Előfizetés

Jóval alacsonyabb az átlagbér annál, mint amit mondanak

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.01.19. 07:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A hivatalosan közöltnél 20 százalékkal alacsonyabb átlagkereseti adatokat mutatott ki egy friss elemzés. Egyszerű az oka: az összes dolgozó fizetését figyelembe vették.
Jelentősen árnyalja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által az átlagkeresetekről festett, hónapról hónapra javuló képet a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése. Eszerint 2019-ben bruttó 295 ezer, nettó 200 ezer forint volt az átlagos havi kereset. A KSH viszont ugyanerre az időszakra jóval magasabb, bruttó 367 800, nettó 252 100 forintos havi átlagfizetést mutatott ki (mindkét nettó összeg figyelembe veszi az adókedvezményeket). Pedig mind a KSH, mind a GKI a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) adataiból számolt. A KSH azonban csupán egy szűkebb, jellemzően jobban kereső dolgozói réteget vizsgál, míg a GKI az összes munkaviszonyból származó jövedelmet górcső alá vette, így jött ki a 20 százalékos különbség. Bár a KSH 2019 januárja óta a NAV adatokból számítja az átlagbért, ebben pedig – a korábbi munkaügyi adatgyűjtéssel ellentétben – az összes munkavállalóról szerepel kimutatás, az adóbevallások hiányosságaira hivatkozva továbbra sem veszi figyelembe a kis cégek dolgozóit és a részmunkaidősöket. Csak a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és nonprofit szervezeteknél dolgozók bérét számítja be az átlagba, és közülük is csupán a teljes munkaidőben, azaz napi 8 órában dolgozókét. Ezen munkavállalók száma 2019-ben mintegy 3,2 millió volt. A GKI viszont az 5 fősnél kisebb cégeket, a részmunkaidősöket, az alkalmi munkásokat is figyelembe vette. Így jött ki a 4,3 millió munkavállaló kereseti adatai alapján a 73 ezer forinttal alacsonyabb bruttó, és az 52 ezer forinttal kisebb nettó havi összeg. Ugyanazokból a NAV adatokból számoltunk, mint amit a KSH is megkap, de figyelembe vettük a kisebb cégeket is, ahol jellemzően alacsonyabbak a keresetek és sokakat foglalkoztatnak minimálbéren – magyarázta az eltérés okát érdeklődésünkre Molnár László, a GKI vezérigazgatója. Mint mondta: bekerültek az elemzésbe a tanulmányaik mellett munkát vállaló diákok, illetve az idénymunkások, valamint azok is, akik egy-egy hónapban csak néhány órát dolgoztak. Ezek az emberek a KSH kereseti statisztikáiban nem szerepelnek, így nem rontják az átlagot, holott, amikor a foglalkoztatottak számát közlik, őket is számításba veszik. A teljes foglalkoztatotti kör átlagkeresete így a GKI szerint mintegy 20 százalékkal alacsonyabb volt 2019-ben, mint amit a KSH kimutatott. Hasonló nagyságrendű eltéréssel számolva 2020-ban a KSH szerint már a 400 ezer forintot súroló bruttó átlagkereseti adat a teljes foglalkoztatotti körre vetítve 320 ezer forintot jelenthet - mondta kérdésünkre Molnár László. Megjegyezte: a koronavírusjárvány miatt ugyanakkor a helyzet jóval összetettebb, hiszen tavaly rengeteg embert elbocsátottak vagy részmunkaidőre soroltak át. Jellemzően a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, alacsonyabb keresetű munkavállalókat küldték el a cégek. Ez az átlagbér-adatokat felfelé húzza, hiszen az alacsonyabb keresetek estek ki a statisztikából. Részmunkaidőre is jellemzően ugyanezt a réteget küldték ugyanakkor, ez a napi 8 órában dolgozók átlagkereseti adatát emeli, a teljes munkavállalói körre vetítve viszont csökkenti az átlagbért. A prémiumok, például az egészségügyben fizetett egyszeri 500 ezer forint viszont szintén megemeli az átlagadatot – magyarázza Molnár László. Szerinte ezeket a hatásokat ki lehetne számítani, hiszen a KSH-nál rendelkezésre állnak az adatok. Az összes foglalkoztatott bérviszonyainak bemutatása azonban kellemetlenebb képet festene, hiszen az átlagkereset nem érné el az 1000 eurót sem, ami például a német minimálbérnél is kevesebb – fogalmazott Molnár László. Arra is rámutatott: az utóbbi évek gyors kereset-növekedési üteme még az így kimutatott átlagbér adatokkal is csupán a középmezőnyre elég Európában. Míg 2010-2019 között Magyarországon 32 százalékkal nőttek a bérek, addig Ausztriában és Németországban 24, Belgiumban és Hollandiában pedig 28 százalékkal. Szlovákiában ugyanakkor ez idő alatt már 34, Lengyelországban 49, Litvániában 81, Romániában 93, Észtországban 94, Lettországban 95 százalékos volt az átlagkereset emelkedése. Az Eurostat statisztikája euróban kifejezve állítja sorba az országokat, így a helyezésben szerepet játszik a rossz forint euró árfolyam is – jegyezte meg Molnár László. A behozott áruért eközben többet fizetünk, így egyre inkább csökken a magyar bérek vásárlóereje is.   

Óriási szakadék van a fizetések között

Közel tizenháromszoros különbséget jelentett a nettó keresetekben 2019-ben az, hogy a dolgozó mely településen élt – derül ki a GKI elemzéséből. A nettó átlagbér a NAV-adatok szerint a fővárosban volt a legmagasabb, havi 260 ezer forint. A megyei jogú városokban élők 214 ezer, a többi város lakosai 186 ezer, a községekben élők 161 ezer forintot vihettek haza átlagosan. Az ország szétszakítottságát jól mutatja, hogy míg a legjobban megfizetett Telkiben élők havi nettója 390 ezer forint volt, addig az ország egyik leghátrányosabb helyzetű településén, Csenyétén mindössze havi 31 ezer forintra jött ki a nettó átlagfizetés. De még Budapesten belül is óriási az eltérés: a budaiak átlagosan 110 ezer forinttal kerestek többet a pestieknél. A főváros XII. és II. kerületében mérték a második és harmadik legmagasabb nettó átlagbért az országban: az ott élők 383 ezer és 376 ezer forintot vihettek haza. A Nyugat- és a Közép-Dunántúli régióban átlag felett kerestek a munkavállalók, míg a Dél-Dunántúlon és az északkeleti megyékben jóval az átlag országos alatti volt a nettó fizetés. Megyei szinten az éllovas Pest és Győr-Moson-Sopron megyében havi 223 ezer forintot kerestek a dolgozók. Fejér megyében 220 ezer, Komárom-Esztergom megyében 216 ezer, Vas megyében 208 ezer forint volt az átlag. A legalacsonyabb fizetéseket a Nógrádban (172 ezer forint), Békésben (170 ezer forint) illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők (157 ezer forint) kapták. Magyarország 19 megyéjéből 14-ben az országos átlag alatt volt a kereset.      

Mintegy harmadával csökkent tavaly a nyelvvizsgázók száma

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.18. 16:01
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A nyelviskolákat leginkább a járvány és a nyelvvizsga-kötelezettség ideiglenes eltörlése sújtotta.
Majdnem 30 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgázók száma az elmúlt egy évben – számolt be róla az Eduline.
Tavaly az év második felében 32 889-en tettek nyelvvizsgát, ami majdnem 16 ezer vizsgázóval kevesebb, mint egy évvel korábban volt. Akkor 48 619-en vizsgáztak. Egész évet nézve 2020-ban összesen 81 581-en vizsgáztak, míg 2019-ben 124 468-an szereztek bizonyítványt.
– Nyilván a koronavírus is betett a vizsgázószámnak, mivel a felvételi időszak általában a legnépszerűbb, 2020-ban pedig pont május-júniusban nem lehetett vizsgákat tenni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy tavaly szeptemberig közel 110 ezer friss diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt

– magyarázta Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Hozzátette, hogy az utóbbi években folyamatosan csökkent a vizsgázók száma, erre csak rátett egy lapáttal a jelenlegi helyzet.    Rozgonyi Zoltán szerint a nyelvvizsgaközpontok a tavalyi szint környékére tervezik a nyelvvizsgák számát, mert az elhúzódó járványhelyzet miatt még mindig sokan kivárnak. Úgy vélekedett, hogy azt a fokozatos csökkenést, ami az elmúlt három évben jelen volt, valószínűleg nem lehet majd megállítani. A nyelviskolákat leginkább a járvány és a nyelvvizsga-kötelezettség ideiglenes eltörlése sújtotta. Rozgonyi Zoltán azt mondta, a kisebb nyelvvizsgaközpontok megélhetése nagyban a fenntartótól függ. Sok közülük az egyetemi intézmény, így ott az intézmény biztosítja a túlélést minimális szinten, de ahol nem, ott bezártak.

Tovább csökkentek az albérletárak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.18. 12:34

Fotó: Népszava
Ötéves mélypontra süllyedtek a budapesti átlagos bérleti díjak.
Az elmúlt hetekben is csökkentek az albérletpiaci árak a KSH-Ingatlan.com legfrissebb lakbérindexe szerint. Országos szinten az átlagos bérleti díjak tavaly novemberben több mint 10 százalékkal mérséklődtek az egy évvel korábbi szinthez képest. A bérleti díjak hónapról hónapra lejjebb ereszkednek” – mondta a kialakult helyzeről Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Balogh szerint novemberben az előző havi átlaghoz képest 1,6 százalékkal csökkentek a díjak. Ugyanabban a hónapban a fővárosban csak a budai hegyvidéki városrészekben – az I., II. és XII. kerületben – emelkedtek az albérletárak, de azután egy 5 százalékos áresés következett be. A többi budai kerületben havi szinten 2,7 százalékkal, a pesti oldalon pedig 1,4-1,9 százalékkal kértek alacsonyabb összeget a lakásbérlésért novemberben. A közlemény szerint az Ingatlan.com saját, január elejére jellemző adatai szerint novemberhez képest is csökkentek az albérletpiaci árak, így elmondható, hogy többéves mélypontra süllyedtek a bérleti díjak.  
Budapesten a négyzetméterre vetített átlagos bérleti díj 3 ezer forint alá került, amire legutóbb három éve volt példa. Az átlagos bérleti díj pedig 130 ezer forint volt – ilyesmi legutóbb 5 éve fordult elő.

„Még nem tudni pontosan, hogy mikor szűnnek meg régiós és világviszonylatban a korlátozások, és mikor indulhat újra a turizmus. Emiatt 2021-ben a jelenlegi alacsonyabb albérletárak mellett alakulhat ki az új piaci egyensúly, és idén jelentős bérletidíj-növekedésre egyelőre nem számítunk” – közölte Balogh László.