Előfizetés

Óriási költekezésbe kezdett a kormány

Batka Zoltán Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.12.28. 06:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Becslésünk szerint az államháztartás hiánya az év végére meghaladhatja a négyezer milliárd forintot, miközben a költségvetési törvényben csak 367 milliárd forintot engedélyeztek.
Hiába küzd a járványhelyzet idején az egészségügyi intézményrendszer csaknem 46 milliárd forintos lejárt adóssággal, a kormány 860 milliárd forintot osztott szét egyéb célokra. Becslésünk szerint az államháztartás hiánya ezzel az év végére meghaladhatja a négyezer milliárd forintot, miközben a költségvetési törvényben csak 367 milliárd forintot engedélyeztek. Ilyen mértékű hiánytúllépésre még soha nem volt példa, amire nem magyarázat a válság sem: egy jogállami keretek között működő kormány ugyanis nem hozhat össze az engedélyezettnél több mint tízszer nagyobb mínuszt. A kedvezményezettek listája alapján úgy tűnik, a NER politikai hátországának megerősítése volt az elsődleges cél: a támogatások között több tízmilliárdos egyházi- és százmilliárdos sporttámogatásokat találunk, de jutott 65 milliárd forint a határon túli Bethlen Gábor Alapítványnak is. A megyei jogú városok közül elsősorban a kormánypárti vezetésűek jutottak forrásokhoz, míg a Mathias Corvinus Collegium alapítványa, a Tihanyi-alapítvány, összesen 94,5 milliárd forintot kapott.  A Mathias Corvinus Collegium - amelyet korábban legalább háromszázmilliárd forintot érő állami MOL és Richter részvénycsomaggal, valamint egy sor nagy értékű ingatlannal tömtek ki – a pénzből egy 35 helyszínből álló képzési hálózatot szeretne kiépíteni a Kárpát Medencében. A kormány egyébként márciusban hozta létre az úgynevezett gazdaságvédelmi alapot, amelybe 923 milliárd forintnyi forrást tettek. A karácsonyi döntésekkel együtt viszont 4050 milliárd forintot költöttek el belőle, azaz a 923 milliárdon felül minden forint az államadósságot növeli. Az osztogatást a Pénzügyminisztérium utólag azzal magyarázta, hogy „a járvány okozta válság kezeléséhez szükség van a megfelelő költségvetési ösztönzőkre”. A kormány viszont a korábban említett tételeken kívül ezen a címen költött el 33 milliárd forintot a labdarúgó-utánpótlás nevelésére, 43 milliárdot stadionokra, 16 milliárdot pedig a budai vár üzemeltetésre. Több száz milliárd forintnyi pénzt nyelnek el az állami cégek is, ugyanis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és Magyar Fejlesztési Bank 250 milliárdot fordíthat az év utolsó négy munkanapján az állami cégek feltőkésítésre.
A december 24-én közzétett Magyar Közlönyből az is kiderült, hogy a kormány lényegében kárpótolta a fideszes önkormányzatokat az helyi iparűzési adó megfelezéséért. Mint arról lapunk is beszámolt, Orbán Viktor kormányfő múlt héten jelentette be, hogy január elsejétől felére csökkentik a kis-és közepes vállalkozások (kkv) iparűzési adóját. A miniszterelnök azzal indokolta a döntést, hogy ezek a cégek adják a legtöbb munkahelyet, viszont egyben ezek a legsérülékenyebbek is. A valóságban viszont a kkv-k számára elenyésző tétel a helyi iparűzési adó, ellenben az önkormányzatoknak jelentős bevételi forrás. Orbán Viktor a döntés ismertetésekor azt ígérte, a 25 ezer fő alatti települések a kormánytól támogatást kapnak, a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét pedig „egyenként tekintik át”. Végül egy-két kivételtől eltekintve kizárólag a fideszes vezetésű megyei jogú városok kaptak támogatást az év végi pénzosztásból, mindegyik 1,380 milliárd forintot egységes indoklással: „önkormányzati feladatok ellátására”. Budapest egy fillért sem kapott, a fővárosból egyedül a fideszes vezetésű XVI. kerület jut 106 millióhoz szociális otthon építésére, valamint a papíron független, ám Fidesz-támogatással üzemelő soroksári vezetés 4,5 milliárdot költhet a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Azonban nemcsak az ellenzéki vezetésű főváros maradt ki az osztogatásból, a kormány ugyanis nem segített az ellenzéki Szegednek, Pécsnek, Tatabányának, Hódmezővásárhelynek, Szombathelynek, valamint - a Dunaferr miatt amúgy is nehéz helyzetben lévő - Dunaújvárosnak sem. Az Orbán által emlegetett egyedi elbírálás inkább csak abban mutatkozott meg, hogy a fideszes városok az 1,3 milliárdon felül is kaptak összegeket konkrét fejlesztési célokra. Szolnok például az 1,3 milliárdos összeg mellé 2,7 milliárdot kapott út-és járdafejlesztésre, parkoló kialakítására. A néhány ellenzéki vezetésű önkormányzatnak juttatott pénzek felcímkézve érkeznek majd, azaz az összeg nem költhető másra. Eger például hatszázmillióhoz jutott, ám ezt csak az egri vár fejlesztésére költheti el, míg Miskolcnak hétszázmilliót adtak a miskolctapolcai fürdő üzemeltetésére. Az egyetlen kakukktojás Salgótarján, amely megkötés nélkül kapott támogatást, ám a fideszes városok juttatásainak harmadát, 400 millió forintot. (Békéscsabát ugyan elvileg független polgármester vezeti, ám ő nem csatlakozott az ellenzéki városvezetők szövetségéhez.)

Még a Fidesz-hívők is hitelességi válságot látnak

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.12.28. 06:20

Fotó: Népszava
A kormánypártiak többsége nem a melegpartit vagy a drogot, hanem a politikus álszentségét tartják a legdühítőbbnek – derül ki a Publicus kutatásából.
A Fidesz-szavazók 40 százaléka számára az volt a legfelháborítóbb Szájer József brüsszeli szexbotrányában, hogy a párt alapítója, Orbán Viktor egyik legszorosabb politikai szövetségese életvitelével szembe ment mindazzal, amit pártja hirdetett a családról, a heteroszexualitásról és a kábítószer-használatról – derül ki a Publicus Intézet friss reprezentatív közvélemény-kutatásából. Mint arról többször írtunk, Szájer József november 29.-én váratlanul lemondott európai parlamenti mandátumáról arra hivatkozva, hogy „a napi politikai küzdelemben való részvétel egyre nagyobb lelki megterhelést” jelent számára. Egy nappal később viszont kiderült, valójában egészen más miatt mondott le. Eljárás indult ellene miután a járványügyi előírásokat is megszegve részt vett Brüsszelben egy meleg szexpartin, és – miután az ereszcsatornán megpróbált elmenekülni – táskájában droggal kapták el a rendőrök.
A Publicus Intézet – 1499 ember megkérdezésén nyugvó – felmérése szerint az emberek 64 százaléka egyetértett azzal: „A Szájer-ügy rávilágított arra, hogy a kormánypártok által hirdetett értékrend csak a szavazók meggyőzését szolgálja, valójában nem ezt tartják fontosnak, hanem a hatalom megtartását". Még a Fidesz-hívek 16 százalék is így gondolja ezt. Ez alátámasztani látszik azt, amit Török Gábor politológus mondott nemrég a lapunknak adott interjúban, vagyis hogy a Fidesz "belvilágában is nagyon mély sebeket ütött az ügy", annak hatása „brutális volt.” Ugyanerre utal a felmérés egy másik megállapítása: e szerint még a Fidesz szavazók 57 százaléka is úgy véli, hogy „inkább elítélendő" az, amit Szájer József tett. Ez még akkor is így van, ha egyébként a kormánypárti hívek 62 százaléka szerint az, amit Szájer tett az „magánügy, mindenki úgy éli az életét, ahogy akarja". A kormánypártiak 35 százaléka viszont azzal értett egyet, hogy a történtek közügynek számítanak, „hiszen tettei ellentmondanak a pártja értékrendjének". Az ellenzéki szavazók jellemzően 80 százalék fölötti arányban értettek egyet az utóbbi válasszal, míg kevesebb mint tizedük tartotta magánügynek a botrányt. A kissé megengedőbb MSZP-Párbeszéd hívek 14 százalékos arányban értettek egyet ezzel. Figyelemre méltó az is, hogy miként ítélik meg a Fidesz-szavazók a botrányos ügy egyes részleteit. Toronymagasan (40 százalék) azt tartják a legdühítőbbnek, hogy a politikus „életvitelével szembe ment mindazzal, amit pártja hirdetett a családról, a heteroszexualitásról és a kábítószer-használatról”. Ehhez képest csak 17 százalékukat háborította fel leginkább az, hogy drogot találtak nála. Minden tizedik kormánypártit bántott az a legjobban, hogy orgián vett részt, és 12 százalékuk azon háborodott fel, hogy a szexpartin férfiak vettek részt. 36 százalékuk a belga járványügyi szabályok megsértésén volt legjobban felháborodva. (A kutatás során a kérdezettek az ügy két legfelháborítóbb momentumát nevezhették meg.) A felmérés szerint a Fidesz-hívek 84 százalékának meggyőződése, hogy Szájer József titkosszolgálati akció áldozata lett, pedig még a kormánypárt vezetői szerint sincs erre bizonyíték. A botrány kitörése után fideszes belső információkra hivatkozva azt írtuk, a párt vezetése nem tervez irányváltást a melegekkel és a gender-ügyekkel kapcsolatos kommunikációban, mert a felméréseik szerint a választók túlnyomó része konzervatív a kérdésben. Ezzel kapcsolatban azért érdekes, hogy a Fidesz szavazóinak 14 százaléka is elvárná, hogy a kormány a Szájer-ügy után megváltoztassa az álláspontját ezekben a kérdésekben. Az ellenzéki szavazók 76-89 százalékos arányban tartanák indokoltnak ezt. 

Ál-ablakpucolásból politikai vita

Nagy visszhangot váltott ki Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter december 23-án posztolt fotója, amelyen szorgos háziasszonyként igyekszik feltűnni: egy márkás kabátban törli az ablakot kívülről egy apró kendővel. Szabó Tímea a Párbeszéd frakcióvezetője szerint ez a kép hazug és képmutató. Szerinte ezt elárulja, hogy az emberek általában nem méregdrága sídzsekiben és nem „zsebkendővel vagy popsitörővel” pucolnak ablakot. „Legközelebb nyissa ki az ablakot, és úgy tisztítsa meg kívülről. Higgye el, tapasztalatból mondom: nincs szükség arra, hogy kimenjen a kertbe ahhoz, hogy az ablak külső felületét elérje.” – jelezte Szabó Tímea, hogy semmi nem stimmel a képpel. Novák Katalin egyébként azt írta fotójához: „Már csak egyet kell aludni szentestéig! Áldott várakozást kívánok Önöknek is!”

Ötezernyi életmentő szúrás

Népszava
Publikálás dátuma
2020.12.28. 06:00

Fotó: Mónus Márton / MTVA
Nagy szükség van a tömeges oltásokra: lakosságarányosan 39 százalékkal többen halnak meg a vírus miatt Magyarországon, mint a labornak tekintett Ausztriában.
Drámai karácsonyon van túl Magyarország: az utóbb négy napban 431 ember vesztette életét a koronavírus miatt. Ez még akkor is megrázó adat, ha a tendencia valójában kedvezőbb képet mutat: a kisebb-nagyobb kiugrások ellenére csökkent az elhunytak száma, vasárnap például száznál kevesebb áldozatról számolt be az operatív törzs, amire november vége óta nem volt példa. Ezzel együtt az ünnepek idején 9047-re nőtt az elhunytak száma. Összehasonlításul: az Orbán Viktor kormányfő által mintának, afféle labornak tartott Ausztriában 5881-en haltak meg eddig a vírus miatt. Míg a százezer főre vetített áldozatok száma Ausztriában 66, addig Magyarországon 92, azaz 39 százalékkal több. Mindez jelzi: nem elsősorban a kormányzati intézkedésektől, hanem inkább az oltástól várható a járványstatisztikák jelentős, tartós javulása. Ezért is van nagy jelentősége annak, hogy szombat hajnalban egy kisteherautóval megérkezett Magyarországra az első közel 10 ezer adag oltóanyag, és még aznap el is kezdték az oltást. Az első injekciót Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa adta be Kertész Adrienne-nek, aki az intézmény infekciókontroll osztályát vezeti. Az oltásbeadásakor csak a közmédia lehetett jelen, lapunk kérelmét a járványhelyzetre és a látogatási tilalomra hivatkozva utasították el. Az oltás beadása után Szlávik János azt mondta: sok eredmény igazolja, hogy az oltás biztonságos. Hozzátette, ugyanolyan mellékhatások fordulhatnak elő, mint a korábban megismert oltásoknál: enyhe bőrpír, az oltás helyén egy kis fájdalom, másnap egy kis hőemelkedés, izomláz. A Pfizer-típusú vakcina esetében azoknál kell fokozott óvatossággal eljárni, akiknél korábban súlyos allergiás reakció, sokk alakult ki valamilyen étel vagy ital miatt. Szlávik János viszont megjegyezte: az eddig beadott oltásoknál elenyésző számban fordult elő ilyen reakció és az is átmeneti volt. A Pfizer Magyarország ügyvezető igazgatója, Vereckei Péter emlékeztetett: az oltóanyag kifejlesztése során a klinikai teszteken 44 ezer önkéntes vett részt, és 150 klinikai centrum egészségügyi szakemberei dolgoztak azon, hogy a vizsgálatok sikeresek legyenek. A klinikai vizsgálatok során a vakcina 95 százalékos hatékonyságot mutatott, és jellemzően csak helyi reakciók alakultak ki az oltás beadása után. Vereckei Péter beszélt arról is, hogy a vakcinát mínusz 70 Celsius-fokon kell szállítani, ezen a hőmérsékleten hat hónapig, utána 2-8 fokon további öt napig tárolható, feloldás után pedig hat órán keresztül stabil. Első körben a Dél-Pesti Centrumkórház és a környező kórházak intenzív osztályain dolgozókat, majd a sürgősségin dolgozókat oltják, utána az általános osztályok dolgozóival folytatódik az oltás. Az első adagnyi vakcinából a Dél-Pesti Centrumkórház mellett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe, a Semmelweis Egyetem Klinikájára, a nyíregyházi Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházba, valamint a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórházába is szállítottak. Azt, hogy az egészségügyi dolgozók után kit és mikor oltanak, az egyfelől a Nemzeti Átoltási Tervtől, másrészt a rendelkezésre álló oltóanyag-mennyiségtől függ. Ami az oltási tervet illeti: a kormány eddig csak annyit közölt, hogy elsőbbséget élveznek az egészségügyi dolgozók, az idősek és betegek. Azt korábban lapunk szúrta ki, hogy a kormány az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak némileg pontosította, hogy kiket tartanak idősebbeknek: az uniós szervezetnek az ígérték, hogy a 60 évesnél öregebbek élveznek majd elsőbbséget Magyarországon. Arról is ellentmondásosak a hírek, hogy a későbbiekben mikor mennyi vakcina érkezik. Kásler Miklós humánminiszter közlése szerint az év utolsó napján jöhet újabb szállítmány. Az viszont nem világos, hogy pontosan mennyi, mert úgy fogalmazott, „35 ezer honfitársunk oltására kerül sor.” – ez a kétszeri oltás miatt jelentheti azt, hogy 70 ezer adag érkezik, de azt is, hogy csak 17,5 ezer. Noha időpontot nem mondott Kásler Miklós, egyértelműen utalt arra, hogy az orosz vakcina alkalmazása is közel került. Azt mondta: „El tudunk indítani az orosz vakcinával háromezer ember esetében egy klinikai vizsgálatot. Ami azt jelenti, hogy Magyarországon egy újabb oltási lehetőség biztos, tudományos hátterét hozzuk létre.” 

Így oltanak

Mivel a vakcinát kétszer kell beadni, a Dél-Pesti Centrumkórházba szombaton megérkezett oltóanyagok felét az ismétlőoltásig elteszik egy mínusz 80 Celsius-fokos hűtőbe. A másik felét használják fel az első oltáshoz. Az oltás előtt ki kell tölteni az információs lapokat, beleegyezési nyilatkozatokat. Az oltás után 15-30 perces megfigyelés következik. A beoltottak megkapják az úgynevezett oltási kártyát, és az időpontot a második oltásra.