Előfizetés

Müller Cecília: kevesebb az oltóanyag, mint amire szükség van, bízunk az orosz és kínai vakcinák engedélyeztetésében

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.20. 13:31

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Egyelőre nincs elég oltóanyag, hogy az egészségügyi dolgozók és az idősotthonok lakói, munkatársai után a tömeges oltás is megkezdődjön.
Kedvező adatokról tudok beszámolni, Magyarországon még nem kezdődött meg a mutáns koronavírusok nagy számú közösségi terjedése – közölte az Operatív Törzs szerdai tájékoztatóján Müller Cecília. Az országos tisztifőorvos a kormányzati tájékoztatóoldal szerda reggeli adatait ismertetve, kifejezetten pozitívnak értékelte, hogy bár a keddihez képest csaknem megkétszereződött az új fertőzöttek száma, az ezer alatt maradt.
Szerinte az is kedvező még, hogy egyre többen gyógyulnak meg, és egyre kevesebb az aktív fertőzött is. Ugyanakkor kifogásolta, hogy nagyon lassan és nagyon kevés oltóanyag érkezik az Európai Unióból.

Akárcsak előző nap, szerdán is elmondta, hogy eddig „eloltottak” már megközelítőleg 130 ezer ember számára elegendő vakcinát, több mint hármezren pedig már a másik adagot is megkapták. Aláhúzta:
A szerdán érkezett Pfizer-vakcinaszállítmány mintegy 36 ezer ember beoltására elegendő. A második adagot mindenkinél félreteszik, s annak beadásától számított egy hét-tíz nap múlva már védettséget élvez a beoltott.

– Az Optimális oltakozási számot akarjuk elérni, hogy a járványt végre magunk mögött tudhassuk. Örülök neki, hogy egyre többen bíznak a vakcinákban, és egyre többen igénylik az oltást – mondta a szakember. Ezt azzal támasztotta alá, hogy adataik szerint már 1,7 milliónál is többen regisztráltak a vakcinainfo.gov.hu oldalon.   Hozzátette, hogy tovább kutatnak a vakcinák után, így az orosz és a kínai oltóanyagok engedélyezésében is bíznak.
„Már a kérdésen is megdöbbenek, ilyen nem fordulhat elő! Mindenki előjegyzést kap, és előre megadott időpontban pontban hívják be oltásra azért, hogy az összes vakcinát el tudjuk oltani”

– fakadt ki Müller Cecília arra az újságírói felvetésre, hogy az oltópontokon kidobnák a fel nem használt vakcinákat.

Egy másik kérdésre reagálva elmondta: eddig 19,7 millió oltóanyagot kötöttek le az Európai Unióból, és ezek között szerepel a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca, a Janssen, CureVac terméke, csakhogy a beszállítás és az engedélyezés folyamata akadozik. Tehát egyelőre nincs elég oltóanyag, hogy az egészségügyi dolgozók és az idősotthonok lakói, munkatársai után a tömeges oltás is megkezdődjön, Müller Cecília ugyanakkor előkészítő jelleggel szólt az idősekről: 
„Elkezdjük oltani a közeljövőben a 89 évnél idősebbeket, akik otthonukban laknak. Közülük sokan dédimamák, üknagymamák, és ők nagyon fontosak a számunkra. Kérem a családtagokat, segítsenek nekik a regisztrációban, vagy a levél visszaküldésében, hogy minden idősről tudjuk, ki igényli a vakcinát.”

Mint mondta, a 89 évnél is idősebbeket az otthonaikban fogja beoltani a háziorvos vagy a kiszálló oltócsoport, s az érintettek közül már tízezren jelezték is, hogy ezt kérni fogják. A tájékoztatón Gál Kristóf, az ORFK szóvivője ismertette a kormányzati tájékoztató oldalon is olvasható adatokat az elmúlt 24 óra rendőri intézkedéseiről.

A józsefvárosi FKF-es kukák majdnem felét leszerelik költségcsökkentés miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.20. 12:43

Fotó: Népszava
Nincs elég pénz a rendszeres ürítésükre.
A fővárost érintő kormányzati elvonások miatt idén csaknem 2 milliárd forinttal csökken a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. költségvetése. A cég a budapesti kukák egy részének, a 11 ezer szeméttároló nagyjából negyedének a leszerelésével spórolna, mivel nincs elég pénz a rendszeres ürítésükre – írta meg a Józsefváros.hu. A meglévő 11 ezerből 3 ezer köztéri, zöld színű szemetest szerelne le az FKF Zrt., ezzel terveik szerint 120 millió forintot spórolnának meg. A lépés minden kerületet érint, de különbözőképpen. 
Józsefvárosban például 518 köztéri szemetes található, ebből 214-et terveznek elvinni január végéig, ami majdnem a kukák fele.

Azonban a kerületben nem csak FKF-es kukák vannak, hanem a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ is üzemeltet további mintegy 850 szemetest, ezeket az FKF intézkedése nem érinti, vagyis összességében még így is ezernél több gyűjtőedény marad Józsefváros utcáin és terein. A kukavisszavonás a közösségi közlekedés megállóit kevésbé, a gyalogos forgalom útvonalait jobban érinti. Az FKF szeretné bevezetni azt, a nagyvárosokban elterjedt gyakorlatot is, hogy a hulladékszállítás és -kezelési költséget a hulladékot termelő, azaz a szennyező cég fizesse. Így az FKF együttműködést kezdeményez sok gyorsétteremmel, élelmiszerüzlettel, vendéglátóhellyel, és próbálják elérni, hogy azok saját kukákat helyezzenek ki, és a szemetet saját költségükre szállíttassák el.
Frissítés: Cikkünk címét a forráshoz hasonlóan egyértelműsítettük azzal, hogy az FKF-es üzemeltetésű kukákról van kizárólag szó, valamint a szövegben is jeleztük, hogy ezeken kívül jelentős számú kukát üzemeltet az önkormányzat, amiket az FKF intézkedése egyáltalán nem érint.

Ha a kínai vakcina megkapja az uniós engedélyt, a pécsi virológusok beadatnák

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.20. 11:07

Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP
A kutatók szerint nem alapul rossz technológián a tesztelés első két szakaszában ígéretesnek mutatkozó, Sinopharm által fejlesztett oltóanyag. A Szegedi Tudományegyetem orvosi karának professzor emeritusa szerint viszont olyan korszerűtlen, mint lóvasút a Nagykörúton.
A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának Virológiai Kutatócsoportja a Virológia Pécs elnevezésű Facebook-oldalán ezúttal arról a kínai Sinopharm vakcina tudományos hátteréről írt, amelynek beszerzéséről éppen most tárgyal a magyar kormány. A tudósok hangsúlyozták, mivel több kínai fejlesztésű vakcina létezik, ezt az oltóanyagot nem szabad összekeverni a Sinovac cég által készített, alacsony hatékonyságúval.   A Sinopharm által fejlesztett, BBIBP-CorV elnevezésű vakcina, ígéretesnek tűnik. A kétadagos oltóanyag, amelyet 21 nap eltéréssel kell beadni, technológiáját tekintve elsőgenerációs vakcina, előállítása összetettebb gyártási folyamatokat igényel, de ez nem befolyásolja a minőségét – jegyezték meg. Az elölt, teljes vírust tartalmazó készítmény első és második körös tesztelését „18-60 és 60-79 éves korosztályokon végezték. Összességében 644 embert vizsgáltak, közülük 480 kapott vakcinakészítményt. A tesztelések során nem jegyeztek fel súlyos mellékhatást. Az enyhe oltási reakciók (oltási hely fájdalma, pirosodás), a végső készítményben használt koncentrációnál az esetek 29 százalékánál jelentkeztek. A közepes súlyosságú (szisztémás – láz, hányinger/hányás) mellékhatások alacsony, 4 százalékban jelentkeztek” – írták. A szakemberek összehasonlításként hozzátették, a Pfizer vakcina hasonló stádiumú tesztelésekor a résztvevők 8-17 százaléka lázasodott be. „Kiváltott immunválasz tekintetében, korcsoportonként külön vizsgálva is megfelelő immunválaszt váltott ki az antitest termelés tekintetében” – olvasható a bejegyzésben. Mint írták, a tényleges hatékonyságot és az esetleges, ritkább mellékhatásokat a klinikai hármas fázis (tízezres nagyságrendű tesztelés) adatai mutatják meg. Hozzátették, a vakcinát már használják, a tapasztalatok „összességében 79,35 százalékos hatékonyságot jeleznek. Fontos megjegyezni, hogy a bejelentések alapján a súlyos megbetegedéstől ez a vakcina is százszázalékos védelmet nyújt!”
Felhívták a figyelmet arra, hogy a hírekben megjelentekkel szemben az inaktivált vakcina nem rossz  technológián alapul, a gyermekbénulás, a Hepatitis A, a veszettség és az influenza elleni oltások ilyen technológiájúak. Arra a kérdésre, hogy a virológusok beadatnák-e ezt az oltást, így válaszoltak:
„Amennyiben a hármas tesztfázisban is megmarad a kedvező profil, valamint az Európai Unió és a hazai szakhatóság is jóváhagyja és engedélyezi a válasz egyértelmű: igen!”

Nem korszerű, de van

A nyugati oltásokkal ellentétben a kínai oltásokról alig lehet tudni valamit és az a kevés is ellentmondásos – mondta Duda Ernő immunológus, virológus a Válasz Online-nak adott interjújában. A Szegedi Tudományegyetem orvosi karának professzor emeritusa úgy fogalmazott: „A hátamon feláll a szőr attól, hogy inaktivált egész koronavírussal oltsunk!” A koronavírus ugyanis nem influenza, sokkal inkább a „lopakodó” Zika-vírusra hasonlít, olyan molekuláris mintázatokat hordoz, amilyenek az emberben is előfordulnak, és autoimmun folyamatok elindítására képesek – magyarázta. Minél kisebb részét tartalmazza egy oltás a kórokozónak, annál kisebb a veszélye, hogy a szervezet önmaga ellen fordul. Nem véletlen, hogy a nyugati cégek csak azt az antigént oltják be, ami feltétlenül szükséges a vírus elleni harchoz. Az első két engedélyezett vakcina a vírus egyetlen részét sem juttatja be a szervezetbe, a mesterségesen előállított mRNS-s 4-6 órával az oltás beadása után lebomlik. A kínai védőoltás technológiája több kockázatot rejt – mondta a virológus. A Sinopharm vakcinát ugyan az Egyesült Arab Emírségekben 86 százalékos hatékonyságúnak találták, de azt nem lehet tudni, hogy ez mire vonatkozik, ugyanis négyféle hatékonyság létezik. Eddig nem publikálták a tesztelések harmadik, tömeges fázisának eredményeit. Egy másik, a Sinovac vakcina klinikai vizsgálatai során pedig „az egyik országban ezt mérték, a másikban pedig azt.” A fejlesztők elzárkóznak a sajtó elől, és nem kérik a világ két legtekintélyesebb gyógyszerhatóságának – az amerikai és az európai – engedélyét sem. „Jelenleg Nyugaton háromszázféle vakcinát fejlesztenek, de egyetlen olyan sincs köztük, mint a Sinopharmé és Sinovacé, ezek a kínai oltóanyagok között is a legkorszerűtlenebbek” – fogalmazott a szakember hozzátéve: „ezek a készítmények a harmadik világ tömegei számára készülnek. (...) Olyan mintha a Nagykörúton most vezetnénk be a lóvasutat.” Kínának a Sinopharm és a Sinovac vakcinák mellett van modern védőoltása is, de az előbbi két, olcsó és gyorsan tömegesen előállítható oltást befolyásszerzésre használja – jelentette ki Duda Ernő. A professzor hangsúlyozta: „nem jó, ha politikusok nyomást gyakorolnak az engedélyező hatóságokra!” Úgy fogalmazott, nem lenne a magyar engedélyező hatóság embereinek helyében, arra a kérdésre, mit tenne, ha döntési helyzetben lenne, azt válaszolta, várna, amíg a klinikai vizsgálatok részletei nem válnak ismertté. Kiemelte, a normál engedélyezési folyamatnál a gyártó vállal felelősséget az esetleges problémákért, a vészhelyzeti alkalmazásnál viszont az állam.