Előfizetés

Nóra öt óra alatt három centit nőtt - riport a műtőből

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.12.29. 07:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Különleges gerincoperáción esett át egy 11 éves kislány. Lapunk munkatársai is ott lehettek.
A csigolyasor, amit az orvos a kezében forgat a 11 éves Nóra gerincét modellezi. Messziről is jól látszik a láncnak az a csak a félig kifejlődött eleme, ami miatt az egymásba kapaszkodó apró csontok ott is görbítik a gerincét, ahol nem kellene. Ettől a kislány egyik válla lejjebb van, mint a másik. A csökevényes csigolyadarab ideget is nyom, így néhány tízméternyi séta után szinte elviselhetetlen fájdalmat érez a combjában. Egyhelyben ülnie is nehezére esik. Emiatt aztán az osztályban ő lett az, aki a tanórákon bármikor felállhat, sétálgathat is. Októberre a fél csigolya olyan rendellenes pozícióba tolta a kislány gerincét, hogy nyomás alá került a szíve, a tüdeje is. – Az iskola alig öt percre van a házunktól, de még ez az út is nehézséget jelentett Nórinak – mondja az édesanya, aki lányával a kórházban éppen arra vár, hogy végre megtörténjen a korrekciós műtét. A beavatkozásra az Országos Gerincgyógyászati Központban hosszú hónapok óta készülnek. Itt az In Silico Biomechanikai Laboratoriumban zajlik a legbonyolultabb beavatkozások tervezése, virtuális modellezése. Itt készült az a gerincmodell is, amit Nóra műtétjének felkészüléséhez használtak. A labort és a szorosan hozzá tartozó tudásközpontot néhány fiatal orvossal együtt évek óta építi Lazáry Áron, az intézet tudományos igazgatója, és Éltes Péter, a labor vezetője. Biomechnikával foglalkozó mérnökökkel, professzionális 3D-s technológiát alkalmazó cégekkel dolgoznak együtt. Mostanra szinte bármilyen mozgásszerv-sebészeti problémára készek a 3D technológia segítségével választ találni. A beteg egyéni csontozatához pontosan illeszkedő három dimenziós titán protézist is képesek tervezni és elkészíttetni. Aki ilyet kap, annak garantáltan minimális a műtéti szövődménye, hosszú távon is jó életminőséggel számolhat. Ebből mégsincs sok „megrendelés”. A közfinanszírozott biztosítónak drága, az emberek nagy többsége pedig még nem képes ezt megfizetni. 
Ebben a laborban foglalkoznak a nemrég még lehetetlennek tűnő sebészi feladatok megoldásával is. Azzal a problémával például, hogy a sebész a műtét közben feltárt sebben nem látja a teljes gerincet, csak annak egy metszetét. Ám ahhoz, hogy pontosan tudja, mit és meddig fúrhat, csavarozhat, véshet anélkül, hogy fontos ideget vagy ereket sértene, térben is látnia kellene a munkába vett csontot. Ebben segíti ki a 3D technológia a sebészeket. A betegről készült MR felvételek segítségével a lágy szöveteket, a porckorongot, a CT-vel a csontos elemeket és a csigolyákat jelenítik meg virtuálisan három dimenziós képben. A virtuális modellen kockázat nélkül lehet kipróbálni a különféle orvosi megoldásokat. Így már jóval a beavatkozás előtt látni lehet, hogy a tervezett sebészi megoldás, hogyan alakítja majd a valóságban a beteg testét. A virtuális modell háromdimenziós makettje ki is nyomtatható. Ezt a sebész megkapja, és operáció közben ennek segítségével is tájékozódhat. Készülhet a laborban olyan sablon is, amely segítségével az orvos pont ott és éppen annyit fúrhat a csontba, amivel még biztosan nem kockáztat ideg- vagy érsérülést. A sablon alkalmazására példaként Lazáry Áron annak a fiatal nőnek az esetét idézi, akinek a medencelapát csontjában daganatot találtak. Ez a daganat lassan nő, nincs rá kemoterápia. Az ilyen csontrákoknál az egyetlen sansz, ha „szélesen és gyökeresen” kiveszik a daganatot. Ha a medencében van a tumor, akkor hivatalosan ki kéne venni az egész medencét. A lány esetében az jelentett némi kompromisszumot, hogy az ő daganata a medencéje szélén volt, de nem lehetett tudni, milyen mélyre ment le. A medencecsont belseje olyan mint a szivacs, a kesztyű ujjaihoz hasonló, úgynevezett daganatfészkek alakulnak ki benne. Ezért egy nagyobb csonteltávolító műtétet terveztek. Éltes Péter találta ki és készítette el a lány CT felvétele alapján azt a műtéti sablont, ami pontosan vezethette a sebész kezében a csontfűrészt és csak annyit engedett vágni, amennyire feltétlenül szükség volt. A fiatal nő azóta az egészségesek életét éli, és ezzel az eljárással sikerült a lábát is megmenteni. Előkerül egy másik, már gyógyult beteg csontmodellje: ennek története is példa a lehetetlen megkísértésére. A középkorú férfi kulcscsontján, az egyes bordáját is érintve nőtt egy óriási, csontosodó tumor. Ezekre a rákokra szintén nincs kemoterápia, az egyetlen megoldást a műtét jelentheti. Mivel a daganat hasonló keménységű, mint a saját csont, a műtőben, élesben nehéz különbséget tenni egy erekkel és idegekkel sűrűn ellátott helyen, hogy melyik a tumor és melyik a csontszövet. Ha a sebész belevág a tumorba, akkor a sejtjei szétszóródnak és a daganat kiújul. Ezért az operatőrnek végig az egészséges csontban kell haladnia. Ebben az esetben is elkészült a daganatos kulcscsont kinyomtatott 3D-modellje. A sebész ezt a műtőbe is magával vitte, valódi támaszt, biztonságot nyújtott, hogy a beavatkozás közben többször is megnézhette, ahhoz viszonyíthatott. Ez a műtét két éve volt, azóta még nem kellett a beteget újraoperálni. Nóra virtuális 3D-s gerinc modelljét is itt a labor sarkában lévő géppel nyomtatták. Így nem csak az őt operáló orvos, Tunyogi-Csapó Miklós tapogathatta, próbálgathatta rajta a megoldási lehetőségeket, hanem a kislánynak és a szüleinek is ezen magyarázták el, mi fog történni a műtőben. – Nóra felesleges félcsigolyáját eltávolítjuk a porckorongokkal együtt, és aztán megpróbáljuk az alatta, felette lévő két ferdén állót beterelni középre – készít fel a látványra Tunyogi-Csapó Miklós. – A gyerekeknél különösen fontos, hogy a beavatkozás a lehető legkevesebb ártalommal járjon, s ha lehet, a növekedését se korlátozza.
Amikor belépünk a műtőbe, Nóra már alszik. A kislányt a hasára fordították. Az orvos büszkén mondja, hogy itt van az ország egyetlen úgynevezett Jackson műtőasztala. Ennek az a különlegessége, hogy a beteg meg van támasztva az alkarján és térdén is, és így a gerincoszlop az operáció alatt végig optimális anatómiai helyzetben van, és mivel nem tartalmaz fémet, az asztallap átvilágítható röntgennel, így a deformált csigolyák is jól láthatók. Az asztalon kívül a másik fontos eszköz a röntgen képerősítő, amivel a műtét egyes fázisait külön is ellenőrzik. A gyerekre elektródák kerülnek, melynek segítségével vizsgálható a gerincvelő működése. Ezek jelzik egy számítógép segítségével, hogy a sebész keze jó helyen jár-e, nem sérült-e a gerincvelő vagy a kifutó idegek. Az orvos hozzálát. Bemetszi a bőrt, majd a gerinc közeli izomzatot, amit lehetőleg minél közelebb a csonthoz, a csonthártyával együtt fejtenek le, hogy hozzáférhessenek a csigolyákhoz. Amint Tunyogi doktor az egyik oldalon végez, átadja a terepet a neki asszisztáló orvosnak, aki a gerinc jobb oldalán végzi el ugyanezt. Már egy-másfél órája tart a műtét, mire belefúrják a kislány egészséges csigolyáiba azokat a csavarokat, amelyek segítségével húzzák helyre a deformált gerincoszlopot. Röntgen-képerősítővel is ellenőrzik, jó helyre kerültek-e a csavarok. A főorvos többször is megkéri a műtőst, hozza oda, és forgassa jobbra vagy balra Nóra 3D-s gerincmodelljét. 
A röntgenfelvétel rendre megakasztja a műtétet, ilyenkor csak az ólomköpenyt húzó orvosok és a gépet tologató műtős fiú maradhat benn. A felvételek szerint minden rendben. Ezután több darabra vágják a rosszul fejlődött és beékelődött félcsigolyát. Előbb a hátsó ívét, aztán a gerincburokra erősen vigyázva, a csigolyatestet, majd az oldalsó falát, végül a szomszédos porckorongokat veszik ki. Az eltávolított csigolyatorzó helyén egy üreg marad. A korábban rögzített csavarokra rákerülnek a korrekciót segítő fémrudak, majd elkezdik a görbület belső oldalát távolítani, a külsőn pedig közelíteni az ép csigolyákat. Megint röntgen. Az eltávolított csigolyadarabokat közben csontdarálóval felaprították és ezt visszahelyezték az üregbe. A cél, hogy ott összecsontosodjon a gerinc a korrigált helyzetben. Aztán már csak a seb bezárása maradt öt és fél óra múltán. A műtétnek immár három hete. Nórát kevesebb mint egy hét után már otthon volt. Apja szerint az első két hétben még voltak fájdalmai, de mostanra már az is elmúlt. A műtétre már csak egy apró hegdarab emlékezteti, meg a fűző, amit még néhány hétig viselnie kell. De a vállai egy szintben vannak, s a műtét közben nőtt is három centit, naponta sétál, a következő iskolai félévet ő is éppúgy kezdi majd mint a társai. Tornából egy évre ugyan felmentették, de aztán fokozatosan elkezdhet mozogni, sőt aktívan sportolhat.

Klubrádió: zavar a hangerőben

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.12.29. 07:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Úgy tűnik, a Klubrádió küzdhet tovább a frekvenciájáért. Egyelőre.
A Klubrádió által február 12-ig használt frekvenciára pályázók közül kettőt formai hibák miatt kizártak az eljárásból – közölte hétfőn a Médiatanács. A Klubrádiót tovább engedték, a jelenleg is sugárzó adótól csak hiánypótlást kértek. Pedig korábban több jel utalt arra, hogy a baloldali adó nem kapja meg a folytatás lehetőségét a fideszes delegáltakból álló testülettől. A hatóság szeptemberben kisebb hibákra hivatkozva úgy döntött, hogy nem hosszabbítják meg a Klubrádió frekvenciahasználati szerződését, pályázatot írtak ki a 92,9 MHz-re. Ráadásul a rádió viszonya a hatósággal nem felhőtlen: az adó beperelte az NMHH-t, sőt az ügyet értesüléseink szerint az Európai Bíróság is vizsgálja.      Arató András, a Klubrádió elnöke még a hétfői bejelentés előtt a Népszavának azt mondta, nemcsak újrapályáztak, de megtámadták a frekvenciahasználati engedély meghosszabbítására vonatkozó kérelmük elutasítását, a keresetüket pedig már be is fogadta a bíróság. A hatóság őszi szőrszálhasogató döntése – amely szerint az adó több alkalommal sem szolgáltatott időben adatokat arról, pontosan milyen zenéket sugárzott – arra utalt, mindenáron meg akarják fosztani frekvenciájától a Klubot. Ugyan a hatóság szerint nem volt mérlegelési lehetősége – hiszen a médiatörvény kiköti: ismételt jogsértés esetén nem jár az automatikus hosszabbítás –, a Népszava novemberben kikutatta: akad két olyan kormányközeli adó is, amely hasonló hibákat vétett, mégis folytathatta. A most kizárt egyik pályázó szintén Fidesz közelinek tűnik. Az LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft. alapítója, Biró Balázs a néhai Andy Vajna rádiótulajdonos kormánybiztos ügyvédje volt. A másik kizárt induló a Közösségi Rádiózásért Egyesület, amely kötődik a Hit Gyülekezetéhez, amelynek vezető lelkésze, Németh Sándor rendszeresen dicséri a kormány munkáját. Az egyesület elnöke Németh S. Szilárd a Németh Sándor tulajdonolta ATV vezérigazgatója, egyébiránt a lelkész fia. A Spirit FM-mel pályázó ifjabb Németh a Media1 szakportálnak azt mondta, azért zárták ki őket, mert nem részletezték, hogy egyes műsorsávokban miféle “zenét” terveznek sugározni. Bíró Balázs, az LBK vezetője pedig azt közölte, egyelőre vizsgálják a Médiatanács döntését. Azaz még nem biztos, hogy a Klubrádió marad az egyetlen érdeklődő a 92,9 iránt. A hatóság őszi döntése elérte a Európai Bizottság ingerküszöbét is: Brüsszelben vizsgálják a Médiatanács eljárását – értesült lapunk EU-s forrásból. Nemcsak a konkrét eljárást veszik górcső alá, az EB jogállami szempontokat is vizsgál. Azt, hogy a törvényi környezet biztosítja-e általában a média szabadságát. A Médiatanáccsal már volt egy levélváltásuk, amiben a hatóság továbbra is amellett érvelt, hogy okkal nem adtak lehetőséget a hosszabbításra: a Klubrádió egy éven belüli ismételt jogsértést követett el. Azzal kapcsolatban, hogy más rádiókkal korábban nem voltak ilyen szigorúak, a hatóság úgy reagált az EB felé, hogy a médiatörvény többször változott az elmúlt években. Erről korábban Polyák Gábor médiajogász azt mondta lapunknak, hogy a fő elemet, az ismételt jogsértés tilalmát nem érintették a hatóság által felemlegetett törvénymódosítások.

Csak öt járás tört ki a közmunkából

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.12.29. 06:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A települések egyharmadában élőket hosszú távon is csak a közfoglalkoztatás menti meg az éhezéstől – derült ki Kóti Tibor, a Debreceni Egyetem kutatójának értékeléséből.
A gazdasági elemzők egy része és a kormány is arra számított, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válság hatására legalább a hátrányos foglalkoztatási helyzetű térségekben ugrásszerűen megnő a közfoglalkoztatás szerepe, de nem így történt. A közmunka területi összefüggéseit kutató Kóti Tibor lapunknak lassú és nem dinamikus létszámemelkedésről beszélt, a létszám bővülése március óta hétezer főt tesz ki. (A legfrissebb októberi adatok szerint 95,3 ezren dolgoztak közmunkásként Magyarországon.) A pluszlétszám területi eloszlása igazodik a hagyományosan hátrányos helyzetű térségekhez, de például Hajdú-Biharban meghaladta az ezer főt, ami a Debreceni Egyetem munkatársa szerint egy viszonylag kis lélekszámú megyében nem is csekély növekedés. A társadalomkutató a közelmúltban két tanulmányában is vizsgálta, hogyan alakult egyes térségekben a foglalkoztatás, ezen belül a közfoglalkoztatás. A KSH Területi statisztika című folyóiratában megjelent írása azt igazolta, hogy a közfoglalkoztatási adatok megyei arányai ugyan évek óta alig változnak, de a járások szintjén már van elmozdulás. Az közismert, hogy a legtöbb munkanélkülit hosszú ideje az Észak-Alföldön, illetve Észak-Magyarországon tartják számon, de az már kevéssé köztudott, hogy Északkelet-Magyarországon alig van különbség a szomszédos járások foglalkoztatási helyzete között, míg Baranyában az a tipikus, hogy egy rossz adottságú terület környezetében vannak magas foglalkoztatottsági adatokat mutató járások is. A munkanélküliségi adatok területi eloszlása véletlenszerű a Duna–Tisza közén, illetve Zala, Vas és Veszprém megye egyes részein. A változás abban látszik, hogy míg az ezredfordulón a legkisebb munkanélküliséget az ország északnyugati peremén mérték a soproni járástól egészen a szobi járásig, illetve innen a siófoki járásig tartó sávban, ehhez képest 2017-re 15 korábbi sikeres járásban romlott a helyzet, míg 5 új térségben, például a balatonfüredi és tapolcai járásban, valamint a kecskeméti autóipar foglalkoztató hatásait élvező kiskunfélegyházi és csongrádi járásban javult. A Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszékének munkatársa az adatok összevetésekor azt tapasztalta, hogy az országos átlagot háromszorosan is meghaladó munkanélküliséget 2009-ben még csak 10 településen mértek, de 2018-ban már 87 helyen. Elemzései igazolták, hogy az ezer fő alatti és a megyeszékhelyektől távol eső településeken a legmagasabb a munkanélküliség, de számos egyéb tényező befolyásolja a sikeres munkakeresést. A legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők részaránya például Somogyban a legmagasabb, majdnem 70 százalékos a közfoglalkoztatottak között, a középfokú végzettséggel rendelkezők 51 százalékos jelenlétükkel Békés megyében vannak legtöbben, míg a diplomás közfoglalkoztatottak aránya Pest megyében a legmagasabb, hat százalékos. Az is fontos, hogy valaki mennyi időt töltött már el közmunkásként, mert minél többet, annál kisebb a kilépés esélye. A foglalkoztatás javítására használt aktív munkaerőpiaci eszközöket, például a képzéseket több kutatótársához hasonlóan Kóti Tibor sem tartja elég hatásosnak, mert nem a piaci igényekhez igazodnak, hanem ahhoz, hogy a polgármesterek milyen területen akarják foglalkoztatni a közmunkásokat. Az Esély című társadalompolitikai folyóirat legutóbbi számában megjelent „Területi egyenlőtlenségek nyomában” című tanulmányát összefoglalva a Népszavának kifejtette, hogy sokkal nagyobb szerepet kellene szánni ezekben a térségekben az előzetes munkaerőpiaci felméréseknek, a tervezésnél az eddiginél jobban figyelembe kellene venni a hátrányos helyzetű egyének kompetenciáit és munkaszociológiai hátterét, valamint azt, hogy mekkora a stigma szerepe az elsődleges munkaerőpiacon. Saját adatai szerint sok településen 80 százalékos a roma népesség aránya a közfoglalkoztatásban, az ilyen településekről érkezőket nem fogadják szívesen a munkaadók. Ugyanilyen fontos szempont az infrastruktúra állapota, hiszen egy borsodi határ menti zsákfaluból nem tudnak eljutni az emberek egy piaci munkahelyre. Az is számít, hogy mennyi időt vesz igénybe az ingázás és fizeti-e a munkaadó ennek költségeit. (Ez a sok szempont együtt határozza meg az esélyeket, aminek mérésére Kóti Tibor kidolgozott egy mutatót, amit detranzitivitási indexnek nevezett el.) A debreceni kutató jövőre is inkább stagnálásra számít és nem a közmunkások létszámának jelentős növekedésére. Számottevő csökkenést azonban nem vár, mert ahhoz hatékony képzési programok kellenének és térségi felzárkóztatás. Úgy látja, a máltaiak vezetésével szerveződő, jelenlétre építő komplex fejlesztési megoldások hozhatnak eredményt, de ezek hatása nagyon lassan érződik majd. Addig azonban azzal kell számolni, hogy 1052 magyar település lakóinak alig lesznek esélyei a nyílt munkaerőpiacon, különösen ha a Börzsönyben, a Csereháton vagy a Szatmári-Tiszaháton, netán Bács-Kiskun megye délnyugati részén élnek, a Közép-Tiszavidék vagy a dél-dunántúli régió kis falvaiban laknak. 

Bent ragadnak a fiatalok is

A vártnál lassabb idei létszámnövekedés egyik magyarázata Kóti Tibor egy még nem befejezett kutatásának első eredményei szerint, hogy nagyon sok közmunkás végez más munkát is amikor teheti, mert a közfoglalkoztatással megszerezhető bér nem elég egy család megélhetéséhez. A Népszavának nyilatkozva a debreceni kutató ehhez hozzátette, hogy akiknek csak a közmunkás bér jut, azok kivétel nélkül a szegénységi küszöb alatt élnek, ezért sokan használják ki a kormány által felkínált lehetőséget, hogy a mezőgazdasági idénymunkák idejére átmenetileg kiléphetnek a közfoglalkoztatásból. A felmérés során Észak-Kelet Magyarországon véletlenszerűen kiválasztott településeken kérdezi az ott élők életét jól ismerő polgármestereket, szociális gondozókat, hogy mennyire látják hatásosnak a közmunkát, mit gondolnak a jövőjéről. - A közfoglalkoztatás eredeti célja az volt, hogy minél hamarabb vezessük ki a munka nélkül maradtakat az elsődleges munkaerőpiacra, de ma már az a fő kérdés, hogy attól a majdnem százezer embertől, aki így dolgozik, egyáltalán elvárható-e, hogy piaci munkát végezzen – mutatott rá a szemléletváltozásra. Koruk, a térség adottságai és alacsony képzettségük miatt a többség nem alkalmas erre, de ennél is nagyobb baj, hogy kis javulás után megint egyre több fiatal ragad bent a közmunkában, mert az Ifjúsági Garancia Program keveseknek ad esélyt piaci munka megszerzésére – tette hozzá.