Előfizetés

Oltsák be előbb a bolti dolgozókat, mint ahogyan az oltási tervben szerepel

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.07. 09:51

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy az áruházak alapvetően potenciális járványügyi gócpontok.
A kereskedelmi dolgozók napi kitettsége a vírusfertőzésnek majdnem megközelíti az egészségügyi dolgozók veszélyeztetettségét, ezért a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete azt kéri, hogy a koronavírus elleni oltást a tervezettnél hamarabb kaphassák meg a lakosságot kiszolgáló bolti alkalmazottak – hívta fel a Magyar Nemzet figyelmét a KDFSZ elnöke. Bubenkó Csaba közölte, hogy már a tavaszi veszélyhelyzet elrendelésekor is megtapasztalhatta az ország, hogy a társadalom jóléte szempontjából alapvető és veszélyhelyzetben külön védendő kiskereskedelemben komoly biztonsági intézkedésekre volt szükség.
– Ezzel együtt megint a boltok világában tapasztalja leginkább a lakosság, hogy a járvány miatt megváltoztak a mindennapok, például a 20 órakor kezdődő kijárási korlátozáshoz igazodik a ma is érvényben lévő, 19 órai záróra. De a maszkviselés, az idősek idősávja, a távolságtartás, a higiéniai intézkedések vagy a szigorú ellenőrzések kötelezettsége mind alátámasztják, hogy az áruházak alapvetően potenciális járványügyi gócpontok

– állapította meg.

Hozzátette, hogy a tavaly tavasz óta zökkenőmentesen alakuló bolti kiszolgálásban hatalmas szerepe volt az egyes áruházakban naponta akár több tízezer, de a legkisebb helyen is több tucatnyi vásárlóval közvetlen kapcsolatba kerülő munkavállalóknak. Bubenkó Csaba úgy fogalmazott, hogy akárcsak az egészségügy, a rendvédelem vagy a szociális, gazdasági intézmények esetén, a fogyasztási piac működését is minden elérhető eszközzel biztosítani kell. Ezért a szakszervezet javasolja, hogy a kiskereskedelem kiszolgálói a leginkább veszélyeztetett csoportok után a jelenleg tervezettnél hamarabb kerüljenek sorra, például egy időben azokkal a dolgozókkal, akik a rendvédelmi szerveknél állnak alkalmazásban, és a munkájuk szerint közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal.

Megbénított guruló műhelyek

Vas András
Publikálás dátuma
2021.01.07. 08:30

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Állami támogatás híján elsorvad a kerekesszék javításával foglalkozó országos szervizláncolat. Hétből három már bezárt. Ez mozgáskorlátozottak ezreit hozza nehéz helyzetbe.
 – Elromlott a kerekesszékem, és fogalmam sincs, mikorra tudom megjavíttatni, ugyanis megszűnt a műhely, ahol ezzel foglalkoztak – panaszolta lapunknak egy dél-dunántúli kisvárosban élő mozgássérült nő. – Korábban Kaposváron működött úgynevezett guruló műhely, ami direkt a mozgássérültek eszközeinek javítására szakosodott, s ha valami baj volt, csak felhívtam őket, kijöttek, és megoldották a problémát. Most viszont el kellene vitetnem valahová a kerekesszékemet, de az sem tudom, hol foglalkoznak ilyesmivel, ráadásul nem is tudom nélkülözni hosszú hetekre, hiszen csak azzal tudok közlekedni. Az úgynevezett guruló műhelyeket a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja (MEREK) hozta létre tíz évvel ezelőtt. Kaposváron, Szombathelyen, Székesfehérváron, Miskolcon, Nyíregyházán, Mórahalmon és Budapesten alakítottak ki szerelő- és kölcsönzőhelyeket, mindezt pedig egy 2008-as uniós pályázaton nyert pénzből állták. Akkoriban 70 millió forintot költöttek a hét műhely kialakítására. A műhelyekben személyre szabva állították be használóiknak a kerekesszékeket és speciális sporteszközöket, elvégezték a szükséges javításokat. Emellett kölcsönözéssel is foglalkoztak, így ha a fogyatékkal élő járművének reparálása hosszabb időt vett igénybe, akkor tudtak adni neki csereszéket. Az uniós pályázat három évig dotálta a műhelyek működtetését, a finanszírozást ezután a MEREK vette át, információink szerint a szervezetnek jutó állami támogatásból. A kormányzati átalakítások következtében aztán a budapesti, Marczibányi téri intézmény a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fennhatósága alá került, s ettől kezdve egyre kevesebb pénz jutott a guruló műhelyekre. – 2020-ban pedig többet megszüntettek – mondta Hegedüs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Somogy megyei Egyesületének elnöke, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) korábbi vezetője. – Ugyanarra a sorsa jutottak, mint megannyi uniós program: csak addig tartották fenn, míg a pályázati kiírás szerint kötelező volt. Pedig annak idején, amikor elindult a projekt, arról volt szó, hogy majd az állam átveszi a finanszírozást, aztán eltelt tíz év, és mégsem így lett. Márpedig állami támogatás nélkül ezek a műhelyek nem tudnak talpon maradni: annyi megrendelésük nincs, hogy csak a kerekesszékek és más segédeszközök javításából megéljenek. Ha viszont a munka mennyiségéhez igazítanák az árakat, akkor azt senki nem tudná megfizetni. Ráadásul Hegedüs Lajos szerint azt is figyelembe kell venni: a javításokat a társadalombiztosítás csak utófinanszírozza, megfelelő fenntartói támogatás nélkül nem tudtak például alkatrészeket vásárolni a műhelyek. Amikor pedig – tette hozzá az elnök – a társadalombiztosítási dotáció is változott, még kevesebben tudták igénybe venni a műhely szolgáltatásait. – Kaposváron az egyesületünk adott otthont a műhelynek, így közelről láttuk, hogyan épült le a mozgássérültek életét sokáig komfortosabbá, olcsóbbá tevő szolgáltatás. Már tavaly is csak takaréklángon működött a műhely. Hivatalosan azonban 2020 júniusáig működött a program, akkor küldték el az embereket – idézte fel Hegedüs Lajos. Szerinte emiatt komoly életminőség romlást kénytelenek elszenvedni azok a mozgáskorlátozottak, akiknek közelében megszűnt a guruló műhely. – Az egy-két hetes javítási idő hónapokra nőtt, s maguknak kell gondoskodniuk megfelelő csereszékről is. Ráadásul plusz kiadással is számolni kell, hiszen egy elromlott szék esetében nemcsak a javítási, hanem a speciális szállítási költségeket is ki kell fizetnie egy olyan rétegnek, amelynek bevétele jócskán elmarad az átlagfizetéstől – hívta fel a figyelmet Hegedüs Lajos.  
Megkerestük a MEREK-et és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot (SZGYF) is, hogy megtudjuk, miért szűnt meg a műhelyek finanszírozása, s milyen más megoldást terveznek a mintegy százezer embert érintő szolgáltatások helyettesítésére. Az állami SZGYF szerint a nyíregyházi, a szombathelyi és a kaposvári műhely a nagyon alacsony kihasználtság miatt zárt be. Ugyanakkor a főigazgatóság állította, hogy más projekt keretében elérhető maradt a szolgáltatás: az úgynevezett logisztikai kölcsönző hálózat Debrecenben, Miskolcon, Mórahalmon, Pécsen, Székesfehérváron, Győrben és Budapesten a házi gondozást segítő eszközök kölcsönzésén túl azok javítását is ellátja. Ennek viszont ellentmond az: ügyfélként bejelentkeztünk három vidéki műhelybe, és kiderült, alkatrészhiány miatt csak bizonyos mechanikai javításokat tudnak elvégezni, elektronikait egyáltalán nem. Az egyik felkeresett műhely vezetője azt is hozzátette, már autójuk sincs a kiszálláshoz, és elképzelhető, hogy hamarosan őket is leépítik, mert jelenlegi formában nem sok értelme van a műhely fenntartásának. Az SZGYF által említett logisztikai kölcsönző hálózat egyébként nem is javításokra jött létre, és a guruló műhelyektől függetlenül eddig is működött. Éppenséggel a guruló műhelyek projektre épülve indult el egy egymilliárdos pályázatnak köszönhetően 2013 júliusában: a program célja „a házi gondozást segítő eszközök (elektromos ágyak, higiéniai eszközök, emelők, járást, egyéb otthoni akadálymentesítést segítő eszközök) kölcsönzési rendszerben történő biztosítása az ezt igénylő személyek számára” régiónként egy településen. A javítás nem szerepelt a projektben.

Megtagadott járványmúlt

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.01.07. 07:20

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Két hónapon át csiszolta a kormány az oltási tervet, azt mégis sokan bírálják, ráadásul még a 2009-es H1N1-vírus idején készült stratégia is részletesebb annál.
A kormányfő október végén jelentette be, hogy oltási terv készítésére utasította az operatív törzset. November 5-én azt közölte, hogy elkészült a nemzeti átoltási terv első változata. December 23-án már arról tájékoztatott, hogy a tervet „még egyszer áttekintették, véglegesítették”. Végül az újév elején tették közzé a tervet, amit azóta is hevesen bírálnak szakemberek. Az, hogy két hónap alatt csak egy rövid, vitatott minőségű terv készült el és került nyilvánosságra azért is érhetetlen: az utolsó nagy influenza járványra, a 2009-es H1N1 vírus kockázatkezelésére készült nyilvános kormányzati pandémiás terv ma is olvasható az már megszüntetett ÁNTSZ archív dokumentumai között. Ennek része egy pontosan kidolgozott, részletes oltási terv is. A terv gerince több mint 60 oldalból és további 11 mellékletből áll. Ebben részletesen szó esik arról, hogy a járvány milyen kihívások elé állítja társadalmat, a gazdaságot, az egészségügyi ellátórendszert, és arról is, milyen válaszokkal készül a kormány. A terv részletezi, hogy milyen hazai és nemzetközi jog szabályokat kell figyelembe venni a védekezés idején, milyen jogkörökre van szüksége a kormánynak, az egészségügy irányítónak a lakosság hatékony védelméhez. Vagyis a jelen helyzetben elegendő lett volna ezt a korábbit aktualizálni. – A nagy világjárványok nem olyan események, amelyekben könnyen szerezhet rutint egy ország – mondta Falus Ferenc, aki a 2009-es világjárvány idején volt az országos tiszti főorvos. Az akkori pandémiás tervet is ő készíttette el a munkatársaival. – A pandémiás terv részeként a mostaninál lényegesen részletesebb oltási terve volt az országnak, igaz, akkor a prioritási listát nem kellett szigorúan betartani, mert mire ideért a járvány már bőven volt oltóanyag. 2009. szeptember végére másfél millió adag már a raktárakban volt és hetente további félmilliót szállítottak. Összesen hatmillió dózist gyártottak le, amelyből végül 2,5 milliót adtak be főként a háziorvosok a lakosságnak. Az oltások terítésében akkor sokat segítettek a rendőrök, akik szolgálati gépkocsikkal vitték a vakcinákat a háziorvosi körzetekbe. A csoportok priorizálásában talán csak annyi a különbség, hogy akkor a várandós nőket is előre soroltuk, most pedig nem ők a legveszélyezettebbek, számukra kellő klinikai tapasztalat híján nem javasolt az oltás – mondta Falus Ferenc. Beszélt arról is, hogy a H1N1-vírusfertőzés után, ha valaki meggyógyult, az egészséges lett, míg a Covid-19 most olyan betegséget okoz, ami után sokféle utóhatással kell számolni. Sokáig elkíséri a fertőzötteket a kór, nagyon sokan szorulnak utókezelésekre, rehabilitációra. Jelentős különbség az is, hogy a koronavírus fertőzötteknél háromszor-négyszer nagyobb a halálozás, mint az H1N1-influenzajárvány idején volt. Továbbá sokkal többet lehetett tudni a vakcináról, például ismert volt, hogy az H1N1 elleni oltóanyag egy évre szóló védettséget nyújt, míg a mostaniról nem tudjuk, meddig véd.                                              

Holland minta: oltási terv valódi adatokkal

Csak szerdán kezdték el a tömeges védőoltásokat Hollandiában, viszont egy alaposan kidolgozott és mindenki számára hozzáférhető és áttekinthető oltási stratégia alapján. A közzétett infografikából kiolvasható, hogy a különféle társadalmi csoportok oltását előreláthatólag hol, mikor és milyen oltóanyaggal fogják elkezdeni. Először az idősotthonokban, a fogyatékkal élők otthonaiban lakók és dolgozók, valamint a kórházak, klinikák alkalmazottai kerülnek sorra. Őket követik februártól-márciustól a 60-75 év közöttiek, a 75 év fölöttiek és a valamilyen betegséggel küzdő 18-60 évesek. Április-májustól kezdik majd beoltani a többi egészségügyi dolgozót és az egészséges 18-60 év közöttieket. A közérthető ábrákkal illusztrált útmutató arra is választ ad, hogy a vakcinát várhatóan ki fogja beadni: a háziorvos, az üzemorvos vagy a helyhatóság egészségügyi szolgálata. Megtudható belőle az is, hogy a hatféle oltóanyag milyen ütemezésben érkezik majd az országba 2021 folyamán. Az oltási stratégiáról készült illusztrációt olvasó figyelmét ugyanakkor felhívják arra, hogy a tervek megvalósítása attól függ, a vakcina hatékony lesz-e, megfelelő mennyiségben áll-e rendelkezésre és sikerül-e mindenhová időben eljuttatni. 

Fidesz anno: „elhallgatnak fontos információkat a H1N1 oltóanyagokról”

A Fidesz talán elfeledkezett arról, hogy amikor még ellenzékben volt, a 2009-es H1N1-járvány idején, milyen módon támadta a kormányt. A jelenlegi külügyminiszter, Szijjártó Péter például 2009 júliusában kijelentette: „Az emberek a mai napig bizonytalanságban vannak: a nyilvánosság elől elhallgatnak rendkívül fontos információkat a Magyarországon lévő oltóanyag mennyisége és minősége kapcsán, mindenfajta híresztelések és kérdések, kételyek merülnek fel. Ilyen helyzetben ez megengedhetetlen.” Tizenegy évvel később, a koronavírus-járvány idején viszont úgy tűnik, már nem annyira fontos a megfelelő tájékoztatás: az oltás pontos folyamatáról például csak félinformációkat közöl a kabinet, a statisztikák megkérdőjelezhetők, ráadásul az orosz és a kínai vakcinákról sem tudni, hogy kiken tesztelik majd és mennyire megbízhatók. Szijjártó 2009-es bírálata szerint a már halálos áldozatot is követelő új típusú influenza magyarországi terjedése ellen a kormánynak kötelessége lenne átlátható, nyilvános, megnyugtató és hatékony lépéseket tenni, azonban ezeket mindaddig elmulasztotta. Úgy vélte, hogy az ellátást és a vírus elleni küzdelmet az egészségügy általános helyzete, a járványügyi és kórház-finanszírozási elvonások is komolyan korlátozzák. Ugyancsak Szijjártó Péter a H1N1-járvány idején ezt nyilatkozta: „Nem oltattam be magam. És figyelembe véve minden körülményt, nem is fogom.” Cser Ágnes, a Fidesztől nem elérhetetlen távolságban lévő szakszervezeti vezető az ombudsmanhoz fordult, mert úgy ítélte meg, zsarolással kényszerítik az egészségügyi dolgozókat, hogy oltassák be magukat. Orbán Viktor kormányfő tavaly december végén ugyanakkor a Kossuth rádiónak adott nyilatkozatában azt mondta: nem szeretné feladni az oltás önkéntes jellegét, senkit sem szeretnének oltásra kényszeríteni, az egészségügyben dolgozóktól viszont azt szeretné kérni, védjék meg magukat. Kupper András a madárinfluenza-járvány idején az oltások lassúnak tartott ütemét is kifogásolta. A fideszes politikus így háborgott az Országgyűlésben: „Több mint két hónappal ezelőtt jelentették be, hogy 8-10 hét alatt beadható a hatmillió vakcina. Eddig összesen talán pár százezer vakcinát sikerült beadni. Ez eredmény?” A Magyar Narancs korabeli cikke a Fidesz helyettes szóvivőjét, Cser-Palkovics Andrást is idézte, aki szerint a „védőoltást a Bajnai-kormány totális káoszba fullasztotta, az emberek vagy félnek az oltástól, és nem adatják be maguknak, vagy pedig beadatnák ugyan, de nincs mit, nincs oltóanyag." Orbán Viktor pártelnök a Kisalföldnek számolt be arról, hogy a „jövő héten” beoltatja magát. Hozzátette: „A gyerekeket már beoltották az iskolában. Egyedül a feleségem nem vállalkozott rá, mert soha nem oltatja be magát semmivel. Azt mondja, ő lesz a kontrollcsoport a családban.” A kérdésre, hogy a Fidesznek van-e álláspontja az oltásról, a mostani kormányfő közölte: „Elmúltak már azok az idők, amikor párthatározatra volt szükség egy oltásról. Mindenki döntse el maga, mit kíván tenni.” 2009 december közepén az MTI hírül adta, hogy a Fidesz belváros-lipótvárosi szervezete oltópontot nyitott a saját pártirodájában. Rogán Antal polgármester (ma a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője) a megnyitón mindenkit arra kért, hogy oltassa be magát. NÉPSZAVA