Előfizetés

Egy kupica forradalom – Máig nagyrészt illegálisan zajlik a magánfőzés

Vas András Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.12.31. 07:00
Az Orbán-kormány „szabadságharca” jót tett a kisebb főzdéknek
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Azonban a pálinka fogyasztása, az otthoni pálinkafőzés divattá vált, ami jelentős minőségjavulást hozott.
A pálinka alapvető élelmiszer – jelentette ki egy novemberi parlamenti ülésnapon Orbán Viktor miniszterelnök, komoly megdöbbenést okozva ezzel egészségügyi körökben, egyúttal heves helyeslést kiváltva az egymillió alkoholista országában.  – Ha a miniszterelnök azt mondta, akkor biztosan alapvető élelmiszer – nevette el magát az egykori miniszter, volt országgyűlési képviselő és megyei közgyűlési elnök Gyenesei István, aki a pálinkaliberalizáció óta az ország egyik legismertebb magánfőzője. – Komolyra fordítva a szót: tisztelem annyira a pálinkát, hogy elfogadjam a kormányfői minősítést. Gyenesei megjegyezte: a pálinka fogyasztása, illetve az otthoni pálinkafőzés 2010 óta divattá vált, bár már a rendszerváltás utáni években is érezhető volt a kereskedelmi főzdék termékeinek jelentős minőségjavulása. A 2008-as pálinkatörvény – ebben határozták meg többek között, mi nevezhető pálinkának – újabb lendületet adott a párlatkészítésnek. 2010 óta pedig sok háztartásban kezdtek el komolyan foglalkozni az otthoni pálinkakészítéssel. – Az elmúlt 10 évben a kereskedelmi főzdék száma csaknem megötszöröződött, emellett a bérfőzdék egy része is megjelent termékeivel a piacon. Ez azt eredményezte, hogy a kereskedelemben is megjelenő termelés több mint ötszörösére nőtt – magyarázta. – Jelenleg hivatalosan évente 5-6 millió hektoliterfok gyümölcspárlat készül, nem hivatalosan viszont közel kétszer ennyi. Az össztermelés mintegy 10 százalékát adják a kereskedelmi főzdék, a felét a bérfőzdék, a többi magánfőzésből származik. Csakhogy Gyenesei István szerint az utóbbi a hivatalos adatokban alig jelenik meg, ugyanis jelentős arányban illegálisan főzik. Az önkormányzatoknál 27 ezer magánfőző berendezést jelentettek be, noha hozzávetőlegesen 50 ezer lehet az országban. A bejelentetteknek csupán negyede vesz párlatjegyet, ami nélkül elvileg nem is lehetne főzni, viszont nagy részük csak a minimálisan előírt 3500 forintos, azaz 5 liter főzését lehetővé tevő jegyet vásárolja meg. Így lehetséges, hogy 150-200 ezer liter az a magánfőzésből származó mennyiség, amit hivatalosan tartanak számon. A valóságban viszont ennek 20-30-szorosa a magántermelés. Ráadásul a be nem jelentett főzőberendezések egy része valójában illegális bérfőzdeként működik.  – Ezért is teljesen értelmetlen a párlatadójegy, hiszen nincs belőle érdemi bevétele az államnak, amely láthatóan nem is akar a magánfőzésen keresni – jegyezte meg az egyik legeredményesebb magánfőző. – A házi készítésű pálinka ugyanis ma Magyarországon nem gazdasági, hanem politikai kérdés. Gyenesei István hozzátette, a magánfőzés felszabadításából és adómentessé tételéből egyértelműen profitált a pálinka, mint termék, ugyanis jól érzékelhető a minőségi javulás. – A magánfőzők egy része autodidakta módon, illetve a szervezett képzéseknek köszönhetően igényes pálinkakészítővé vált. Jelenleg több mint negyvenszer annyi képzett magánfőző van az országban, mint a kereskedelmi főzdékben összesen – állította. – Ez persze versenyhelyzetet is generált, hiszen látványos a magánfőzött pálinkák minőségjavulása, ami formálja a közízlést. A kaposvári pálinkamester szerint további minőségemelkedést jelentene, ha a magánfőzők egy részének lehetővé tennék, hogy adózott termékeikkel megjelenjenek a piacon. Ez persze jelenleg Gyenesei István szerint is utópia, noha szigorúbb berendezés-ellenőrzéssel, a megfelelő képesítést és az eredményességet előírva kifejezetten csúcskategóriás termékek kerülhetnének kereskedelmi forgalomba. Ez csak egy marginális részét érintené az összes fogyasztásnak, azaz nem veszélyeztetné a kereskedelmi főzdék mennyiségi pozícióját.  – Vas András

Három világkupa

Gyenesei István az elsők között szerzett egyetemi diplomát pálinkagyártásból – hivatalosan pálinkamester szakmérnöknek mondhatja magát –, hétszer bizonyult az ország legeredményesebb magánfőzőjének. Három párlata érdemelte ki a Magyarország, kettő pedig a Kárpát-medence legjobbja címet, három pálinkája világkupa győztes lett. 2015-ös feketebodzája Európa legjobb párlata címmel büszkélkedhet. 

Száz liter tömény

Azt, hogy a jelen hatalom számára a hagyományos hazai tömény kiemelt jelentőségű, jól mutatja, hogy 2010-es kormányra kerülése után a második Orbán-kabinet egyik első rendelkezésével "felszabadította" az otthoni pálinkafőzést. A tíz éve életbe lépett új jövedéki törvény alapján minden felnőtt maximum 100 literes berendezéssel 50 liter 86 térfogat százalékos, azaz 86 fokos – ami 86 liter 50, illetve 100 liter 43 fokos párlatnak felel meg – pálinkát főzhet a lakóhelyén saját fogyasztásra adómentesen. Ez a fajta enyhítés azonban ütközött az uniós előírásokkal, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított. Végül öt évnyi jogvita után idén nyáron a kormány elérte, hogy az EU elfogadja a házi főzésre vonatkozó magyar szabályt. Így jövőre visszaáll a régi rend, ismét adómentessé válik az otthoni pálinkafőzés. A desztillálóberendezést persze továbbra is be kell jelenteni az önkormányzatnál, illetve a főzést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), a szabályok betartását pedig a helyi jegyzők ellenőrzik. A 2010-es törvény hatályba lépése után rengetegen vágtak bele saját párlat készítésébe. A nagyjából 550 bérfőzde mellett 27 ezer házi főzőberendezést jelentettek be – nem mellékesen 40-ről 189-re nőtt a kereskedelmi főzdék száma is. Tavaly körülbelül 8,5 millió liter volt a termés, ebből évente hozzávetőlegesen 150 ezer liter készült házilag, legalábbis hivatalosan. Az idén októberig 69 ezer párlat-adójegyet adott ki a NAV magánfőzésre – egy jeggyel egy litert lehet előállítani. Jelenleg a bérfőzdékben 1700-1900 forintért lehet kifőzetni egy liternyi párlatot.  (V. A.)

Családokat tönkretevő „alapélelmiszer”

Az alkoholt, illetve azon belül a pálinkát egyfajta alapélelmiszerként, értékként beállítani nagyon veszélyes fegyver, amelyik visszafelé is elsülhet egy olyan országban, ahol egymillió alkoholista él, s ahol több évtizede, kormányokon átívelően nem sikerült megalkotni a nemzeti alkoholstratégiát. Ennek oka éppen az lehet, hogy az alkohol jövedéki termék, amiből az államnak komoly bevétele származik – fogalmaz Kohári Szilvia, a szenvedélybetegeket 2008 óta segítő, a Magyar Karitász által működtetett egri RÉV-központ vezetője, akinek munkáját tavaly Jószolgálat-díjjal is elismerték. – Sokan felvetik, hogy egy-két pohár pálinkától még senki nem válik függővé, ez azonban ilyen módon nem igaz. Van ugyanis olyan személyiség, aki valóban meg tud maradni az úgynevezett „szociális ivó” szintjén, vagyis alkalmanként, étkezéshez, társaságban, vagy épp a nap lezárásaként megiszik egy pohár bort vagy egy kupica pálinkát, s ettől még nem válik az alkoholizmus rabjává – mondta. Ez utóbbi nem akaratgyengeség vagy az önuralom hiánya – amit sokan szeretnek az alkoholizmus okaként megnevezni –, hanem egyfajta pszichiátriai kórkép, egy olyan betegség, aminek jól körülhatárolt ismérvei vannak. Szerinte az alkoholfüggők családjában élő gyerekeket nagyobb eséllyel érinti meg valamilyen addikció felnőttkorban. A szakember hangsúlyozta: alkoholista nem egyik napról a másikra lesz valaki. – A segítői beszélgetések során szerzett tapasztalatok szerint, ha valaki öt-hat éve észleli a betegség komoly tüneteit, akkor rendszerint 15-20 évre vissza tudunk menni az előzményekig – mondta. A kezdeti „partiarcokból” előbb botrányhősök lesznek: az ivásuk rendszeresen kapcsolódik valamilyen eseményhez, amin kiakasztják a környezetüket is. Majd kialakul a függőség. Ez minden téren következményekkel jár: felborítja a szociális kapcsolatokat, rombolja a mentális állapotot, kihat az illető és családja egzisztenciájára. Végül az alkoholista mindent elveszíthet, a családot, a barátokat, a megbecsülést, a munkahelyét.  – Doros Judit 
Orbán Viktor a 10 éves évfordulót szeptemberben pálinkakóstolással ünnepelte Becsehelyen
Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

Könnyített pálinkafőzés van, alkoholstratégia nincs

A Népszava hat éve, 2014-ben írt arról, hogy a kormány szerint „gyakorlatilag kész van” a nemzeti alkoholprogram, és társadalmi egyeztetés előtt áll. Az egészségügyi államtitkárság koordinálásával az Országos Addiktológiai Centrum dolgozta ki az alkoholfogyasztás visszaszorítását célzó, a nemzetközi tudományos eredményekkel szinkronban lévő tervet. Az anyag akkor a „Szakpolitikai Program az Alkoholprobléma Visszaszorítására 2014-2018” címet kapta, de azóta sem lett belőle elfogadott, nemzeti alkoholstratégia. Ez főként annak tükrében visszatetsző, hogy a nemzeti konzervatív kormány ugyanezen időszak alatt viszont teljes erőbedobással dolgozott azon, hogy a házi pálinkafőzés feltételeit megkönnyítse, s annak adóterheit csökkentse. (D.J.) 

„Sokat nem tudnak segíteni” – Utcán, orvos nélkül

Vas András
Publikálás dátuma
2020.12.31. 06:40

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Gyakorlatilag megteltek a kaposvári és az egri hajléktalanszállók, az utcán rekedtek azonban gyakran nem is mennének a szociális intézményekbe. Egészségügyis már hónapok óta nem látta őket.
– Nekem már úgyis mindegy – legyintett Béla, miután gondos válogatás után kivett három csikket az utcai szemetesből, s azonmód rágyújtott az egyikre. – Bárhol elkaphatom a vírust, akár tőle is, mert esténként együtt telepszünk le – intett József felé. – De a kukakaján is rajta lehet, vagy a szálló előtt, amikor az ételre várunk. Maszkja ugyan van mindkettejüknek, de – fedél nélküli társaikhoz hasonlóan – egyéb védőeszközük, pláne fertőtlenítőjük már nincsen. Noha a szakemberek szerint az idősek, valamint a krónikus betegségben szenvedők mellett a hajléktalanok a legveszélyeztetettebbek a járvány szempontjából, orvos nem látta őket a második hullám kitörése óta.  – Jönnek a szociálisok, de sokat nem tudnak segíteni – vette át a szót József. – A teajárat évekkel ezelőtt megszűnt, pedig az jó volt, hiszen kaptunk ételcsomagot, forró teát, hoztak takarót. Ha valakinek kellett, meleg ruhát is kérhetett. Most mindent a szállóban kell intézni, de oda meg nem lehet csak úgy bemenni. – Meg kijönni sem – szólt közbe Béla, egyúttal megindokolva, miért is nem a hajléktalanszállón próbálják átvészelni a telet és a járványt. – Csak azt engedik ki napközben, aki melóba vagy dokihoz megy. Csak úgy, az utcára nem lehet kijönni. Bent viszont össze van zárva egy csomó ember, akik még magukkal sem jönnek ki, nemhogy másokkal. Be akartak vinni minket is, de eszem ágában sincs: bent nemcsak a vírust, de bármi mást is elkaphatok: vannak tetvesek, poloska, meg mindenféle betegség. Akkor már inkább a börtön: ingyen bevisznek, ellátnak, meleg van és enni is adnak. Most már az a különbség sincs meg, hogy a szállóról bármikor ki lehet jönni – mondta Béla.
A somogyi megyeszékhelyen a Vöröskereszt látja el a hajléktalanok gondozását, s üzemelteti a hajléktalanszállót. A nappali melegedő száz, az éjjeli menedékhely 71 férőhelyes, az átmeneti szállón tíz rászorulót tudnak elhelyezni. Kaposváron ennél jóval többen fedél nélküliek, a többség maga eszkábálta sátrakban, kunyhókban, elhagyatott épületekben, pincékben húzza meg magát, a szociális gondozók pedig állandóan frissített vacoktérképen jelölik, kit, merre lehet megtalálni. – A kijárási tilalom sokakat behozott a szállóra – mondta Nagy Bernadett Beáta, az intézmény vezetője –, emiatt az éjjeli menedék kihasználtsága jelenleg 115-120 százalékos. A nappali létszám 65-70 körül mozog, aki pedig csak éjszakára akar bejönni, este hat után teheti meg. Persze vannak, akiket sehogyan sem tudnak behozni a kollégák, nekik a meleg ruhán kívül izolációs fóliát adtunk a hideg ellen – fogalmazott.
Az intézményvezető hozzátette, a szállón be tudják tartani a járványügyi előírásokat. A legnehezebb a 1,5-2 méteres távolság megkövetelése, ehhez például a nappali melegedőben csökkentették a székek számát. Naponta kétszer mérik a lakók testhőmérsékletét, kötelező a maszk, a kézfertőtlenítés, az étkeztetést több csoportban bonyolítják, a korábbiakkal ellentétben pedig a lakók már délután egytől használhatják a szobákat – ezeknek köszönhető, hogy tudomásuk szerint még nem akadt vírusfertőzött a hajléktalanok között.

Egerben az éjjeli menedékhelyen ötvenketten, az átmeneti szállón tízen, míg az ápoló-gondozó otthonban huszonnyolcan laknak, ezzel gyakorlatilag teli vannak a hajléktalan ellátásra szakosodott intézmények – tudtuk meg Farkas Attila alpolgármestertől. Szavai szerint a mostani helyzetben a hideg és a Covid ellen egyszerre kell védekezni, ami megnehezíti a munkát. Egyelőre sem a hajléktalanok, sem a gondozók között nem volt fertőzött, bár míg utóbbiakat a kormány által biztosított önkéntes szűréssel lehetett kontrollálni, addig az előbbiek szűrésére mindössze 25 darab tesztet kaptak a kormányhivataltól, ami kevés. Az éjjeli menedékhelyen kialakítottak egy tizenkét fő befogadására alkalmas elkülönítőt, így, ha valaki, köhög, lázas vagy a koronavírus-fertőzésére utaló egyéb tünetei vannak őt ide helyezik addig, amíg az Országos Mentőszolgálat hivatalos szűrése nem igazolja a pozitív vagy negatív eredményt. Az egri hajléktalanszállón nincs meghatározott rendje annak, hogy ki mikor érkezhet vagy távozhat, de egyéb szabályok érvényesülnek. Aki munkába megy – az otthon lakóinak nagyjából harmada dolgozik valahol – az annak végeztével visszamehet a szálóra, függetlenül attól, mikor fejeződik be a munkaideje, tehát nem kell a városban bolyongani este hat óráig, Ha viszont valakinek nincs dolga a városban, az reggel jelzi ezt a szálló illetékeseinek, s neki bent kell maradnia az épületben, ahol egyébként a napi meleg étel is biztosított. A közös helyiségeket mindenki csak maszkban használhatja, s érkezéskor a kezeket is fertőtleníteni kell. A hajléktalanokat befogadó szállás egyébként messze esik a belvárostól, azt csak helyi járattal lehet megközelíteni, ha valaki nem akar tíz kilométer gyalogolni oda-vissza – télen azonban a Covid-mentes időszakban is kevésbé jellemző a kijárkálás, így nem kell különösebben fegyelmezni a bentlakókat. Az ápolási otthonban és az átmeneti szállón egyébként felvételi zárlat van, az éjjeli menedékhely pedig betelt, így nagyjából ezzel a kilencven fős létszámmal vágnak neki az idei télnek. (Doros Judit)

Családi birodalom épül Atkáron

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.12.31. 06:20

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Lapunk információi szerint négy ingatlan Nagy János apja nevére van bejegyezve, kettő pedig a korábbi cégének, a Iustum Consulting Kft.-nek a nevén fut.
Legalább hat ingatlan tulajdonjoga Nagy Jánoshoz, az Agrárminisztérium menesztett helyettes államtitkárához vagy a családjához köthető a mintegy 1700 lakosú Atkáron – értesült a Népszava. Lapunk információi szerint négy ingatlan a politikus apja nevére van bejegyezve, kettő pedig a korábbi cégének, a Iustum Consulting Kft.-nek a nevén fut. Az egymás mellett lévő, összesen 4320 négyzetméternyi hat parcellát egy tulajdonostól vették meg.
A bűnügyi felügyelet alatt álló politikus ellen a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség folytat nyomozást. Az ügyészség szerint egy cégen keresztül 830 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatást akartak szerezni, a politikus pedig öt százalékos üzletrészért cserébe vállalta: elintézi, hogy megkapják a pénzt.
A vállalat Atkáron építette volna fel a mintagazdaságot, ugyanazon a településen, ahol sorra épülnek a volt helyettes államtitkárhoz és családjához köthető házak. A Magyarországon szokványosnak hangzó korrupciós ügylet azonban – egyelőre ismeretlen okokból – nem jött össze, ehelyett néhány hete letartóztatások kezdődtek. Azóta két embert hallgattak ki gyanúsítottként, a volt helyettes államtitikárra pedig nyomkövetőt tettek. – Családi uradalmat építenek Atkáron – mondta több helyi lakos is tudósítónknak, és az általuk megjelölt utca földhivatali lapjait átnézve valóban kiderült: több telek is a politikushoz vagy a családjához köthető.
Az utcában félkész és frissen épített házak sorakoznak egymás mellett. Az egyik ingatlan előtt ottjártunkkor fehér terepjáró parkolt. Csengő nincs, de némi várakozás után egy idősebb úr jelenik meg az ablakban. Láthatóan készült az újságírók érkezésére, köszönés helyett ugyanis csak annyit mond: távozzunk. Megkérdeztük tőle, hogy igaz-e amit a helyiek mondanak, miszerint a telkek és a ház is a Nagy családé. – Miféle házak? – kérdez vissza az ablakból. – Például amelyikből beszél. – Nézzék meg a földhivatalban! – mondta, majd becsapta az ablakot. A faluban senki sem tudta megmondani, hogy miből tellett ezekre az ingatlanokra, a családhoz köthető mérnöki cégek mérlegadatai pedig szintén nem árulkodtak jelentős forgalomról. Egyetlen kivétel akad: az atkári telepfelvásárlásban sajátos szerepet játszó etyeki tanácsadó cég, a Iustum Consulting. A céget Nagy János 2018-ban alapította Kerekes Kornéllal, aki egyebek mellett az ötödik kerületi önkormányzat adatvédelmi tisztségviselője is. A vállalkozás már az alapítás évében 78 millió forintos bevételre tett szert, majd 2019-et már 252 milliós bevétellel zárta, ráadásul ebből 144 milliós adózás utáni, tiszta profitot termelt, azaz a bevél több mint feléből nyereség lett. (Az említett ingatlanokat 2019-ben vásárolták.) Nagy János a decemberi letartóztatásával egyidejűleg kiszállt a vállalatból. A Nagy család több cége egyébként néhány kilométerrel odébb, Gyöngyössolymosra, a politikus és szülei közös lakcímére vannak bejelentve. A ragyogóan felújított és térkövezett ház a falu főutcájáról nyílik. – A szülőket nem látta senki azóta, hogy elvitték a fiatal Jánost – mondták többen is. – Sokan közülünk csak most tudták meg, hogy helyettes államtitkár volt, a faluban senki sem foglalkozik a politikával – tették hozzá. Szerintük egyébként Nagyék sem különösebben politizáltak, inkább csak gyűjtögettek.

Biztosra mentek

„Sertés és Juh Központi Teljesítményvizsgáló Állomás” – áll a gazzal sűrűn benőtt táblán az Atkár határában található elhagyatott mezőgazdasági telep szélén. A Nagy János köré szerveződő kör ezen – a már egy ideje nem használt – területen fektette volna be az uniós százmilliókat. A helyiek elmondása szerint valamikor a hetvenes évek elején indították itt a nagyüzemi állattartást, távol a lakott területtől, így a disznó-és birkatrágya szaga nem lepte be a közeli községet. Négy-öt éve nem dolgoznak a telepen, a helyszínt kívülről körbe járva jelenleg nyolc-tíz akolt látni. A Telex cikke szerint az ügyben érintett telepet egyébként 2018-ban a Szentinel Vagyonvédelmi Kft. vette meg a földpályázatokért is felelős Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől. Nemsokára azonban Nagy János korábbi helyettes államtitkár jelezte a cég vezetőjének, hogy két vevő – Bozsó Szilárd, volt kőteleki önkormányzati képviselő és Veres Nándor, Nagykörű volt polgármestere – szívesen megvásárolná a telepet. Az ügyészség szerint a két vállalkozó egy mintagazdaságot álmodott a helyszínre, Nagy pedig tulajdonrészért cserébe vállalta, hogy elintézi nekik a gazdaság beindításához szükséges uniós támogatást. Arra is figyeltek volna – az ügyészség szerint –, hogy papíron Nagynak ne legyen köze az üzlethez, az ugyanis Bozsó egyik cégének nevén futott volna, ám a háttérből Nagynak megmaradt volna a befolyása.