Előfizetés

Megosztó vakcinakiváltságok

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.01.18. 06:40

Fotó: JACK GUEZ / AFP
A kormány tervei szerint enyhébb szabályok vonatkozhatnak a már beoltottakra, de jogászok és járványügyi szakértők úgy látják, ez kezdetben inkább feszültségeket szülne.
Orbán Viktor miniszterelnök december 23-án úgy fogalmazott, hogy a Belügyminisztérium már elkészítette az oltási igazolvány első tervét. Gulyás Gergely miniszter nem sokkal később úgy mutatta be a koncepciót, hogy a víruson átesett, illetve az oltást megkapó állampolgárok az igazolvánnyal mentesülhetnének bizonyos korlátozások alól. Az igazolvány bevezetésének részleteit nem ismertették még és egy hét alatt sem válaszoltak lapunk kérdésire. Márpedig minél többeket oltanak be, annál aktuálisabb a dilemma, jár-e a védettség mellett bármilyen mentesség is a vakcinával, és számos kérdést kell tisztázni, hogy se oltott, se oltatlan ne érezhesse, hátrányos megkülönböztetés éri. Az igazolványnak elvileg komoly társadalmi haszna is lehet, hiszen az okirat elvben motiválhatná az oltásra azokat, akik újra teljes életet akarnak élni. De elérhető-e ez hátrányos megkülönböztetés nélkül? – tettük fel a kérdést jogászoknak. – Egyelőre a széles tömegek számára nem hozzáférhető az oltás, ezért úgy vélem, most semmilyen hátrányos jogkövetkezményt nem lehet az oltás hiányához fűzni – mondta Sándor Judit, bioetikus, jogász, a CEU tanára. Szerinte nem viselheti a következményeket az, akinek választási lehetősége sem volt, hogy beoltatja-e magát vagy sem. Eltérő megközelítést alkalmaz az oltási igazolványról Asbóth Márton jogász, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. – Az oltási igazolvány egy olyan okirat lehet, ami nem kedvezményt jelent, hanem a mindenkit érintő korlátozások alóli mentességre jogosít fel – mondta lapunknak Asbóth. Hogy előnyről vagy hátrányról beszélünk, az egyelőre másodlagos kérdés maradhat, legalábbis mindkét jogász hangsúlyozta: mivel az oltás jelenleg nem széles körben hozzáférhető, nem is lehet jogkövetkezménye a beoltottságnak. Sándor Judit szerint egyelőre a tájékoztatás, a szolidaritás fejlesztése, az elérhetőség fokozása, az oltási ütemek felgyorsítása a cél. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az elhúzódó oltásnak sokféle társadalmi mellékhatása lehet. Hierarchikus kapcsolatok alakulhatnak ki például oltottak és nem oltottak között. – Orvos-beteg, hivatal-ügyfél viszonyában, rendőr-állampolgár viszonyának hierarchiáját tovább ronthatja, ha a sérülékenyebb pozícióban lévő páciens, állampolgár, ügyfél a be nem oltott, míg a hatóság a beoltott – érvelt Sándor Judit. A szakértő szerint kiemelkedő fontosságú a döntéshozóktól a hiteles tájékoztatás, mert „ha az elvész, a bizalom is oda az oltás iránt”. Sándor Judit szerint különösen ügyelni kell arra, hogy az oltások kezdeti fázisban társadalmi szolidaritást csökkenti, ha a sorban előrébb álló már beoltottak előnyt élvezhetnek az élet számos területén is. – Félő, hogy akkor megindul a sorrend fellazulása, hiszen az emberek élete, megélhetése múlhat az oltáshoz való hozzájutáson – mondta. – Az oltási igazolványhoz kapcsolható előnyöket, annak közjogi és magánjogi problémáit leegyszerűsítheti, ha a kormány kötelezővé teszi a védőoltást, ugyanis ahhoz jogkövetkezmények tapadnak, amit mindenkinek egyformán tudomásul kell vennie – vetett fel egy újabb aspektust Asbóth Márton. A kötelező oltásnak ugyanakkor megint csak az a feltétele, hogy mindenki számára elérhető legyen a vakcina, de ezt a kormány egyelőre nem tudja garantálni – hangsúlyozta a szakértő. Járványügyi szempontból egyértelműbb érvek szólnak az oltási igazolvány mellett, ha annak feltételei adottak – derül ki Pusztai Erzsébet epidemiológus lapunknak adott nyilatkozatából. – Nem lenne példátlan dolog egy oltási igazolvány bevezetése, az állam már korábban is megszabta, hogy bizonyos munkahelyeken csak megfelelő egészségügyi állapotban lehessen dolgozni – fogalmazott Pusztai. Az egészségügyre ez az állítás hatványozottan igaz volt mindig is, de a vendéglátásban dolgozóknak is bőrgyógyászati vizsgálatra, számos munkahelyen TBC-szűrésre kellett menni. Ennek fényében a jelenlegi világjárvány miatt teljesen indokolhatónak véli a járványügyi szakértő, hogy immunitáshoz lehessen kötni bizonyos tevékenységeket. Egyes védőoltásokat különböző külföldi utaknál is előírhatnak a hatóságok. – Ennek az oltási igazolványnak csak addig lesz jelentősége, amíg nem sikerül a járványt megakadályozni – jegyezte meg Pusztai, emlékeztetve a hazánkban jelenleg kötelező tizenkét védőoltásra is, amelyek beadása napjainkban már természetes. De mi történik azokkal, akiket nem lehet valamilyen egészségügyi okból beoltani? Ilyen ok lehet az oltóanyag valamilyen összetevőjére való érzékenység, de gyermekvállalás tervezése is. Pusztai szerint nem csak ezen esetekre, hanem arra is ki kell dolgozni részletszabályokat, hogy aki nem kéri az oltást, az valamilyen alternatív védekezéssel szintén hozzáférjen szolgáltatásokhoz, mozgásában ne legyen teljesen korlátozva. Ilyen lehet, ha valaki legfeljebb néhány napos PCR-teszttel igazolja, hogy nem fertőző. – Mindenki dönthet úgy, hogy egyéni elgondolása szerint nem kéri az oltást. Ez azonban akkor azzal jár, hogy másokat veszélyeztethet, például azokat, akiket nem lehet beoltani – hangsúlyozta Pusztai, aki szerint az állam feladata, hogy a kiszolgáltatottakat védje a vírus potenciális terjesztőitől. A szakértő úgy látja, még hosszú hónapokra lehet szükség ahhoz, hogy kellő számú vakcina álljon rendelkezésre, illetve a magyar kormány megszervezze annak beadását. – Fokozatosan több oltás fog érkezni, de a szervezésben van még bőven javítanivaló – mondta. – Elvi kifogásunk nincs – ezt nemrég nyilatkozta lapunknak az oltási igazolvány tervéről Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Egyetért ezzel Remport Ádám, a TASZ adatvédelmi szakértője is. Szerinte ugyanis bár az egészségügyi állapot személyi adat, az immunitásról készülő okirat magasabb rendű társadalmi érdeket szolgál. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az egészségügyi okokból be nem olthatók számára világos szabályokat, jogi védettséget kell biztosítani.

Uniós oltási igazolvány lehet

Az Európai Unió alkalmazzon egységes oltási igazolványt, hogy egyformán szabadon mozoghassanak az uniós állampolgárok a tagországok között – kérte Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől. Az igazolványra több tagállam is jelezte már igényét. Pusztai Erzsébet lapunknak azt mondta, ha nem születik egységes megoldás, akkor az káoszhoz vezethetne a határokon, különösen az ingázó munkavállalókra hatna hátrányosan az oltottakra vonatkozó eltérő szabályozás.

Nincs menekvés: készülhet az átalakításra a Dunaújvárosi Egyetem is

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.01.18. 06:20

Fotó: Facebook
A paksi atomerőmű szakember-utánpótlásában fontos szerepet játszó felsőfokú oktatási intézményt is alapítványi fenntartásúvá tenne a kormány – tudta meg lapunk.
Az első félévben fenntartói modellt váltó intézmények között szerepel a Dunaújvárosi Egyetem is – derült ki egy lapunk birtokába került minisztériumi háttéranyagból. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által összeállított tájékoztatóban – ami az alapítványi fenntartás előnyeit részletezi az intézmények számára – az áll: a jelenleg 1559 hallgatóval és 84 oktatóval rendelkező egyetemre mint „nukleáris tudásszolgáltatási platform szervezőre” tekintenek a kiemelt stratégiai szempontok között. A Dunaújvárosi Egyetem 2000-ben vált önálló felsőoktatási intézménnyé, amely a műszaki és az informatikai tudományágat, illetve az ezekhez kapcsolódó kutatásokat helyezte a középpontba. Az egyetemnek – a paksi atomerőmű közelsége miatt – eddig is fontos szerepe volt például az atomerőművi üzemeltetési szakmérnökök és szakemberek képzésében. Ahogy arról a Népszava is beszámolt, a napokban derült ki az is, hogy idén a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem is kikerülhet a közvetlen állami fenntartás alól, a fenntartás és a működtetési jogkörei állami alapítású vagyonkezelő alapítványokhoz kerülhetnek. Bár az ITM a múlt héten azt közölte, erre csak akkor kerül sor, ha a fenntartóváltást az egyetemek maguk kérik, a minisztériumi háttéranyag mégis kész tényként tekint az érintett intézmények modellváltására. Annak ellenére is, hogy az egyetemek szenátusai még nem közöltek hivatalos döntést. Ugyanakkor sok idejük nincs: a háttéranyag szerint már januárban dönteniük kell az egyetemeknek, a modellváltás előkészítése pedig legkésőbb február 9-én lezárulhat. Bár az ITM szerint az alapítványi működésnek csak pozitívumai vannak – például tervezhetőbb gazdálkodás, rugalmasabb működés –, vannak, akik a hátrányoktól is tartanak. A Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem polgárai már egy-egy közösségi oldalt is létrehoztak az átláthatatlan átalakítási folyamatok ellen tiltakozva. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig közleményt adott ki vasárnap, amelyben arra hívta fel a figyelmet: az alapítványi fenntartásban megszűnik az oktatók és minden más egyetemi dolgozó közalkalmazotti státusza, ami jelentős munkajogi hátrányokkal járhat – például a felmentési korlátozások már nem lesznek érvényesek, vagyis a munkáltató egyszerűbben megválhat a „nemkívánatos” munkatársaktól. Ha a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Dunaújvárosi Egyetem is modellt vált, akkor 15-re emelkedik a vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek száma. Közvetlen állami fenntartásban – egyelőre – csak a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Testnevelési Egyetem, valamint néhány kisebb vidéki intézmény, mint a Nyíregyházi Egyetem vagy az egri Eszterházy Károly Egyetem marad. Igaz, sajtóhírek szerint utóbbi hamarosan az Egri Főegyházmegyéhez kerülhet.

“Orbán Viktor sem tudott volna jobb megállapodásokat kötni”

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.01.18. 06:00

Fotó: Illyés Tibor / MTI
Európának nincs szüksége a kínai vakcinára – mondta Peter Liese német EP-képviselő, az Európai Néppárt EP képviselőcsoportjának egészségügyi kérdésekben illetékes szóvivője.
Ön orvosként is dolgozott a járvány alatt. Milyen tapasztalatokat szerzett?
Először márciusban és áprilisban vetettem bele magam a munkába, ami némi felkészüléssel kezdődött, hiszen jónéhány éve nem praktizálok. Jelenleg is besegítek egy koronavírus-tesztközpontban és részt veszek az oltási kampányban is. A legfontosabb tapasztalatokat a járvány elején szereztem, amikor maszk nélkül vizsgáltam lázas, köhögő embereket. Ez volt az az időszak, amikor Olaszországban legalább ezer nővér és orvos halt meg, mert nem viseltek maszkot. Súlyos hiba volt, hogy akkor egyes tagállamok betiltották bizonyos egészségügyi eszközök exportját. Tanultunk a példából, ma már tudjuk, hogy a járványt csak együtt győzhetjük le.

Ha már az összefogásnál tartunk: sokan támadják az Európai Uniót és különösen az Európai Bizottságot amiatt, hogy lassan halad az oltás. Néhány politikus egyenesen botrányos lassúságról beszél. Orbán Viktor magyar kormányfő pedig azt mondta, az Egyesült Királyság azért tart előrébb, mert már nem tagja az EU-nak. Igazuk van?
Először is, az összefogásnál minden csak rosszabb lenne. Újabb káosz keletkezne, ha a határellenőrzés nélküli Európai Unióban minden ország a saját stratégiáját követné. Különösen a kisebb tagállamok járnának rosszul, hiszen nem lenne erős érdekérvényesítő erejük a tárgyalásokon. Magyarország, Szlovákia vagy Észtország egymagában nem tudná elérni azt, amit együtt elértünk. A jelenlegi tudásunk birtokában tavaly nyilván több Pfizer/BioNTech vakcinát rendeltünk volna. De személyes meggyőződésem, hogy Orbán Viktor sem tudott volna jobb megállapodást kötni, mint az Európai Bizottság, sőt, inkább rosszabbat. Nem csak az oltási kampány ütemét kell figyelembe venni, hanem a hosszú távú folyamatokat is. Ha meg akarjuk győzni az embereket, hogy oltassák be magukat, akkor gondoskodnunk kell a minden szempontból megfelelő eljárásról. És ez jobb az EU-ban, mint az Egyesült Királyságban. Először is: a gyártókkal sokkal előnyösebb felelősségvállalási feltételeket harcoltunk ki, mint a szigetország. A Pfizer a tárgyalások kezdetén ellenállt, de jól tettük, hogy nem engedtünk. Emellett az unióban jóval sokrétűbb az engedélyezési folyamat. Beszéltem a BioNTech-el, elismerték, hogy az EU-nak jóval több adatot kellett szolgáltatniuk az oltóanyag hatásosságáról és mellékhatásairól, mint a briteknek. Szóval, véleményem szerint Orbán Viktor ebben az esetben súlyosan téved, és sajnos, nem ez az egyetlen ügy.

Azt akarja mondani, hogy elkerülhetetlen az oltási kampány lassúsága?
A folyamat az Egyesült Királyságban is lassú, ráadásul egy kockázatos vállalkozásba fogtak: csak az első vakcinát adják be, és jóval tovább várnak a második oltással, mint ahogy a gyártó ajánlja. Lehet, hogy ez működni fog, csakhogy ellentétes az előírásokkal és azzal a veszéllyel járhat, hogy csökkenti az vírussal szembeni ellenálló képességet. Nálunk Németországban a szakemberek határozottan azt javasolják, hogy ragaszkodjunk a szabályokhoz, tároljuk a második dózist és az ajánlásnak megfelelően három hét elteltével adjuk be.

Lesz-e elég vakcina Európában, és vajon időben meg is érkezik?
Igen, elegendő oltóanyag lesz. Én is szeretném, ha gyorsabban megérkezne, de tisztában kell lennünk a globális korlátokkal. Mielőtt mindenki elkezdené bírálni az Európai Bizottságot, javaslom, hogy kezdjen el azon gondolkodni, mit tehetne a helyzet javításáért. Németországban például egy óriási gyárat építünk a Pfizer/BioNTech gyártó kapacitásainak növelésére. Biztos vagyok benne, hogy a helyzet hétről-hétre javulni fog. A héten elkezdődnek az oltások a Moderna vakcinájával. Ha minden jól megy, január végén a piacon lesz az AstraZeneca. A Johnson&Johnson várhatóan a jövő hónapban benyújtja az engedélyezési kérelmet az Európai Gyógyszerügynökséghez, és a készítménye remélhetőleg már az első negyedévben megvásárolható lesz. A CureVac oltóanyagát pedig a második negyedévben hozhatják forgalomba. Az EU által tető alá hozott szerződések kétszer annyi vakcinát biztosítanak a közösség számára, mint amennyire szükség lehet minden európai beoltásához. Erre nem lehet azt mondani, hogy nem elég. Összehasonlításképpen: a Moderna már itt van Európában, de csak tavasszal fog szállítani az Egyesült Királyságba. A CureVacból pedig egyáltalán nem is rendeltek a Csatornán túl.

Tegyük tisztába a német vakcinarendelés körüli helyzetet! Németország állítólag saját felhasználásra 30 millió adag Pfizer/BioNTech oltóanyagot vett, ami szabályellenes.
Kezdjük az elején! Tavaly nyáron több tagállam azt kérte, hogy ne vásároljunk vakcinát a Pfizer/BioNTech-től, mert túl drága, nehezen szállítható a megkövetelt mínusz 70 Celsius fokon, és nincs bizonyíték rá, hogy az mRNA technológia, amin alapul, megbízható. Ezek teljesen jogszerű fenntartások voltak akkor, különösen a kelet-európai tagállamok részéről. Ugyanakkor az is érthető volt, hogy Németország szerette volna, ha ez a német gyártású vakcina is a portfolió része, mert már akkor az első három befutó között emlegették. Az Európai Bizottság ezért megkérte Németországot, hogy kössön előszerződést 100 millió adag Pfizer/BioNTech oltóanyagra, amit Berlin meg is tett. Aztán eljött a november, amikor kiderült, hogy valószínűleg ez a készítmény fogja megkapni az első európai engedélyt. Így már mindenki akart belőle, még a kelet-európai országok is. Az Európai Bizottság pedig azt mondta: minden tagállam a lakossága méretének megfelelően részesüljön a vakcinából, amivel Németország is egyetértett. Az ügy ezzel lezárult. A nemrégiben megrendelt 300 millióval együtt a tagállamok most már 600 millió adag Pfizer/BioNTech készítményt kötöttek le, ami a többivel kiegészülve több mint elég lesz. Így erre a külön német megrendelésre egyáltalán nem lesz szükség.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinái a legdrágábbak. Az is Brüsszel bűne, hogy nem sikerült kedvezőbb árakat kiharcolnia?
Biztos vagyok benne, hogy az európai árak a legkedvezőbbek a világon, mert az EU kemény tárgyalópartner volt. Minden okom megvan feltételezni, hogy az európai országoknak jóval kevesebbet kell fizetniük, mint bárkinek, beleértve az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat.

Mit tudunk az orosz és a kínai vakcinákról? Mennyire hatásosak és megbízhatóak?
A kínai vakcina kevésbé biztonságos, mint azok, amelyeket Európában engedélyeztek. A Pfizer/BioNTech és a Moderna oltóanyag 94-95 százalékban megbízható, az AstraZeneca pedig azt ígéri, hogy speciális eljárással 90 százalékos védettséget biztosít. Ehhez képest a kínai Sinovacé 50 százalék körüli, ami jobb a semminél, de az európai polgárok számára elérhető készítmények sokkal jobbak. (Az állami Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet szakértői a Sinopharm kínai gyógyszergyártó vakcináit vizsgálják, de jelzésértékű, hogy ez a gyártó sem kérte eddig az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét – a szerk.)

Nincs is szükségünk a kínai oltóanyagra?
Nincs.

És mi a helyzet az orosz vakcinával?
A SzputnyikV mögött komoly technológia áll, hasonló az AstraZeneca és a Johnson&Johnson készítményéhez. Putyin elnök azonban súlyos hibát vétett, amikor augusztusban bejelentette az engedélyezésének hírét. A jóváhagyás egy 100 főn elvégzett klinikai vizsgálatokon alapult, míg például a a Pfizer/BioNTech-é 44 ezer fős mintán. Ez nem nevezhető komoly tudományos eljárásnak. De ha a SzputnyikV-vel végigcsinálják a szükséges eljárást, és ugyanolyan eredményeket produkál, mint az AstaZeneca szere, akkor komoly oltóanyag lehet belőle. Az orosz tudósok kiemelkedőek, az orosz politikusok azonban zűrzavart keltettek.

Sok uniós tagállam világos és részletes oltási tervvel rendelkezik, másutt ez hiányzik. Mennyire fontos ön szerint a pontos, mindenki számára elérhető stratégia és a megbízható kommunikáció?
Rendkívül fontos a jó tervezés és az oltási sorrend felállítása, mert tavasz előtt biztosan nem lesz elég vakcina mindenki számára. Egyetértek az Európai Bizottság ajánlásával, miszerint az idősek beoltásával kezdeni. A legtöbb áldozatot közülük szedi a Covid19, és többnyire ők azok, akik kórházi ápolásra szorulnak. Az embereknek világos iránymutatásokat kell adni, és közérthetően kell tájékoztatni, hogy megbizonyosodjanak róla: az oltások tisztességes és átlátható módon zajlanak. Rengeteg összeesküvés-elmélettel találkozni, túl sok félrevezető információ lát napvilágot. Mindenkit arra kérek, hogy a minőségi sajtóból és a hivatalos honlapokból informálódjon.