Előfizetés

Újabb földmozgás volt Horvátországban

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.12.30. 10:47

Fotó: DAMIR SENCAR / AFP
Több utórengést is mértek szerdán az országban. Petrinját és környékét három nap alatt harmadszor érte földrengés.
Horvátországban a keddi, 6,3-as erősségű földrengés után több utórengést, köztük három nagyobb, egy 4,7-es, majd tizenöt percen belül egy 4,8-as és egy 3,9-es magnitúdójú földmozgást regisztráltak szerdán kora reggel – közölte a horvát szeizmológiai szolgálat. A földrengés epicentruma 18 kilométerre volt Sziszektől (Sisak) és 37 kilométerre Zágrábtól, fészke pedig 10 kilométeres mélységben. A földmozgást egész Közép-Horvátországban érzékelte a lakosság. Darinko Dumbovic, Petrinja polgármestere a sajtónak azt mondta: a várost és környékét három nap alatt harmadszor érte földrengés. 
– Minden romos ház, amely eddig még bírta, most összeomlott

– mondta, hozzátéve, hogy az emberek már második napja nem alszanak.

A Vecernji List című horvát napilap szerdai beszámolója szerint több százan maradtak fedél nélkül Petrinjában és környékén, kaszárnyában és sportcsarnokban helyezték el őket. Aki tehette, elhagyta a megyét, rokonaihoz vagy barátaihoz utazott.
„Voltak, akik az autójukban töltötték az éjszakát. Több udvarban tüzeket gyújtottak, hogy amellett melegedjenek, otthonába senki sem mert visszatérni. Sziszekben és környékén még mindig kétezren, Petrinja térségében pedig hétezren vannak áram nélkül”

– olvasható a lapban.

További sérültekről és halottakról nem érkeztek jelentések. A hegyi mentőszolgálat kedden hat embert mentett ki a romok alól élve, és hét halottat is találtak a romok alatt, köztük egy gyermeket is. Huszonhat sérültet vittek kórházba, amelyből ugyanakkor evakuálni kell a betegeket, mert nem biztonságos. Súlyos állapotban hatan vannak. Hétfőn kora reggel egy 5,2-es erősségű földrengés rázta meg ugyanezt a területet, amelyet másfél órán belül egy 4,7-es és egy 4,1-es erősségű földmozgás követett. Kedden a korábbinál sokkal erősebb, 6,3-as magnitúdójú földrengés pusztított az epicentrum körzetében. Szakemberek szerint a hétfői csak előrengés volt, és a keddi lehetett a főrengés. 
Utórengésekre több hónapig is számítani kell.

Andrej Plenkovic a helyszínen
Fotó: DENIS LOVROVIC / AFP or licensors
A horvát kormány keddi, késő esti ülésén 120 millió kuna (közel 6 milliárd forint) azonnali gyorssegélyről döntött, amelyet még szerdán átutalnak a földrengés sújtotta megyéknek. Zágráb az Európai Unió Szolidaritási Alapjától remél további segítséget. Áder János köztársasági elnök részvéttáviratot küldött a horvát államfőnek a földrengés miatt. A Zoran Milanovicnak kedden elküldött táviratában azt írta, megrendüléssel értesült a Petrinja környékét ért komoly természeti katasztrófáról, amely sajnálatos módon emberéletet is követelt, valamint számos sérültet és jelentős károkat hagyott maga után. „Magyarország polgárai és a magam nevében ezúton fejezem ki együttérzésemet mindazokkal, akiket a súlyos földrengés érintett” – tette hozzá az államfő. Áder János tudatta: őszintén reméli, hogy mielőbb megkezdődhetnek a helyreállítási munkálatok, és az érintett területek lakóinak élete rövidesen visszatérhet a megszokott kerékvágásba.
„Készen állunk arra, hogy bekapcsolódjunk mind a mentésbe, mind pedig a helyreállításba. Kérem, jelezze, hogy ezek során Magyarország milyen segítséget tud nyújtani”

– tette hozzá.

Újabb vakcinát hagytak jóvá

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.30. 10:05

Fotó: PAUL ELLIS / AFP
Egyelőre csak az Egyesült Királyságban engedélyezték az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár oltóanyagának alkalmazását.
A brit gyógyszerfelügyelet engedélyezte az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár közös fejlesztésű koronavírus-vakcinájának forgalmazását az Egyesült Királyságban – írja a BBC. A vakcinából 50 millió ember beoltásához elegendő mennyiséget rendeltek, összesen 100 millió adagot. Ez már a második oltóanyag, amelyet az Egyesült Királyságban engedélyeztek. A szigetországban december 8-án a Pfizer-BioNTech közös vakcinájával kezdődtek az oltások, és már több mint 600 ezer embert oltottak be. Ezzel már elindulhat a tömeges oltás. Az AstraZeneca vakcinájának tárolása és szállítása is egyszerűbb, mint a Pfizeré, hiszen nem igényel mínusz 70 Celsius-fokot, így akár egy házi hűtőszekrényben is tárolható. A brit közegészségügyi hatóságok heti egymillió ember beoltását tervezik. Úgy vélik, elengedhetetlen az immunizációs program felgyorsítása a harmadik hullám elkerülése érdekében.

Kifulladóban a távol-keleti sikertörténetek

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.12.30. 09:30
Novel coronavirus / Crowded shopping street in Japan
Fotó: Kunihiko Miura / Yomiuri
Noha a koronavírus-járvány szempontjából Dél-Korea és Japán még mindig sokkal jobban áll Magyarországnál és Európa nagy részénél, a helyi kormányok már hetek óta kongatják a vészharangot a felfelé kúszó esetszámok miatt.
Mindkét távol-keleti országban múlt héten döntött rekordot a napi fertőzések száma: Dél-Koreában csütörtökön 1241, Japánban pénteken 3743 beteget regisztráltak. Ezek a csúcsértékek európai viszonylatban nem tűnnek kiemelkedőnek - lakosságarányosan hazánkban legutóbb szeptember elsején mértek ennél kisebb esetszámot. A helyi szakemberek ugyanakkor attól tartanak, ha rövidesen nem sikerül megfékezniük a kór terjedését, akkor végleg kicsúszik az irányítás a kezük közül. A két ázsiai ország viszonylag sokáig teljesen kontroll alatt tartotta a pandémiát: Dél-Korea átfogó teszteléssel illetve kiterjedt kontaktkutatással, Japán pedig a szuperterjesztő események résztvevőinek rövid időn belüli azonosításával hamar képes volt megszakítani a fel-felbukkanó fertőzési láncokat. Megfelelő ütemben meghozott célzott korlátozásokkal megakadályozták a járvány elszabadulását, miközben európai országok zöme országos lezárásokra kényszerült, hogy kezelhető szintre szorítsák le a fertőzési szintet. A siker fenntartásához azonban folyamatos éberségre lett volna szükség, de ez csak részben volt meg. Dél-Koreában és Japánban számítottak a helyi szinten harmadik, téli hullámra, elvégre várható volt, hogy a hideg idő beköszöntével a koronavírus újra erőre kap, ahogy az emberek egyre több időt töltenek egymás társaságában kellemesen fűtött és ritkán szellőztetett helyiségekben. Az évszakváltással érkező járvány mégis elterebélyesedett, mert más tényezők következtében meggyengült a védekezés is. Mindkét ország belefáradt a társadalmat és gazdaságot egyaránt megviselő küzdelembe, ebből fakadóan az önmegtartóztatásra ráunt lakosság fegyelme lazult, a kormányok stratégiáját pedig a fertőzési adatok helyett egyre inkább a GDP mutatók határozták meg.   Hűen tükrözi ezt a hozzáállást a belföldi turizmus és vendéglátóipar talpra állítását célzó japán “Go To” kampány esete: a november közepe óta növekvő napi fertőzések dacára a kormány csak most hétfőtől kezdve függesztette fel a szállodai és éttermi látogatásokat ösztönző programot. Dél-Korea hasonló okokból vonakodik bevezetni az ötös fokozatú skálán a legszigorúbb korlátozási szintet annak ellenére, hogy Szöulban és több tartományban rohamosan fogynak a kórházak szabad intenzív ágyai.  Európával ellentétben azonban Dél-Korea és Japán nem bízhat abban, hogy a védőoltások rövid időn belül javíthatnak a helyzeten, mivel a kedvező járványügyi statisztikák következtében sem a tokiói, sem a szöuli kormánya nem siettette és nem siette el a vakcinák beszerzését. A jelenlegi tervek szerint mindkét országban legkorábban februárban kezdődhet a lakosság immunizációja. Mun-Dzsein dél-koreai államfő valószínűleg megsietteti a folyamatot, miután az oltóanyagok körüli lomhasága miatt heves bírálatok érték és népszerűsége is mélypontra esett: a Realmeter kutatócég hétfőn közzétett felmérése szerint mindössze a lakosság 37.4 százaléka elégedett az elnök munkájával. A járvány félrekezelésének Japánban is érzékelhetőek a politikai következményei. Szuga Josihide japán miniszterelnök szeptemberi hivatalba lépesekor példátlanul magas közbizalomnak örvendett, akkor a lakosság 74 százaléka támogatta őt, de mostanra 42 százalékra zuhant a népszerűsége. A visszaesést elemzők leginkább a Go To-kampány felfüggesztése körüli késlekedés számlájára írják. Az adatok alapján kijelenthető, hogy se a dél-koreai, se a japán közvélemény nem elégszik meg azzal, hogy vezetőik más országok kormányaihoz képest jól teljesítenek a válságkezelésben, hanem azt várják el tőlük, hogy a krízis idején urai legyenek a helyzetnek.