Előfizetés

Orbán elmondta, mikor lehet beszélni a kijárási korlátozások feloldásáról

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.22. 08:36

Fotó: Facebook
A rendkívüli jogrend meghosszabbítására és a vakcinaútlevélre is kitért a rádióinterjúban a miniszterelnök.
Elsőként a csütörtöki uniós csúcsról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió műsorában. Rögvest a brüsszeli problémamegoldási morált ostorozta, amely szerint nem lehet egyből a gondra fókuszálni. Úgy véli, ha kimondták volna az igazságot, akkor arról kellett volna beszélni, miért oltottak be több embert Nagy-Britanniában, Izraelben és Oroszországban, miközben Magyarországon még mindig sok a halott.  Értetlenkedett, miért nem adták még ki az engedélyt az AstraZeneca készítményére uniós szinten.
„Szép dolog az európai egység...de az nem lehetséges, hogy azért haljanak meg magyar emberek, mert a brüsszeli beszerzés lassú”

– fogalmazott.

Azt mondta, ugyan hallotta a magyarázatot, mi ennek az oka, de szerinte a magyaroknak nem erre, hanem vakcinára van szüksége. Jelezte, nem akar huzakodni a brüsszeliekkel, mert itt most emberéletekről van szó. Ha véget ér a járvány, akkor visszatérhetünk arra a kérdésre, helyes volt-e a közös beszerzés.
„Mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, de fogja meg az egeret. Ez a magyar álláspont veleje.”

A kínaiakkal előrehaladott tárgyalások folynak, de csak akkor szállítanak, ha már megvan az engedély. Versenyt kell teremteni a gyártók között, mert ha csak egy-két vakcinára adják ki az engedélyt, az nem eredményezi ezt a helyzetet.  Értékelése szerint jelen pillanatban már 400 ezer ember van az országban, aki nem fertőz meg senkit, de ez a szám még mindig alacsony. Ha oda eljutunk, hogy senki sincs közvetlen életveszélyben, akkor lehet beszélni arról, hogy a korlátozásokat hogyan lehet feloldani. De ez még a vakcinahiány miatt nem aktuális. Hozzátette, a jövő héten hoznak arról döntést, hogy az érettségizők előrébb kerüljenek-e az oltási sorrendben.
„Mindenkit arra kérek, hogy fogadjuk el a korlátozásokat és tartsuk be a szabályokat”

– mondta.

Majd arról beszélt, két héttel megtoldja a kormány saját hatáskörben a rendkívüli jogrendet, ezt követően ismét a Parlament hosszabbíthat.    Bejelentette azt is, hogy a kormány elrendelte egy vakcinagyár építését, ami Debrecenben fog működni. Azt hangoztatta, hogy ez a kiszolgáltatottság – ami az oltások terén most van – többé nem fordulhat elő.  A gazdasági intézkedésekről szólva elmondta, válság idején csökkenteni kell az adókat, nem pedig emelni. A mi megközelítésünk az, hogy a munkahelyeket és a családokat kell megmenteni. A 2008-2009-es válságkezelés nem működött, a mostani viszont új távlatokat nyit – értékelt.  Az leendő vakcinaútlevélről szólva elmondta, erről beszéltek az uniós csúcson, hogy milyen előnyökkel járjon. Ez a vita majd Magyarországon is aktuális lesz, de csak akkor, ha elértük az egymilliós beoltotti létszámot. Ekkor fontos lesz az is, hogy számukra szükséges-e fenntartani az este 8 utáni kijárási tilalmat – mondta el a kormányfő péntek reggel az állami rádióban.

Utolsó órás jelentések – nagy sietség volt szerdán az OGYÉI-nél

Boda András
Publikálás dátuma
2021.01.22. 08:26

Fotó: Hakan Nural / AFP / Anadolu Agency
Nagy tempóban zárták le az orosz vakcina két hónapos vizsgálatát a magyar gyógyszerhatóság szakértői, még az engedélyezés előtti órákban is tartottak az utolsó vizsgálatok Oroszországban és küldték onnan a jelentéseket – ez derül ki legalábbis az OGYÉI lapunknak küldött válaszából.
A hatóságot azért kerestük meg, mert Szijjártó Péter külügyminiszter szerda délután még azt nyilatkozta, hogy „a magyar gyógyszerészeti hatóság szakemberei jelenleg is Oroszországban vannak és a helyszínen tanulmányozzák az orosz vakcina gyártási folyamatát”. Ehhez képest már szerda délután bejelentették, hogy az orosz készítmény megkapta az engedélyt.
Hogy kaphatott szerdán engedélyt Magyarországon a Szputnyik V vakcina, ha a külügyminiszter szerint a gyógyszerészeti hatóság szakemberei még szerdán is tanulmányozták annak gyártási folyamatát? – ezt kérdeztük az OGYÉI-től is. A hatóság azt írta: „Az OGYÉI munkatársai a gyártási folyamat tanulmányozását szerdán már befejezték, az ellenőrök aznap megküldték az ellenőrzésük jegyzőkönyveit az intézetnek, így született meg szerdán a döntés.” A hatóság hangsúlyozta: az OGYÉI szerdai határozatát bő kéthónapos alapos értékelői munka előzte meg.

Kriminalizált felfestés

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.01.22. 07:30

Nemhogy a rabosítás, de az eljárás megindítása sincs rendben – bírálta az ingyenes közvécék ügyében demonstráló civilek elleni rendőrségi fellépést Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza.
A Város Mindenkié (AVM) csoport kedden adta hírül, hogy a rendőrség rabosította három aktivistájukat. A szervezet évek óta szeretné elérni, hogy a fővárosi önkormányzat biztosítsa legalább 150 ingyenes, akadálymentes, éjjel-nappal nyitva tartó nyilvános illemhely üzemeltetését Budapesten. A csoport elsősorban a hajléktalan emberek érdekeit tartja szem előtt, akik gyakran az utcán kénytelenek elvégezni a szükségüket, emiatt viszont megbírságolják őket köztisztasági szabálysértésért. A hajléktalanokon kívül a kisgyermekes szülők, a mozgáskorlátozott és idős emberek, az inkontinenciával élők, a közterületen dolgozó munkások, valamint a vendéglátóhelyek átlag fölötti koncentrációja miatt különösen „szennyezett” negyedek lakói számára is fontos lenne, hogy sokkal több közvécé legyen a városban. Érdemi változás mindeddig nem történt. Az AVM aktivistái ezért tavaly novemberben – ahogyan közleményük fogalmaz – „politikai véleménynyilvánításhoz fűződő jogukat gyakorolva, a szélesebb nyilvánosság figyelmének felhívása céljából” fölfestettek néhány feliratot a járdák aszfaltjára a Városház utcában és a Ferenciek terén. Sablonokat és akril alapú festéket használtak, a rövid szövegek semmilyen sértő üzenetet nem tartalmaztak. Az AVM beszámolója szerint azonban egy járókelő följelentette az aktivistákat, a rendőrség pedig azonnal lecsapott rájuk. A rendőrök az aszfalt „állagsérülésének” felmérésére szakértői csoportot hívtak ki, amely a „kárt” 205 ezer forintban állapította meg. Az AVM tetten ért tagjait – a „bűncselekmény” vádlottjaiként – január 5-én az V. kerületi kapitányságon rabosították. Az aktivisták nem ismerik el „bűnösségüket”, teljességgel megalapozatlannak tartják a vádat, értelmezhetetlennek tekintik az aszfalt 205 ezer forintos „értékcsökkenésére” vonatkozó szakértői becslést. Az AVM arról tájékoztatta lapunkat, hogy az eljárás a Btk. alapján, rongálás miatt indult. Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza lapunk kérdésére hangsúlyozta, hogy az eset megítélésében a kiindulópont az: a közvécék ügyében megvalósított figyelemfelhívó aszfaltfestés egy közügyben történő véleménynyilvánítás, az egyik legerősebb alkotmányos védelmet élvező politikai szabadságjog gyakorlása. A rendőrségnek tudnia kell, hogy a közügyekben való megszólalás szabadsága csak kivételesen és csak szigorú alkotmányos mércék alkalmazása mellett korlátozható. Különösen akkor, amikor büntetőjogi korlátozásokról van szó, mert a büntetőjogi szankciók és a büntetőeljárási kényszerintézkedések végső eszközök a jogsértő cselekményekkel szemben. Jelen esetben azonban aligha lehet kriminális jogsértésről beszélni, még szabálysértésről sem – folytatta Hegyi Szabolcs. Az aszfaltra vagy falra írt (festett, fújt) szöveg a bírósági gyakorlat szerint csak akkor tekinthető rongálásnak, ha nincs üzenetértéke és állagsérelem nélkül nem távolítható el. Ha figyelemfelhívó politikai üzenetet festenek az aszfaltra, amit idővel lemos az eső, lekopik a járókelők lépteitől, akkor az nem jogsértő cselekmény – sem a rendes büntetőbíróság, sem az Alkotmánybíróság hasonló ügyekben hozott ítéletei szerint. Ilyen esetekben éppen az állam büntetőhatalmának az érvényesítése jogsértő, amennyiben a jogszerű politikai véleménynyilvánítást kriminalizálja. Bár egy rongálás miatt folyó büntetőeljárásban a szakértői vizsgálat indokolt, a TASZ jogásza azt is hozzátette, hogy ezúttal szükségtelen volt az azonnali vizsgálat, aránytalan a kétszázezres kárösszeg megállapítása és érthetetlen a súlyos kényszerintézkedés alkalmazása a politikai követeléseiket békésen, erőszakmentesen megfogalmazó polgárokkal szemben. Hegyi Szabolcs közölte: nem ismeri a büntetőügy részleteit, de még ha eltekintünk is attól, hogy eleve szükségtelen volt büntetőeljárást indítani, az eset körülményeihez képest az aktivisták utólagos rabosítása akkor is aránytalannak, visszaélésszerűnek tűnik.