Előfizetés

Nekirugaszkodik Biden a koronavírus legyőzésének

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.22. 07:36

Fotó: MANDEL NGAN / AFP or licensors
Százmillió embert szeretne beoltani kormányzásának első száz napján.
Joe Biden amerikai elnök első teljes hivatali napján, csütörtökön egy sor rendeletet írt alá a koronavírus-járvány megfékezését célzó intézkedésekről, és közölte, hogy a járvány egyesült államokbeli halálos áldozatainak száma várhatóan eléri a félmilliót februárban.

– írja az MTI.

A magyar állami hírügynökség szerint Biden célja egy összehangolt országos járványstratégia kidolgozása, felgyorsítani a tömeges oltást, megnövelni a vírustesztek számát, elérni az általános maszkviselést, valamint az iskolák és a munkahelyek újranyitását, és közben visszanyerni a szövetségi kormány iránti bizalmat a járvány elleni küzdelemben. Elődjének, Donald Trumpnak a járványügyi politikája számos ponton ellentétes volt ezzel.
„Nemzeti stratégiánkat a tudományra, az igazságra, nem pedig a politikára és a tagadásra akarjuk alapozni. Azt tervezzük, hogy a lakossági oltókampány keretében százmillió embert oltunk be az új kormány első száz napján”

– jelentette ki az elnök egy csütörtöki beszédében.

Hozzátette, hogy valószínűleg a helyzet egy darabig még rosszabbodni fog, a halálos áldozatok száma februárban elérheti a félmilliót. „De túl fogjuk élni, mert a segítség már úton van”. Mindazonáltal Anthony Fauci, a szövetségi kormány koronavírus elleni munkacsoportjának virológusa, a fő járványügyi szakértő szintén csütörtökön annak az óvatos becslésének adott hangot, hogy az újonnan fertőzöttek napi száma elérte a tetőpontot az országban.
Az egyik elnöki rendeletben szerepel, hogy az Egyesült Államokba repülőgéppel beutazóknak az indulás előtt teszteltetniük kell magukat, és megérkezésük után karanténba kell vonulniuk. Egy másik rendelet arról szól: az Egyesült Államok támogatja, hogy legyen egy globális terv a koronavírus ellen, amelynek keretében a gazdag országok segítenék a szegényebbeket a kellő mennyiségű oltóanyaghoz való hozzájutásban. Ehhez az elnök a kongresszustól kér majd pénzügyi forrásokat. A koronavírus-fertőzéssel regisztráltak száma most 24,5 millió az Egyesült Államokban a járvány egy évvel ezelőtti kezdete óta, a halálos áldozatoké pedig több mint 408 ezer, sokkal több, mint bármely más országban. Csütörtökön regisztrálták a második legtöbb napi halálesetet: több mint 4300-at.
Tesztállomás a Newark repülőtéren New Yorkban.
Fotó: KENA BETANCUR / AFP or licensors
Biden még hivatalba lépése előtt közölte, hogy újabb, 1900 milliárd dolláros segély- és gazdaságösztönző csomagot szeretne megvalósítani a járvány hatásainak enyhítésére. Ebben ellenállásra kell számítania a kongresszus részéről, minthogy a Trump-kormányzat is intézkedett két ezermilliárd dolláros nagyságrendű csomagról, és a törvényhozók már túl soknak találhatják ezeket a rendkívüli kiadásokat. A munkanélküliségi adatok azonban riasztóak, a vállalkozások pedig tengődnek – állapította meg a dpa német hírügynökség.

Átlépte a 97,4 milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.22. 06:43

Fotó: Chedly Ben Ibrahim / AFP / Hans Lucas
Már 2 088 799 ember halt meg a járvány következtében.
A világban 97 476 740-re emelkedett a koronavírus-fertőzöttek, 2 088 799-re a halálos áldozatok és 53 699 726-ra a gyógyultak száma a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem péntek reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 96 841 621 fertőzöttet tartottak nyilván, 2 074 467 volt a halálos áldozatok és 53 347 116 a gyógyultak száma. A fertőzés 191 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol már 24 626 884-en fertőződtek meg, és 410 102-en haltak meg a kórban. Indiában 10 610 883 fertőzöttet, 152 869 halálos áldozatot és 10 265 706 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 8 697 368 fertőzöttről, 214 147 halálos áldozatról és 7 673 092 gyógyultról tudni. Oroszországban 3 616 680-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 66 810-re, a gyógyultaké pedig 3 021 861-re emelkedett. Az Egyesült Királyságban 3 553 773 a fertőzöttek száma, és 94 765-en haltak meg a betegségben. Franciaországban 3 046 371 fertőzöttet, 72 139 halálos áldozatot és 220 650 gyógyultat tartanak számon. Spanyolországban 2 456 675 fertőzöttet és 55 041 halálos áldozatot regisztráltak. Olaszországban 2 428 221 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 84 202-re nőtt, és 1 827 451-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 2 412 505 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 24 640, a gyógyultaké 2 290 032. Németországban 2 108 895 a fertőzöttek száma, 50 381 a halottaké, 1 782 548-an meggyógyultak. Kolumbiában 1 972 345 fertőzöttet és 50 187 halálos áldozatot tartanak nyilván. Argentínában 1 843 077 a fertőzöttek és 46 355 a halottak száma. Mexikóban 1 688 944 az igazolt vírusbetegek és 144 371 a halálos áldozatok száma. Lengyelországban 1 457 755 fertőzöttet regisztráltak, 34 561-en meghaltak és 1 215 732-en felépültek a kórból. A Dél-afrikai Köztársaságban 1 380 807 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 39 501-en meghaltak, 1 183 443-an pedig felgyógyultak. Iránban 1 354 520 fertőzöttet, 57 150 halálesetet és 1 144 549 gyógyultat tartanak számon. Ukrajnában 1 216 780 fertőzöttet, 22 521 halálesetet és 947 087 gyógyultat tartanak nyilván. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 98 544 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4801 halálos áldozatot és 91 382 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.

Szabad szemmel: a magyar lépés nyomást gyakorol Brüsszel közös stratégiájára

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.01.22. 06:38

Nemzetközi sajtószemle, 2021. január 22.
FT A vezércikk azt emeli ki, hogy Biden az amerikai köztársaság normáinak és értékeinek helyreállítását ígérte beiktatási beszédében. Az új elnökök persze mindig szóba hozzák az egységet, amikor hivatalba lépnek, de ennyiszer még senki sem emlegette, mint két napja a Fehér Ház új lakója. Igaz, a demokrácia még nem is tűnt ennyire törékenynek a tengerentúlon. Az új vezetőre óriási feladatok hárulnak, hiszen fel kell tartóztatni a járványt, amelynek idáig 400 ezer halottja van és akkor még nem beszéltünk a gazdasági következményekről. Ezen túlmenően csillapítania kell a hatalmas társadalmi egyenlőtlenségeket, vissza kell állítania a köztársaságot és helyre kell pofoznia annak erkölcsi tekintélyét. Olyan feladatok ezek, amelyek messze túlnyúlnak a következő négy éven. Hogy visszaszerezze a bizalmat a politikusok és az intézmények iránt, ahhoz mindenekelőtt az kell, hogy újra legalább a kétpárti politizáláshoz hasonlóak legyenek a viszonyok Washingtonban. A tangóhoz persze ezúttal is kettő kell, ezért meghatározó lesz Biden sikere/kudarca szempontjából, hogy miként állnak hozzá az együttműködéshez a republikánusok. Azoknak viszont még nagy utat kell bejárniuk, amíg eljutnak Trump és a trumpizmus elítéléséhez. Ugyanakkor ha Biden szeretné, hogy az emberek újra bízzanak a jogállamban, ahhoz az szükséges, hogy elszámoltassa elődjét és a törvényhozást lerohanó csőcseléket. Egyben lehetővé kell tenni a Szenátus számára az alkotmányos vádemelési eljárás megindítását. Az új elnöknek itt nagyon kényes egyensúlymutatványt kell bemutatnia. Amerika megtette a kritikus lépést, hogy visszatérjen az igazság kultúrájához, de a következő kormányzatnak még ki kell vívnia a bizalmat a hagyományos média számára, korlátoznia kell a gyűlöletbeszédet és a félretájékoztatást a közösségi platformokon. Az USA csak akkor tud előrelépni, ha az emberek úgy látják, hogy ugyanabban a valóságban élnek. Ugyanakkor Amerika és a világ nem engedheti meg, hogy a 46. elnök felsüljön.
FT Magyarország kitáncolt az unió közös vakcinapolitikájából, amikor rendkívüli engedélyt adott az orosz szer forgalmazásához. Éppen akkor, amikor az EU bírálta a Kremlt Navalnij bebörtönzéséért. A magyar lépés ugyanakkor nyomást gyakorol Brüsszel közös stratégiájára. A Bizottság előzőleg figyelmeztette az Orbán-kormányt, hogy az aláássa a bizalmat az oltási program iránt, ha megkerüli a közösség illetékes hatóságait és hozzálát a Szputnyik bevezetéséhez. A szóvivő elismerte, hogy rendkívüli esetekben van lehetőség ilyen soron kívüli jóváhagyásra, ám az érintett országot terheli a felelősség az esetleges mellékhatásokért. Moszkva a héten azt közölte, hogy országszerte kétmillió injekciót osztott szét, ám helyi orvosok szerint a beoltottak száma ennél jóval kevesebb. Az oroszok közül igen sokan igen óvatosan viszonyulnak a szerhez, de a magyar fél most csatlakozik Venezuelához, Türkmenisztánhoz, Belaruszhoz és még néhány orosz exportpiachoz, amelyek befogadták a Szputnyikot. Legújabban az Emirátusok is rendelt az oltóanyagból.
Bloomberg A lap azt írja, Orbán Viktor azért vág bele az orosz vakcina beadásába, mert a választások közeledtével szeretné felgyorsítani, hogy az ország túljusson a járványon. A politikus előzőleg nyomást fejtett ki az illetékes hatóságra, hogy az lépjen rá a gázra. Egyben pedig megkerüli az unió gyógszerügynökségét. Az EU-ban rendszeresen bírálják a miniszterelnököt, amiért az szoros viszonyt tart fenn Putyinnal, valamint a Kínai Kommunista Párttal. Alighanem ő lesz az egyetlen nyugati vezető, aki alternatív beszerzési forrásokhoz folyamodik, miközben az unió lassan halad a szer szétosztásával. A politikus a választások miatt is szorult helyzetben van, mert nagyon úgy néz ki, hogy éles versenyt kell vívnia az egyesült ellenzékkel. Azt ígéri, hogy jelentősen emeli az életszínvonalat, ily módon azonban nagy fába vágta a fejszéjét, hiszen a saját kormánya 6,4 százalékos visszaeséssel számol az idén. Hogy most hajlandó keletről megvenni az vakcinát, az azzal függ össze, hogy a nyugati értékek támogatójából olyan vezető lett, aki a liberális demokrácia felszámolása mellett tör lándzsát, erős emberekkel ápol kapcsolatot és gyakran összecsap Brüsszellel, amiért ekkora hatalmat vont össze a saját kezében. Ugyanakkor a kínai és orosz kapcsolat rizikós, mert mindkét ország késlekedik a vizsgálati eredmények nyilvánosságra hozatalával, ami kérdéseket vet fel az átláthatóság, a hatékonyság és a biztonság ügyében.
Guardian Magyarország keresztezi az EU törekvéseit az orosz oltóanyag egyoldalú bevezetésével, ami egyben azt jelenti, hogy nem foglalkozik a felhívással, mármint hogy ragaszkodjon a közös politikához. Felmérések azt mutatják, hogy a lakosság igen nagy arányban utasítja el a vakcinát, és bírálók szerint az ellenérzések különösen felerősödnek, amikor az orosz és kínai szer kerül szóba. A Szputnyikot lélegzetelállító sebességgel fejlesztették és próbálták ki. Ám pont ezért tudósok félnek, hogy az elsőség fontosabb, mint a megbízható kipróbálás. Európában idáig csupán Moszkva két szövetségese, Belarusz és Szerbia adott engedélyt a vakcina alkalmazására. Ám lehet, hogy itt változás lesz, mert Merkel bejelentette, hogy támogatást ajánlott fel a Szputnyik fejlesztéséhez, és ha az európai gyógyszerhatóság rábólint a készítményre, akkor szó lehet a közös gyártásról is. Azzal érvelt, hogy az igen súlyos politikai ellentétek dacára lehetséges az együttműködés a járvány elhárítására, humanitárius területen.
BBC Idáig legalább 140 ezer magyar kapta meg az oltást, de az orosz és kínai készítmény népszerűsítése nem sétagalopp. A gyanakvás Moszkvával szemben még 1948-ig, a szocializmus kezdetéig nyúlik vissza. Ugyanakkor az EU dühös az újabb magyar külön út miatt, mert az aláássa a szolidaritást. Mások arra emlékeztetnek, hogy Orbán el szokott utasítani mindent, ami európai. Ezzel szemben Kovács Zoltán azt hozta fel, hogy nem kerülhet forgalomba olyan szer, amely nem felel meg a biztonsági kívánalmaknak. Nem kell itt semmiféle összeesküvést keresni. Azon felül szerinte itt megint a nyugati kettős mércét lehet tetten érni, hiszen Merkel Putyinnal tárgyalt a vakcináról.