Előfizetés

Egyelőre nem lehet „fogadott” orvosnál szülni Debrecenben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.05. 16:41
Képünk illusztráció
Fotó: Andreas Franke / AFP
A kelet-magyarországi szülészeti klinikán így akarják elhárítani a „hálapénz gyanúját”. A kommentelő kismamák többsége felháborodott.
Megszüntettük a „fogadott” orvos és szülésznő rendszerét, egészen addig, amíg azt tiszta viszonyok között nem lehet folytatni – jelentette be Facebook-oldalán a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika. A „Tisztelt Várandósok!” megszólítással kezdődő felhívásukban kiemelték: 
„A hálapénz kivezetését az debreceni Szülészeti Klinika vezetése és minden munkatársa különösen fontosnak tartja. Ennek érdekében 2021. január 1-től több változást indítottunk el a mindennapi egészségügyi működésünket illetően.”

A változások egyik eleme tehát, hogy a klinikán szülő nő nem választhatja meg, melyik orvos segítségével hozza világra gyermekét.    A várható felháborodás élét tompítandó, azt hangsúlyozták:
„nem a Szülészeti Klinika, a debreceni Klinikai Központ vagy a Debreceni Egyetem vezetésének az utasításáról van szó, hanem a debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika kollektívájának egyöntetű döntéséről, így kérjük, hogy kérésükkel ne ezen intézményekhez forduljanak.”

Mint az a bejegyzés alatti kommentekből kiderült, a többség valóban felháborodott, és az intézmények helyett a Facebook közösségéhez fordult. Őket próbálták némileg megnyugtatni, így:
„Minden változásra azonnal reagálunk a továbbiakban is, és amint átlátható és tiszta, a hálapénz gyanúját sem feltételező rendszer alakul ki, úgy természetesen ismét lehetőséget teremtünk a választott orvossal történő szülésre. Egyúttal minden várandóst biztosítunk arról, hogy ellátása a legmagasabb szakmai színvonalon és odafigyeléssel fog történni.”

Amint arról a Népszava is beszámolt, a  Magyar Orvosi Kamara december közepén ismertette, hogy ők is „átlátható viszonyokat ”teremtenének a a szülész-nőgyógyászoknál, és a kismama szerződés ellenében választhatna olyan orvost, akinél állami kórházban szülni fog. Azt már már lapunk korábban megírta, hogy januártól elkezdik „levadászni” a hálapénzt elfogadókat.

Bemutatta a közös kormányprogram alapjait az ellenzék

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.01.05. 16:04

A rabszolgatörvény eltörlésére, a jogállam visszaállítására, az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, valamint a korrupció felszámolására tett ígéretet az egyesült ellenzék hat pártja.
Elfogadta és közös nyilatkozatban rögzítette a közös kormányzás alapelveit a 2022-es választásra készülő hat ellenzéki párt pártelnöke – jelentették be kedd délután közös sajtótájékoztatójukon. Lényegében ismertették a „kormányprogram sarokköveit”, ennek egyes részleteire tértek ki a pártvezetők. – Nem hat párt, hanem tizenöt millió magyar kormánya leszünk – mondta az elfogadott alapelvekről Jakab Péter, a Jobbik elnöke. Szerintük a nemzet egyesítésére a legjobb garancia az ellenzék létrejött szövetsége, ami „képes ideológiákon átívelve képes összekötni jobb és baloldalit, konzervatívot és liberálist”. – Véget vetünk a gyűlölködésnek, betemetjük a társadalmi árkokat. (...) Mindenekelőtt magyarok vagyunk, csak utána pártelnökök – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy mindenki magyar, aki annak vallja magát, származástól, pártszimpátiától, lakhelytől függetlenül. Jakab emlékeztetett arra, hogy pártja azzal a feltétellel csatlakozott a tárgyalásokhoz, illetve vehet részt a közös kormányzásban, ha az gyakorlatában szakít az elmúlt 30 év kormányzati megoldásaival. – Bárcsak minden kívánságom így teljesülne – mondta. A jogállamról és annak feltételeiről Fekete-Győr András, a Momentum elnöke beszélt. – Véget fogunk vetni az oligarchák hatalmának, és le fogunk számolunk a korrupcióval. Egyetlen bűn sem maradhat büntetlenül – mondta a pártelnök. Az általa felvázolt „új köztársaságban” a polgároknak lesz lehetőségük a kormányt felügyelni, nem pedig fordítva. A szabad ország része szerintük a szabad sajtó és tudomány, illetve a szabad oktatás és művészet, ahol a polgárok közössége, nem pedig egyetlen ember akarata határozza meg az ország jövőjét. Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke szerint olyan kormányzásra készülnek, ami tudatában van a klímaválságnak, és ezért a jelen érdekei mellett számításba veszi az országunk és a bolygónk jövőjét is. – Célunk a népességfogyás megállítása, olyan feltételeket kívánunk megteremteni, amiben minden egyes család felelősséggel tud gyermeket vállalni. Ezt pedig összhangban kívánják tartani a természeti környezet megóvásával, a gazdaság környezettudatos átalakításával. Kitért arra is, hogy a migrációs válság megoldásának a feltétele a klímaváltozás megfékezése és az erőszakos konfliktusok felszámolása. Ennek érdekében nemzetközi lépéseket támogatnának, ugyanakkor a migráció kezelését nemzeti hatáskörben tartanák, hogy fellépjenek az illegális határátlépés és az emberkereskedelem ellen. – Igazságos újraelosztási rendszert hozunk létre – mondta a szociális alapelvekről Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke. Eszerint a közös javakat úgy osztanák el, hogy mindenki egyformán részesülhessen ingyenes minőségi oktatásból és egészségügyből, szociális ellátásból és kultúrából. A progresszív adózásra utalva a tehetősebbeket jobban bevonnák a közös teherviselésbe, hogy „az elesettek is emberhez méltó életet tudjanak élni”. Tisztességes nyugdíjrendszerről is beszélt Szabó, és bár részleteiben nem tért ki rá, a Párbeszéd és az MSZP régóta a munkabérek változásához, nem csak az inflációhoz kötné a nyugdíjak összegét, illetve az alacsony nyugdíjakat is felzárkóztatná. Lépéseket tennének a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenségek felszámolására, illetve olyan munkakörülményeket teremtenének, amiért a a fiataloknak érdemes maradni, és nem elmenekülnek külföldre. – A munkaügyi törvényeket úgy alakítanánk át, hogy azok mindig a gyengébb felet, a munkavállalókat védjék és erősítsék – mondta Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke. Ennek részeként eltörölnék a rabszolgatörvényt és visszaállítanák a civil és szakszervezeti jogokat. – Nem érhet kevesebbet egy magyar dolgozó munkája nyugati társaiknál – fogalmazott a kérdés európai dimenziójáról. Az ellenzék hangsúlyozza, hogy Magyarország legfontosabb nemzeti kincse az emberi tudás és kreativitás, Kunhalmi szerint erre alapozható a polgári felemelkedés, ennek feltétele olyan oktatási rendszer megteremtése, ahol minden gyermeknek lehetősége van a legtöbbet kihozni magából. A társadalmi mobilitás, az egyéni és társadalmi előrehaladás feltétele a tisztességes verseny megteremtése, a kizsákmányoló és környezetkárosító rendszerek átalakítása, illetve a jó minőségű állami szolgáltatások – sorolta. A többi pártelnökhöz hasonlóan Kunhalmi hangsúlyozta a közös teherviselést, a módosabbak hozzájárulását a leszakadó régiók felzárkóztatására, a kis- és középvállalkozások támogatását. – Szent István Európát választotta – mondta Gyurcsány Ferenc a magyarság és az Európai Unió kapcsolatára, annak történelmi szálaira utalva. – Az Unió nem tökéletes, sőt a mi ízlésünk szerint messze van a tökéletestől, de azt gondoljuk, hogy a történelmi választási lehetőségek közül a legjobb maradni Európában – fogalmazott. Szavai szerinte az ellenzék „hazafias kormányt, európai kormányt szeretne, így együtt”. A hat ellenzéki párt korábban leszögezte, csak azzal a politikai szervezettel és jelöltekkel fognak össze a 2022-es kormányváltás érdekében, amelyek elfogadják a közös kormányzás alapjait. A nyilatkozatot az MSZP részéről Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes társelnökök, a DK-tól Gyurcsány Ferenc pártelnök, Fekete-Győr András a Momentum elnöke, Szabó Tímea és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnökei, Jakab Péter, a Jobbik elnöke, valamint az LMP-től Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté társelnökök írták alá.

A kormányzás alapelvei 2022

Mi, a demokrata ellenzéki szövetség alapítói – attól a szándéktól vezérelve, hogy 2022 ne csak kormányváltás, hanem korszakváltás is legyen – azért egyesítettük erőinket, hogy minden magyar embert szolgáló kormányt alakítsunk. Szövetségünk célja az, hogy együttes erővel helyreállítsuk a demokráciát és a jogállamot, és elsöpörjük az autokratikus rendszert. Pártpolitikai különbségek felett álló közös meggyőződésünk, hogy a kormányzatnak részrehajlás nélkül, az igazságosság elve alapján minden magyar szabadságán, biztonságán és jólétén kell munkálkodnia. 1. Önmagával békében élő nemzet Valljuk, hogy a magyar nemzet része Magyarország minden polgára, és mindazok, akiket bárhol is éljenek, saját választásuk, kultúrájuk, anyanyelvük köt a nemzet többi részéhez. A nemzet közösségének alapja minden ember méltóságának és jogainak tisztelete. A kormány feladatának és felelősségének tartjuk, hogy összekösse a nemzetet, hogy társadalmi békét teremtsen, a magyar társadalomban máig elevenen élő történelmi traumák begyógyításán dolgozzon, és hogy a külhoni magyarokat az általuk meghatározott célok mentén szolgálja. 2. Demokratikus jogállam Olyan köztársaságot akarunk, ahol a polgárok ellenőrzik a kormányt, és nem a kormány a polgárokat. Olyan jogállamot, ahol a hatalom szolgálja a törvényt, és nem a törvény a hatalmat. Olyan szabad országot, ahol szabad a sajtó, szabad a szólás és a gondolat, szabad a tudomány, az oktatás és a művészet, ahol szabad a vallás és a lelkiismeret, de ahol nincs szabadrablás és korrupció. Olyan demokráciát, ahol a polgárok értelmes vitákban, eleven civil és helyi közösségekben, a politikai részvétel különböző fórumain, és szabad, tisztességes és egyenlő feltételeket biztosító választásokon maguk alakítják az ország jövőjét. Az államnak a lehető legtöbb szinten intézményesíteni kell az érdekegyeztetést a politikai hatalmaskodás kordában tartására, védenie kell a családokat és a helyi önkormányzatok autonómiáját, a nemzeti kultúrát és az ezeréves hagyományainkat. Véget vetünk az oligarchák hatalmának, az uram-bátyám világnak, leszámolunk a korrupcióval és megteremtjük a számonkérés jogszerű és hatékony rendszerét; nem félünk csatlakozni az Európai Ügyészséghez. A törvényes rend államát hozzuk létre, amelyben minden magyar polgárt azonos jogok és kötelezettségek illetnek meg. 3. Jövőbe tekintő kormányzás A kormánynak a jelen érdekei mellett, az ország és a bolygó jövőjét is szem előtt kell tartania. Felismertük az ökológiai és klímaválság jelentőségét, és értjük annak a felelősségét, hogy a jelen generáció az utolsó, amelynek még saját kezében van a sorsa, ezért gátat vetünk a természet kizsákmányolásának. Olyan kormányzásra van szükség, amely minden egyes döntését úgy hozza meg, hogy azt megvizsgálja fenntarthatósági szempontból is. Olyan környezettudatos társadalom kialakítása a célunk, ahol a gazdaság és a hétköznapi életünk szervezése is figyelembe veszi a környezeti fenntarthatóság feltételeit. Megvédjük a természeti és az épített örökségünket, a közös kincseinket, a velünk és a vadon élő állatokat. Célunk a magyar demográfiai válság kezelése, a népesség-fogyás megállítása, azáltal, hogy minél több család számára legyen reális lehetőség a felelős gyermekvállalás. A migráció kihívását csak a kiváltó okok, köztük a klímaválság okozta katasztrófák és az erőszakos konfliktusok megszüntetésével lehet kezelni. Ebben számítunk az európai együttműködésre, de a bevándorlással kapcsolatos döntéseket továbbra is csak a nemzeti kormányok hozhatják meg. Megvédjük a határainkat, fellépünk az illegális migráció, és az embercsempészet, emberkereskedelem minden formája ellen. 4. Gondoskodó társadalom Olyan társadalomért dolgozunk, amely nem hagyja magukra az időseket, a betegeket, a szegényeket; ahol minden ember fontos és minden gyermek érték. Igazságos elosztási rendszert teremtünk, amely az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a szociális rendszerben mindenki számára elérhető szolgáltatásokat, közjavakat tesz hozzáférhetővé, egyenlő esélyekkel. Kiutat kínálunk az egészségügy válságából, minden magyar polgár számára színvonalas ellátást biztosítunk. Olyan társadalmat teremtünk, amelyben nincsenek kiváltságosok, ahol a jobb helyzetben lévők hozzájárulnak ahhoz, hogy az elesetteknek bővebbek legyenek a lehetőségeik. Olyan Magyarországért dolgozunk, ahol a dolgozók megélnek a munkájukból, a nőknek a férfiakkal azonos fizetés és megbecsülés jár, az idősek tisztességes nyugdíjat kapnak és az állam mindenki számára garantálja a minimális létfeltételeket; ahol a legkisebb faluban is hozzá lehet férni az alapvető szolgáltatásokhoz és ahol az emberek a szülőföldjükön boldogulni tudnak: ahol senki nem kényszerül Magyarországot a kilátástalan életkörülményei miatt elhagyni, és ahová érdemes hazajönni. 5. Igazságos gazdaság Magyarország legfontosabb nemzeti kincse az emberi tudás és kreativitás. Az ország gazdasági fejlődése, polgárai gyarapodása csak ezen alapulhat. Ehhez garantálni kell a tisztességes versenyt, a környezetre vagy társadalomra káros gazdasági tevékenységeket visszaszorító szabályozást és a jó minőségű, mindenki számára hozzáférhető állami szolgáltatásokat. Bevonjuk a felső tízezret és a nagyvállalatokat a méltányos közteherviselésbe, támogatjuk a szolidáris gazdaság térnyerését, a gazdaság demokratizálását, a szociális partnerek bevonását a döntésekbe. Tisztességes munkáért tisztességes bér, tisztességgel ledolgozott életért tisztességes nyugdíj jár: a magyar bérszínvonalnak meg kell közelítenie a nyugat-európai szintet. Meg kell szüntetni az ország kettészakítottságát, támogatni a leszakadó térségek, régiók gyorsabb növekedését. Az új munkahelyek teremtése, az ország fejlődése érdekében a kis- és középvállalkozásokat ugyanúgy stratégiai partnernek tekintjük, mint a gazdaság többi szereplőjét. A munkaügyi törvényeket úgy alakítjuk át, hogy azok mindig a gyengébb fél, a dolgozók biztonságát erősítsék, és vállaljuk a munkavállalói jogok erősítését, az azt csorbító szabályok (többek közt a „rabszolgatörvény”) eltörlését. 6. Európai Magyarország Magyarországot Szent István óta a történelmi, kulturális és gazdasági kapcsolatai egyaránt Nyugat felé húzzák: ott a helyünk, az európai népek egyenragú közösségében. Tudjuk, hogy hazánk csak egy európai együttműködés keretei között, a többi nemzettel közösen lehet sikeres a változó világban. Ez azonban nem kritikátlan alkalmazkodást jelent: egyenrangú, a saját érdekeit és értékeit határozottan képviselő, konstruktív és kompromisszumkész partnerként kell közreműködnünk az Unió jövőjének alakításában, az ellentétek feloldásában, egy új európai kiegyezés kialakításában. Az európai értékeken alapuló élet lehetőségét teremtjük meg az ország állampolgárainak. Nem leszünk „másodrendű európaiak”: európai béreket, európai jólétet és európai jogokat akarunk minden honfitársunknak. Mi, a demokrata ellenzéki szövetség alapítói vállaljuk, hogy a demokratikus, szociálisan igazságos, egyben környezet- és klímatudatos, összetartó Magyarországért fogunk dolgozni. Gyurcsány Ferenc (Demokratikus Koalíció) Jakab Péter (Jobbik) Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté (LMP) Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes (MSZP) Fekete-Győr András (Momentum) Szabó Tímea és Karácsony Gergely (Párbeszéd)

Megjött az eredmény, ennyi fertőzöttet mutattak ki a fővárosi tesztprogramon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.05. 15:16

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Főpolgármesteri Hivatal által szervezett önkéntes alapú tesztelésen alig találtak pozitív esetet.
Még decemberben ajánlotta fel az önkormányzat, hogy minden 18 év feletti budapestinek ingyenes antigént tesztet biztosít, 7500 darabos kapacitással. 
"Végül 6523-an jelentek meg, 166 esetben ismételték meg a tesztelést, és összesen 41 esetben találtak a vizsgáltak között koronavírus-fertőzöttet. Ez 0,62 százalékos fertőzöttséget jelez, noha a negatív gyorsteszt esetén nem jelenthető ki 100 százalékos biztonsággal, hogy a tesztelt nem fertőzött."

- közölte a Főpolgármesteri Hivatal.

A lapunkhoz is eljuttatott tájékoztatás szerint azt is felmérték a tesztelők körében, hogy mennyire elégedettek a szolgáltatással. 94 százalékuk azt jelölte meg, hogy rendkívül hasznosnak tartotta a tesztet, és csupán 6 százalék vélte ennek ellenkezőjét. Emellett a lebonyolítással is elégedettek voltak. A kitöltők 90 százaléka ajánlaná a tesztet másoknak is, és a többség a jelentkezést is egyszerűnek és gördülékenynek ítélte meg.