Előfizetés

Hamarabb lesz a bolgároknak eurójuk, mint nekünk

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.01.26. 06:00

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Két év múlva már euróval fizethetnek a magyarok, már ha bolgár vagy a horvát tengerpartra utaznak nyaralni, miközben idehaza a kormány teljesen elzárkózik még a vitától is.
Nincs a magyar kormány asztalán az euró magyarországi bevezetése – ezt Varga Mihály nyilatkozta január elején, mintegy évindításént. A pénzügyminiszter gazdasági okokkal magyarázta a magyar kormány ragaszkodását a forinthoz, mondván az euróövezethez való csatlakozás nem oldja meg a magyar gazdaság versenyképességi és hatékonysági problémáit. Példa erre Szlovákia és Csehország esete. Az elmúlt években Csehország sokkal erőteljesebben növekedett, mint Szlovákia, alacsonyabb a cseh munkanélküliség, az ország versenyképesebb is, holott Szlovákiában euró van, a csehek pedig a saját koronájukkal fizetnek – mondta az Indexnek a pénzügyminiszter.  Mindezt a hazai viszonyokra lefordítva értelmezhetjük úgy, hogy az elmúlt években véghez vitt gazdasági növekedés, és jelentős béremelkedés nem történhetett volna meg, ha Magyarország valamely véletlen folytán már az eurózóna tagja lenne. Ugyanis mind a gazdaság szárnyalásának, mind a keresetek emelkedésének egyik fő forrása a forint folyamatos leértékelése volt. Az uniós összehasonlítások rámutattak, hogy euróban számolva, mind a magyar GDP, mind az lakosság által elkölthető jövedelem a leglassabban nőtt az EU felzárkózó országai közül, vagyis a növekedés csak forintban számolva impozáns. Miközben a magyar kormány hallani sem akar a forint lecseréléséről, a magyarok többsége – több éves kormányzati agitáció ellenére –, még mindig európárti: egy tavaly nyáron a Népszava kérésére készült felmérés szerint a magyarok 51 százaléka támogatná az euró bevetését, 37 százalék ellenzi, míg 12 százaléknak nem volt véleménye. A magyar euró kérdése is átpolitizálódott: a Fidesz szavazók körében 31 százalékos a támogatottság, a bizonytalanok körében 55, míg az ellenzéki szavazók nagy többsége (65-90 százalék) támogatná a közös deviza bevezetést. Erre minden bizonnyal még sokat kell várni, hisz például a Fidesz a NER-féle alaptörvénybe is beemelte, hogy Magyarország törvényes fizetőeszköze a forint – vagyis még egy alkotmányos akadályt is le kell majd küzdenie a bevezetés mellett döntő kormánynak.
Az eurózóna kapuján eközben új jelöltek kopogtatnak: a pandémia és a nyomában járó gazdasági válság, de még a horvátországi földrengés okozta pluszterhek sem tántorították el Bulgáriát valamint Horvátországot, hogy gőzerővel készüljenek a csatlakozásra. A tervek szerint a két országban 2023-tól már a közös európai devizával fizethetnek. A két ország 2020 júliusa óta már az euró előszobájában, az úgynevezett ERM-2 árfolyamrendszerben vannak. Már ennél a lépésnél mind a két országnak teljesítenie kellett számos gazdasági kritériumot az infláció, államadósság, banki kamatok terén, ezt követően az ERM- 2 rendszeren belül két évig csak szűk sávban lebeghet a horvát kuna és a bolgár leva az euróval szemben. Vagyis nincs helye a nemzeti devizák le- és felértékelésének, épp annak, ami a magyar kormány gazdaságpolitikájának alapja. Ha a két nemzeti deviza két éven keresztül stabil marad az euróhoz képest,  akkor csatlakozhat az övezethez. A pandémia ellenére Bulgária biztosan halad az eurócsatlakozás felé – ezt Dimitar Radev, a Bolgár Nemzeti Bank elnöke mondta az Euromoney témában tartott konferenciáján. Radev szerint az euró bevezetése önmagában felgyorsítja a bolgár gazdaság felzárkózását, de az euróra való felkészülés folyamata is fegyelmezi és ösztönzi azokat a jó politikákat, amelyek a konvergencia felgyorsításhoz szükségesek. Sandra Svaljek, a horvát jegybank alelnöke arról beszélt, hogy országa az első adandó alkalommal (2017-ben) belépett azt ERM-2 árfolyamrendszerbe, terveik szerint 2023-ra pedig az euró bevezethető lesz. Déli szomszédunk 2017 óta dolgozik az euró bevezetésén, vagyis a folyamat mintegy hat évet vesz igénybe. A horvát jegybankár szerint gazdaságuk nagy mértékben függ az eurózónától, ugyan a maastrichti követelmények teljesítése komoly kihívást jelent, de a döntés gazdasági racionalitása akkor sem kérdőjelezhető meg. Az érvelés azért is figyelemreméltó, mert a horvát gazdaság hasonló adottságú, mint a magyar, és a horvátok mégis gyökeresen eltérő utat járnak. Svaljek, szerint Horvátországot a decemberi fölrengések miatti helyreállítás komoly költségekbe veri, de ez sem téríti le az országot az euróhoz közeledéstől. Ugyanezen a konferencián Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke felmondta a magyar álláspontot, miszerint lesz egyszer majd magyar euró, de nem mostanában. Patai szerint a magyar gazdaság az euró nélkül is integrálódott az eurózóna gazdaságába és az unió pénzügyi rendszerébe. A magyar euró mindaddig nem kerül napirendre, amíg a magyar gazdaság fejlődése – reálkonvergencia – nem halad előre. A magyar jegybankár utalt arra a kormányzati – és ezek szerint jegybanki – félelmekre is, hogy az ERM-2 árfolyamrendszerbe belépéskor az Európai Bankunióhoz is csatlakozni kellene, ez pedig az önálló pénzügyi felügyelet feladását jelentené. Azt már nem tette hozzá Patai, de a magyar kormány kevésbé irtózik bármitől úgy, mint hogy az uniós szervek a magyar ügyekbe belelássanak, pláne beleszóljanak. Ez a hozzáállás a valódi kerékkötője a magyar csatlakozásnak, vagy akár egy euróbevezetésről szóló vita elindításának. Hasonló helyzetben vannak a csehek is: Miután a gazdaságuknak nincsenek fejletlenségi problémái, prágai jegybank banktanácsának tagja Vojtech Benda is a bakunióval kapcsolatos demokrácia-deficit problémákkal indokolta a országa távolmaradást az ERM-2-től illetve az eurózónától.

Megújul és nemzetközi szerepre tör az euró

Kulcsvaluta Az elmúlt években ha előkerült magyar euróbevezetés kérdése a magyar politikusok azzal ütötték el a kérdés élét, hogy nem akar az ország egy problémákkal, válsággal küzdő klub tagja lenni. Mint minden túlzásban, ebben a kijelentésben is volt jelentős igazság, elég csak a görög adósságválságra utalni, amely bő fél évtizedre gúzsba kötötte az uniót. Ám a Covid-19 járványból megerősödve kerül ki az Európai Unió, illetve eurózóna. Az elmúlt egy évben létrejött a közös európai kötvénykibocsátás, közös uniós mentőscsomag – miközben az Európai Központi Bank szorgalmasan vásárolja az uniós országok államkötvényeit – ezzel monetáris finanszírozást nyújtva az államoknak. Vagyis egy év alatt olyan döntéseket kényszerített ki a válság, amire korábban éveket kellett volna várni. Az Európai Bizottság (EB) ráadásul a napokban fogadta el azt hárompilléres stratégiáját, amelynek célja EU gazdasági és pénzügyi rendszere nyitottságának, erejének és ellenálló képességének növelése. Ennek érdekében erősítenék az euró nemzetközi szerepét – kulcsvalutává tennék –, ezzel a dollár babérjaira törnek, részint a nyersanyagpiaci árjegyzésekben. Már ennek a programnak a része NextGenerationEU keretében a kiváló minősítésű eurókötvények kibocsátása az elkövetkező években, amely jelentős likviditást fog biztosítani az EU tőkepiacai számára, vonzóbbá téve azokat, és az eurót a befektetők számára. Paolo Gentiloni, az EB gazdaságért felelős biztosa szerint az euró nemzetközi szerepének megerősítése megóvhatja az uniós gazdaságot és pénzügyi rendszert a devizasokkoktól, csökkentheti a más valutáktól való függőséget, és alacsonyabbak lehetnek a tranzakciós valamint a finanszírozási költségek. A stratégia másik pillére a digitális euró bevezetése, amin viszont az Európai Központi Bank (EKB) dolgozik, s épp a múlt héten zárta le az ezzel kapcsolatos uniós konzultációt. Az elképzelések szerint az eurót részben digitális devizává tennék. A digitális euró nem helyettesítené a készpénzt, hanem inkább kiegészítené. Az eurórendszer továbbra is biztosítja az euró-készpénzhez való hozzáférést az eurózónában, ugyanakkor digitális pénz támogathatja az európai gazdaság digitalizációját, és aktívan ösztönözheti a lakossági fizetések innovációját, mindezt úgy, hogy ötvözi a digitális fizetőeszközök előnyeit, de biztosítja azok felügyeletét, azzal, hogy a pénzügyi rendszer részévé teszi. A digitális euró hónapokon belül a csőbe kerülhet, az EKB ígérete szerint 2021 közepén megszületik a döntés az euró digitalizálásról, ezt megelőzően már tavasszal napvilágra kerül a döntés megalapozó elemzés. Pabio Panetta, az EKB Igazgatóságának tagja és a digitális euróval foglalkozó munkacsoport elnöke szerint a EKB felmérésére érkezett nagyszámú válaszok száma arra utal, hogy mind az uniós cégek, mind a polgárok igénylik a digitális eurót.  

Nyugodtabb hónapok várnak forintra

Tavaly a világ egyik leginstabilabb devizájának bizonyult a forint, miután az euróval szemben 10 százalékot meghaladó mértékben gyengült. Buró Szilárd a Equilor Befektetési Zrt pénzügyi innovációs vezetője szerint a forint gyengülésében szerepet játszottak koronavírusválság és az MNB nem teljesen egyértelmű kommunikációja. Az elemző szerint ha idén lecseng a pandémia, és beindul a gazdasági növekedés az erősítheti a forintot. Kicsi az esélye annak, hogy 2021 első félévben tovább gyengüljön a forint, sőt inkább erősödhet, az euró ára 350-ig csökkenhet, az év végére viszont gyengülést vár az Equilor, akár 369 forintos eurót sem tartanak kizártnak. A Takarékbank elemzői szerint ezzel szemben a forint jóval stabilabb maradhat, az év végére a tavalyi 363 forint után 355 forintos eurót várnak. Török Zoltán a Raiffeisen Bank elemzője sem számít a tavalyihoz hasonló forintgyengülésre, 360 forint körfüli euróárfolyamot jósol 2021 egészére. 

Ellenzéki politikusok a vendéglátósokat sújtó intézkedések enyhítését kérik

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.25. 22:13

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Kovács Zoltán államtitkár szerint azonban majd ha lesz elég oltóanyag és elindulhat a tömeges oltás, akkor fokozatosan újra kinyithatnak a vendéglátóhelyek.
Ellenzéki politikusok sürgetik a korlátozások enyhítését, illetve átgondolását a gazdasági válság csökkentése érdekében. Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője hétfőn sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a kormánynak figyelemben kell tartania a társadalom és a gazdaság tűrőképességét is. A politikus az Európai Parlament közlekedési és turisztikai szakbizottságának alelnökeként azt mondta, hogy szerinte a szolgáltatói és vendéglátói szektorban elfogyott a türelem, ezért még azelőtt kell megtalálni a közös és végiggondolt módosításokat, mielőtt önkéntes mozgalmak nyitnak és elszabadul a járvány.
– Döbbenetes, ahogy a kormány kizsigerelte és nulla szolidaritást mutatott a szolgáltatói szektor irányába a védekezés során. Az ágazat eljutott a tűrőképessége határára, ezért most már lépni kell! Okosan, felelősen, a szakmai szervezetekkel egyeztetve, de lépni kell

– hangsúlyozta Ujhelyi István.

Az MSZP EP-képviselője úgy véli, hogy a tavaly november 11-én meghozott kormányrendelet olyan szolgáltatások esetében is szigorú, teljes korlátozással él, amely jelen helyzetben már újragondolásra és enyhítésre érdemes.    Soproni Tamás, a VI. kerület momentumos polgármestere közösségi oldalán azt írta, hogy nemcsak a vírusnak vannak emberáldozatai, hanem a gazdasági válságnak is.
– Azok fizették a legnagyobb árat, akik az állásukat is elveszítették. Terézváros polgármestereként pontosan látom, mit jelent ez a turizmusban és a vendéglátásban dolgozók részére. A véget. Felszolgálók, pultosok, zenészek, szakácsok, takarítók élnek nulla forint bevételből hónapok óta. Sokan közülük családos emberek. És ez így nem tartható tovább

– állapította meg Soproni Tamás.

Hozzátette, hogy a kormány az ujját sem mozdította a vendéglátósokért, különösen Budapesten, ahol Mészáros Lőrinc szállodáinak jutott pár tíz milliárd, a fővárosi vendéglátósoknak nem. Úgy látja, hogy nemcsak a cselekvés hiánya, de a hibás cselekvés is durva károkat okoz.
– A vírus megállítása az első, ebben egyetértünk. De álljunk meg egy pillanatra, és vessünk egy pillantást a járványügyi intézkedésekre: biztos, hogy konzekvensek? Biztosan jó ötlet 7 órakor bezárni az üzleteket, hogy soha nem látott tömegeket zsúfoljunk össze? Biztosan növelné az esetszámot, ha este 8 után lemehetnénk futni vagy akár sétálni a párunkkal, ezzel is óvva a mentális egészségünket? Biztosan többen betegednének meg, ha másoktól méterekre leülnénk egy teraszra, hogy megigyunk egy kávét?

– tette fel a kérdést.

Soproni Tamás szerint az lenne észszerű, hogy engedélyezzék a vendéglátóhelyeknek, hogy kinyissák a teraszaikat, a már beoltottak hadd fogyasszanak a vendéglátóhelyeken belül is, kezdődjön később a kijárási korlátozás, tartsanak tovább nyitva a boltok, és hadd sportoljanak vagy sétálhassanak az emberek éjjel is. A kormányzat részéről Kovács Zoltán szólalt meg az ügyben.
– A kormány is szeretné, ha a vendéglátóhelyek mielőbb újranyithatnának, de minden a vakcinán múlik, vagyis attól függ a nyitás időpontja és üteme, hogy az ország milyen gyorsan tud vakcinához jutni

– mondta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár hétfőn az MTI-nek.

Kovács Zoltán kiemelte: érthető a magyar vendéglátósok álláspontja, hiszen a járvány nagy csapást mért a vendáglátósokra egész Európában, így Magyarországon is. – A vakcina a kulcs: ahogy lesz elég oltóanyag, elindulhat a tömeges oltás, és fokozatosan újra kinyithatnak a vendéglátóhelyek – közölte. Úgy vélte, Európában sok helyen már a járvány harmadik hulláma indult el, ami leginkább annak következménye, hogy elhamarkodottan döntöttek a korlátozó intézkedések feloldása mellett.

Választási pénzszórás miatt szállt el a hiány

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.01.25. 18:29

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az EU elengedte a kormányok kezét, ezért költekezett a magyar kabinet minden képzeleten felül – vélekedtek gazdasági szakértők a költségvetési bizottság csonka ülésén.
A kormánynak elő kellene terjeszteni a egy normális költségvetést 2021-re, mert ami most van érvényben teljesen értelmetlen semmire sem alkalmas – mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. a parlament költségvetési bizottságának hétfői csonka ülésén. A meghívott kormánytagok és fideszes képviselők távolmaradását Szűcs Lajos, fideszes alelnök levelében azzal indokolta, hogy a kormány rendszeres tájékoztatás adott a 2020-as költségvetési folyamatokról, és egyébként is szerinte álságos a baloldal aggódása a költségvetési folyamatok miatt. Mint arról lapunk is beszámolt, tavaly az engedélyezett 367 milliárd forinttal szemben 5548 milliárd forint lett az államháztartás hiánya, ami 15-szörös eltérés. A 2020-as költségvetési év ismeretében nem lehet azt állítani, hogy az Orbán-kormány tartani tudja a költségvetési fegyelmet – mondta Bod Péter Ákos. A volt jegybankelnök, egyetemi tanár szerint jelenleg az alacsony kamatkörnyezet támogatja a 25 éves csúcsra jutott államadósság finanszírozását, de nem tudjuk, hogy mi lesz 2021-2022-ben. A szakértő várakozásai szerint a következő hónapokban, években elindul világgazdaságban a kamatok emelkedése, emiatt a jövőben nőni fog az államadósság finanszírozásnak költsége. A közgazdász emlékeztetett rá, hogy az 2020 közepén a hitelminősítők 5-7 százalékos GDP arányos hiányt vártak, ezzel szemben lett 9 százalék, amiben jelentős szerepet játszott az év végi hatalmas költekezés is. László Csaba, egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter szerint a kormány tavaly nyáron kihasználta, hogy az Európai Bizottság a gazdaságélénkítés érdekében a tagállamokat mentesítette minden korábbi költségvetési és cégtámogatási korlát alól. A kormány tudja, hogy ennek az engedékenységnek hamarosan vége lesz, ezért a tavalyi költésekbe már 2022-es kampányígéretek egy részét is beletette. Ilyen a 13. havi nyugdíj visszaépítése, de ide tartozik a 25 éven aluliak szja-mentessége is, ezeket a programokat addig kellett elindítani, míg gond nélkül le lehetett nyomni az EU torkán. A konzultáció résztvevői közül többen is bírálták a kormány költekezésnek a minőségét is: 2020 költekezések nagyobb részét olyan beruházások – stadionok, nagy infrastruktúra-fejlesztések – tették ki, amelyeknek kérdéses a megtérülése. A tavaly kiosztott beruházási pénzek 2-3 évig parkolnak a kedvezményezetteknél – mire azok értéket teremtenek. Ha már több ezer milliárd forintot elköltött a kormány ennek lettek volna sokkal hatékonyabb módszerei – mondta László Csaba. Bod Péter Ákos is a beszerzéseket bírálta, pontosabban azt, hogy egy-egy minisztérium minden kontroll nélkül költött el több száz vagy akár ezer milliárdokat. A volt jegybankelnök szerint erre jó példa, hogy a lélegeztetőgép-beszerzést nem a kórházak, hanem a minisztérium bonyolította, amelyek így biztos nem voltak hatékonyak. A döntések ilyen mértékű centralizálásra 50-60 éve nem volt példa Magyarországon – mondta Bod Péter Ákos. Vértes András szerint érthetetlen, hogy a kormány miért ragaszkodik a jelenlegi helyzetben teljesen abszurd 3 hónapos munkanélküli ellátáshoz. Ennek emelni kellene az idejét, ráadásul még politikai hozadéka is lehetnek a Fidesz számára. A GKI elnöke szerint ezért is lenne szükség a 2021-es költségvetés újratervezésére.