Előfizetés

Januártól nem kell háziorvostani szakvizsga a praxishoz

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.12.28. 07:31

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Jövőre aneszteziológiai és intenzív terápiás, belgyógyászati, foglalkozás-orvostani, gasztroenterológiai, kardiológiai, esetleg urológiai, sebészeti vagy reumatológiai szakvizsgával is betölthető háziorvosi praxis az önkormányzattal szerződve.
Egy 2021 januárjában hatályba lépő rendeletmódosítás szerint a jövőben olyan orvos is elláthat háziorvosi tevékenységet, akinek még nincs meg ehhez a szakképesítése, de van más szakvizsgája – olvasható a Világgazdaság hétfői számában. A cikk szerint egyebek közt aneszteziológiai és intenzív terápiás, belgyógyászati, foglalkozás-orvostani, gasztroenterológiai, kardiológiai, esetleg urológiai, sebészeti vagy reumatológiai szakvizsgával is betölthető háziorvosi praxis az önkormányzattal szerződve. Ugyanez viszont nem vonatkozik a házi gyermekorvosi feladatok ellátására, ott csak olyan orvos rendelhet, akinek ehhez megvan a képesítése.
Decemberben 844 üresen álló praxis volt Magyarországon: 571 háziorvosi és 273 fogorvosi praxisban nem rendelt orvos

– írta a lap a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adataira hivatkozva.

Ezekben helyettesítéssel oldják meg a betegellátást. A legrosszabb helyzetben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élők vannak, ahol 67 háziorvosi és 15 alapellátó fogorvosi praxis áll üresen. A Népszava számolt be októberben a praxisközösségek létrehozásáról szóló kormányzati törvényjavaslatról. Orbán Viktor miniszterelnök akkor az orvosi béremelések kapcsán azzal indokolta a kezdeményezést, hogy „a kormány célja az, hogy a háziorvosok praxisközösséget hozzanak létre, üres praxis Magyarországon ne legyen, a helyi ellátás színvonala pedig emelkedjen, amelynek pénzügyi feltételeit meg fogják teremteni.” Ezzel a háziorvosi körzetek nagyobb tömbökbe szervezése lett az ára a béremelésnek. 

"Nem a valóságot tükrözik a munkanélküliségi statisztikák"

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.12.28. 07:30

Fotó: Népszava
A kormány a válságban nem javította, inkább rontotta a munkavállalók pozícióit – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Előrelépést lát ugyanakkor a munkaadókkal folytatott kétoldalú tárgyalásokon.
A munkavállalók többségével beszámolóik szerint idén csak negatív dolgok történtek. Egyetért velük? Alapvetően igen, mert a kormány sok olyan hibát vétett, ami a munkavállalókon csattant. Elmulasztott lehetőségeket, elkésett intézkedéseket hozott, elég ha csak arra gondolunk, hogy március 11-én kihirdette a veszélyhelyzetet, de az első gazdasági csomag, ami valamilyen segítséget próbált nyújtani, csak április végén jelent meg, s addigra rengetegen kerültek utcára. Ráadásul nem gondoskodott a munka nélkül maradtakról, még tárgyalni sem volt hajlandó az egész Európában nagyon rövidnek számító három hónapos álláskeresési támogatás meghosszabbításáról. Ugyanez folytatódott az őszi időszakban is. Az elbocsátásokkal párhuzamosan a szakszervezeti taglétszám is csökkent? Valamennyit csökkent, de nem a pandémia és a gazdasági válság miatt, hanem azért, mert az elmúlt egy-két évben kezdtek nyugdíjba menni a szakszervezeti tagság nagy részét alkotó korosztály, a Ratkó korszak gyerekei. Ez a folyamat folytatódni fog 2021-ben, s talán még a rá következő évben is. A taglétszám csökkenésének másik, ám kisebbik oka valóban az elbocsátások, de ezt új tagok beléptetésével tudjuk ellensúlyozni.
Romlott a munkaadók és munkavállalók kapcsolata? Ennek az évnek az egyetlen nagy pozitívuma, hogy helyi és országos szinten is együtt gondolkodtak a munkaadók és munkavállalók képviselői a gondok megoldásán, félretették a rövid távú érdekeiket. Rengeteg dolgozó sok mindent feláldozott azért, hogy a cége tovább tudjon működni: sokan akkor mentek szabadságra – akár fizetés nélkülire is –, amikor nem volt munka. Ez nagyon nagy áldozat csak azért, hogy a munkaviszonyuk megmaradjon. Azt azonban még nem tudni, megérte-e meghozni ezeket az áldozatokat, valamint hogy amikor ismét felszálló ágba kerül a gazdaság, a munkavállalók is részesednek-e ennek a gyümölcseiből. A helyi alkuk, az új kollektív szerződések sem utalnak erre? Azért nem lehet egyértelmű igent vagy nemet mondani, mert a helyi megegyezésekben is tükröződik, hogy a kormány ismét cserben hagyta a munkavállalókat. Lehetővé tették a 24 hónapos munkaidőkeret egyoldalú bevezetését úgy, hogy nem kellett a munka törvénykönyve bizonyos passzusait alkalmazni. Egyik félnek sem egészséges, ha egyoldalú intézkedések születnek. Az államnak azt kellene ösztönözni, hogy minél több kollektív megállapodás jöjjön létre és ezek minél szélesebb kört érjenek el. Az uniós minimálbér-keretrendszerre vonatkozó javaslat éppen azért nagyon fontos, mert azt tűzi ki célul, hogy a munkavállalók legalább 70 százalékát védje kollektív szerződés. A magyar munkáltatók belátják, hogy ez az ő érdekük is? Szóban igen, de a tettekben nem mindig. A hazai kis- és középvállalkozásokban alig működik a dolgozói érdekvédelem. Felteszem, ezen a pandémia sem változtatott. Sőt, inkább rontott rajta a kormány hozzáállása, mert a kisebb vállalkozók jó része is úgy viselkedik, ahogy az állam a saját munkavállalóival: teljes kiszolgáltatottságban tartja őket. A legnagyobb munkáltatóként a legrosszabb példát mutatja, a kormánypárti politikusok pedig kifejezetten munkavállaló ellenes kijelentésekkel rontottak a helyzeten. Gondoljunk csak Szijjártó Péter kirohanására, miszerint az ő minisztériumában nem játszhatnak szakszervezetesdit, vagy a családügyi miniszter nőknek szóló karácsony előtti üzenetére, hogy törődjenek bele, ugyanazért a munkáért nekik kevesebb bér jár. Az unió mindenütt a megkülönböztetés eltörlését sürgeti, miközben nálunk következménye sincs az ilyen politikai nyilatkozatoknak. A minimálbér emelés mértékéről még nincs megállapodás, de a helyi bértárgyalások néhány vállalatnál már befejeződtek. Milyen eredménnyel? Hat-hét-nyolc százalék körüli 2021-re szóló bérmegállapodásokat is sikerült kötni, de azokban az ágazatokban, ahol nagyobb az idei kiesés, ezt meg sem tudjuk közelíteni, ezekben éppen csak a munkaviszony megőrzése lehet a cél. Másrészt nem csak a béremelésért küzdünk. A járműiparban, a szállítás területén és a fürdőágazatban is sokat tettünk a cégek megmaradása érdekében a saját kapcsolatainkon keresztül. A korengedményes nyugdíj megszüntetése után egészségmegőrző programokat indítottak a nagyobb cégek, ám a cafetéria-rendszer átalakításakor ezek adókedvezményét is megvonta az állam. Az új megállapodásokba egyáltalán bekerülnek az ilyen juttatások? Igen, erre hatalmas igény van, ezért azt gondoljuk, hogy az egészségpénztári és a nyugdíj befizetések kedvezményét kellene vissza hozni. Az állami egészségügyet is tehermentesítené, ha például a szűrővizsgálatokat a magánegészségügyben végeznék. Egy ilyen kérdésről országos szinten kellene tárgyalni a kormánynak a szakszervezetekkel és munkaadói szervezetekkel. A válsághelyzetben gyakrabban találkoznak, mint az utóbbi években? A tavasszal volt egy periódus, amikor viszonylag rendszeres volt a beszélgetés és annak meg is volt az eredménye. A kormány első intézkedéscsomagjának támogatásaira egy hétig gyakorlatilag nem volt jelentkező, de amikor beépítették a javaslatainkat és a munkaadókét is, nagyon sok munkahelyet sikerült megmenteni. Most megint nincsenek konkrét egyeztetések, csak a megjelent a kormányrendeletben láthatjuk, hogy van-e benne valami, ami hasonlít az elküldött javaslatainkra vagy nincs. A tárgyalások elmaradása visszaütött, a második hullám felkészületlenül érte az országot. Hiába sürgettük augusztustól a munkahelyek védelmét, az volt a válasz, hogy nálunk nincs szükség hosszabb időre szóló programokra. Csak novemberben jelent meg egy szűk kör támogatására alkalmas pályázati kiírás, amit decemberben meghosszabbítottak. Ugyanez történt a home office törvénnyel is, amelynek néhány eleméről augusztusban megállapodtunk, de végül be sem vitték a parlament elé, csak egy kormányrendelet jelent meg róla. Abban a néhány hétben, amikor gyakrabban hívták össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát, folyamatosan láttak napvilágot a friss munkanélküliségi statisztikák, de gyorsan leálltak ezzel a tájékoztatással és senki nem tiltakozott ellene. Túl sokra nem mennénk az adatokkal, mert nem a valóságot tükrözik. Megígérte például a kormány, hogy a bérek medián értékét és az átlagkeresetet is a NAV adatbázisából fogják számolni, ami a valósághoz közelebbi helyzetet mutatna, de nem tették meg. Ugyanígy elfogadhatatlan, hogy a külföldön dolgozókat még mindig hazai munkavállalóként tüntetik fel, és ide sorolják a közmunkásokat is, miközben nekik még a minimálbért sem fizetik meg. Egyszer tiszta képet kellene látni a magyar munkaerőpiaci helyzetről, de a kormány fél szembenézni ezzel. Azt viszont a sorok közt elismerték, hogy az állami munkaügyi rendszer összeomlott, sem a munkavállalók, sem a munkaadók nem fordulnak a járási hivatalokhoz, csak ha kötelező. Hogy lehet így segíteni a munka nélkül maradóknak? Ismerjük el, a munkaügyi kormányzat látja a bajt és nagyon helyesen minél hamarabb álláshoz akarja juttatni a munkanélkülieket. Csakhogy megoldásként nem az állami szolgáltatás színvonalát emelik, hanem munkaerő közvetítő cégeket vonnak be, ezek pályázhatnak az uniós és hazai forrásokra. Az érv az, hogy rugalmasabbak az állami rendszernél. Ez akár még igaz is lehet, csakhogy a tapasztalat az, hogy működésükkel nő a munkavállalók kiszolgáltatottsága, mert ezeken a közvetítő cégeken keresztül minimális bért lehet elérni. A törvényt már elfogadták, most a kormányrendeleten dolgoznak, ám hogy a javaslatainkból mi fog megvalósulni, az itt is nagy kérdés. Ezek a cégek nagyon gyorsan visszahozták az ukrán és más külföldi munkaerőt a válság első szakaszát követően, kérdés, hogy ez rontja-e a magyar dolgozók elhelyezkedési esélyeit? Sokszor igen. Alapvető probléma, hogy a kormány az egyik oldalon elengedi a jól képzetteket, a másik oldalon hozza a felkészületlen ukrán vagy más nemzetiségű munkavállalókat, ami csak arra jó, hogy letörje a hazai bérszínvonalat. Nem kell megszüntetni ezt a nemzetközi munkaerő kölcsönzést, csak keretek közé szorítani, hogy a gazdasági igények kielégítésekor a magyar munkavállalók alanyi jogon előnyt élvezzenek. Az Európai Szakszervezeti Intézet nemrég arra figyelmeztetett, hogy a fellendülés csúcsán is megmaradt a szegénység, a kirekesztés vagy a nemek közötti egyenlőtlenség. Mit látnak, a válság tovább mélyíti a társadalmi szakadékokat Magyarországon is? Ez a legnagyobb kihívás. A társadalom különféle rétegei közötti olló folyamatosan nyílik az elmúlt évek állami lépései következtében. Egy kormány működése akkor jó, ha vitás helyzetekben védi a gyengébbik oldalt, próbálja kiegyensúlyozni a mérleget. Ehelyett az Orbán-kormányok mindig az erősebb oldalára állnak: a munkáltatók, máskor a bankok oldalára. Ahhoz, hogy a társadalmi béke növekedjen, hogy jobb legyen itt élni, változtatni kellene ezen a hozzáálláson. Mit várnak a szakszervezetek 2021-től? Az érdekegyeztetés javulására nem számítunk az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján. A fékek és ellensúlyok lenullázása után a társadalmi kontroll leépítése zajlik, a civil szektor felszámolásán dolgozik a kormány jövőre is, hogy ne legyen ellenoldal semmilyen területen. Ha ez így folytatódik, egy idő után már nem lesz, aki felemeli a hangját az ellen, hogy néhány ember dönt el mindent és mindenki másnak ehhez kell alkalmazkodni. A szakszervezeti mozgalom pontosan azért jött létre, hogy ezt megakadályozza. Ma és jövőre is ezért harcolunk.

Kordás László névjegye

Az 1969-ben született érdekvédő előbb humán menedzser diplomát szerzett, majd a Corvinus Egyetemen energiagazdálkodási szakközgazdászként végzett. 1994-ben kezdett dolgozni a szakszervezeti ifjúsági mozgalomban, majd az Autóbuszgyártók Vasas Szakszervezetének elnöke lett, 2004-ben pedig a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkáraként dolgozott. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökévé 2015-ben választották meg.

Gyanús ügyek sorát hagyta örökségül a Fidesz

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.12.28. 07:00

Fotó: Népszava
Hűtlen kezelés, korrupció, túlárazás. Némelyik fővárosi kerületben milliárdos visszaélések nyomára bukkantak a kormánypárt veresége után.
Tíz olyan kerület van Budapesten, ahol a korábbi fideszes polgármesterrel szemben ellenzéki jelölt győzött az önkormányzati választáson 2019 októberében. Körkérdésünkben arra kerestünk választ, hogy az új, ellenzéki vezetésű önkormányzatok találtak-e szabálytalanságokat, ha igen, milyen eljárásokat indítottak.
A XVIII. kerületben (Pestszentimre és Pestszentlőrinc) Szaniszló Sándor váltotta Ughy Attilát. Az átvilágítással járó munka nagyságrendjét jelzi, hogy csak az önkormányzat legnagyobb vállalatánál több mint 10 ezer szerződés keletkezett a korábbi időszakban – derült ki abból a beszámolóból, amit a polgármester nevében Kőrös Péter alpolgármester küldött lapunknak.
Végül mintegy 450 szerződést ítéltek olyannak, amely alaposabb vizsgálatot igényel. Eddig két büntetőfeljelentést tettek, a hatóságok elrendelték a nyomozást. Az alpolgármester közlése szerint a „gyanús szerződésekben vizsgált ügyek nagyságrendje milliárdos”, pontos összeget várhatóan tavasszal tudnak mondani.
A főváros VI. kerülete, Terézváros – ahol Soproni Tamás fölényesen nyert Hassay Zsófia ellen – a nyugalom szigetének tűnik. „A terézvárosi polgármesteri hivatalban nem volt ilyen ügy, így nem indult eljárás sem” – tájékoztatták lapunkat. Igaz, a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. átvilágítása csak az év végén zárul le.
A szomszédos VII. kerületben, a Niedermüller Péter vezette Erzsébetvárosban viszont (lásd keretes írásunkat) csapkodnak a villámok. A VIII. kerületben, Józsefvárosban szintén: itt Sára Botond helyett Pikó Andrást választották polgármesterré.
Nem igaz, hogy a Fidesz jó anyagi helyzetben adta át a kerületet – kezdődött a józsefvárosi önkormányzat válasza. Jelentős vagyonfelélés történt, 2010-2019 között összesen közel 13 milliárd forint értékben adtak el ingatlanokat a kerületben. A „haveri állások és megbízások” megszüntetése után a mostani önkormányzat lényegesen kevesebbet költ megbízásokra, ügyvédi díjakra, reprezentációs költségekre vagy PR-kiadásokra: ezzel évi 160 millió forintot takarít meg.
A Józsefváros újság szerkesztőségében „kibelezett számítógépek, letörölt szoftverek fogadtak minket”. Ebben az ügyben rendőrségi nyomozás folyik. Az önkormányzat megszüntette az együttműködést a „Fidesz fiókszervezeteként működő polgárőr egyesülettel”, amelynek tagjai „fizetett magánhadseregként szorgoskodtak” az elmúlt évek kampányaiban.
Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt-nél végzett belső vizsgálat szerint több ügyben felmerült a hűtlen kezelés gyanúja, az önkormányzat meg fogja tenni a büntetőfeljelentéseket. Felmondták a szerződést a Mészáros Lőrinc 50 százalékos tulajdonában lévő alkuszcéggel, ahogyan a „túlárazott, korrupciógyanús” közétkeztetési szerződést is. Utóbbi miatt az önkormányzat komoly közbeszerzési bírságot kapott, de Pikó Andrásék úgy számolnak: a „politikai büntetéssel” együtt is megspórolnak több mint 100 millió forint közpénzt, olcsóbb és jobb közétkeztetést biztosítanak.
Vihar dúl a IX. kerületben, Ferencvárosban is. Baranyi Krisztina, a Bácskai Jánost váltó polgármester kérdésünkre megjegyezte, hogy – bár folyamatosan vizsgálják a Fidesz idején kötött szerződéseket és azt, milyen módon „folyattak ki közpénzt a kerületből” – az ügyek bizonyítása nagyon nehéz, néha lehetetlen.
Két feljelentést tettek a rendőrségen. A Ferencvárosi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. esetében alapos a gyanú, hogy a cég több mint 32 millió forintos vagyoni hátrányt okozott az önkormányzatnak, amikor különböző munkákat – lomtalanítás, szemétszállítás – külsősökkel végeztetett: annak ellenére, hogy maga is rendelkezett a szükséges munkaerővel és gépekkel.
A másik feljelentés egy frekventált helyen lévő ingatlan hasznosítása miatt született. A kerület vagyonkezelő cégének korábbi vezetője fillérekért adott bérbe egy 200 négyzetméteres ingatlant egy baráti vállalkozónak, aki papíron európai uniós információs pontot, a valóságban drága éttermet üzemeltetett a bérleményben.
Jogászok vizsgálják az egyik helyi fideszes politikus esetét. Az illető – a gyanú szerint – önkormányzati mandátumával visszaélve éveken keresztül elintézte, hogy azok a lakóépületek kapjanak vissza nem térítendő felújítási támogatást, amelyeknek történetesen ő a társasházi közös képviselője. Tagja volt az erről döntő bizottságnak, lakóháza és cégének székhelye is kapott ilyen támogatást.
Kiss László a III. kerületben, Óbuda-Békásmegyeren tudott nyerni Bús Balázzsal szemben. Az új polgármester hónapokig tartó belső vizsgálatot zárt le kora ősszel: egy óvónő éveken át pornográf felvételeket készített több rábízott óvodásról. A részletekről tájékoztatták ugyan a korábbi önkormányzati vezetést, „ám ők semmit sem tettek”. Több önkormányzati fenntartású cég felügyelő bizottságában is vizsgálatok folynak a III. kerületben, ezek még nem zárultak le.
Újbudán, a XI. kerületben Hoffmann Tamás helyett László Imre lett a polgármester. Az önkormányzat tulajdonában álló vállalatok, valamint a Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat ellenőrzése során számos szabálytalanságot tárt fel az átvilágítást végző cég: megalapozott gyanú esetén büntetőfeljelentést és peres eljárásokat kezdeményez az újbudai önkormányzat.
A legnagyobb sajtóvisszhangot az egyik nonprofit kft. volt vezetőjének ügye váltotta ki. Az ügyvezető az elmúlt években közel 25 millió forintot költött el a cég kasszájából Las Vegas-i, szingapúri és londoni utazásokra. Az Egyesült Államokban háromszor is járt, legutolsó útjára 4,1 millió forintot fizettetett ki.
Az önkormányzat szerint „intellektuális közokirat-hamisítás történt”, amikor az előző polgármester a számára vesztes választás után értékesített egy ingatlant, egy másikat pedig bérbe adott.
Terjedelmes a lista az I. kerületben is, ahol Váradiné Naszályi Márta győzte le Nagy Gábor Tamást. A Széchenyi Bankkal kötött önkormányzati szerződés 500 millió forintos veszteséggel járt, a Red Bull közterület-használati díjának kedvezménye révén 130 milliós kár keletkezett, a bérlakásállomány üzemeltetésének deficitje évi 5-600 millió hiányt jelentett.
A ki nem adott és áron alul kiadott helyiségek bérleti díjából származó hiány összege 100 milliós, az áron alul kiadott közterületek (például építési területek) díjának elmaradása több 10 millió forintos nagyságrendben mérhető évente az I. kerületben A különféle parkolási anomáliák következtében elmaradt bevételek tételenként ugyancsak milliós, vagy akár 10 milliós összegeket tesznek ki.

Forró a helyzet Erzsébetvárosban

A fideszes Vattamány Zsolt kihívójaként a közös jelöltként indított Niedermüller Péter győzött a VII. kerületben. Erzsébetvárosban forró a helyzet: az önkormányzat sorra teszi a feljelentéseket. A legjelentősebb közülük a Király utca 23-29. alatti ingatlanok értékesítésének ügye. A Nemzeti Nyomozó Iroda különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat büntetőeljárást. A gyanú szerint az előző vezetés úgy vállalt több milliárdos fizetési kötelezettséget, hogy ennek nem volt meg a pénzügyi fedezete. Havonta 800 millió forintos kötbérfizetési kötelezettség keletkezik, már 9 milliárd 737 millió forintot követelnek az önkormányzaton. (A Fidesz azt állítja, hogy a kedvezőtlen szerződést még a hajdani szocialista polgármester, Hunvald György idején kötötték 2003-ban – a szerk.) Az erzsébetvárosi önkormányzat több ezer oldalnyi dokumentum átvizsgálása után bűnszövetségben elkövetett csalás, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést egy Kazinczy utcai ingatlanegyüttes ügyében. Niedermüllerék szerint a korábbi vezetés a partnercég szerződést sértő magatartása ellenére sem szállt ki a számára hátrányt jelentő megállapodásból, végül a becsült forgalmi érték alig harmada folyt be a kasszába. Az „elkövetési érték” közelít a 800 millió forinthoz. Az Erzsébetváros Kártya esetében jelentős kárt okozó csalás miatt folyik eljárás, a gyanú szerint több mint 43 millió (kifizetett) forint mögött nincs valós gazdasági teljesítmény. Büntetőeljárás van folyamatban a piacüzemeltetés egyik dolgozója ellen is: senkinek nem tűnt fel, hogy az illető „folyamatosan csapolja az önkormányzati cég pénzét”. Vele szemben mintegy 2,3 millió forintos polgári jogi igényt is támasztanak. Az egyik kft. önkormányzati felhatalmazás nélkül rendelte meg feladatok elvégzését alvállalkozóktól, ezeket más célra kiutalt pénzekből, felhatalmazás nélkül fizették ki: 216 millió forintról van szó. Más ügyekben eljárás folyik még vesztegetés elfogadása, korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása vagy például információs rendszer megsértésének gyanúja miatt is.

Nincs válasz

A II. kerületben 2019 ősze óta Láng Zsolt helyett Őrsi Gergely, a IV. kerületben (Újpesten) Wintermantel Zsolt helyett Déri Tibor a polgármester. Az általunk megkeresett tíz ellenzéki önkormányzat közül ez a kettő volt az, ahonnan nem érkezett válasz.