésen is hangsúlyos napirendként szerepelt a téma és minden tagállam egyetértett abban, hogy elfogadhatatlan az orosz hatóságok fellépése. Ráadásul az EBESZ ülésén a magyar (ellen)érvelés egyik fő pontja az volt, hogy egy ilyen nyilatkozattal úgymond megsértenénk az „EU döntéshozatali kompetenciáit”, ami elég abszurd módon hangzik annak fényében, hogy a magyar kormány a nyilvánosság előtt állandóan saját hatáskörükön való túlterjeszkedéssel vádolják az uniós szervezeteket. Az EBESZ ülésén tanúsított magyar magatartás mindenesetre még a már említett belső minisztériumi értékelés szerint is „sajnálatos” volt. Ezek fényében egyébként meglepő, hogy az uniós külügyminiszterek tanácsának hétfői ülésén információink szerint a magyar kormány teljes passzivitást mutatott Oroszországgal kapcsolatban, pedig egy másik minisztériumi belső feljegyzés arról tanúskodik, vita volt a tagállamok között. Joseph Borell az Unió egységes külpolitikáért felelős főképviselője február elején Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyinnal, ennek kapcsán Brüsszelben a lengyel, a cseh, a lett és a litván külügyminiszter szerette volna elérni, hogy Borell „nagyon erős üzenetet adjon át” Putyinnak a jogsértésekkel kapcsolatban és találkozzon ellenzéki politikusokkal is. A svéd, az ír és a spanyol külügyminiszter ugyanakkor ezt nem tartotta szükségesnek. Annak nincs nyoma, hogy Szijjártó Péter bármilyen formában állást foglalt volna az ügyben. A magyar külügyminiszter a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét hozta szóba, de erről nem született semmilyen állásfoglalás.

Orbán Viktor lefaragott tartozásából, Rogán Antal újra megnősült

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.01. 08:16

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTVA
Nincs sok újdonság a miniszterelnöki vagyonbevallásban, kabinetfőnöke nyilatkozatában viszont annál több.
Egy viszonylag szerény vagyoni körülmények között élő kormányfő képe rajzolódik ki Orbán Viktor éjfél után közzétett vagyonnyilatkozatából.

Az Országgyűlés honlapjára feltöltött dokumentum tanúsága szerint Orbán Viktornak  nincsen egy forint megtakarítása sem. Ugyanakkor a feleségével még 2002-ben közösen felvett jelzáloghitele szépen apad: míg tavaly a tartozás mértéke közel 2,2 millió forint volt, mostanra ez 882 ezer forintra csökkent. Nagy értékű ingósága nincsen, ingatlanok tekintetében pedig a Cinege utcai és felcsúti házát tüntette fel. Kabinetfőnöke, Rogán Antal viszont újraházasodott. Vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy új feleségét Rogán Barbárának hívják, előző házasságból született gyerekei alighanem volt feleségével élnek. Budapesten ingatlana nincsen, csupán szülőfalujában, a Vas megyei Szakonyfaluban rendelkezik több külterületi erdővel, szántóval, vagy réttel.  Takarékbetétben elhelyezett megtakarítása 822 millió forint, magánszemélyekkel fennálló tartozása 18,2 millió forint. Viszont továbbra remek jövedelmet biztosít egy korábbi találmánya: abból a 2020-as évben közel 158 millió forintot realizált. 

Blaha Lujza tér: új arculat, régi ellentétek, szűk büdzsé

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.02.01. 07:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Heves vita dúl a Blaha Lujza tér felújításáról. Abban mindenki egyetért, hogy valamit kezdeni kell a területtel, a részleteket tekintve viszont nincs összhang.
Kevés lehangolóbb látvány van a Blaha Lujza térnél egy januári hétköznap délutánján. Különösen járvány idején, amikor a nyüzsgés se élénkíti a kopott házfalak uralta színteret.
A város szíve legendás épületeivel együtt halt meg: a hajdanvolt barokkos szökőkúttal és virágágyással együtt eltűnt a báj, az Apolló-orfeummal, majd az EMKE kávéházzal a kedélyes időtöltés helyei szűntek meg, míg a Sajtóházzal a pezsgés, a Nemzeti Színházzal a szellem. A veszteségeket pedig nem pótolta semmi. Az Europeum bevásárlóközpont neve legalább annyira idegenül cseng itt, mint amennyire az épület kilóg a térből. Legfeljebb a szemközti modern irodaházzal alkothatnának párt, de ez sem sikerül igazán. A Hotel Nemzeti szépen felújított homlokzata egymaga képtelen jelleget adni a térnek.  Ettől még persze lehetne izgalmas a Blaha Lujza tér. Ha nem lenne ennyire leharcolt, szürke és kopott. Ha az egykori nagyáruházról nem mállana az épület alumínium borítása után ráfeszített védőháló. Ha nem parkolnának a tér közepén egymás hegyén-hátán az autók. Ha a betonplaccot nem szorítaná mindenfelől az autóáradat. Ha nem vált volna az elmúlt években érdektelen átszállóhellyé a város egyik központja. – Do you speak English? – kérdezgeti egyre kétségbeesettebben a vizelet-, hányás- és galambürülék-foltokat kerülgető járókelőket egy fiatal lány. A szürke szél elsodorja a hangját és a segítőkészséget. Az árkádsor oszlopának dőlő hajléktalan tekintete fásultan követi egy ideig, majd lecsúszik az előtte masírozó arctalan lábakra. Néhány lépéssel arrébb, az aluljáró lépcsőjén kortalan fejkendős asszony billegteti a térdén a kéregető papundekli táblát. Szeme az aluljáró népét pásztázza, de nincs min megakasztania. Ma konkurencia sincs. A hajléktalan vackok arrébb-feljebb költöztek. Legalábbis mára. A üzletek előtt is alig egy-két ember. A lépcső alján nagy kék padlómatricán kérdezi a városvezetés: ki ne akarna több zöldet? De aligha a felszínről idehordott és az aluljáró tartóoszlopai mellett idétlen tartópóznákra állított zöld szemetesekre gondolnak. – Huszonötször mondtam fel egymás után. Mindig volt egy idősebb szaki, kis- vagy nagyfőnök, aki nem bírta, ha nem uralja teljesen a terepet. Volt olyan, hogy első nap reggel bementem, de a műszak vége már otthon talált – harsogja egy őszbe csavarodó hajú, sapkás ember a villamosmegállóban. Vállát iratokkal megtömött táska húzza le, derékig érő barna műbőr kabátja előtt hevesen kaszálnak a kezei. Mire középkorú beszélgetőpartnere belekezdene egy válasz mondatba, meg is érkezik a villamos és az öreg felszáll. A másik meg néz utána szájában a félbehagyott szóval. Magas sarkú tipegőt rángat maga után egy apró fehér kutya. Hárman is követik a tekintetükkel. Három középkorú asszony. Egyikük kezében gyerek, a másikéban megtömött cekker, a harmadik ujjait 5 kilós mosóporos zacskó fehéríti. Akkor most mihez kezdjek? - kérdezi sokadszor. A másik kettő újra és újra belefog, hogy elmondja. Ő meg csak hallgat és a végén megint megkérdezi: Mihez kezdjek, ha egyszer az albérlet rám eső részét sincs miből kifizetnem? A kérdés és a válasz közötti idő egyre jobban nyúlik. A soha nem csillapodó alapzajba hirtelen sziréna visít. A mögötte kialakuló hangvákuumban meglepően messzire hangzik a „thank you so much”.  A virágágyás betonpereméről nézve valahogy nehezen hihető, hogy „ötvenöt év után új, igényes karaktert kap a nemzet csalogányáról elnevezett ikonikus tér” – ahogy azt a Budapesti Közlekedési Központ ígéri. Megújul a Gomba szökőkút, készül egy új vízjáték, lesznek új gyalogátkelők és a jelenlegi parkoló helyén közösségi találkahelyet alakítanak ki sok zölddel. Az odatervezett illemhely viszont kikerült a tervekből. Bár Karácsony Gergely főpolgármester most mégis fontosnak találta, hogy épüljön közvécé a megújuló térre. Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ igazgatója jelezte, hogy nem tartja jó ötletnek az eredeti tervek megnyirbálását, a Népszínház utcai villamosmegállók érintetlenül hagyását. A BKK azzal vágott vissza, hogy a kormány miatt nincs idő az újratervezésre, a kormányzati támogatást ugyanis csak 2021 végéig lehet felhasználni.

Felújítás-történelem

A Blaha Lujza tér átépítéséről 2017 nyár elején döntött a Fővárosi Közgyűlés. A tervezői szerződést 2018-ban írták alá. Tarlós István korábbi főpolgármester ennek ellenére bízott a 2019 nyári átadásban. A költségeket akkor 1,8 milliárd forintra becsülték, amelyhez a kormány 1 milliárd forintot ígért. A támogatási szerződést viszont csak 2019 áprilisában írták alá. Májusban meg is érkezett a pénz, addigra elkészültek a kiviteli tervek. Csakhogy a beruházás becsült költsége közben 4 milliárd forintra kúszott fel. Új alkudozások kezdődtek, azután pedig megváltozott a főváros és a kerület vezetése. A kivitelezői tendert végül tavaly decemberben írta ki a BKK, de egyelőre nincs hatályos terv, márpedig az építkezést csak annak birtokában lehet megkezdeni. A kormánytámogatás felhasználásának eredeti 2020 végi határidejét sikerült egy évvel kitolni, de így is szorít az idő. A tér felújítási kerete most 2,67 milliárd forint.