Előfizetés

„Orbánnak gyengébb a pozíciója” – Interjú Grigorij Meseznikov politikai elemzővel

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.01.11. 07:30

Fotó: Beata Zawrzel / AFP / NurPhoto
V4 Szlovákiában általános vélemény, hogy ne az ország fizesse a magyar kormányfő uniós játszmáinak árát – mondja Grigorij Meseznikov, az egyik legismertebb szlovák politikai elemző.
Az uniós költségvetéssel és helyreállítási alappal kapcsolatban zajlott tavalyi vétó-vita során élesen elvált Pozsony és Prága, illetve Varsó és Budapest álláspontja. Beszélhetünk még Visegrádi Négyekről? A V4-es formáció a legideálisabb megoldás a regionális együttműködés erősítésére, hiszen olyan történelmileg terhelt viszonyú országok között is nagyban hozzájárult a kapcsolatok javulásához, mint Magyarország és Szlovákia. A V4 a régiós rendszerváltás egyik sikertörténete és mind a négy állam számára alapvető fontosságú. Tény, hogy most vannak törésvonalak országaink között, de ezek nem egymás közti ellentétek, uniós politikák ügyében nem értünk egyet. Korábban szinte evidencia volt, hogy a visegrádi tagállamok kölcsönösen támogatják egymást az uniós döntéshozatalban, előre egyeztetik az álláspontjukat egy-egy EU-csúcs előtt, s ez kétségtelenül megszűnt mostanra, de szerintem ez a helyzet hosszabb távon nem fenntartható. Legalább is senkinek nem lesz jó, ha fennmarad. Az is igaz, hogy Szlovákiában egyre erősödik az a hangulat, hogy a szomszédaink uniós konfliktusainak árát ne mi fizessük meg. Vagyis a cseh és a szlovák kormány is érdekelt lenne a V4-es együttműködés további erősödésében, de csak akkor, ha ezért uniós szinten nem érik hátrányok. Szlovákia az EU magjához akar tartozni, ezért vezette be az eurót, és bárki is van kormányon Pozsonyban, ez nem fog jelentősen változni. Orbán Viktornak vagy Angela Merkelnek és az EU-nak jelentett nagy győzelmet, hogy megállapodtak a decemberi uniós csúcson az EU új költségvetéséről és a helyreállítási alapról, azaz a lengyelek és a magyarok végül nem vétóztak? Kompromisszum született, amit sokféleképpen lehet értelmezni. Az EU fősodratú politikai erői érték el ezt a megegyezést, ez az ő sikerük. És nagyon fontos, hogy ennek részeként bekerült az uniós szabályok közé a források jogszerű elköltésének követelménye, illetve a szankcionálhatóság. Bár egyelőre szigorúan az uniós pénzek felhasználásának törvényességéről van szó, ez rövid időn belül megváltozhat és az unió alapértékeinek tiszteletben tartása-tartatása is része lehet új jogintézménynek az alkalmazása során. Ez a lényeg, az összes többi értelmezés kérdése. Sok elemző szerint Orbán Viktor decemberi győzelme pürrhoszi, hosszabb távon még jobban elszigetelődhet az EU-ban. Ezzel az állítással egyetért? Ha a több éves folyamatokat nézzük, megállapíthatjuk, hogy Orbán Viktornak most például sokkal gyengébb pozíciója van a saját pártcsaládjában, az Európai Néppártban, mint korábban és senki nem tudja, hogy ennek a mostani állapotnak, a tagság felfüggesztésének mi lesz a kimenetele. Ez a Fidesz és a Néppárt több tagpártja számára mára belpolitikai kérdéssé is vált, így nehéz megjósolni a kimenetelt, hiszen a szereplőknek többfelé kell figyelniük. A CDU például nyilván tisztában van vele, hogy egy esetleges kizárás az egész európai pártpolitikában változásokat hozhatna, ami a német politikára is hatással lenne. Németországnak szövetségesekre van szüksége és Magyarország eddig az volt. Biztonsággal csak annyit lehet kijelenteni, hogy a Fidesz távozását követelők hangja erősödhet meg, ha a helyzet oldódik meg. Hatékony eszköz lehet a jogállami mechanizmus a tagállamokban – jelenleg éppen Magyarországon és Lengyelországban – tapasztalható autoriter tendenciák ellen? Most csak erről a két országról van szó, miközben az ön által említett negatív tendenciák más uniós tagállamokban is erősödnek, az EU vezetői ezért is szerették volna létrehozni ezt az eszközt. Látni kell, hogy az EU nagyon nehéz helyzetben van, ha kormányokat akar szankcionálni az uniós alapértékek megsértéséért, de közben nem szeretné büntetni az érintett országok lakosságát. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek a kormányok választás útján szerezték meg a hatalmat, tömegtámogatás áll mögöttük. Így csak remélni lehet, hogy a mostani megoldás hatásos lesz majd. Szeptemberben választások lesznek Németországban. Hogy alakulhat a jövőben a magyar-német, a V4-német viszony? Németország mindig is nagy támogatója volt a visegrádi kooperációnak, ez nyilván nem változik majd a választások után sem. Egy biztos, a szlovák-német kapcsolatok még soha nem voltak olyan jók, mint most. A magyar-német viszonyt az új kormány összetétele befolyásolja majd: ha például a zöldek lesznek a CDU koalíciós partnerei, akkor Orbán Viktor kritikusabb hozzáállásra számíthat Berlinből.
Mit várhat a régió és Orbán Viktor Joe Biden elnökségétől? A magyar kormány nem titkolja, hogy csalódottak az elnökválasztás eredménye miatt és a viszony romlására számítanak. Az amerikai kormány globális pályán játszik és ennek megfelelően kezeli az érdekeit, így az egyes államokhoz, régiókhoz való viszonyát is. Vagyis nem gondolnám, hogy a Biden-adminisztráció most külön figyelmet fordítana Magyarországra csak azért, mert Orbán Viktor Trumpnak drukkolt a kampányban. Biden ugyanakkor sokkal inkább támogatja az EU-t, mint Trump tette, az erősebb unió híve a nemzetállamokkal szemben, így ezekben az ügyekben nyilván változik majd Washington hozzáállása. Donald Trump populista politikájának vannak követői a Visegrádi Négyek országaiban is. El tud képzelni hasonló jeleneteket a térségben, mint amiket Washingtonban láthattunk a múlt héten? Sajnos nem meglepő, ami az amerikai fővárosban történt, bármennyire is szörnyű és felháborító. Trump viszonya a demokráciához, politikai ellenfeleihez mindig is – fogalmazzunk nagyon visszafogottan – sajátos volt, a mostani erőszakos tüntetések akár szimbolikus zárását is jelenthetik az elnökségének. Trump politikája az egyik legjobb példája a tribalizmusnak, ami jelen van a mi országainkban is. Ebből a szempontból van közép-európai relevanciája az Amerikában történteknek? A tribalizmusról, a törzsi politizálásról éppen Magyarországon készült alapos kutatás (a Political Capital elemzése – a szerk.), igen, itt is vannak befolyásos politikusok, akikre ez jellemző. Robert Fico volt szlovák kormányfő, vagy éppen Orbán Viktor is arra építi a politikáját, hogy élesen két részre bontsa a társadalmat, a választókat: akik lojálisak hozzá, azok a „jók”, mindenki más ellenség, akikkel nem szabad méltányosan bánni. Nem véletlen, hogy bár Fico baloldali, Orbán pedig jobboldali, nagyon jól megértik egymást. Magyarországon nagyon átpolitizálódott a koronavírus elleni vakcinák ügye, a kormány és az ellenzék egymást vádolja azzal, hogy a másik aláássa az emberek bizalmát az oltásokban, így nem véletlen, hogy a magyarok nagy része be sem oltatná magát. Mi a helyzet önöknél? Természetesen itt is politikai üggyé vált a járvány. A legtöbb párt egységesen az oltás mellett van, csak Robert Fico volt kormányfő szervezete, a Smer és a fasiszták (Marian Kotleba nyíltan náci-szimpatizáns pártja – a szerk.) beszélnek ellene. A baj itt is az, hogy nincs elég vakcina. A népesség viszont nálunk is elég szkeptikus, népszerűek az oltással kapcsolatos összeesküvés-elméletek. De ahogy halad majd a tömeges oltás, úgy lesznek egyre elfogadóbbak az emberek szerintem, mert most nagyon rossz a helyzet, a halálozások számát tekintve sajnos az elsők között vagyunk a világon. Magyarországon a második hullámban a kormány népszerűsége, ha lassan is, de elkezdett csökkenni. Szlovákiában milyen belpolitikai hatásai vannak a pandémiának? Némileg csökkent a kormány támogatottsága, de kép összetett: van olyan kormánypárt, amelyiké drasztikusan visszaesett, és van olyan, amelyiké nőtt. De ez nem csak a COVID miatt van így, Szlovákiában most rengeteg nagyon fontos politikai esemény zajlik, ezek mind hatnak a kormány megítélésére.

Névjegy

Grigorij Meseznikov 1958-ban, Orjolban született, feleségével 1979-ben költözött a Szovjetunióból az akkori Csehszlovákiába, Pozsonyba, ahol a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa lett. A rendszerváltás után megalapította a Közügyek Intézetét, melynek máig a vezetője. Rendszeresen publikál a szlovák médiában, a térséggel foglalkozó lap, a Visegrad Insight állandó szerzője.

NER-betonba öntve: Kiszolgáltatottak az ellenzéki városvezetők

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2021.01.11. 07:00

Fotó: Népszava
Kevés olyan cég van a piacon, amely ne lenne bekötve a Fideszhez és el mer indulni közbeszerzési pályázaton.
A kormányzati elvonások és a forráshiány ellenére alig akad olyan településvezető, aki ne vágna bele valamilyen rekonstrukcióba az öt éves ciklusa alatt, hiszen az uniós támogatások egy jelentős részét erre fordítják az önkormányzatok. Ám nehezen fog „független” kivételezőt találni: az építőipar jelentősebb szereplői szinte mind betagozódtak már a NER-be. A cégvezetők és tulajdonosok jó része igazodik, aki nem így tett, annak vállalata az elmúlt 10 évben tulajdonost cserélt. Karácsony Gergely még a nyáron fakadt ki az ATV-ben a Lánchíd felújítására kiírt közbeszerzés miatt. „Aki ismeri a magyar építőipart, az pontosan tudja, hogy van a Mészáros Lőrinc, a Mészáros Lőrinc és Társa és a Mészáros Lőrinc és Fia. Nagyjából ez a magyar építőipar” – állította a főpolgármester. A piacon jelen lévő nagy és közepes szereplőket számba véve elmondható: nem túlzott. Az ajánlatot beadó négy fővállalkozó esetében három – Strabag, A-Híd, Közgép Zrt. – Fidesz-közeli vállalkozás vagy legalábbis nem megy szembe a kormánypárt gazdasági döntéshozóival. A párthoz való egyértelmű kötődés leginkább a Közgépnél érhető tetten. Az Orbánnal először szembeszegülő, majd 2018-ban kapituláló Simicska Lajos zászlóshajója nemrég a külügyminisztert, Szijjártó Pétert luxushajóztató Szíjj Lászlóhoz került – azóta ismét zsinórban nyeri a közbeszerzéseket. A másik kettőnél pontosabb a „kormányközeli” jelző használata, méghozzá a mindenkori kormányhoz közeli.  Ám a 2010 óta előállt piaci helyzet nemcsak az ellenzéki településvezetőket nyomasztja. Tarlós István volt főpolgármester két alkalommal volt kénytelen lefújni a hármas metró felújítására kiír közbeszerzést, mivel jelentősen túlárazott ajánlatok érkeztek. Jellemző, hogy az akkor még kormánypárti városvezetés is hosszas tárgyalás után tudta csak mérsékelni a cégek mohóságát. A tendernyertesek végül az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által súlyosan bírált négyes metróberuházásnál is tevékenykedő Swietelsky és Strabag voltak. Az első tíz legnagyobb árbevételű építőipari kivitelező cég mindegyike alkalmazkodik az NER elvárásaihoz. Velük a többi cégnek is ajánlatos jóban lenni, hogy a busásan fizető állami közbeszerzéseken konzorciumi partnerek lehessenek, vagy alvállalkozóként megjelenhessenek.  Az elsősorban uniós, illetve hazai közpénzből élő nagyvállalkozások meglehetősen sajátos gazdálkodást folytatnak. Gyakori, hogy a kiíráshoz képest jóval drágábban nyernek meg közbeszerzéseket, a bevételeikhez képest pedig gyanúsan magas a profitjuk is. Mint a VálaszOnline összesítéséből kiderült, az építőipar nagy közbeszerzésbajnokai – Szíjj László, Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és körének cégei, a NER-be szerencsésen átzsilipelt Aczél Zoltán érdekeltségei, illetve a Strabag és a Swietelsky – jóval a szektorban átlagosnak mondható 2-4 százalékos profitráta felett keresnek a beruházásokon. Szíjj László Duna Aszfaltja például 2019-ben 157 milliárd forintot kasszírozott, amiből 25 milliárd forint adózás előtti nyeresége lett, azaz közel 16 százalékos volt a haszonrátája. Magyar sajátosság, hogy a közpénzekből élő cégek mindegyike valamilyen futballcsapatot is szponzorál. A legtöbben természetesen a Felcsúti Puskás FC mecénásai: a labdarúgó akadémia támogatói listáján 16 építőipari cég található. Ez a kör gyakorlatilag a 6 ezer milliárdosra becsült építőipari piac negyedét-harmadát, a közpénzes nagyberuházások zömét lefedi. A Garancsi érdekkörébe tartozó Market Zrt. az Orbán Viktor egyik kedvenc csapatának számító Fehérvár FC nagy támogatója.  Hasonló viszonyok vannak a közétkeztetésben, amely az önkormányzatok számára kulcskérdés. A 200 milliárdosra becsült piacot néhány nagyobb szereplő uralja. Immáron kimagaslóan a legnagyobb a HunGast, amelyet – bár a cég tagadja a kapcsolatot – Bánki Erik fideszes képviselő érdekkörébe szokás sorolni. Ebben a szektorban is igaz az, ami az építőiparra is érvényes: ha valaki a piacon akar maradni, annak jóban kell lenni a Fidesszel, a párt gazdasági holdudvarával. A közétkeztetés alacsony nyereségrátája miatt ugyanis a vállalkozásoknak komoly piacméretet kell elérniük, azaz több önkormányzattal, közülettel is ajánlatos szerződést kötniük. A hazai közbeszerzések sajátossága az is, hogy a gyakran egy-egy cégre kiírt állami, önkormányzati tenderek furcsaságait jobbára még a vesztesek sem vitatják. A jogorvoslatért vagy hatósághoz forduló cégek ugyanis hamar körön kívül találhatják magukat.  A távközlésben is a NER körül sűrűsödő mezőnyt találni. Bár az egyik fő lakossági internetszolgáltató, a T-Systems-et végül nem kebelezte be az Orbán-közeli informatikai cég, a 4iG, ettől még a távközlési cégek is függnek a Fidesz-állam jóindulatától. A régióból kivonuló norvég társaságtól némi kitérővel került a magyar államhoz a Telenor résztulajdona (a cég 25%-át szerezte meg az Antenna Hungária), és a Fidesz-közeli befektetőnek a legnagyobb hazai hírportált, az Origót eladó német Telekom is szoros kapcsolatot ápol az állammal. 

Közpénzből tanulhatott három magyar hallgató a világ legjobb katonai intézményében

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.01.11. 06:40

Fotó: domhnall dods / Shutterstock
A költségek akár a 100 millió forintot is meghaladhatják.
A fiatalok a Honvédelmi Minisztérium (HM) ösztöndíjasaként utazhattak ki – tudta meg a Népszava. A tárca megerősítette az értesülésünket és kérdéseinkre válaszolva közölte: ugyan sok mindentől függ, hogy mekkora a pontos képzési költség fejenként, de ez az összeg – miként a minisztérium fogalmazott – „akár 34 millió forintig terjedhet”. Az, hogy konkrétan kik tanultak kint tavaly, nem nyilvános adat a HM szerint. A Sandhurst Királyi Katonai Akadémia részben az intézmény nevébe is foglalt kisvárosban, Sandhurstben működik. A település Berkshire megyében található Londontól délnyugatra. Igaz, a kampusz kiterjedése akkora, hogy egy része már Camberley-hez tartozik közigazgatásilag. Az akadémia mai formáját 1947-ben nyerte el két korábbi katonai felsőoktatási intézmény összevonásával. Azóta a világ egyik legjobb ilyen profilú intézményévé vált, egy szinten emlegetik az amerikai West Pointtal. A királyi akadémián tanult többek között Heather Stanning kétszeres olimpiai bajnok brit evezős; Vilmos és Harry hercegek, a néhai Husszein jordán király és az ország jelenlegi uralkodója, II. Andullah; I. Henrik Luxemburg nagyhercege, Winston Churchill egykori brit miniszterelnök. Szintén az intézmény hallgatója volt a ma már sztártörténésznek számító Antony Beevor, vagy éppen a téli olimpiákon bobversenyzőként világhírűvé és celebbé vált jamaicai páros, Devon Harris és Dudley Stokes. A hallgatók mintegy tizede külföldi. 
Az első magyar, aki az akadémián tanulhatott, Porkoláb Imre volt 1994-ben, ő egyből elnyerte a legjobb kadétnak járó címet. A katonatiszt azóta dolgozott már a Pentagonban is, illetve részt vett a honvédség különleges műveleti képességeinek fejlesztésében. Az akadémia egyébként többféle képzést kínál, de alapvetően vezetőképzőként működik: az innen kikerülők rendszerint fontos beosztást töltenek be hazatérésük után országuk hadseregében. A hallgatók a legmodernebb szemléletű viselkedés-pszichológiai, döntés-előkészítési elméletekkel ismerkedhetnek meg. Emellett azonban a katonai alapfeladatokat is gyakorolniuk kell: nagyon kemény fizikai kiképzésen vesznek részt. Lapunk megkeresésére a brit védelmi minisztérium a budapesti nagykövetségen keresztül azt válaszolta, hogy a 2019. szeptembertől 2020. május végéig tartó képzési programban három magyar állampolgár tanulhatott az akadémián a Honvédelmi Minisztérium delegálásában. A magyar honvédelmi tárca sajtóosztálya ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy a „képzésre a magyar katonák közül bárki jelentkezhetett, akinek ilyen törekvései voltak, és alkalmasnak tartotta magát, hogy a képzésen részt vegyen. A jelentkezők közül az állományilletékes parancsnok az elvégzett szakmai munka, kiképzési eredmény, és a tiszti attitűd összesített értékelései alapján választotta ki a résztvevőket”. Arra a kérdésünkre, hogy mekkorák a sandhursti tanulás költségei, közölték: „az egy hallgatóra lebontott képzési költség attól függ, hogy a hallgató a tanfolyam mely moduljaiban vagy fázisaiban vesz részt, milyen gyakorlati képzésben részesül, továbbá a kiküldött személy állománykategóriájához és beosztásához rendszeresített rendfokozatától, illetve attól, hogy a hallgató még honvéd tisztjelöltként vesz-e részt a tanfolyamon”. A képzés feltétele egyébként a HM részéről még egy tanulmányi szerződés: ebben a hallgatók vállalják, hogy a végzésüket követően legalább öt évig szolgálatban maradnak. Információink szerint ugyanakkor a koronavírus-járvány tavaszi kitörése miatt a Sandhurst hallgatóinak, így a három magyarnak is meg kellett szakítania tanulmányait, majd hazautaztak.
Kapcsolódó
Mehr licht!