Előfizetés

A fekvőbeteg ellátásban dolgozók csaknem fele elhagyná az állami egészségügyet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.15. 07:52
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ez derült ki a Független Egészségügyi Szakszervezet felméréséből.
Az egészségügyi szakdolgozók közel 90 százaléka elégedetlen keresetével – derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet felméréséből, amelyre 4600 munkavállaló, a magyar egészségügyi szakdolgozók mintegy 5 százaléka válaszolt. Az Indexnek Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke elmondta:
a szakképzettek száma a területen kétszer annyi, mint ahányan valójában gyakorolják a szakmát. Jelentős a pályaelhagyás, többnyire a fiatalok részéről.

A fekvőbeteg ellátásban dolgozók közel fele hagyná el az állami egészségügyet.
A válaszadók mindössze egyharmada szeretne a jelenlegi munkahelyén maradni, amit a szakszervezet rendkívül riasztónak tart.

Ennek oka, hogy a szolgálati jogviszonyról szóló törvény ellehetetleníti, hogy a dolgozók egynél több egészségügyi intézményben vállaljanak munkát. Ráadásul az új rendszer nem rendezte az intenzív osztályokon dolgozó ápolók műszakpótlékait sem. Soós Adrianna szerint a szolgálati jogviszony bevezetése az egészségügyi szakdolgozók körében rosszabb anyagi helyzetet teremt, mert jövedelemcsökkenéssel fog járni a kollektív szerződések kivezetése, a hálapénz eltörlése és a mellékállások korlátozása. Az alapbérek pedig rendkívül alacsonyak, amit a szakdolgozók többsége megalázóan kevésnek tart az elvégzett munkájához és megélhetéséhez képest. Ráadásul az orvosok megemelt bére is elszakadt az ápolók keresetnövekedésétől, ami ugyancsak bérfeszültséget teremt az egészségügyben. A válaszadók 37 százalékát az alacsony bérek mellett a kiegészítő jövedelmek, és egyéb juttatások korlátozása készteti munkahelyváltásra. Okként a mellékfoglalkozások visszafogását minden negyedik szakdolgozó jelölte meg. Minden ötödik szakdolgozó pedig a jelentős egészségügyi kockázatok miatt hagyná el a pályát. Többen tapasztalták a járvány időszakban a foglalkoztatási biztonság csökkenését.

A választások után nyílhat meg a Sorsok Háza

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.01.15. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Még folynak az előkészítő munkálatok, 2022-nél előbb nem lesz látogatható az emlékközpont, amelyet eredetileg 2014-ben akartak megnyitni.
A kiállítás részletes forgatókönyve elkészült, nemzetközi akadémiai tanácsadó testületünk tagjai ezt áttekintik, hogy kritikai javaslataikat megtehessék. Ezzel egyidőben dolgozunk már a belsőépítészeti kiviteli terveken és a multimédiás tartalmakon is. Mindez körülbelül még egy-másfél évet fog igénybe venni – nyilatkozta lapunknak Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a Sorsok Házáról. A fideszes kormány 2013 szeptemberében jelentette be, hogy a Józsefvárosi pályaudvar helyén új központot hoznak létre a vészkorszak áldozatainak emlékére. A megnyitó időpontját eredetileg 2014. április 16-ára, a holokauszt magyarországi emléknapjára tervezték. Azon senki nem csodálkozott, hogy az irreálisan rövid határidőt nem sikerült tartani. A projektben akkor résztvevő Gerő András történész úgy vélte, hogy a kormány „idióta határidőt” szabott. Azonban az emlékezetpolitikai nézetkülönbségek és a témafelelős Schmidt Mária személye körüli konfliktusok miatt a zűrzavar egyre csak nőtt. A kormány elvileg ragaszkodott ahhoz, hogy a Sorsok Házát csak akkor szabad megnyitni, ha a zsidó szervezetekkel konszenzusra jutnak, de az évekig húzódó terméketlen vitát látva Lázár János, az akkori kancelláriaminiszter már azt is felvetette, hogy – amennyiben nincs megegyezés – egyéb funkciót keresnek az épületkomplexumnak. A kormány végül más megoldást választott. Lázár utódja, Gulyás Gergely 2018 szeptemberében bejelentette, hogy a kormány az EMIH tulajdonába és fenntartásába adja az elkészült, de évek óta üresen álló intézményt. (A Sorsok Házáról szóló akkori kormányhatározat egyik mondata szerint az EMIH csak a kiállítás elkészülte után veheti tulajdonba az ingatlant.) Gulyás azt is közölte, hogy a kormány szándéka szerint 2019-ben átadják a Sorsok Házát. Csakhogy 2019 márciusában Köves Slomó már arról beszélt a Népszavának, „nehezen tudja elképzelni”, hogy abban az évben megnyílik az emlékközpont. Nem is nyílt meg: sem 2019-ben, sem 2020-ban. Az EMIH vezető rabbija tavaly ősszel a HVG-nek elmondta, hogy a választásra (tehát 2022 tavaszára) meglesz a Sorsok Háza. Ha a lapunknak most adott nyilatkozatában említett „egy-másfél évből” a másfél év válik valóra, akkor viszont a választásra sem lesz meg. „Az elmúlt 30 évben egyre több szó esik a vészkorszakról a nyilvánosságban, ugyanakkor a téma társadalmi elutasítottsága növekedést mutat, a magyarok közel 20 százaléka a holokausztot tagadó nézeteket vall. Ezen változtatni kell, és úgy látom, ebben konszenzus van” – hangsúlyozta a külföldön tartózkodó Köves Slomó, aki írásban válaszolt kérdéseinkre. Meggyőződése, hogy hiteles történelmi kontextusba ágyazva a korszak emberi dilemmáit, a létezés nagy kérdéseit feszegető témákat személyes történeteken keresztül bemutatva lehet a társadalom szélesebb rétegeit megszólítani. A kiállítás – idézzük a rabbit – a legmodernebb múzeumtechnológiai megoldásokkal és friss nyelvezettel igyekszik majd felkelteni a látogatók érdeklődését, gondolatébresztő élménnyé, maradandó emlékké tenni a látogatást. „2019 elején kezdtünk el az állandó kiállítás koncepcióján dolgozni. Elismert hazai és külföldi történészeket, holokauszt-muzeológusokat vontunk be, és a világ egyik legismertebb múzeumfejlesztő társaságát sikerült megnyerni az ügynek” – folytatta Köves Slomó, hozzátéve: a washingtoni székhelyű Gallagher and Associates referenciái kiválóak és korábban számos más holokausztmúzeum tervezésében is részt vett. Mindeközben – jegyezte meg – „közel 150 magyar túlélővel és embermentővel készítettünk interjút Magyarországon, Izraelben, Franciaországban és az USA-ban”. A Sorsok Háza létrehozására eddig mintegy 7,5 milliárd forintot fordított a kormány. Kérdésünkre, hogy mennyibe kerül az üresen álló épületegyüttes fenntartása, Köves Slomó nem tért ki válaszában. A Hír Tv 2017 végén arról számolt be, hogy évi 82 millió forintot költenek állagmegóvásra. Feltételezhetjük, hogy ez az összeg az elmúlt évek során nem lett kevesebb.

Méregdrága vesszőfutás: Sokat bukik a BKV, amiért évek óta nem hirdetett győztest a reklámtenderen

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.01.15. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Közben a Közbeszerzési Döntőbizottság újabb bírságot szabott ki a fővárosi cégre.
Öt évvel ezelőtt hirdette meg a BKV elhíresült reklámtenderét, de még mindig nem sikerült pontot tenni az ügy végére. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) mindenesetre elvesztette a türelmét és újabb 5 millióval fejelte meg a főváros közlekedési cégére és közlekedés szervezőjére, a BKK-ra éppen egy éve kiszabott 115 millió forintos pénzbüntetést. A KDB ugyanis megelégelte, hogy a két ajánlatkérőnek egy év alatt sem sikerült új döntés hozó eljárást lefolytatni és eredményt hirdetni.  A késlekedés korántsem véletlen. A BKV és a BKK csapdába esett. Hétfőre rendkívüli igazgatósági ülést hívott össze mindkét társaság, de nem sok mozgásterük van. Sőt, bárhogyan döntenek, azzal szembe mennek egy határozattal. Ha nem hirdetnek új eredményt, akkor ismét megszegik a KDB határozatát, amellyel újabb bírságot kockáztatnak. Ha győztest hirdetnek, akkor a tulajdonos főváros akaratával és a Fővárosi Közgyűlés 2019. novemberi döntésével mennek szembe. Ugyanis másfél éve a város irányítását éppen átvevő Karácsony Gergely vezetésével felállt új Fővárosi Közgyűlés minden önkormányzati cégnek megtiltotta, hogy egy évnél hosszabb idejű reklámszerződést kössön.  A patthelyzet azért is kényelmetlen, mert a késlekedés jelentős bevételkiesést okoz az egyébként is kivérzett BKV-nak. Az egyedüli érvényes ajánlatot tevő francia hátterű JCDecaux Hungary Zrt. vezette konzorcium havi 142 millió forintot, vagyis évente 1,7 milliárdot ajánlott a BKV-nak a reklámfelületekért. Ez jócskán meghaladja a közlekedési cég jelenleg 500-600 millió forintra rúgó éves reklámbevételeit. A BKV reklámfelületeit a metrókocsik belső felületeinek kivételével 1999 óta a Peron Reklám Kft., illetve a vele szerződött két partnercég – a járművek külső felületeit a Publimont Kft., a belsőket a JCDecaux Hungary Zrt. – hasznosítja. A városvezetők azonban már sok évvel ezelőtt is kevesellték az ebből származó bevételt. A 2011-ben kiírt tendert azonban nem csak ez vezérelte. Az első felhívást sikerült úgy megfogalmazni, hogy azon gyakorlatilag csak a Fidesz gazdasági hátországát irányító Simicska Lajos érdekeltsége, a Publimont indulhatott. A spanyol hátterű Esma és a JCDecaux (akkori nevén: Epamedia) közösen tiltakozott. A KDB elmeszelte a tendert.  
A BKV és a BKK 2016-ban újabb közbeszerzést indított, ahol már az volt a célkitűzés, hogy Simicska ne nyerjen. Ugyanis a vállalkozó időközben szembefordult Orbán Viktorral. A BKV összesen 4+4 évre kívánta koncesszióba adni a tulajdonában lévő reklámfelületeket. A szerződés összértékét 5,7 milliárd forintra becsülték. De hiába teltek a hónapok, a BKV nem hirdetett eredményt.  Az önkormányzati választás évében viszont hirtelen sürgőssé vált a dolog. De BKV-nak sikerült addig húzni a dolgot, amíg az új összetételű közgyűlés megtiltotta az egy évnél hosszabb reklámszerződések szignóját. A BKV erre eredménytelennek nyilvánította a tendert – a NER-hez Simicska kapitulációja után visszatalált Publimont pályázatát eleve érvénytelennek nyilvánították. A KDB vizsgálatot indított, majd a meglepően magas összegű bírság kiszabása mellett új eljárásra kötelezte a BKV-BKK párost. A főváros kifizette a büntetést, de bírósághoz fordult. Keresetét azonban a Fővárosi Törvényszék, majd a Kúria is elutasította, megerősítve a KDB határozatát, amely új eljárás lezáró döntéshozatalt írt elő, amit legkésőbb január 18-ig le kell bonyolítani. Mivel nincs választásuk, várhatóan kihirdetik a JCDecaux győzelmét – más nem adott be érvényes ajánlatot –, a cég ezzel az összes busz, troli, villamos, metrókocsi, továbbá a közlekedési vállalat ingatlanjainak mintegy 12,5 ezer négyzetméternyi reklámfelületének, illetve a metróállomások területén kialakítható infoscreenek egyedüli értékesítőjévé válik.

Reklámszélkakas

Bár a JCDecaux tulajdonosi oldalról nincs bekötve a NER-hez, az „ellenségem ellensége a barátom” elve alapján 2015 után rendre a reklámfelületein kötöttek ki a kormány kék kampányüzenetei. Csakhogy a 2018-as választások után a Publimont betagozódott Mészáros Lőrinc birodalmába, így módosultak az elvárások. Nem csoda, hogy az újabb pálfordulás után a fővárosi utasváró reklámfelületek piacán egyeduralkodó JCD-t egyre több kerület cserélte le a Publimontra. Még az előző, a fideszes önkormányzat kötött reklámgazdai szerződést a céggel az V., a XI., a XII. a XVIII., a XXII. és a XXIII. kerületben.