Előfizetés

A többség szerint a kivéreztetés a cél

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.01.06. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A budapestiek több mint fele szerint a kormány egyes intézkedéseinek valós célja nem más, minthogy nehéz helyzetbe hozza az ellenzéki vezetésű fővárost - derül ki a Publicus felmérésből.
Ritkán válik el ennyire élesen a kormánypárti és az ellenzéki szavazók véleménye, mint a főváros és a kormány viszonyának megítélésekor. A Publicus Intézet még a karácsonyi ünnepek – az iparűzési adó megfelezése és az agglomerációs járatok miatt kért fővárosi hozzájárulás megemelése – előtt a Népszava megbízásából, a fővárosiak körében készített reprezentatív közvélemény-kutatása szerint ugyanis a Fidesz szavazók alig 12 százaléka tartja úgy, hogy Budapest pénzügyi helyzete valóban annyira rossz, mint amennyire a városvezetés állítja. Az ellenzéki szavazók 67 százaléka ezzel szemben teljesen valósnak látja a városvezetés helyzetértékelését. Leginkább az MSZP és Momentum hívei, a 18-44 év közöttiek, a diplomások és a munkanélküliek tartják aggasztónak Budapest pénzügyi helyzetét. Buda és Pest népe között nincs különbség, a Duna mindkét oldalán alig valamivel 40 százalék felett van a sötét jövőt látók aránya.
A válaszadók valamivel több mint fele ráadásul úgy véli, hogy a kormány egyes intézkedései valójában csak arra jók, hogy az ellenzéki városvezetést nehéz helyzetbe hozzák. A kormánypártiaknak persze alig 7 százaléka ért ezzel egyet, míg az ellenzéki összefogás pártjaihoz tartozók elsöprő többsége szerint ez az igazság. Kissé meglepő módon júliusban még az összes megkérdezett csaknem kétharmada értékelte szívatásként a kormány főváros elleni lépéseit. Abban viszont nem sokat változott nyár óta a válaszadók véleménye, hogy többségük szerint ez nem elfogadható. A politikai alapon történő kivételezést a fideszesek 89 százaléka sem tartja jó vezérlőelvnek.
A Publicus decemberben több korábban vizsgált témára is visszatért. Így például arra is, hogy a települési önkormányzatoknak kellene-e megkapniuk az uniós járvány-segélycsomag felét. Júliusban a megkérdezettek 71 százaléka értett egyet ezzel. Decemberben már csak 60 százalék. Nyáron egyébként a Fidesz-KDNP szavazók 46 százaléka is jó ötletnek tartotta a felezést, míg az ellenzéki pártok szimpatizánsainak elsöprő többsége támogatta a Szabad Városok Szövetségének célját. Most viszont a kormánypártiaknak már csak alig 13 százaléka osztozkodna. Abban viszont továbbra is nagy bizonytalanság, hogy az uniós segély mely esetben hasznosulna jobban: ha a kormány, ha az önkormányzat, vagy a kettő együtt döntene a felhasználásról. Bár az önkormányzati szerepvállalásban bízók aránya nőtt július óta. A következő hét éves uniós pénzügyi ciklus során Magyarországnak jutó uniós támogatás elosztásába a fideszes válaszadók 67 százaléka szerint a kormány bevonja majd Budapestet. Az ellenzéki voksolók ennél jóval szkeptikusabban ítélték meg az esélyeket, alig 40 százalékuk bízik ebben. A Publicus arra is rákérdezett, hogy a fővárosiak az önkormányzat nehéz pénzügyi helyzetére tekintettel hajlandóak lennének-e többet fizetni a közszolgáltatásokért. A legtöbben a szociális intézmények fenntartásához járulnának hozzá, de dobogós helyre került a köztisztaság, a szemétszállítás és a kulturális intézmények működtetése is. A legkevésbé a kormánypártiak nyúlnának a zsebükbe. Ez alól csak a szociális intézmények fenntartása jelent kivételt. De erre is csak a fideszesek 48 százaléka áldozna, míg a magukat az ellenzéki összefogáshoz sorolóknak a 82 százaléka. Az MSZP híveinek a szemétszállítás és közvilágítás is fontos, a Demokratikus Koalíció (DK) szimpatizánsok a kulturális intézményekre költenének, a Momentumosok inkább a köztisztaságra, a parkolásra és a tömegközlekedésre.
Külön kérdéscsokor foglalkozik a 3-as metró hevesen rozsdásodó orosz szerelvényeivel. Májushoz képest összességében némileg csökkent a kormány felelősségét firtatók aránya, miközben meghökkentően megugrott a korábbi döntésben semmilyen szerepet nem játszó jelenlegi városvezetést hibáztatóké (8-ról 28 százalékra). Ebben természetesen a kormánypártiak viszik a prímet, akik szerint az új járművek vásárlását megtiltó kormány felelőssége elhanyagolható, de az orosz Metrovagonmassal üzletet kötő Tarlós-féle városvezetésre is csak 15 százalék mutogat. Ezzel szemben az ellenzéki voksolók 42 százaléka a kormányt, 56 százaléka az előző városvezetést tartja felelősnek. A megkérdezettek 27 százaléka szerint eljött az idő, hogy az Orbán-kabinet forrást biztosítson új kocsik vásárlására, de legalábbis közben kellene járnia az orosz cégnél, hogy a jelenleg futó szerelvényeket megfelelő minőségűekre cserélje, vagy ha ezt sem, akkor a meglévők rendbehozatalára adjon pénzt. Még a fideszesek több mint harmada is elvárná ezek közül valamelyiket, míg az ellenzéki érzületűek leginkább új metrókocsikat szeretnének. Nem kevesebb az ellentét az ingyenes parkolás megítélésében sem. A kormánypártiak szerint az ingyenesség segítette a járvány megfékezését, az ellenzékiek szerint nem. A fideszesek zöme nem érzékeli, hogy romlott volna a parkolási helyzet, míg az ellenzékiek 90-95 százaléka szerint igen. Mindezek eredőjeként aligha meglepő, hogy a fideszesek 93 százaléka egyetért a kormány intézkedésével, az ellenzékiek 97 százaléka nem.

Az új diákvárosba telepítik a kínai egyetemet

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.01.06. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A főváros déli városkapujában, a Nagyvásártelep közelében kaphat helyet a Fudan Egyetem budapesti campusa - tudta meg a Népszava.
Az új Atlétikai Centrummal átellenben, a Kvassay-híd másik oldalán épülhet fel a kínai Fudan Egyetem első európai campusa. Az viszont egyelőre nem tisztázott, hogy az egykori Nagyvásártelep, a Kvassay Jenő út, illetve a Ráckevei Duna-ág határolta telekegyüttesből mely ingatlan(oka)t kapja meg a kínai egyetem a fejlesztéshez. A telkeket mindenesetre a kormány vásárolja meg a Fudan Egyetem európai belépéséhez több százmillió forintért.
A meglehetősen homályos december végi kormányhatározat szerint „a kormány egyetért a Fudan Egyetem elhelyezéséhez (…) szükséges ingatlanok tulajdonjogának az (...) állam javára történő megszerzésével”– szúrta ki néhány napja az Mfor. Az online portál szerint már meg is találhatták a kérdéses ingatlant, hiszen fillérre pontosan meghatározták, hogy mennyit is szánnak az ügyletre. A kormányhatározat értelmében 821 millió forintot biztosítanak a kiszemelt ingatlanok megvásárlására a magyar költségvetésből. A hatalmas területen egyébként több olyan ingatlan is található, amelyet az államnak még nem sikerült megvásárolnia.
A Népszava most kiderítette, hogy a kiszemelt ingatlan a korábban olimpiai falunak, majd később „Budapest Diákváros – Déli Városkapu” néven emlegetett kormányzati fejlesztés megvalósítására kijelölt dél-pesti területen található. A fent említett kormányhatározatban megjelölt 2018-as törvény hivatkozott melléklete egyébként nevesíti is a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág - a Kvassay Jenő út - a Soroksári út - a Galvani utca vonalában megépülő új Duna-híd határolta területet, ahol több ütemben mintegy 8500 férőhelyes kollégiumi, sport, rekreációs, egyéb kapcsolódó infrastrukturális, valamint kiegészítő funkciókat magába foglaló új városnegyed épül Budapest Diákváros néven. A kormányhatározat megfejtését a Népszava tervekre rálátó forrása is megerősítette.
Látványterv
Fotó: Snohetta
A területre az oslói székhelyű Snohetta építésziroda készített mestertervet, amelyben a kollégium és sportcélú épületek mellett kereskedelmi –, lakó- és irodafejlesztés is szerepelt. Ez utóbbi funkciókra szánt területen épülhet fel a kínai campus. De bőven marad még hely minden másra is, hiszen az egykori ipartelep 130 hektáron terül el. Az első ütemben állami beruházásként a Nagyvásártelep épületegyüttese újulhat meg. A nemzetközi építészpályázatot december közepén hirdette meg a fejlesztést előkészítő Budapest Fejlesztési Központ (BFK). Az épület a Diákváros első kollégiumi épületeként születhet újjá. A műemléki védelem alatt álló épületegyüttese egy közel 10 ezer négyzetméteres csarnokból és egy csaknem 6 ezer négyzetméter összterületű irodaépületből áll, ezekhez kapcsolódik egy főtér, ami összeköti a Duna-parttal. A tervpályázatra olyan pályaműveket vár a BFK, amelyek az épületegyüttes tervezett új funkcióit beillesztik a közvetlen környezetébe és a leendő egyetemi városnegyedbe. Kiemelt szempont az egykori ipari épület szellemiségének kortárs értelmezése a fenntarthatóság jegyében. Az új épület megközelítőleg 3 ezer négyzetméter összterületen szolgál diákszállásként, a kollégium földszintjén mintegy 1000 négyzetméteren biztosítani kell a sportolási lehetőséget is. Közvetlen közelében épülhet fel a Fudan Egyetem magyarországi bázisa. A sanghaji egyetem hazai megjelenését a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezte. Orbán Viktor 2018-ban adta áldását a tervre, éppen akkor, amikor a CEU ellen heves hadjáratot indítottak. 2019 decemberében Palkovics László miniszter pedig alá is írta az új campusról szóló megállapodást az egyetem képviselőivel. Az akkori elképzelések szerint 2024-re készülhet el a campus, ahol négy-öt karon (gazdasági, nemzetközi kapcsolatok, orvosi, műszaki tudományok) folyna az oktatás, bár kezdetben csak mesterképzés lesz. Az öt-hat ezer hallgatót 500 tanár oktatná. Bár a a Fudan az egyetemek világranglistáján az előkelő 34. helyen áll, erős bizalmatlanság övezi. A 444.hu korábbi beszámolója szerint az egyetem alapító okiratában tavaly lecserélték a szabad gondolkodás és a demokratikus vezetés kifejezéseket klasszikus államszocialista fogalmakra és a Kínai Kommunista Párt irányításának hangsúlyozására.

Akadálypályán jutnak el az egészségügyi dolgozók a vakcináig

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.01.05. 18:59

Fotó: Komka Péter / MTI
Szervezetlenség és átláthatatlan ügymenet – a Magyar Orvosi Kamara szerint ez jellemzi az egészségügyiek oltását. A testület szakértői „rendszerhibát” látnak.
Bár Orbán Viktor kormányfő december közepén még arról beszélt, hogy ha egy hétvége alatt kellene mindenkit beoltani, akkor erre is képesek lennének, valójában azonban még a legkönnyebben megszervezhető társadalmi csoport, az egészségügyiek oltása is nehézkesen halad. December 26-tól keddig a 120 ezer egészségügyi dolgozó közül csak mintegy 15 ezret oltottak be, pedig ez idő alatt már majd 40 ezer embernek elég vakcina állt már rendelkezésre. Az oltás akadozását a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is szóvá tette. A testület úgynevezett Realitás projektje kedden nyilvánosságra hozott újabb részében az egészségügyiek koronavírus-elleni oltását vette nagyító alá. Svéd Tamás, a kamara titkára szervezetlenségről, átláthatatlan ügymenetről, az oltásra jelentkezés nehézségeiről számolt be az összefoglalóban. Az írás szerint a kórházak többé-kevésbé megszervezték saját munkatársaik beoltását, de a máshol dolgozók nehéz helyzetbe kerülnek, amikor jelentkeznének, helyet, időpontot kérnének valamelyik oltóponton. „Az oltóhelyek honlapján az online időpontkérés helyenként működik, másutt nem, de a működők is gyorsan betelnek” – írta Svéd Tamás, aki szerint a megadott telefonszámok egy része hibás vagy elérhetetlen, a vonalak foglaltak, túlterheltek. A kamarai titkár beszámolója szerint a sokadik hívásra elért, hajszolt ügyintéző aztán vagy tud időpontot és információt adni, vagy nem, gyakran türelmet kér vagy az online felületre próbálja visszaterelni az egyre frusztráltabb próbálkozókat.
Az összegzés szerint Budapesten különösen nehéz a helyzet, mert az egyes oltópontok illetékessége is kérdéses. Az oltóponttal nem rendelkező budapesti kórházak több dolgozóijától többször is begyűjtötték az elérhetőségüket, így január 4-én meglepetésként érte őket, hogy a szakrendelők dolgozóihoz és az alapellátókhoz hasonlóan nekik is maguknak kell helyet szerezniük valamelyik oltóponton. „Egy NEAK finanszírozott, azaz közellátást is végző fogorvos kolléga nagy türelemmel végigtelefonálta és végül elérte Budapest valamennyi, már üzemelő oltópontját. Semelyik nem érezte magát oltásában illetékesnek.” – idézett egy másik példát Svéd Tamás. A Korányi központban üzemelő oltóhelyet az év legelején telefonon elérve email-es jelentkezést kértek, de a levélre válasz nem érkezett. A Dél-Pesti Centrum Kórház oltóhelyének honlapja volt a leginkább használható, működő online jelentkezéssel – ennek megfelelően gyorsan be is teltek a foglalható helyek, „jelenleg csak egy erről szóló, türelmet kérő üzenet van kint.” Több kórház és a Semmelweis Egyetem (SE) klinikái központilag szervezték dolgozóik beoltását, de ez sem volt zavartalan. A minap az egyik klinika gyakorlatilag teljes orvosi kara és szakdolgozóinak mintegy fele – körülbelül száz ember – volt hivatalos az Ortopéd Klinikán üzemelő oltópontra, előre meghatározott sorrendben, három percenként behívva. Csakhogy ugyanerre a napra, ugyanide az egyetem meghirdette minden dolgozójának a szabad személyes bejelentkezést. Így az előre meghatározott sorrend felborult, a behívás véletlenszerűen történt. A kamarai jelentés szerint az átlagos várakozási idő 30-60 perc volt az első vizsgálatra, ugyanennyi az oltásra, majd még egyszer ennyi a lepecsételt papírokra. Végeredményben száznál több egészségügyi dolgozó töltött másfél-három órát egy nem nagy területű alagsori helyiségben összezsúfolódva. Ugyanezen a klinikán egyébként a vírushelyzetre tekintettel a járvány kezdete óta nem tartottak orvosgyűlést. Most bepótolták. „Végül is a cél az érintettek immunrendszerének stimulálása volt – de azért nem lenne mindegy, hogyan!” – jegyezte meg a kamara titkára. Az összefoglalóban azt is szóvá tették, hogy az egészségügyiek közötti oltási sorrend nem feltétlenül tükrözte a dolgozók veszélyeztetettségét. A kamara azt várta volna, hogy a rendelkezésre álló vakcinamennyiség elosztása egy központilag meghatározott, szigorú priorítási sorrendben történik. „Például első lépésben COVID-osztályok és ellátó helyek dolgozói (semmilyen szkafander és védőfelszerelés nem nyújt 100 százalékos biztonságot), majd az előszűrés nélküli betegekkel foglalkozók, így sürgősségi osztályok, baleseti sebészetek dolgozói, munkájuk révén rendszeresen aeroszolnak kitett egészségügyi dolgozók, a fentiek mellett a légutat biztosító aneszteziológusok és jelenleg is dolgozó fogorvosok.” – áll a jelentésben. Ehhez képest a valóságban egészen másként alakult az oltási sorrend. „A hozzánk eljutó hírek és egyebek között a megváltoztatott, oltottságot hirdető Facebook-profilok alapján az első napokban kapott oltást csecsemővel otthon tartózkodó kismama, a járvány kezdete óta az ellátásban nem résztvevő, nyugdíjas professzor, valamint számos adminisztratív munkatárs. Kapott oltást a SE Magatartástudományi Intézetének pszichológiai ambulanciáját üzemeltetők fele – akik az ellátást online végzik. Mindez azonban semmiképpen sem az oltásért jelentkezők és az azt megkapók hibája – a hiba a rendszerben van.” – rögzítette a Magyar Orvosi Kamara. Cikkünk megjelenése után a MOK jelezte: helytelenül közölték, hogy a SE Magatartástudományi Intézetének beoltott dolgozói csak online terápiát folytatnak, Purebl György tanszékvezető tájékoztatása szerint a terápiák egy része személyes jelenléttel zajlik.

Erről is Brüsszel tehet

Noha a már Magyarországon lévő oltóanyagot sem képes gyorsan felhasználni a kormányzat, Menczer Tamás, az ország nemzetközi megjelenítéséért felelős külügyi államtitkára az Uniót hibáztatva azt közölte: Brüsszel késve és rossz megállapodást kötött, "ezért nem tudunk most több vakcinát kapni". Arról nem tett említést, hogy a hazai készlet felhasználása miért akadozik.