Előfizetés

Saját rokona küldené börtönbe Trumpot

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.07. 16:54

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Mary L. Trump hazaárulást emlegetett, majd egyértelművé tette, nagybátyját tartja felelősnek a Capitolium ostromáért.
A klinikai szakpszichológusként végzett hölgy arról írt a hvg.hu szerint, hogy Donald Trump úgy esküdött fel az Alkotmány védelmére, hogy “fehér felsőbbrendűséget hirdető terroristák hordáját küldte puccsra, hogy megdöntsenek egy jogszerű választást.” Később abbeli véleményének is hangot adott, hogy a tüntetés egy újabb koronavírus-gócpontot hozhatott létre. Hangsúlyozta, egyértelműen nagybátyát tartja felelősnek mindazért, ami a Capitolium épületénél történt, továbbá felelősségre kell vonni vele együtt minden rasszista hazaárulót is, akiket el kell távolítani a hivatalából, vagy börtönbe kell csukni.
A távozó amerikai elnök rokona könyvet is írt korábban Donald Trumpról. Mint a Népszava is beszámolt, a "Túl sok és soha nem elég, avagy hogyan hozta létre a családom a világ legveszélyesebb emberét" címmel megjelentetett memoárjában egyebek mellett arról ír, hogy a politikus rasszista, és személyiségjegyei miatt nem fogja tudni feldolgozni, ha elveszti a hatalmát. 

A kongresszus hitelesítette Joe Biden győzelmét

Az amerikai kongresszus hitelesítette csütörtök hajnalban Joe Biden demokrata párti jelölt elnökválasztási győzelmét. Ez csak az után vált lehetővé, hogy a Republikánus Párt 13 szenátora és többtucatnyi képviselője kifogást emelt Joe Biden győzelme ellen, és ezeket a házak leszavazták. A szavazást késleltette, hogy a hivatalából távozó elnököt támogató tüntetők egy csoportja szerdán este erőszakkal behatolt a washingtoni törvényhozás épületébe. A hatóságok négyórányi rendbontás után kiszorították a behatolókat, és biztonságosnak nyilvánították az épületet, majd ezután két órával a kongresszus folytatta a munkáját. A kifogást emelő republikánusok arra hivatkoztak, amit Trump elnök hangoztatott mindvégig a választás óta, hogy tömeges csalás történt a voksoláson, noha erre a szövetségi igazságügyi minisztérium sem talált bizonyítékot. Eredetileg hat olyan állam választási eredményét akarták kifogásolni a kongresszusi hitelesítés folyamán, amelyben Biden győzött. Végül csak Arizonára és Pennsylvaniára vonatkozóan tették ezt meg, de mindkettőt mindkét házban nagy többséggel leszavazták. 

Trump ellen elfogatóparancsot adott ki egy iraki bíróság

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.07. 13:27

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Annak a nyomozásnak a keretében döntöttek így, amelyet Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező iraki milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetőjének egy évvel ezelőtti meggyilkolása ügyében folytatnak.
      Muhandiszt az Egyesült Államok likvidálta egy célzott dróntámadásban, amelyben az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű elitegységét vezető Kászim Szulejmánival is végeztek. Az Egyesült Államok lépése kiélezte a feszültséget a térségben. Szulejmáni halála után Irán rakétatámadásokat intézett olyan iraki támaszpontok ellen, ahol amerikai katonák állomásoztak a nemzetközi terrorellenes szövetség keretében. Agnes Callamard, a bírósági eljárás nélküli kivégzésekre szakosodott ENSZ-jelentéstevő szerint Washington cselekedetével törvényt sértett, mivel a két katonai parancsnokkal valódi, közvetlen fenyegetés hiányában végeztek. Az ügy miatt tavaly júniusban Irán is elfogatóparancsot adott ki Donald Trump ellen, és az Interpol nemzetközi rendőri szervezet segítségét kérte az amerikai elnök és több tucat washingtoni tisztségviselő kézre kerítéséhez. Az iraki bíróság annyit közölt még csütörtökön, hogy az előzetes vizsgálat már lezárult, de a nyomozás folytatódik annak érdekében, hogy megtalálják a támadás hátterében álló további személyeket. Irán-párti körök Irakban azt állítják, hogy az amerikai támadók cinkosa volt Musztafa al-Kádimi iraki kormányfő is, aki a csapás elkövetésének idején az iraki hírszerzés vezetője volt. Szulejmáni volt az Egyesült Államok által terrorszervezetnek tekintett Forradalmi Gárda legfontosabb és legismertebb alakja, és nagyon közel állt Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezetőhöz. A tábornok felelt a Forradalmi Gárda Iránon kívüli műveleteiért, Szíriában és Irakban felügyelte a Teherán által támogatott síita milíciákat.

Vészhelyzetet hirdettek Tokióban és a szélesebb agglomerációban

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.07. 12:56

Fotó: Ryohei Moriya / Yomiuri / AFP
Csütörtökön hétezer fölé emelkedett az egy nap alatt újonnan regisztrált koronavírusos esetek száma, ebből 2447 új fertőzöttet Tokióban jegyeztek fel.
Vészhelyzetet hirdetett a japán kormány csütörtökön a koronavírus-járvány miatt Tokióban és a szélesebb agglomerációban, miután újabb rekordot döntött meg a naponta diagnosztizált új fertőzöttek száma. Szuga Josihide japán kormányfő bejelentése szerint az intézkedés egy hónapig - péntektől február 7-ig - lesz hatályban Tokió és három vele szomszédos régió, Csiba, Kanagava és Szaitama területén, ahol összesen mintegy 37 millió ember, az ország teljes lakosságának harmada él. A japán vészhelyzeti korlátozások kevésbé szigorúak, mint az európai országokban hasonló helyzetben bevezetett zárlatok. Japánban megkérik az embereket, hogy maradjanak otthon, ne menjenek zsúfolt helyekre. Az éttermeket és bárokat felszólítják, hogy este 7 után már ne szolgáljanak fel alkoholt, 8-kor pedig zárjanak is be. A bevásárlóközpontok és az iskolák nyitva maradhatnak. A múzeumokban, mozikban és egyéb rendezvényeken korlátozni kell a látogatók számát. Az ötezer fő feletti tömegrendezvényeket nem lehet megtartani. Japánban a korlátozások megszegőit nem fenyegeti pénzbüntetés, a tapasztalatok szerint az emberek ennek hiányában is készségesek együttműködni. Aki megsérti a hatóságok kifejezett kérését, annak neve felkerül egy nyilvános listára, míg azok, akik betartják az ajánlásokat, állami segélyre lesznek jogosultak. Csütörtökön hétezer fölé emelkedett az egy nap alatt újonnan regisztrált koronavírusos esetek száma, ebből 2447 új fertőzöttet Tokióban jegyeztek fel. Tavaly áprilisban a járvány miatt hasonló vészhelyzetet hirdettek ki Tokióban, majd később országos szinten. Számos szakértő szerint a japán hatóságoknak már korábban kellett volna szigorúbb járványellenes intézkedéseket bevezetni, és a mostani korlátozások nem lesznek elegendőek a járvány megfékezéséhez. Néhányan arra figyelmeztetnek, hogy az éttermek kora esti bezárása például csak nagyobb zsúfoltságot idézhet elő napközben. A koronavírus elleni oltások Japánban várhatóan csak februárban kezdődhetnek. Első körben az egészségügyi dolgozókat és a kiemelten fontos munkakörökben dolgozókat fogják beoltani.