Előfizetés

Lemondott a cseh közegészségügyi intézet vezetője, miután kiderült, hogy fű alatt oltottak be dolgozókat és rokonaikat

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.14. 17:09

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Olyanok kapták meg a Pfizer koronavírus elleni vakcináját, akik nem minősülnek veszélyeztetettnek.
Lemondott tisztségéről csütörtökön Pavel Brezovsky, a cseh Nemzeti Közegészségügyi Intézet (SZU) vezetője, miután napvilágot láttak olyan értesülések, amelyek szerint az intézet koronavírus elleni oltáshoz juttatta olyan alkalmazottait és hozzátartozóikat is, akik nem tartoznak a különösen veszélyeztetett csoportokhoz – közölte a médiával Jan Blatny cseh egészségügyi miniszter. Andrej Babis miniszterelnök úgy fogalmazott: a hasonló túlkapások soha nem ismétlődhetnek meg. A kormányfő teljességgel elfogadhatatlannak minősítette a SZU vezetése által tanúsított magatartást. A Seznam Zprávy független cseh hírportál szerdán arról számolt be, hogy 
a SZU vezetése ezer adagot osztott ki a Pfizer koronavírus elleni vakcinájából a SZU alkalmazottai és hozzátartozóik között. A hírportál szerint a törvény értelmében a SZU alkalmazottai ugyan egészségügyi dolgozóknak minősülnek, de legtöbbjük nem tartozik a veszélyeztetett csoportokhoz.

Klára Doláková, a SZU szóvivője visszautasította az erről szóló információkat, de a miniszter közölte, bekéreti Brezovsykt, hogy magyarázattal szolgáljon. Blatny szerint „semmiképpen sem lehetséges tolerálni olyan helyzetet”, amely során valaki jogosulatlanul hamarabb jut hozzá a vakcinához, mint az idősek és egészségügyi dolgozók egyértelmű kritériumok mentén tisztázott, elsőbbséget élvező csoportja. A cseh egészségügyi miniszter elmondta, hogy csütörtök reggel beszélt Brezovskyval.
– Tisztában van azzal, hogy mennyire súlyos a helyzet, és a mai nap folyamán lemondott

– közölte.

Babis csütörtökön megismételte, hogy az egészségügyi dolgozók és az idősek abszolút elsőbbséget élveznek, és a SZU-ban elkövetett túlkapások elfogadhatatlanok. A SZU biztosítja azoknak a laboratóriumoknak a működését, amelyek a fertőzöttek mintáival dolgoznak, és a koronavírus újabb mutációját vizsgálják. – Számos olyan alkalmazott van, aki valóban a (koronavírus elleni védőoltás szempontjából) elsőbbséget élvező csoportba tartozik, mivel fertőző anyaggal dolgoznak, de ez semmiképpen sem igazolhatja azt, ami történt a hírportál beszámolói szerint – szögezte le Blatny. A 10,6 millió lakosú Csehországban már több mint 866 ezer koronavírusos esetet regisztráltak a járvány kezdete óta, és 13 856 ember veszítette életét a Covid-19 következtében a coronavirus.app csütörtöki adatai alapján. Pár napja a La Repubblica számolt be hasonló esetről Olaszországban. Eszerint az olasz csendőrség mintegy százezer eddig beadott oltás miatt indított vizsgálatot azzal a gyanúval, hogy az egészségügyi dolgozókat és az idősotthonok lakóit megelőzve ezt az adagot „soron kívüli” személyek kapták meg: rokonok, barátok, orvosfeleségek és politikusok. Ez is magyarázhatja azt, hogy egyes térségek idő előtt fogytak ki a számításokhoz képest korábban az oltóanyagból.

Már készülnek az oroszok Navalnij őrizetbevételére

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.14. 16:44
Navalnij egy 2017-es tüntetésen
Fotó: AFP
Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) december végén adta ki az elfogatóparancsot az ellenzéki politikus ellen.
A Berlinből Moszkvába hazatérő Alekszej Navalnij ellenzéki politikus őrizetbe vételére készül az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN). A FSZIN moszkvai parancsnoksága csütörtökön megerősítette, hogy a hét végén hazatérni készülő Navalnij ellen körözés van érvényben, ezért lépéseket kíván tenni a politikus őrizetbe vétele érdekében. Az Interfax hírügynökséghez eljuttatott közlemény szerint a hatóságnak szeptember 24. óta nincs tudomása Navalnij valós tartózkodási helyéről, ezért november 27-én előzetes nyomozást indított, december 29-én pedig elfogatóparancsot adott ki ellene. Az ismert ellenzéki szerdán jelentette be, hogy vasárnap kíván visszatérni Moszkvába, és arra biztatta követőit, hogy fogadják őt a vnukovói repülőtéren. Ügyvédje, Vagyim Kobzev, csütörtökön újságíróknak kijelentette: nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az őrizetbe vétel már ott megtörténhet. Kobzev szerint Navalnij csak szerdán tudta meg, hogy a FSZIN országos körözést adott ki ellene. Az ügyvéd nem tudta megmondani, hogy ügyfele megváltoztatja-e emiatt hazatérési szándékát. A FSZIN kedden keresetet nyújtott be egy moszkvai bíróságon amelyben kezdeményezte az úgynevezett Yves Rocher-ügyben Navalnijra kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés letöltendővé változtatását. A hatóság az orosz büntető törvénykönyvnek arra a paragrafusára hivatkozott, amely szerint retorzióval sújtható az elítélt, ha nem térítette meg a kárt vagy ha újabb bűncselekményt követett el. A FSZIN korábban kifogásolta, hogy Navalnij felfüggesztett büntetése lakhelyelhagyási tilalmat is tartalmazott, ezért augusztusban el sem utazhatott volna Moszkvából Szibériába. Alekszej Navalnijt és öccsét, Oleget az Yves Rocher-ügyben 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el. Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, az öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A vád szerint a fivérek 26,8 millió rubel kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának és további 4,5 milliót egy másik cégnek. (A rubel jelenleg mintegy 4 forintot ér.) Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2017 októberében igazságtalannak minősítette az ítéletet, és felülvizsgálatot kért, de az orosz legfelsőbb bíróság mégis helybenhagyta a bírósági döntést, egy moszkvai bíróság pedig egy évvel meghosszabbította a próbaidőt. Egy másik, úgynevezett Kirovlesz-ügyben, amelyet 2013-ban indítottak ellene, Navalnij felfüggesztett szabadságvesztésének próbaideje 2019 júliusában lejárt. Alekszej Navalnij, Vlagyimir Putyin orosz államfő egyik legismertebb bírálója augusztus 20-án kórházba került Omszkban, miután rosszul lett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. Az omszki mentőkórházból hozzátartozói kérésére Berlinbe szállították. Német, francia és svéd laboratóriumi eredmények szerint novicsok típusú harci idegmérget találtak a szervezetében. A hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) október 6-án kiadott nyilvános jelentésében azt írta, vizsgálata megerősítette, hogy Navalnij vér- és vizeletmintáiban olyan kolinészteráz-gátló anyag biomarkereit találták meg, amelynek szerkezeti jellemzői hasonlóak a vegyifegyver-tilalmi egyezmény függelékébe 2019 novemberében felvett, az 1.A.14 és az 1.A.15 jegyzékhez tartozó méreganyagokéhoz. Ez a kolinészteráz-gátló azonban a szerződés függelékében nem szerepel. Moszkva azt állította, hogy a politikus szervezetében Oroszországban még nem volt méreg, és az európai jogsegélyegyezmény alapján többször is vizsgálati eredményeket követelt Berlintől, Párizstól, Stockholmtól és az OPCW-től, de ezeket mindeddig nem kapta meg. Navalnij állami terrorizmussal vádolta meg Putyint, aki viszont az amerikai titkosszolgálati anyagok legalizálásának nevezte azt a decemberben publikált nemzetközi újságírói oknyomozást, amely arra az eredményre jutott, hogy az ellenzékit az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei mérgezték meg. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) katonai csoportfőnöksége nem tartotta indokoltnak, hogy a sajtóhírek alapján vizsgálatot indítson az FSZB szóban forgó munkatársai ellen, akikkel kapcsolatban az SZK szerint nem merült fel bűncselekmény gyanúja. Az testület ezt tartalmazó hivatalos válaszát csütörtökön tetette közzé Navalnij. Az SZK közölte, hogy a feljelentést továbbította a Navalnij kórházba kerülése ügyében illetékes nyomozó szervnek, a szibériai szövetségi körzet közlekedésrendészete nyomozati osztályának. Az ellenzéki politikus ellen egyébként december végén az SZK újabb bűnügyi eljárást indított, azt állítva, hogy sikkasztott az ellenőrzése alatt álló szervezetek számára gyűjtött közadományokból. A vádat az érintett koholmánynak minősítette. Navalnij decemberben telefonbetyárkodott egyet. Ennek eredményeképpen a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) katonai vegyésze, Konsztantyin Kudrjavcev hosszasan beszélt az ellenzéki politikusnak arról, hogy miképpen akarták őt megölni. A cikképen Navalnijt egy 2017-es tüntetésen veszik őrizetbe

A vakcinákban bízhatnak a britek

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2021.01.14. 16:06

Fotó: DOMINIC LIPINSKI / AFP
Csúcson a halálesetek, fogynak a kórházi ágyak, ám reményt adhat az oltóprogram a briteknek. A Népszava tudósítóját már beoltották.
Kibírható idejű sorban állás, adatellenőrzés, majd újabb várakozás után alaposan kikérdezés, végül a tűszúrás – Angliában mindössze ennyi kell ahhoz, hogy megkapja az ember a koronavírus elleni védőoltást. Regisztrálni nem szükséges, az egészségbiztosítás számmal rendelkezőket az NHS behívja, amikor az érvényes prioritási rendszer alapján sorra kerülnek.   Jómagam azon szerencsések közé tartozom, - ha egy bizonyos kor elérése annak nevezhető, - akik már megkapták a Pfizer/BioNTech vakcinájának első dózisát és kedden oltottak be, miután kifaggattak arról, hogy milyen gyógyszereket szedek, különösen, hogy van-e köztük az immunrendszert elnyomó, vagy vérhígító szer és nem kell-e allergiás reakciótól tartani. Amikor kiderült, hogy nincs olyan tényező, amely ellenjavalttá tenné az oltás beadatását, akkor egy bizonyos Julianne nővér beadta a szert, kedvesen és hatékonyan a Temze partján felállított sátor függönnyel elkülönített fülkéjében. A Pfizer/BioNTech előírásának megfelelően távozás előtt negyedórát kellett várni egy újabb elkerített részben, ahol önkéntesek kávéval és teával is kedveskedtek a beoltottaknak, akiknek túlnyomó többsége egészségügyi dolgozó volt. A hazaindulásom előtt kezembe nyomott hivatalos kártya szerint a második adagért március 31-én délben kell elzarándokolnom a parlament épületével szemben található St Thomas' kórházba. Ebben az intézményben alapította meg Florence Nightingale az első ápolónőképző iskolát és itt gyógyították meg múlt év áprilisában a koronavírusos Boris Johnsont is. A lendületes brit oltási programban eddig már több mint 2 és félmillió ember immunizációját sikerült megkezdeni, ám a szigetországban mégis elkeseredett a hangulat. Szerdán újabb negatív rekordot döntött a napi halálozások száma, 1564 áldozatról érkeztek jelentés, ami egyben azt jelenti, hogy a kora őszi feltételezésekkel ellentétben a járvány második hulláma várhatóan több emberéletet fog követelni, mint az első. Márciustól szeptemberig 41 ezer 562-en, azóta viszont már 43 ezer 199-en hunytak el Covid-ban. Mindazonáltal felcsillant a remény, hogy a megbetegedések számának lassú visszaesése tartósnak bizonyul. Egy fáradtnak és csüggedtnek látszó, a választópolgárok számára ellenállhatatlannak bizonyult kisugárzását alaposan nélkülöző Boris Johnson a parlament alsóházának állandó bizottsági elnökeiből álló összekötő grémium ülésén kendőzetlenül tárta fel a koronavírus-helyzet rövid távú kilátástalanságát. A rá záporozó, jórészt ellenséges kérdésekre válaszolva nem tudott pontos előrejelzést adni arra, meddig képes állni a sarat az intenzív ellátás, de "jelentős kockázatot" észlelt a rendelkezésre álló ágyak terén. Egy régóta tervezett hétfői röntgenfelvétel kapcsán e sorok írója is láthatta, hogyan távolítottak el minden lehetséges fekhelyet az egyik vezető klinika, a Charing Cross Hospital ambuláns kezelést nyújtó termeiből és bocsátották azokat ad hoc berendezett Covid-osztályok rendelkezésére. Jól érzékelhető az is, hogy százával helyeznek át szakorvosokat a szigetország egyik részéből a másikban, miközben normális körülmények között teszteken alapuló személyes konzultációkat országszerte a beteg és kezelőorvosa közötti telefonbeszélgetések váltották fel. Nem sok jót ígér az sem, hogy már a pandémia első felvonása alatt az egykori londoni ExCel kiállítási központban sietősen kialakított Nightingale "tábori" kórház is működésbe állt, ahová nem koronavírusos pácienseket telepítettek át értékes londoni klinikai fekvőhelyek felszabadítása érdekében. Intenzív kezelést nem igénylő, többnyire hajléktalan covidos fertőzötteket a dél-londoni Croydon kerület Best Western szállodájába csoportosítottak át. Rosszat sejtet az is, hogy az alap-Covidot követő dániai, az akár 50-70 százalékkal gyorsabban terjedő brit és a kevésbé feltérképezett hatású dél-afrikai vírustörzs után újabb mutáció megjelenésétől kell tartani az Egyesült Királyságban. A harmadik karantén alatt a szigetország egészével együtt sürgős hajvágásra szoruló Boris Johnson "aggodalmának" adott hangot a parlamentben a brazíliai variáns hódítása miatt. "Extra intézkedéseket ígért", elismerve, nem tudni, mennyire hatásosak ez ellen a jelenleg forgalomban lévő oltóanyagok. A következő lépés a Brazíliából és a szomszéd országokból való beutazás leállítása. Az eredetileg tervezettnél tovább tart a már múlt héten bejelentett szigorítással kapcsolatos "kegyelmi időszak". Mint arról lapunk is beszámolt, csekély kivételtől eltekintve az Egyesült Királyságba érkező utasoknak, többek között a magyaroknak, belépéskor nem régebbi, mint 72 órával korábban elvégzett negatív vírusteszt bizonyítékot kell bemutatniuk. Míg Skóciában már megvalósult a restrikció, Angliában csak hétfőn lép életbe, figyelembe véve, hogy nem mindenütt olyan széles körű a tesztelési rendszer, mint a szigetországban.