Előfizetés

Jogerősen letartóztatásban marad Moszkvában Navalnij

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.28. 14:53

Fotó: Iliya Pitalev / AFP
Nem vitatták másodfokon a harminc napos előzetesről szóló korábbi döntést. Az orosz ellenzéki vezető „nagy törvénysértésnek” nevezte az eljárást.
Helybehagyta a Moszkva megyei bíróság csütörtökön Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus 30 napos előzetes letartóztatását. Navalnijt január 17-én a moszkvai reptéren vették őrizetbe, amikor visszatért Németországból, ahol gyógykezelést kapott, miután augusztusban Oroszországban több nyugati laboratórium egybehangzó szakvéleménye szerint megmérgezték.
A politikust arra hivatkozva vették őrizetbe, hogy az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) szerint megszegte egy rá korábban kiszabott, felfüggesztett börtönbüntetés feltételeit. A himki első fokú bíróság január 19-én rendelte el Navalnij előzetes letartóztatását.

Navalnij, aki videoösszeköttetés révén vett részt a csütörtöki tárgyaláson, az ellene indított eljárást „nagy törvénysértésnek” nevezte, amelynek célja az ő és mindenki más megfélemlítése.
„Nincs kétségem afelől, hogy amíg a repülőgépem Vnukovóból Seremetyjevóba repült, a cellát nekem itt a Matrosszkaja Tyisinában (a Matrózok Hallgatása nevű börtönben) már előkészítették”

– mondta.

Navalnij arra utalt, hogy az őt Berlinből Moszkvába szállító járatot a leszállás előtt váratlanul az orosz főváros egyik repülőteréről a másikra irányították át. A tárgyaláson a politikus a vele történtekért azokat az embereket tette felelőssé, „akik 20 éve rabolják ki Oroszországot”. Hozzátette:
„Úgy gondolom, meggyőződésem és kijelentem: ők nem gazdái országunknak és nem is lesznek azok. Emberek milliói értenek velem egyet, és ne hagyják, hogy az országunkat ellopják tőlünk.”

 A politikus a tárgyaláson egyebek között kifogásolta, hogy fogva tartása kezdete óta csütörtökön konzultálhatott először az ügyvédjével. Amint arról a Népszava is beszámolt, múlt szombaton sajtójelentések szerint a több mint 110 – mintegy 60 orosz és 50 külföldi – városra kiterjedő szombati megmozdulásokon a hatósági tilalom ellenére több tízezren vettek részt. A hatóságok háromezernél is több tüntetőt állítottak elő. Az aránytalan hatósági fellépés nemzetközi tiltakozást váltott ki.

Ragaszkodik Contéhoz az olaszok többsége

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.01.28. 08:30
Matteo Renzi
Fotó: JOHN THYS / AFP
Sergio Mattarella elnök szerdán megkezdte a konzultációkat az új kormány összeállításáról a politikai pártok vezetőivel egy nappal azután, hogy lemondott Giuseppe Conte miniszterelnök.
A közszolgálati csatorna, a RAI megbízásából készült felmérés szerint a megkérdezettek 40 százaléka a legjobb megoldásnak azt tartaná, hogy az új kabinet élén is Conte maradjon, szélesebb többségre támaszkodva. Az Ipsos is hasonló értékeket mért, eszerint 47 százalék kívánja a maradását, 40 százalék nem. Keddi lemondását az idézte elő, hogy a szenátusban nincs meg az abszolút többsége, s egy csütörtökre tervezett, a bírósági eljárások elévülésről szóló törvényt érintő szavazáson kormánya biztos vereséget szenvedett volna, ennek ment elébe a távozással. Szintén a RAI felmérése szerint a megkérdezettek mindössze egyharmada szeretne előrehozott választást. Erre csak akkor kerülne sor, ha az államfő, a pénteken záruló konzultációi során azt tapasztalná, nincs esély a biztos kormányzó többség létrehozására. Valójában azonban csak a két jobboldali populista párt, Matteo Salvini Ligája és a Giorgia Meloni által irányított Olaszország Fivérei támogatja ezt a megoldást, a többiek nem, hiszen mindegyik párt sok képviselői helyet vesztene a következő, karcsúsított parlamentben, beleértve Silvio Berlusconi ellenzéki Forza Italiáját is. E pártban erősek azok a hangok, amelyek szerint támogatni kell Conte új kabinetjét, mert egy idő előtti voksolás nyomán akár megközelítően százzal is kevesebb képviselőt delegálhatna a párt az új kétkamarás parlamentbe. A két jobboldali populista párt állítólag azzal próbálja meggyőzni Berlusconit, hogy azzal kecsegtetik: a jövendő törvényhozásban megszavazzák majd köztársasági elnöknek. Mattarella mandátuma 2022 januárjában jár le, a parlament két házának idén kell döntenie az új államfő személyéről. Amennyiben elkerülhetetlenné válna az idő előtti voksolás kiírása, azt legkésőbb júniusban kellene megtartani. A választási hadjáratra tehát a legszerencsétlenebb időszakban kerülne sor: egyrészt azért, mert a járványt még mindig nem sikerült legyőzni, másrészt a következő hónapokban az oltókampány lesz középpontban. Szakértők szerint felelőtlen lépés lenne épp ebben a helyzetben megválni Roberto Speranza egészégügyi minisztertől, aki kiváló válságmenedzsernek bizonyult. Bármilyen megoldás szülessen is, Olaszországnak számos kérdést kell megoldania. A pandémiát érintő problémákon kívül a legfontosabb a járvány negatív gazdasági hatásait enyhíteni hivatott uniós helyreállítási alapból származó, részben vissza nem térítendő támogatásból álló 209 milliárd euró felhasználása. Matteo Renzi volt miniszterelnök, az Italia Viva párt elnöke arra hivatkozva léptette ki minisztereit a kabinetből, s idézett elő kormányválságot, mert úgy vélte, Conte nem vonja be kellőképpen a kormány tagjait annak eldöntésébe, hogy milyen programokra fordítsák az összeget. Amennyiben az Italia Viva ismét az új kabinet tagja lesz – s erre egyre nagyobb az esély – ezt a konfliktust meg kellene oldani Renzi és Conte között. (Egyes feltételezések szerint Renzi azért robbantotta fel a kormányt, hogy egy új kabinetben nagyobb legyen pártja szerepe. A volt miniszterelnök jelezte: támogatna egy „Európa-párti” kabinetet.) A hatalmasra duzzadt államadósság mellett azért is lenne öngyilkos lépés egy előrehozott választás kiírása, mert a helyreállítási alapot nem ingyen kapja Itália Brüsszeltől. Fontos strukturális reformokat kellene végrehajtania az adóügyeket, az igazságszolgáltatást, a közigazgatást és a munkaügyet illetően. Ám az új voksolás kiírása miatt az ezzel kapcsolatos döntéseket nyilvánvalóan halasztani kellene és a helyreállítási alap pénzei is később folynának az államkasszába. Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztos is arra intett mindenkit, ésszerű döntéseket hozzanak, különben nagy baj lehet, ám a volt olasz kormányfő Itáliára gyakorolt befolyása meglehetősen csekély. 

Csaknem 101 millió a világ koronavírus-fertőzöttjeinek a száma

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.28. 07:37

Fotó: MLADEN ANTONOV / AFP
A járvány kezdete óta több mint 2,1 millió ember halt bele a kórba, míg 55,8 millióan kigyógyultak belőle.
A világon 100 866 032 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 174 129, a gyógyultaké 55 890 582 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint csütörtök reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 100 248 229 fertőzöttet tartottak nyilván, a halottak száma 2 156 941, a gyógyultaké 55 362 744 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 25 595 999 fertőzött volt, és 429 157-en haltak meg. Indiában 10 689 527 fertőzöttet, 153 724 halálos áldozatot és 10 359 305 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 8 996 876 fertőzöttről, 220 161 halálos áldozatról és 7 964 176 gyógyultról tudni. Oroszországban 3 733 692-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 69 971-re, a gyógyultaké pedig 3 168 370-re emelkedett. Az Egyesült Királyságban 3 725 637 a fertőzöttek száma, és 102 085-en haltak meg a betegségben. Franciaországban 3 165 449 fertőzöttet és 74 600 halálos áldozatot tartanak nyilván. Spanyolországban 2 670 102 fertőzöttet és 57 291 halálos áldozatot regisztráltak. Olaszországban 2 501 1467 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 86 889, és 1 936 289-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 2 449 839 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 25 476. Németországban 2 179 679 a fertőzöttek száma, 54 498 a halottaké, 1 918 038-an meggyógyultak. Kolumbiában 2 055 305 fertőzöttet és 52 523 halálos áldozatot tartanak nyilván. Argentínában 1 896 053 a fertőzöttek és 47 435 a halottak száma. Mexikóban 1 806 849 az igazolt vírusbetegek és 153 639 a halottak száma. Lengyelországban 1 489 512-en megfertőződtek, 36 054-en meghaltak, 1 246 267-en felépültek a kórból. A Dél-afrikai Köztársaságban 1 430 648 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 42 550-en meghaltak, 1 263 476-an pedig felgyógyultak. Iránban 1 392 314 fertőzöttet, 57 651 halálesetet és 1 183 463 gyógyultat tartanak számon. Ukrajnában 1 241 863 fertőzöttről tudni, 23 307-en meghaltak, 1 014 198-an felgyógyultak. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 99 655 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4811 halálos áldozatot és 92 076 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan közép-kínai nagyvárosból terjedt el.