Előfizetés

Sokan várnak uniós gyógyírt a hazai egészségügy bajaira

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.12.30. 06:40

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Már az egészségügy megítélésében is végletesen kettészakadt az ország: a kormánypártok híveinek 82 százaléka elégedett az ellátással, míg az ellenzéki vagy bizonytalan pártválasztók 92 százaléka úgy látja, komoly bajok vannak az ellátórendszerben.
Ez is kiderül abból a december közepén végzett felmérésből, amelyet a Publicus Intézet és az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakciója (S&D) készített a magyar egészségügyi rendszer és az Európai Egészségügyi Unió megítéléséről. A hazai egészségügy színvonalával összességében csak a kérdezettek harmada elégedett, s ugyanennyien érzik úgy, hogy baj esetén biztonsággal számíthatnak az állami ellátásra. A legkritikusabbak a 30-44 év közöttiek, a diplomások, a megyeszékhelyeken élők és a nem dolgozó aktív korúak. Nagyjából ez a kör úgy látja, hogy az utóbbi években nem javult, sőt inkább romlott az ellátórendszer állapota. Érdekes, hogy csak a 29 év alattiak – azaz az orvosokat általában ritkábban felkeresők – között voltak többen azok, akik szerint jobb lett a helyzet az utóbbi években az egészségügyben. A válaszolók kétharmada szerint a betegeknek egyre mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk, mert mind több embernek kell magánellátóhoz fordulnia mivel az állami rendszerben nem kapnak megfelelő szolgáltatást. Mindez sokak szerint most különösen szembeötlő: a kérdezettek 71 százalék úgy látja, a járvány megmutatta az egészségügy gyenge pontjait.
A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság majdnem 40 százaléka hallott már az Európai Egészségügyi Programról. A programnak – amelynek kezdeményezése Ujhelyi István szocialista EP képviselő nevéhez fűződik – egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy a tagállamokban egységes színvonalú ellátást kapjanak az állampolgárok. A kutatás szerint a kérdezettek 71 százaléka támogatja ezt az ötletet. Figyelemre méltó, hogy – az ellenzéki pártok híveinek elsöprő támogatása mellett – még a Fidesz szavazók 36 százaléka is egyért a kezdeményezéssel. Ennek tükrében kevéssé meglepő, hogy az emberek többsége szerint szükség van minimum követelményekre ezen a területen, Magyarországnak pedig a jelenleginél sokkal többet kellene költenie az egészségügyre. A megkérdezettek több mint fele jónak tartaná, ha az EU jobban beleszólhatna az egyes országok egészségügyének működésébe azért, hogy jobb legyen az ellátás. 
Ahogyan arról korábban lapunk is beszámolt, az Európai Egészségügyi Unió stratégiáját először az EP szociáldemokrata frakciója fogadta be, az állásfoglalást novemberben az Európai Bizottság is elfogadta és elindította az ehhez kapcsolódó járványkezelési és gyógyszer-stratégiai lépéseket. – Az, hogy elsöprő többség támogatja az Európai Egészségügyi Unió megvalósítását, egyértelműen visszaigazolja az eddigi munkánkat – értékelte a felmérést Ujhelyi István. A politikus ugyanakkor szomorúnak nevezte, hogy az adatok egyben az ország végletes megosztottságát, a kormánypárti propaganda hatását mutatják, mert míg a megkérdezettek több mint kétharmada szerint egyértelműen romlottak az állapotok az egészségügyben, addig kizárólag a Fidesz támogatóinak többsége pont fordítva vélekedik erről.  

Nem mindenkinek jó a bentlakásos iskola

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.12.30. 06:24

Fotó: Városi Gorillák Facebook oldal / Városi Gorillák Facebook oldala
Előnyei és hátrányai is lehetnek, ha egy diák a családjától távol tölti iskolásévei egy részét. Sok múlik a pedagógusokon és a szülőkön is.
Néhány év múlva egy bentlakásos, elit középiskola nyílhat a 2007-ben bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet budapesti, kastélyszerű épületében, amely évek óta elhagyatottan áll a Hűvösvölgyi úton. A kormány elsősorban gazdag külföldi családok gyermekeinek adna otthont és tanulási lehetőséget az intézményben, ami nemcsak az eddigi hazai neveléstörténet kollégiumi hagyományaitól tér el, de alapítása, működése és ellenőrzése sem a nemzeti köznevelési törvény rendelkezései alapján történik majd. Külföldön – különösen az angolszász országokban – mindmáig nagy hagyományai vannak az internátus jellegű iskoláknak (például bentlakásos lányiskolák, fiúiskolák), a magyar közoktatásban pedig – egyfajta népkollégiumi nosztalgiával – ma is kollégiumnak nevezik a középiskolásoknak fenntartott bentlakásos intézményeket. Ezek köznevelési intézmények, a köznevelési törvény szabályozza működésüket. Két típusuk van: ahol az alapító okirat egyetlen iskola tagintézményeként tartja számon a kollégiumot (például Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium), vagyis típusukat tekintve „többcélú intézménynek” nevezik őket, illetve az önálló kollégiumok (mint az ózdi Ady Endre Középiskolai Kollégium vagy a zuglói Váci Mihály Kollégium). – A hazai neveléstörténetben a „nőnevelés” rendelkezett bentlakásos intézményekkel, a reformkori „nagyasszonyok”, például Teleki Blanka indítottak ilyen iskolákat, de a magyar köztudatban leginkább a protestáns kollégiumok romantikája él, amelyre az irodalomban is számos példát találunk – vélekedett Trencsényi László. A Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnöke szerint erre a hagyományra épült rá a harmincas években a Győrffy kollégium, melyből híres népi kollégiumok születtek, ám rövid virágzás után megszűntek. A hetvenes években a cigánytelepülések körül is próbálkoztak bentlakásos intézményekkel (ilyen volt például a Zala megyei Csapin található cigánykollégium). Trencsényi László szerint általános tapasztalat, hogy a kollégisták jelentős része mára ugyancsak halmozottan hátrányos helyzetű családból érkezik, szerinte az ilyen iskolák, különösen vidéken, látens módon ugyan, de gyermekvédelmi intézményekké váltak – sokszor erre nem alkalmas személyi és infrastrukturális feltételekkel. – Egy másik ág a Pokorni Zoltán minisztersége alatt létrehozott intézmény, az Arany János Kollégiumok rendszere, ami a tervek szerint szintén hátrányos helyzetű, ám tehetséges diákoknak indult, de a vizsgálatok arról szólnak, hogy a falusi középosztály delegált ide gyerekeket. Ezekre ma is van pluszpénz, sőt saját kerettantervük is, extra foglalkozásokkal – mondta Trencsényi. Mindezen túl léteznek még nemzetiségi kollégiumok, amelyeket a nemzetiségi önkormányzatok (szerb, horvát, német) tartanak fent középiskoláik számára, illetve a katonaiskolák kollégiumai. Az MPT elnöke ugyanakkor úgy látja, ma nem vonzóak a kollégiumok: az infrastruktúra szegényes, illetve szegényedik, a hagyományos kollégiumi képzés megszakadt, speciális képzésekből is egyre kevesebb van. A bentlakásos iskolák ráadásul nem is valók mindenkinek. Duró Zsuzsa gyermekpszichológus szerint a szülőknek nagyon jól kell ismerniük gyermeküket vérmérséklet, temperamentum szempontjából is, mielőtt bentlakásos iskolába küldik. – Ismerniük kell személyiségjegyeit, erősségeit, gyengeségeit, mentális énjét. Tudniuk kell, hogy mennyire viseli meg a gyermeket a szülőktől való elszakadás, a hosszabb idejű távollét, magára utaltság. Ha úgy látják, hogy nem okoz gyermeküknek pszichés traumát a távollét, hogy kellően önálló, kommunikációját, kapcsolatteremtési és problémamegoldási készségét tekintve nincsenek hiányosságai, akkor alkalmas lehet erre az életre. Azonban ha a gyermeknek ezekben a tulajdonságokban hiányosságai vannak, ha túlságosan szorongó, ha szinte betegesen ragaszkodik környezetéhez, családjához, nem javasolható számára bentlakásos iskola – fogalmazott a szakember. Ugyanakkor a pszichológus szerint az ilyen intézményeknek sok előnyük is lehet gyerekek képesség- és személyiségfejlődésében. A tehetség kibontakozásához is jó színtérnek tartja a bentlakásos iskolákat, hiszen a diákok folyamatos pedagógiai segítséget kaphatnak érdeklődésük kielégítéséhez, motivációjuk fenntartásához. Ezen felül függetlenebbek, önállóbak lehetnek, a felmerülő problémákat esetenként maguknak kell megoldaniuk, így alkalmazkodó-képességük is erősödhet. – Nekem is voltak bentlakásos iskolában tanuló klienseim, a tapasztalatom az, hogy talpraesettebbek, jobb alkalmazkodó-képességgel, önálló életre alkalmasabb személyiséggel rendelkeznek – állítja Duró Zsuzsa. Hozzátette: a családtól való távollét kezdetben minden gyereket megviselhet, ilyenkor a pedagógusokon van a főszerep, hogy segítsenek a beilleszkedésben és biztonságérzetet adjanak. Ugyanígy a szülőknek is arra kell törekedniük, hogy a gyermek érezze: nem távolodtak el egymástól, a család a háttérből is bármikor támogatást, segítséget nyújthat.    

A szegregáció melegágyai

Míg egyes vélemények szerint a bentlakásos iskolák a felzárkóztatásban – s különösen a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatásában – is segíthetnek, hiszen csökkenthetik a hátrányos helyzetből fakadó hiányosságokat, a gyerekek kikerülhetnek a fejlődésüket negatívan befolyásoló szociokulturális közegből, addig más szempontok szerint etnikai elkülönülést, szegregációt teremthetnek, ami viszont a céllal ellentétesen hat: elnyomja a felzárkóztatásra tett törekvéseket. Nemzetközi példák is azt mutatják, hogy az integrált, nem pedig a szegregált oktatás vezethet eredményre. Szlovákiában 2012-ben terveztek bentlakásos intézményeket létrehozni roma gyerekeknek, ám szakmai szervezetek tiltakoztak az elképelés ellen. Hasonló tervek láttak napvilágot 2017 elején Magyarországon is, ám a kormány végül cáfolta, hogy erre készülnének: a hátrányos helyzetű gyerekek családból való kiszakítását és bentlakásos iskolában oktatását a szaktárca sem tartotta jó ötletnek. 

Tovább szítja a feszültséget a háziorvosok béremelésével a kormány

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.12.30. 06:00

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Feszültséget teremt az alapellátó praxisokban dolgozók között az, ahogyan emelnék a házi- és fogorvosok bérét.
Bár a háziorvosok még nem tudják pontosan azt, hogy januártól mikor és mennyi béremelést kapnak, ám az arról érkező hírek máris feszültséget keltenek körükben. A kormány ugyan a számukra is „tett félre” mintegy 71,5 milliárd forintot a jövő évi költségvetésben, ám arról, hogy hogyan jut el majd ez a vállalkozó háziorvosokhoz, még folyik az alkudozás. Az érintettek úgy tudják, hogy nem csak az önkormányzatok alkalmazásában álló háziorvosok, hanem a praxistulajdonos vállalkozók is megkapják a januártól érvényes, magasabb szakorvosi bért. Csakhogy míg az előbbiekre érvényesek lesznek az új szolgálati jogviszonnyal járó kötelezettségek is, így például vezényelhetők lesznek, és csak engedéllyel vállalhatnak másodállást, addig a másik csoportra mindez nem vonatkozik majd. Úgy kalkulálnak: a hálapénz tilalmán és az adatközlési kötelezettségen kívül más terhet nem rónak rájuk a magasabb jövedelemért cserébe. Várakozásuk szerint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) küld nekik januárban egy kitöltendő adatlapot, s ez alapján jut majd el hozzájuk a kategóriájuknak megfelelő többlet bér. Lapunk úgy tudja: ezt az összeget először márciusban folyósítják a háziorvosoknak, de akkor januárig visszamenőleg.  
Az alapellátóknak járó összeg szétosztásáról még nem jött ki a végrehajtási utasítás. Ám ha az úgy jelenik meg, ahogy azt az érintettek most várják, akkor az feszültséget fog kelteni a továbbra is „szabad”, vállalkozási formában dolgozó és a már "katonaként szolgáló" háziorvosok között. Az országban mintegy 5800 háziorvos dolgozik, és körülbelül 8 százalékuk alkalmazott, a többiek vállalkozók. A legnagyobb bajban az alapellátó fogorvosok vannak, mert úgy tudni, közülük csakis az alkalmazottként dolgozók kapnak többletpénzt a jövedelmük javításához. (Azaz a közfinanszírozott alapellátó fogászatok 85 százaléka kimarad az orvosbér-emelésből.) A Magyar Orvosi Kamara (MOK) már november végén írt a szakminiszternek és a belügyminiszternek is, jelezve, hogy a fogászat is az alapellátás része, és egyben a legköltségigényesebb területe. Így bármilyen negatív megkülönböztetés elfogadhatatlan, mert ez a mindenki számára hozzáférhető közellátás működőképességét veszélyezteti, így az orvosokat, betegeket a magánellátásba kényszeríti. Márpedig épp ez várható, hiszen az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedd este lapunk kérdésére megerősítette: csak az alkalmazott jogviszonyban álló fogorvosok kapják meg az emelt bért, a vállalkozóként közfeladatot ellátók nem. A tárca ezt azzal indokolta, hogy a fogorvosi praxisok finanszírozását 2010-től másfélszeresére emelték, idén év elejétől pedig havonta 380 ezer forint rezsitámogatást adnak.  
A MOK szerint a közfeladatot ellátó fogorvosok megkülönböztetése a közellátás elsorvasztását okozhatja, ami „súlyos népegészségügyi következményeket vonhat maga után.” A magyar gyermekek fogazata európai összehasonlításban a legrosszabbak közé tartozik. A fogászati alapellátás meggyengülésével a szájüregi daganatok diagnosztizálása és kezelése terén az utóbbi években elért javuló tendencia is megfordulhat, és a szájüreg fertőző gócai a teljes szervezet egészségét befolyásolják. Ezek azonosítása és ellátása a fogorvos feladata. Kincses Gyula, a MOK elnöke levelében emlékeztette a minisztert, hogy november végén az ágazati szakmai és érdekképviseleti szervezetek ígéretet kaptak arra, hogy az alapellátók is érdemi béremeléshez jutnak, ám az elmúlt egy hónapban semmiféle érdemi tárgyalás vagy tájékoztatás nem történt. Lapunk úgy tudja: erre a levélre sem érkezett még eddig válasz. Ha ez a béremelés végül különösebb vita nélkül megoldódik, az valamelyest növelheti a háziorvoslás vonzerejét, amire nagy szükség van. Jelenleg ugyanis a NEAK adatai szerint mintegy 570 körzetben hiányzik az orvos. Ez indokolta azt is, hogy a kormány valamennyit lazítson a körzetvállalás feltételein. Karácsony előtt egy rendelettel tették könnyebbé, hogy háziorvosi szakvizsgával nem rendelkező szakorvosok is vehessenek praxist. Erre eddig is volt lehetőség a tartósan betöltetlen praxisokban azzal a feltétellel, hogy öt éven belül megszerzik a háziorvosi szakképesítést is. A most megjelent jogszabálynak az az újdonsága, hogy ezt a lehetőséget kitágítja valamennyi háziorvosi körzetre. De megtartja azt a feltételt, hogy az új háziorvosnak meg kell szereznie az ehhez szükséges képesítést. 

Pénz áll a kórházakhoz

Jó hetük van a kórházi beszállítóknak: az egészségügyi intézményeknek csütörtökig kell átutalniuk számukra azt 43,5 milliárd forintot, amit a kórházak az adósságaik törlesztésére kaptak a költségvetésből. Egy évvel ezelőtt nem volt ennyire egyszerű a gyógyítóintézmények akkori, 70 milliárdos lejárt tartozásának kiegyenlítése. Akkor ugyan a kormány a kisebb tételekre kifizetett 40 milliárdot, de a többit úgynevezett „központosított adósságrendezéssel”, nyomásgyakorlással és alkukkal kívánta rendezni. A nagy beszállítók képviselőit egyenként hívták be egy adhoc bizottság elé és azt kérték, engedjék el a kibocsátott számláik összegének 20 százalékát. Végül a beszállítók nem engedtek, és a kormány mintegy két hónap késéssel idén februárban kifizette a járandóságaikat. A mostani gördülékenyebb adósságrendezésnek az lehet a magyarázata, hogy 2020-ban a járvány okozta gazdasági krach miatt az unió nem veszi túl szigorúan az országok államháztartási hiányait, ám az korántsem biztos, hogy ez így lesz 2021-ben is. Most az adósságtörlesztésen túl az egészségügyi kassza maradványának kisöprésből is jutott pénz az intézményekhez, összesen valamivel több mint hétmilliárd forint. D. A.

Kapcsolódó
Januártól nem kell háziorvostani szakvizsga a praxishoz