Előfizetés

Az osztrák harmadáig érnek a magyar bérek

Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.25. 09:00

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Jelentősen nőttek a magyar dolgozók bérei az elmúlt tíz évben, ám a jól keresőké, az adórendszernek köszönhetően, még jobban - vonja le a következtetést a GKI Gazdaságkutató Zrt. a hazai és az uniós statisztikai hivatalok adataiból.
Az Eurostat összegzése szerint Európai Unió 27 tagállamából 25-nek vannak 2010-től nettó kereseti adatai. Ez alapján a magyar nettó keresetek értéke 9097 euró volt 2019-ben, ami 2010-hez képest 45 százalékos gyarapodás. Ennél gyorsabban 6 tagállamban nőttek a nettó keresetek (például Romániában 96, Bulgáriában 88, Lettországban és Észtországban 83 illetve 84, míg Lengyelországban is 50 százalékkal). A hazai nettó átlagkereset az osztrák 28 százalékát érte el, ugyanakkor ez is csak arra volt elegendő, hogy a 25 tagállamból a 22. helyre kerüljünk 2019-re. Előttünk Litvánia, Lettország, Horvátország, Szlovákia, míg mögöttünk Románia és Bulgária áll - sorolta a GKI. A KSH adatai szerint az 5 fő feletti vállalkozásoknál, a költségvetési szférában, valamint a nagy nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak (kedvezmények nélküli) átlagkeresete 2010 és 2019 között 132,6 ezer forintról 244,6 ezer forintra, 84,5 százalékkal nőtt. Az impozáns növekedés viszonylag egységesen, minden ágazatra kiterjedt. A 20 megfigyelt ágazatból 12-ben átlag felett, 8-ban átlag alatt nőttek a keresetek (ide tartozik egyebek mellett az oktatás és a szociális ellátás területe).   Az Eurostat adatbázisából az egyes kereseti sávokban lévők nettó kereseteinek alakulása is kigyűjthető. Ez alapján látható, hogy a hazai átlagos (euróban mért) nettó keresetemelkedés (45 százalék) mögött jelentős egyenlőtlenség húzódik meg a kiskeresetűek kárára. Az átlagkereset felét elérők esetében a növekedési ütem 2010-hez képest csak 31,6 százalék volt, az átlagkereset 2/3-át keresők esetében 38,2 százalék, míg az átlagkereset 1,67-szeresét elérőknél 65,6 százalék volt a növekedés 2010 és 2019 között. Vagyis az adórendszer változásai a magasabb jövedelműeket hozta igen kedvező helyzetbe.   Népszava 

Visszatérünk még az irodába

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.01.25. 08:30

Fotó: Népszava
Home office-ra és irodai létre is vágynak a dolgozók. Előbbi kisebb, utóbbi a szellősebb ültetési elvárások miatt nagyobb tereket igényel.
Számos kérdés vetődik fel a koronavírusjárvány nyomán az irodaházak jövőjét illetően, hiszen tavasszal, aki csak tehette, home office-ra váltott. Tavaly 50 százalékkal kevesebb irodaterületet is adtak bérbe újonnan, a kihasználatlansági ráta pedig egy év alatt a duplájára nőtt. Borbély Gábor, a CBRE üzletfejlesztési és kutatási igazgatója azonban határozottan állítja, hogy az emberek vissza fognak térni az irodákba. A kereslet ugyan most még nem éri el a korábbi évek szintjét, de jó okunk van bízni abban, hogy ez változni fog. Igaz, egy „új normalitást” fogunk megtapasztalni – fejtegette a szakember. Tavasszal a cégek többsége szinte azonnal átállt távmunkára. Sikerült is ezt az időszakot viszonylag jól menedzselni, ugyanakkor kevés helyen születtek hosszú távú stratégiai döntések. A személyzeti ügyek intézése csak egy bizonyos szintig működik online, és itt nem csak az új munkatársak kiválasztásáról van szó, hanem a csapatépítésről és a kulturális integrációról is. Az informális megbeszéléseknek, a véletlenszerű találkozásoknak óriási szerepe van egy cég életében, de ezekre egy online értekezleten nincs mód – sorolta érveit Borbély Gábor a Magyar Közgazdasági Társaság felkérésére tartott online előadásában. Rámutatott: most nem jelent versenyhátrányt, ha egy vállalkozás tisztán virtuális üzletmenetet visz, hiszen mindenki így működik. Amikor azonban egyes cégek ismét visszatérnek majd az ügyfelekkel való személyes találkozókhoz, akkor az kerül majd hátrányba, aki nem él ezekkel a lehetőségekkel. Ezeknek ugyanis nagyon fontos szerepe van. A legegyszerűbb ok azonban, hogy miért van szükség hosszú távon irodákra, az az, hogy az ember társas lény, így szüksége van egy olyan fizikai térre, ahol tud másokkal találkozni – összegezte a szakember. A CBRE többször is mérte az elmúlt évben az irodák iránti munkavállalói és vezetői igényt. Egyelőre mégis lehetetlen megmondani, hogy több vagy kevesebb irodára lesz-e szükség a közeljövőben – jegyezte meg Borbély Gábor. Két egymással ellentétes trend is megfigyelhető ugyanis e téren. Az igényeket csökkenti, hogy a rugalmas munkavégzés súlya egyértelműen nőni fog, hiszen a home office ott is bekerült a céges munkakultúrába, ahol eddig az elképzelhetetlen volt. Az irodai jelenlétnél eközben a korábbiaknál nagyobb személyes teret igényelnek a dolgozók, emiatt a szakember az egy főre jutó irodaterület növekedésére számít. A menedzserek természetesen több irodai jelenlétet szeretnének, de az átlagdolgozói válaszokból is az rajzolódik ki, hogy a többség legalább 2-3 napra szeretne bemenni az irodába. Az irodaterület nagyságát ráadásul már csak azért sem lehet egyszerűen lecsökkenteni, mert a dolgozók egyszerre szeretnének bent lenni, hogy találkozzanak a kollégákkal. Általában a péntek az, amikor mindenki inkább home office-t szeretne. De még ha korlátozzák is az egy időben bent tartózkodó munkatársak számát, a szellősebb ültetési igény akkor is nagyobb irodatereket kíván – magyarázta Borbély Gábor. A CBRE adatai szerint tavaly a 2019-es több, mint 350 ezer négyzetméterről kevesebb, mint 200 ezerre esett vissza az újonnan bérbeadott irodaterület nagysága, a kihasználatlansági ráta pedig 5 százalékról 10 százalékra emelkedett. Ez azonban még messze elmarad a 2010-es évek elején jellemző 20 százalékos üresedési szinttől. Borbély Gábor szerint ráadásul a visszapattanásra most nem is kell majd annyit várni, mint a 2009-es válság után. A rövid távú előrejelzés persze még sokkal kevésbé optimista a szolgáltató szektort és az irodapiacot illetően. A visszarendeződés jelei még nem érezhetők, kivárás jellemzi a keresletet. A cégek szeretnék a költségeiket csökkenteni, és a lassan egy éve nem használt kapacitásaikat valahogy értékesíteni, például albérletbe adni a helyek egy részét. Később azonban rájönnek majd, hogy az eddigi 6 négyzetméter helyett 8-10 négyzetmétert igényelnek majd a munkavállalók – véli Borbély Gábor, aki szerint a társadalom átoltottságától függően 2021 végén, 2022-ben egy erőteljesebb keresletnövekedés jöhet az irodák iránt. Az iroda az üzleti élet, az emberi kapcsolatok színtere lesz a jövőben is, és okos egyensúlyt kell találni, hogy a digitális megoldásokat is alkalmazzuk. A jövő irodáját most tervezzük, és most van itt az alkalom, hogy újra fogalmazzuk, mit is várunk el tőle – zárta előadását a kutatási igazgató.     

A nagyobb vidéki városokban megduplázódhat az irodaterület

A CBRE adatai szerint a jelentősebb irodaberuházások ott zajlanak majd a közeljövőben is, ahol eddig is volt kereslet az irodák iránt. Az idén 200 ezer, jövőre 250 ezer négyzetméternyi irodaterület készülhet el a fővárosban. A fejlesztések az eddig hangsúlyos Váci útról Dél-Budapestre kerültek át, a Rákóczi híd budai hídfőjénél épül számos új irodaház, többek között Budapest első igazi toronyháza is. A 2023-24-re tervezett, de még nem megkezdett projektek azután visszabillentik a mérleget a Váci útra, az Árpád híd és a Dózsa György út környékére. Jelenleg Budapesten több mint 4 millió négyzetméternyi iroda áll a dolgozók rendelkezésére, 2024-re ez elérheti a 4,7 milliót is. A vidék az irodaépítések terén jócskán lemaradásban van, ám az utóbbi években a szolgáltató szektor felfedezte a nagyobb városokat. Debrecenben jelenleg több mint 120 ezer négyzetméternyi iroda van, további 30 ezret terveznek 2022 végéig. Szegeden, Pécsett és Miskolcon pedig lényegében megdupláznák ez idő alatt a jelenlegi 30-40 ezer négyzetméternyi területet a beruházók.  

357,35 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.25. 08:12

Fotó: Béres Márton / Népszava
Alig változott a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon hétfő reggel.
Az euró 357,35 forinton forgott reggel hét órakor, gyakorlatilag stagnált a péntek esti 357,36 forinthoz képest. Hasonlóképpen, szinte nem változott az árfolyam a svájci frank és a japán jen viszonylatában sem. A frank péntek este 331,52 forinton, hétfő reggel pedig 331,51 forinton forgott, míg a jent 2,8287 forinton jegyezték hétfő reggel, szemben a péntek esti 2,8290 forinttal. A dollárhoz képest erősödött a forint, a péntek esti 293,70 forintról 293,33 forintra csúszott le az árfolyam. Az euró 1,2182 dolláron forgott hétfő reggel, 0,10 százalékkal erősödött a pénteki zárószinthez képest. A svájci frankhoz képest 0,09 százalékkal erősödött az euró, 1,0780 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,8850 frankot adtak, 0,03 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest 0,06 százalékkal gyengült a dollár, 103,70 jenen jegyezték hétfő reggel.