Előfizetés

Georgia segít Bidennek

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.01.06. 17:30

Fotó: JIM WATSON / AFP
Rázós évek várnak a republikánusokra. A megválasztott elnök teljes törvényhozási támogatással kezdhet hozzá a Trump utáni kármentéshez.
Stacey Abrams tízéves munkája érett be szerda reggelre. A georgiai képviselőház demokrata párti frakciójának korábbi vezetője egy évtizeden át szívósan szervezte a szavazókat, harcolt a voksolást szándékosan és célzottan nehezítő jobboldali törvényjavaslatokkal, nem csak szónokolt, de maga is felgyűrte a ruhája ujját. 2018-ban hajszállal bukta el a kormányzóválasztást, idén pedig saját ambícióit is alárendelte a liberális szavazók mozgósításának. Georgiában már Joe Biden novemberi győzelme is jelentős részben az ő érdeme volt, a két párhuzamos szenátorválasztáson pedig feltette az i-re a pontot: a déli állam szoros verseny után két liberális politikust, egy fekete tiszteletest és egy fiatal zsidó dokumentumfilmest küld a washingtoni szenátusba. A testületben ezzel 50-50 arányú egyensúly alakul ki, s a döntetlen szavazásokat a mindenkori alelnök, január 20. után Kamala Harris dönti el. A törvényhozás mindkét házának támogatásával Joe Biden könnyebben valósíthatja meg programját. A várakozások szerint egyik legelső javaslata egy újabb, a koronavírus-járvány káros gazdasági hatását enyhítő, a családokra és a kisvállalkozásokra fókuszáló segélycsomag lesz. A szenátusnak kulcsszerepe van a személyi kinevezéseknél, Biden ezután könnyebben emelhet be kormányába a Demokrata Párt balszárnyához tartozó személyiségeket. A republikánusok az üres bírói állások feltöltését sem akadályozhatják meg, mint Barack Obama elnökségének nagyobb részében. Mitch McConnell, a szenátus eddigi többségi frakcióvezetője lakonikus Twitter-bejegyzéssel vette tudomásul a hírt: "Fel a biztonsági övekkel!" Georgiában fényesen bevált a Demokrata Párt taktikája. Raphael Warnock jelölése, aki ugyanabban az atlantai baptista templomban szolgál, ahol annak idején Martin Luther King, mozgósította a szavazók egyharmadát kitevő fekete lakosságot, míg Jon Ossoff Atlanta nagyra nőtt, jómódú elővárosaiban szerzett szavazókat. Warnock az egész régió történetében csak a második fekete szenátor. Mindvégig testvéreként emlegette Ossoffot, a győzelem reggelén pedig arra emlékeztetett, hogy a 60-as évek fekete polgárjogi mozgalmát is erős szövetség fűzte a zsidósághoz. A spanyol-ajkúakkal és ázsiaiakkal kiegészülő koalíció átbillentette a csaknem harminc éve megbízhatóan jobbra szavazó államot, a szenátus tekintetében pedig az országos erőviszonyokat is megváltoztatta. A liberális diadalhoz azonban szükség volt még valakire. Donald Trump mindent elkövetett, hogy megingassa az amerikaiak bizalmát saját demokráciájukban és választási rendszerükben. A republikánusok hagyományos, vidéki támogatói ezért most kevésbé érezték szükségét, hogy elmenjenek szavazni. Az eredmény súlyos csapás Trump és köre számára és kétségessé teszi, hogy meddig tudják megőrizni befolyásukat a Republikánus Pártban. A bukott elnök középső fia, Eric mindenesetre megfenyegette azokat a republikánusokat, akik nem támogatják az elnökválasztási eredmény utólagos megváltoztatását. Azt ígérte, hogy az előválasztásokon trumpista jelölteket indítanak velük szemben.  Kedden este botrányos jelenetek játszódtak le a pennsylvaniai törvényhozásban, ahol a republikánus többség megakadályozta egy kis többséggel győztes demokrata párti szenátor eskütételét. A Trump hisztijét utánzó jobboldali honatyák átvették az ülés levezetését a törvényesen eljáró, demokrata párti alkormányzótól, amit a liberális szenátorok harsányan elleneztek. A rend végül helyreállt és a georgiai eredmény nyomán aligha lesz ragadós a példa. 

Visszatért az októberi rémálom Csehországban - rengeteg a fertőzött

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.01.06. 17:15

Fotó: Lukas Kabon / AFP
Csehországban riadalmat keltett, hogy naponta ismét 12 ezer körüli fertőzést észlelnek. Igaz, az előző héten akadt olyan nap is, amikor 17 ezer fertőzöttről tett említést az egészségügyi minisztérium.
Sokan attól tartanak, hogy visszatér az októberi, illetve novemberi rémálom, amikor Európa államai körül itt fertőződtek meg a legtöbben és a halálos áldozatok száma is az egekbe szökött. A korházakban mintegy 6700 embert kezelnek, ami a legmagasabb szám november 13. óta, az egészségügyi tárca adatai szerint 954 ember került lélegeztetőgépre. Jan Blatny egészségügyi miniszter szerint nem lehet összehasonlítani a mostani helyzetet az őszovel, mert közben olyan antigén teszteket kezdtek használni, amilyeneket akkor még nem tudtak, s olyanokat is a fertőzöttek közé sorolnak, akiknek nincs semmiféle tünetük. Ettől függetlenül derűlátásra nincs ok, hiszen az egy főre számított halálozás az ötödik legmagasabb volt a világon az elmúlt hét átlagát tekintve, illetve a több mint 10 millió lelket számláló országban legalább 750 ezren fertőződtek meg a koronavírussal. A megoldást a tömeges oltások jelentenék. Az, hogy Csehország e tekintetben sem áll jól, Andrej Babis miniszterelnök szerint az Európai Unió hibája, úgy vélte, Brüsszel túl lassan engedélyezte a vírus elleni vakcinákat. A nyolcvan év felettiek január 15-től regisztrálhatják magukat az oltásra, a lakosság többi része pedig február 1-től. A vakcina beadásának időpontja a kor mellett a munkavégzés jellegétől, valamint az esetleges egészségügyi problémáktól függ. A fiatalabbak és egészségesek ugyan szintén bekerülnek a rendszerbe, de ők aligha kapják meg gyorsan a vakcinát. Szerdáig mintegy 20 ezren adatták be maguknak az oltóanyagot, elsősorban egészségügyi alkalmazottakról és idősotthonok lakóiról van szó, közölte a virológus Roman Prymula, volt egészségügyi miniszter, akinek január 7-én adták be a vakcinát. A közszolgálati média értesülései szerint hét személynél tapasztaltak problémákat az oltás beadása után. Prymula arra számít, hogy az oltási kampány ellenére tovább nő a napi fertőzések száma, úgy véli, ez akár ismét elérheti majd a 20 ezret is. A CNN Prima News hírtelevízióban annak a véleményének adott hangot, hogy a kormánynak a járvány visszaszorítására tett lépései nem elegendőek, s további szigorításokra lehet szükség. A fertőzések magas száma azonban az oltási kampányt is hátráltatja – mutatott rá, s a helyzet legalább márciusig nagyon nehéz marad. 

Brit logika: nem adják ki Assange-t, de továbbra is fogva tartják

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.06. 16:52

Fotó: NIKLAS HALLE'N / AFP
A londoni büntetőbíróság hétfőn a WikiLeaks alapítójának öngyilkosságától tartott, szerdán már a szökésétől.
Julian Assange „késztetést érezhet” arra, hogy a még le nem zárult kiadatási eljárás elől megszökjön, ezért nem engedélyezte szerdán a londoni központi büntetőbíróság a WikiLeaks alapítójának szabadlábra helyezését.
Védői óvadék ellenében kezdeményezték ezt, mert szerintük Londonban, a Belmarsh börtönben, ahol Assange-t fogva tartják, védencüknek méltatlan körülmények között kell várnia a kiadatási eljárás végét, és fennáll annak a veszélye is, hogy koronavírus-fertőzést kap.

A bíró szerint ugyanakkor a Belmarsh viszonyai össze sem hasonlíthatók azokkal a rendkívül kemény körülményekkel, amelyek Assange-ra kiadatása esetén az amerikai börtönökben várnának. Mint arról a Népszava is beszámolt, a bíróság hétfői, nem jogerős döntése szerint azonban a brit kormány nem adhatja ki az Egyesült Államoknak Julian Assange-t. A tanácsvezető bíró a döntés indoklásában akkor azt közölte: reális kockázatot lát arra, hogy Assange az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követ el. A WikiLeaks portál alapítóját az amerikai bűnüldöző hatóságok bizalmas amerikai kormányzati dokumentumok kiszivárogtatása miatt körözik, és kérték kiadatását Londontól.  Az amerikai kormányzat 2020 júniusában bővítette a 18 pontból álló vádiratot, pontosabban a vádpontok megalapozását terjesztették ki. Azt róják az újságíró terhére, hogy az amerikai hadsereg egyik volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggal szőtt összeesküvést titkosított adatok és információk megszerzésére és kiszivárogtatására a WikiLeaks oldalain 2010-ben.
Az ausztrál állampolgárságú, 49 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek. Védői szerint a WikiLeaks-portál alapítóját az Egyesült Államokban akár 175 év börtönre is ítélhetik.

Az amerikai hatóságok ugyanakkor jelezték, hogy Assange-nak kiadatása és elítélése esetén nagy valószínűséggel 4-6 évet kellene rács mögött töltenie. Az Egyesült Államok már bejelentette, hogy fellebbezést nyújt be a kiadatás megtagadásáról szóló londoni bírósági végzés ellen.