Előfizetés

A műtőkben is szinte megállt az élet

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.01.08. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Egy évbe is beletelhet, míg a járvány miatti műtételmaradást sikerülhet behozni.
Egy évbe is beletelhet, míg a járvány miatti műtételmaradást sikerülhet behozni – derült ki a Budai Egészségközpont csütörtöki háttérbeszélgetésén. A cég ügyvezető igazgatója, Varga Péter Pál lapunk kérdésére elmondta: miután a Covid-járvány alatt kizárólag csak sürgősségi eseteket fogadhatnak, a tervezett beavatkozásokat el kellett halasztaniuk. Ez rendkívül hátrányosan érintette a gerincműtétekre szorulókat. Az ő panaszaikat ugyan lehet mérsékelni gyógyszeres kezeléssel és egyéb konzervatív terápiákkal, de hogy most ki tartja egyensúlyban az állapotukat Varga Péter Pál, arra ő sem tudott válaszolni. Megjegyezte: a tervezhető beavatkozásra várók 95 százaléka aktív munkavállaló, ők most nyilván betegszabadságra kényszerültek. A műtétjeik elmaradása pedig nem csak személyes tragédia, hanem a nemzetgazdaság számára is káros. Varga Péter Pál szerint most 1100 gerincbeteg van náluk várólistán. A lista kurtítására az intézet bármikor készen áll, annyit operálnak, amennyi műtétet a finanszírozó megvásárol az ellátottaknak. A Budai Egészségközpontban hamarosan elkészül a hetedik műtő is. Ezekben akár három műszakban is képesek fogadni a betegeket. Arra a kérdésünkre, hogy mennyi idő alatt lehet ennyi beteget megoperálni, a tulajdonos-főorvos azt felelte: a kapacitásaik hatvan százalékát tudnák erre a célra használni, feltételezve, hogy egyetlen újabb beteg sem kerül a várólistára, az 1100 várakozó egy év alatt kaphatná meg a számára szükséges ellátást. Példaként említette, hogy a brit állami egészségügyi rendszerben, ha valaki három hónap alatt sem kerül műtétre, akkor magánintézménybe küldik a beteget és az állami egészségügy állja a számlát. Hasonló a helyzet Németországban is. A várakozási idő limitje ott sem haladhatja meg a három hónapot. Mint emlékezetes: a járvány tavaszi hulláma alatt a tervezhető műtétekből 80 százalékkal kevesebbet végeztek az intézmények. Nyáron a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) külön forrást biztosított a beavatkozások pótlására. Az őszi hullám miatt azonban újra leállították a tervezhető ellátásokat. Egyelőre nem tudni, hogy pótlásukra mikor kerülhet sor. Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre a cikk megjelenéséig a NEAK-tól nem kaptunk választ.

Kásler Miklós a rendszerátalakításról

Az egészségügyi rendszer átszervezéséről tett közzé videót az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A felvételen Kásler Miklós arról beszél, hogy a betegeket az alapellátás szintjén, helyben, megfelelően képzett szakorvosok fogják ellátni elsőként, a diagnosztikai beavatkozások jelentős része is itt zajlik majd. Az esetek csak akkor kerülnek a városi és a megyei kórházakhoz, ha az első szinten nem tudják kezelni a problémát. Ebben az esetben sem kell majd a páciensnek utaznia, helyette ugyanis csak a leletet továbbítják digitálisan és a konzultáció is így zajlik majd. „A lelet utazik, és nem a beteg” – mondta a miniszter, aki szerint így nem nő a kórházon belüli várólista, sem az intézményen belüli várakozás ideje. Kásler kitért arra is, amiről már a Népszava is cikkezett, hogy az alapellátást csoportpraxisokban tervezik megszervezni és az Emmi fenntartásban vidéki egyetemi központok is léltrejönnek. A miniszter szerint a struktúraváltás első és rendkívül lényeges lépése az egészségügyi törvény tavaly év végi elfogadása volt. Közölte, az egészségügynek feladata, hogy felmérje honfitársaink aktuális egészségi állapotát, és meg kell tenni mindent, hogy lehetőleg a betegségek kialakulása előtt helyre álljon a testi-lelki egyensúly.

Covid oltás: új nap, új terv

Gulyás Erika Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.01.08. 06:00

Fotó: Vajda János / MTI
Elkezdték beadni a vakcinát az idősotthonok dolgozóinak és lakóinak, de szervezetlenül: volt, ahol a jelentkezők összeírására, a gyámok felkeresésére sem adtak elég időt. Mindeközben az országos tisztifőorvos közölte, hogy a háziorvosok alkalmasak az oltások beadására, igaz, ők ezt máshogy látják.
Nincs semmiféle oltási terv – jelentette ki lapunknak Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes csütörtökön. Szerinte ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Budapest hosszú időn át semmiféle írásbeli tájékoztatást nem kapott arról, hogy milyen ütemben, mely napokon oltják be a fővárosi fenntartású idősotthonokban élőket és dolgozókat. Arról is csak szerda délben értesítették a Pesti úti idősotthon vezetőjét, hogy csütörtökön jönnek oltani. Így viszont a személyzetének kevesebb, mint 24 órája volt arra, hogy az idős gondozottakat tájékoztassák, illetve meggyőzzék az oltás hasznosságáról. A helyzetet tovább nehezítette, hogy több bentlakó esetében gyám hozza meg a szükséges döntéseket, így az oltás beadása előtt az ő belegyezésüket is meg kellett szerezniük. – Az volt a benyomásom, hogy sem a kormányhivatal, sem az egészségügyi team nem ismeri az oltási menetrendet és az otthon vezetőségéhez hasonlatosan az utolsó pillanatban tudták csak meg, hogy csütörtökön a Pesti úton oltanak – mondta a főpolgármester-helyettes, aki nem tartja kizártnak, hogy ez a rapid oltás annak is köszönhető, hogy a Magyarországra érkezett vakcinát az alacsony oltási hajlandóság miatt eddig nem sikerült felhasználni. – A nehezítő körülmények ellenére a lakók és a dolgozók 70 százaléka kérte az oltást – mondta Gy. Németh Erzsébet. Megemlítette,hogy ez nagyon jó arány, hiszen az egészségügyi dolgozók oltási hajlandósága jelenleg alig 21 százalékon áll, míg az első körben kijelölt négy idősotthonban élőknek kevesebb, mint a fele igényelte az oltást. Sára Botond, a fővárosi kormányhivatal vezetőjének ígérete szerint azok, akik most még nem kértek oltást, később meggondolhatják magukat. Nemcsak a Pesti úti otthon lakóit, dolgozóit, hanem a teljes szociális ágazatot meglepte, hogy ilyen vártanul és előkészítetlenül kezdték meg az oltást. A Népszava kérdéseire az ország több pontjáról is az a válasz érkezett, hogy csütörtök reggel 8-ra, esetleg 10 órára meg kellett küldeni az adatokat a kormányhivataloknak, bár – látva, hogy döcögősen halad a bentlakók összeírása – később több megyében is hétfőre tolták az igények összesítését. A kaotikus helyzetet jól jellemzi az: amikor csütörtök délután elértük a Baptista Szeretetszolgálat pécsi idősotthonának egyik munkatársát, azt mondta, most kezdik felhívni a demens lakók hozzátartozóit, hogy engedélyt kérjenek tőlük a beoltásra.
Valójában tehát több helyen úgy kezdődött meg a kormány „oltási tervnek” nevezett sorrendlistájának végrehajtása, hogy nem lehetett tudni sem azt, hány szociális dolgozó, sem pedig azt, hány gondozott igényli a védőoltást. Ehhez a helyzethez persze az is hozzájárult, hogy amikor a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) tavaly december elején telephelyekre lebontva egyszer már bekérte a jelentkezők adatait, akkor rettenetesen alacsony volt az oltási hajlandóság mind a szociális szakellátásban, vagyis a bentlakásos intézményekben, mind az alapellátásban. December óta viszont nőtt az oltási igény a dolgozók és a gondozottak körében is. Pécsi forrásunk szerint a kollégák közül többen csak azt várták meg, mit tapasztalnak az elsőként jelentkezők, s valószínű, hogy pénteken ők is igénylik a vakcinát. Körkérdésünkre egyértelművé vált, hogy bár az oltás csak az idősotthonokban kezdődött meg, a rapid igényfelmérést a pszichiátriai és fogyatékosokat gondozó házakra, valamint a hajléktalan ellátásra is kiterjesztették. Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók szakszervezetének elnöke maga is ez utóbbi területen dolgozik, tőle tudjuk, hogy náluk a munkatársak több mint fele és az ellátottak 30-40 százaléka jelentkezett. Az országban nem egy helyen 80 százalék fölötti a jelentkezők aránya, azonban olyan intézmény is van, ahol alig tíz százalékos az érdeklődés – árnyalta a képet Migács Tibor, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének vezetője. Míg sok területen felpörgött az igényfelmérés, Mátics Katalin, az Újbudai Szociális Szolgálat vezetője azt panaszolta: az alapellátásban dolgozóktól most nem kértek adatokat, így ők végképp nem tudják, mikor kerülhetnek sorra. Kérdéseinkkel megkerestük az operatív törzset, a humántárcát és a miniszterelnökséget is, de a cikk megjelenéséig sehonnan nem érkezett válasz.

Ilyen egyértelműen talán még egy orvos sem jelezte, hogy nem kér hálapénzt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.07. 22:45
Képünk illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Piktogram jelzi, hogy elutasítja a paraszolvenciát.
2021-től hivatalosan is tilos az egészségügyben hálapénzt elfogadni. Ennek apropóján egy háziorvos azt vetette fel az "1001 orvos hálapénz nélkül" Facebook-csoportban, hogy jó lenne egy olyan piktogram, ami a betegnek is jelzi a változást.  
„Húzzunk egy piros vonalat, és örüljünk, hogy végre elértünk ehhez a ponthoz. Büszke vagyok, hogy kitehetem ezt a táblát a rendelőmben. Sokan bele sem gondolnak ugyanis, hogy a paraszolvencia mennyire megnyomorította a lelkünket. Hadd mondjam ki: az orvosoknak van morális tartásuk”

- fogalmazott az ötletgazda Eörsi Dániel.

Az mfor.hu beszámolója szerint ezen a héten már ki is kerül a jobb oldalon látható jelzés: 
Elmondta azt is, főleg azért rossz a hálapénz, mert senki nem tudja, mit vár el a másik cserébe. Sem az orvos (vagy egészségügyi dolgozó), sem a beteg. A szürkezónában ugyanis minden bizonytalan és nyomasztó, ahol az egyik ember szeretné a másik lojalitását megvenni, miközben közös cinkosságot szül a felajánlott és elfogadott pénz. „Sokan mondják, hogy erről csak az orvos tehet, ha ráutaló magatartással, metakommunikációval, körbeírással a páciens értésére adja, hogy mit vár el, ám igen sok beteg ugyanilyen eszközökkel él, tehát kettőn áll a vásár. Tehát az évtizedes rossz gyakorlat életben tartása mindkét félen múlt”. Eörsi Dániel megjegyezte, több éves praxisa után még mindig van olyan betege, akinek nem tudja elmagyarázni, hogy nem kér semmit, hiszen ezért a munkáért ő fizetést kap.  Hozzátette, a Magyar Orvosi Kamarához is eljuttatta javaslatát, de tisztában van azzal, hogy jelenleg az alapellátásban dolgozók koronavírus-oltását szervezik, ami nem kis feladat.