Előfizetés

Lánchíd-tender: jövő héten lesz eredmény

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.01.16. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Már csak a technikai jellegű egyeztetések, illetve a végső hiánypótlások begyűjtése maradt hátra a Lánchíd felújítására kiírt közbeszerzési eljárásban – értesült a Népszava több forrásból.
A győztes aligha lehet más, mint a legolcsóbb ajánlatot benyújtó A-Híd Zrt. A tenderre első körben négy cég jelentkezett, de közülük végül csak az A-Híd Építő Zrt. és a Stabag Általános Építő Kft. nyújtott be ajánlatot. A Közgép Zrt. és a Dömper Kft. úgy találta, hogy nem lenne tanácsos egy ilyen nagyszabású ellenzéki projektben részt venni. A kormány által hevesen támadott Strabag és a NER-hez szorosan nem kötödő A-Híd is komolyan elgondolkodott a folytatáson. Végül a 24.hu által által ismertetett bontási jegyzőkönyv szerint az utóbbi adta a jobb ajánlatot. A főváros közlése szerint a legalacsonyabb ajánlat bruttó 26,75 milliárd forint, ami az egy évvel ezelőtt eredménytelennek nyilvánított előző tendernél – a városvezetés szerint – jóval kedvezőbb, mivel az akkori legkisebb ajánlat bruttó 35,29 milliárd forintról szólt a Váralagút felújítása nélkül. Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója azonban a Népszavának korábban azt mondta, hogy az ajánlat korántsem kedvezőbb a tavalyinál, mivel az ár nemhogy csökkent, de még nőtt is 5 milliárddal, hiszen az előző tender magába foglalt sok olyan plusz fejlesztést, amit a mostani már nem.  A fedezetet biztosító hatályos engedélyokirat bruttó 23,366 milliárd forintot biztosít a teljes beruházásra. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Népszavának korábban elmondta, hogy az idei budapesti költségvetésben belső átcsoportosítással biztosítható az engedélyokiratban szereplő összeg és a legalacsonyabb árajánlat közti 3,39 milliárdos (a legmagasabb ajánlat esetén 4,69 milliárdos) többletkiadás. Ha a kormány ígérete szerint biztosítja a 6 milliárd forintos támogatást – ami egyébként a beruházás áfatartalmával megegyező összeg, azaz az állam egyik zsebéből megy a másikba –, akkor az Európai Fejlesztési Bankkal kötött megállapodás alapján finanszírozható a beruházás.  Ha a szerződést valóban sikerül még ebben a hónapban aláírni, akkor tavasszal megkezdődhet a rekonstrukció, ami legkevesebb 30 hónapig tart – ebben az időszakban 18 hónapra zárják le teljesen a hidat. Így a városvezetés tartaná magát a tavaly nyáron bejelentett ütemtervhez, miszerint legkorábban 2021. márciusában indulhat a Lánchíd felújítása és 2023-ra fejeződhet be a munka.

„Ethnofitness” közpénzből

Kósa András Vas András
Publikálás dátuma
2021.01.16. 06:00

Fotó: Fotó: Röhrig Dániel / Nepszava
Tizenkétmillió forint támogatást ítélt meg Kásler Miklós miniszter egy népi edzésforma kidolgozására. Az ötlethez hasonlóan különös a nyertes.
„A magyar ethnofitness edzésforma kidolgozására” nyert 12 millió forint támogatást a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán, Kásler Miklós miniszter döntése nyomán decemberben a nagykanizsai bejegyzésű Élet Szolgálat Egyesület. Az egyesület honlapján megadott telefonszám nem működött, ráadásul saját bemutatkozása szerint a szervezet hospice-szolgáltatással, gyógytornával és szakápolással foglalkozik. A nagykanizsai házban, amelyet címként megadtak, csak egy órást, egy pizzériát és régi artmozit találtunk, egyesületet nem. A ház egyik lakója végül megmutatta az egyesület vezetője nevén lévő lakást, de jelezte, nem tud róla, hogy ilyen szervezet működne ott. A közösségi portálon értük el az Élet Szolgálat Egyesület elnökét, Törőcsikné Gyurácz Andreát, akitől megtudtuk, honlapjuk rég nem frissült, már felhagytak az egészségügyi tevékenységgel, sőt, néhány évig az egyesület sem működött. – Profilváltás után kulturális tevékenységre indítottuk be újra – tette hozzá. Arra viszont – bár 12 millió nyert az ötlettel – nem tudott válaszolni, hogy mi is az az ethnofitness. Elmondása szerint ugyanis nem vett részt a pályázat elkészítésében. Férje, a szervezet alelnöke, Nagykanizsa korábbi fideszes alpolgármestere már többet tudott.  
Az egyesület vezetőjének férje, a szervezet alelnöke, Törőcsik Pál, aki – megjegyezve, hogy csak a hivatalos címük van Nagykanizsán, amúgy a fővárosban élnek – beavatott bennünket az ethnofitness rejtelmeibe. Törőcsik Pál két évtizede volt Nagykanizsa fideszes alpolgármestere. – Ez a mi találmányunk, fitnesz mozgáskultúra magyar népzenére – magyarázta Törőcsik Pál. – A népi tánc az alapja, annak a mozgáskultúrája. Néptáncosok, néprajzosok és fitneszoktatók dolgoznak a rendszerén, a zenei világán, a mozgáskultúrán. Az őszre készül el, egy néptánccsoport fogja bemutatni. A cél, hogy a fiatalokat is megszólítsuk, ebben a formában mutassuk be nekik a hatalmas hazai népzenei és néptánckincset. Erre kaptuk a 12 millió forintot, higgye el, nagy durranás lesz! Törőcsik Pál kitért arra is, hogy reményei szerint az etnofitneszt alternatív tananyagként beviszik majd az iskolákba, sőt, már óvodás korban is elkezdhetik a gyerekek, mert korosztályok szerint építik fel. Kérdésünkre elmondta: a támogatást már megkapták, de a koronavírus miatt az érdemi megvalósítás még várat magára, mert csoportos munkára van szükség. Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy megtudjuk, miért tartja fontosnak a tárca az „ethnofitness” kifejlesztését. Kíváncsiak voltuk arra is: rendben lévőnek tartják-e, hogy az egyesület megadott címen nincs semmi, az elnök pedig nem is tud saját fejlesztéséről. A tárca nem adott érdemi választ, de állította, hogy minden érintett pályázatot a jogszabályoknak megfelelően bíráltak el. Az ethnofiteness mellett más érdekesség is akad a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatási listáján. Húszmillió forintot kapott például a Szakály Sándor vezette Veritas Történetkutató Intézet egy „Trianon és a Magyar Felsőoktatás” című kutatási program megvalósítására – pedig az intézmény eddig sem szűkölködött állami pénzekben, tavaly összesen 748 millióból gazdálkodhatott. Kásler Miklós tízmillió forintot ítélt meg a Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság 2021-es „nemzetközi lovas történelmi gálája” megrendezésére is. A gazdaság tavaly nyári fogathajtó bajnokságáról a Magyar Narancs írta meg, hogy szinte üres lelátók előtt zajlott. a Lipicai Lovasközpontban, a 6500 férőhelyes, Szalajka-völgyet elrondító betonteknőt Mészáros Lőrinc cége építette, az induló 1,7 milliárdos költségek végül 6,8 milliárdig növekedtek. Szintén tíz milliót kapott az Audiovizuális Kultúra Fejlesztéséért Egyesület egy „Boldog Brenner János életét és vértanúhalálát” bemutató filmsorozatra. A szervezet egyik alelnöke Schatz Péter, aki az egyik kulcsszereplője volt a Habony Árpád által vezényelt fideszes médiaterjeszkedésben a Balkánon, és akiről tavaly decemberben a 24.hu írta meg, hogy Észak-Macedóniában adócsalás miatt emeltek vádat ellene.   

Rockopera és meggyfaszipkagyár

Izsák Város önkormányzata 54 milliót kapott a Szent László A Táltoskirály Történelmi Rockopera megrendezésére – a műről semmilyen információt nem találtunk, de mint egy helyi forrásunk elmondta, még az izsáki képviselő-testületnek sincs információja arról, hogyan rendezik majd meg az előadást. A város polgármestere, a Fidesz támogatásával megválasztott Mondok József tavaly december 31.-én elhunyt, korábban azért került be a hírekbe, mert egy 35 millió forintos uniós támogatásból épült vadászházba költözött be feleségével, emiatt költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt indult ellene büntetőeljárás. Ezen kívül jutott például öt millió forint a Szent Erzsébet Rózsakertje Alapítványnak egy „Oltósy Pál életművéről szóló könyv kiadására” – ő Klapka György tisztje volt a szabadságharcban, majd az esztergomi meggyfaszipkagyár megalapítója.

A strasbourgi bíróság szerint jogsértő, hogy nincs korlátja a fokozott rendőrségi ellenőrzésnek a magyar jogban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.15. 20:38

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A hatáskörrel való visszaéléssel szemben semmilyen jogi korlát nem létezik, miközben korlátlan intézkedési lehetőséget jogállamban se a rendőrség, se más hatóság nem kaphat.
Ítéletet hozott a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egy nyolc éve indult eljárásban. Az EJEB kimondta, hogy a fokozott rendőri ellenőrzésnek nincs korlátja a magyar jogban, ez pedig a jogállamisággal összeegyeztethetetlen – számolt be róla a Magyar Helsinki Bizottság.
2013 januárjában az illegális migráció ellenőrzése céljából az egész országra fokozott ellenőrzést rendeltek el. Márciusban számos rendőr jelent meg a Sirály Kulturális Központban, és mindenkit igazoltattak. Többek között Vig Dávid jogászt és civil jogvédőt is. Vig Dávid kérdésére azt felelték, hogy azért igazoltatnak, mert „éjszakai ellenőrzés van”, és azt, hogy eltűnt személyt keresnek. Az iratokban pedig az szerepelt, hogy fokozott ellenőrzés volt. Vig jelezte, hogy nincs olyan, hogy „éjszakai ellenőrzés”, erre több rendőr kikísérte, ruházatét átvizsgálták, de csak nála, aki megkérdőjelezte az eljárás jogszerűségét. Mivel mindent rendben találtak nála, szabadon távozhatott. Vig Dávid a Magyar Helsinki Bizottság segítségével jogi eljárásokat indított. Panaszt tett elsősorban azért, mert
Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen a fokozott ellenőrzés keretében végrehajtott rendőri intézkedés jogszerűségét vitatni.

Ha például az országos főkapitány az ország teljes területére elrendeli, azt nem kifogásolhatja senki.  A rendőrség részben helyt adott Vig panaszának, de az intézkedést jogszerűnek minősítette. A döntéssel szemben a jogász bírósághoz fordult, amely elutasította a keresetet, azzal érvelve, hogy a fokozott ellenőrzés elrendelésének jogszerűségét a bíróságnak nincs hatásköre felülbírálni, csak az egyedi rendőri intézkedést. Az egyedi intézkedés pedig jogszerű volt. Vig Dávid az Alkotmánybírósághoz is fordult, de az nem foglalkozott a panasszal. Ezután fordult a strasbourgi bírósághoz a Helsinki Bizottság jogi támogatásával.  Az EJEB egyetértett azzal, hogy a magyar szabályozás térben és időben is korlátlan felhatalmazást ad a rendőrségnek arra, hogy akkor rendeljen el fokozott ellenőrzést, amikor csak kedve szottyan rá: annak jogszerűsége nem vitatható, és azt a bíróság nem is vizsgálhatja. A fokozott ellenőrzésre hivatkozva végrehajtott rendőri intézkedések jogszerűsége így nem kérdőjelezhető meg jogi úton. Az MHB szerint a probléma lényege az, hogy a hazai szabályok alapján bármikor el lehet rendelni fokozott ellenőrzést akár az egész ország területére is, és az bármeddig eltarthat. Legutóbb tavaly szeptemberben az országos főkapitány nyolc megyében rendelt el félévre fokozott ellenőrzést. Így például Békésben vagy Somogyban ma is bárkit lehet igazoltatni és bárki ruházata bárhol, bármikor átvizsgálható. Ez azt is jelenti, hogy a hatáskörrel való visszaéléssel szemben semmilyen jogi korlát nem létezik, miközben korlátlan intézkedési lehetőséget jogállamban a rendőrség vagy más hatóság sem kaphat soha.