Előfizetés

Negyvenhét város sorsa múlik Orbán kegyén

Gulyás Erika Törő András Doros Judit, Vas András
Publikálás dátuma
2020.12.22. 07:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
Van olyan település, ahol a 25 ezres lélekszám határ miatt, 468 lakos miatt esnek el az iparűzési adó megfelezését kompenzáló állami támogatástól.
A fővárostól 30 kilométerre fekvő Sződligeten összesen 700 vállalkozás fizet helyi iparűzési adót, többségük minimális bevétellel rendelkezik – mondta el lapunknak Juhász Béla. A nem egészen ötezer fős település polgármestere a helyi adótáblázatokat böngészve tette hozzá, hogy a legtöbben 10-20 ezer forint közötti összeget fizetnek be évente az önkormányzat kasszájába hipa címén, ezekből a kis pénzekből gyűlik össze az évi 74 millió forint, amit a tavalyi tapasztalatok alapján erre az évre bevételként beterveztek. A község lélekszáma alapján jogosan számíthat a támogatásra, amit Orbán Viktor megígért jövőre a 25 ezer lélekszám alatti településeknek, amikor a hétvégén bejelentette, hogy felére csökkentik a kis- és középvállalkozások (kkv) iparűzési adófizetési kötelezettségét. Az ellenzéki városvezető mégsem optimista, hiszen eddigi próbálkozásaik, hogy kiegészítő támogatást kérjenek a korábbi központi elvonások miatt kiesett bevételeik egy részének pótlására, kudarcot vallottak, legutóbb azt üzente Sződligetnek a Belügyminisztérium, hogy vegyen fel hitelt, ha bajban van. A gépjárműadó elvonás 18 milliót vett ki a zsebükből, az iparűzési adó megfelezése 37 milliós kiesést jelentene az 1,1 milliárdos költségvetésű önkormányzatnak. Az országban 47 olyan település van, amelynek lakosságszáma meghaladja a 25 ezret. A sor végén Siófok áll, amelynek a hivatalosan elérhető adatok szerint jelenleg 25 468 lakója van, vagyis már nem kaphat a beígért állami kompenzációból. Szerencsésebb helyzetben van a főváros közeli Gyál, ahol 393 fővel alatta maradnak a határnak, így még sorba állhatnak a támogatás odaítélésekor. A 45 ezres lélekszámú Dunaújváros vezetői tárgyalhat a kormány képviselőivel januárban, hogy kaphat-e segítséget a bevételei pótlására, vagy házon belül kell minden lyukat betömködnie. A dunaújvárosi önkormányzat kis- és középvállalkozásoktól származó bevételei eddig nem érték el éves szinten a 600 millió forintot, de jövőre minden fillér számítana, összességében az újabb 300 milliós kiesés is nagy veszteség. A nagy cégek gazdasági teljesítménye ugyanis elmarad a tervezettől, így az ő befizetéseik csökkenése nagy érvágás lesz, hiszen közben a szolidaritási adó négyszeresére emelt összegét kell befizetniük a központi kasszába. Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója egyenesen szörnyűnek nevezte, amit a kormány az önkormányzatokkal művel, bár szerinte logikusan következik a települések gazdálkodási önállóságát 2011 óta folyamatosan csökkentő központi politikából, amire a vírusválságra hivatkozva csak ráerősítettek. A szakértő úgy látja, a terheket nagyon egyenlőtlenül kell viselniük a településeknek: a 3200 önkormányzatnak eleve mindössze a kétharmada tud élni a helyi adóztatás lehetőségével, a többi helyen nincs kit vagy mit megadóztatni. Mivel pedig a települési adóbevételek majdnem 60 százalékának kedvezményezettje a főváros és a megyei jogú városok, egyértelmű, hogy őket akarja sarokba szorítani a kormány – állítja Pitti Zoltán.

A kkv szektorról

A kkv-knak nevezett kis- és középvállalkozások tábora több mint ötszázezer és a hazai cégek 99 százalékát lefedik. Hasonló számban dolgoznak az egyéni vállalkozók, akik szintén részesülnek a csökkentésben. Az Unióban is alkalmazott meghatározás szerint kis- és középvállalkozásnak az a vállalkozás minősül, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, ami mostani árfolyamon majdnem 18 milliárd forint.

Ezt támasztják alá a jegybank adatai is. Az MNB összesítése szerint 2017-ben 81 település kapta meg a helyi iparűzési adóbefizetések 80 százalékát. Ezeken a településeken Magyarország lakosságának fele él. Az ötezer fő alatti önkormányzatok részesedése az iparűzési adó bevételekből lakosságarányukhoz képest rendkívül alacsony. Közben háború robban ki Megyei Jogú Városok Szövetségében. – Tartózkodjon a szervezet egésze nevében tett politikai alapú nyilatkozatoktól, ezentúl csak a tagokkal egyeztetett közleményt adjon ki – erre szólította fel Pécs polgármestere, Péterffy Attila a szövetség társelnöke a szervezet másik vezetőjét, a kaposvári polgármestert, miután Szita Károly egy nyilatkozatban örömmel fogadta a kormány tervét az önkormányzati iparűzési adóbevételek megfelezésére. Lapzártánkig 38 településvezető, köztük Budapest főpolgármestere, kerületi vezetők, megyei jogú városok, kisvárosok és kistelepülések polgármesterei írták alá alá azt a dokumentumot, amely tiltakozik a lépés ellen és a veszélybe kerülő helyi közszolgáltatások fontosságára hívja fel a lakosság figyelmét. A tiltakozáshoz minden település csatlakozhat, s ezt azzal jelezheti, hogy december 23-án 19 órától kikapcsolja a díszkivilágítást.

„Ezt egyaránt megérzi jobb és baloldali lakos”

Parragh László morbid ötletei közül már az adóemelés lehetőségének befagyasztása is több tízmillió forintot veszteséget okozott Gyöngyösnek, de az iparűzési adóbevételek drasztikus csökkentése akár már azt is eredményezheti, hogy fejre állunk - fogalmazott a 29 ezer fős mátrai település korábban szocialista, jelenleg független polgármestere lapunknak. Hiesz György szavai szerint első körben az önként vállalt feladataiktól kell elbúcsúzniuk, ami a kultúra, a civil szféra, a sport és részben az egészségügy területét érinti. Ezután jönnek a kötelezően rájuk rótt tevékenységek, amelyek minősége drasztikusan romolhat. Sötétebbek és piszkosabbak lehetnek az utcák, gondozatlanabbak a parkok, a temetők, nem jár annyi helyi járat, és a végén, de tényleg csak a legvégén az óvodák és a bölcsődék ellátási színvonala is romolhat – sorolta a következményeket. Ha Gyöngyöstől elvesznek, ezt egyaránt megérzi a jobb és a baloldali lakos – mondta Hiesz György, hozzátéve, ha a kormány kivérezteti a városokat, a választások előtt egy évvel ennek hatásai a kormánypártokra hullanak vissza. Ez akkor is igaz lehet, ha a polgármesterek többsége azt tapasztalja, hogy a központi elvonások okozta nehézségeket, színvonalcsökkentést a településeken élők nem a kormányon, hanem az önkormányzatokon fogják számon kérni, mert az emberek annyit látnak, ők rendesen befizették az adójukat, mégis romlott az életminőségük, és nem tartják számon, mekkora összegeket vontak el a városuktól, falujuktól. Üveges Gábor, a négyszázhúsz lelkes borsodi Hernádszentandrás polgármestere szerint az önkormányzatiságnak a maga valódi és nemes értemében már évek óta vége, a kötelező feladatokra kapnak annyi pénzt a központi költségvetésből, mint amennyibe maga a feladat kerül, így egyre szűkül a mozgásterük. - Van az a pont, ahonnan már nem lehet tovább hátrálni, s ez a pont már elérkezett – fogalmazott. Esetükben a gépjárműadó elvonása egy-másfél millió forint, ami kívülről nézve nem tűnik túl soknak, mégis azt jelenti, hogy ha elromlik a falubusz, elreped egy cső, vagy bármi meghibásodik, azt nem tudják megjavítani, mert a kasszából épp ez a vésztartalék hiányzik. Az egri önkormányzat első körben saját magán próbál spórolni, a bizottsági struktúra átalakításával és a választott tisztviselők létszámának csökkentésével igyekszik a havi kiadásait csökkenteni – tudtuk meg a városházán. A kötelező feladatellátásuk továbbra is biztosított, viszont az önként vállalt feladatok finanszírozása valószínűleg itt is jóval kisebb mértékű lesz, mint az elmúlt években. Ameddig lehet, mindent fenntartanak, de ha a szükség úgy hozza, az önként vállalt önkormányzati feladatok finanszírozását fokozatosan csökkentik. 

Várjuk meg a végét!

Remélhetőleg a hamarosan megjelenő kormányrendelet választ ad arra, hogy a hipa csökkentése során a törvényi maximum két százalékából lesz egy százalék, vagy a most alkalmazott elvonási mértéket osztják kettővel, például a nagyon sok településen alkalmazott 1,6 százalékos mértékből 0,8 százalék lesz. Ökölszabály szerint egymillió forint korrigált nettó árbevétel után eddig 16 ezer forintot kellett hipa-ként megfizetni, ez a jövő évre 8 ezer lesz. 2019-ben a települések több mint felében, 1581 helyen volt 2 százalékos a kulcs, 288 helyen 0 százalék, a fennmaradó 1286 településen pedig 0 és 2 százalék közötti, 1,5 és 2 százalék közötti elvonást valamivel több mint 800 településen alkalmaztak.

– Szombathelyen már a hétvégén bejelentett adófelezés előtt is úgy számoltunk, 1,8 milliárd forint esik ki az iparűzési adóból, 6-700 millió a kormányzati intézkedések mínusza, amit el kell szenvednünk, ezen kívül a cégeink vesztesége is egymilliárd forint, és akkor még nem számoltunk a kifizetendő 2,7 milliárd forint szolidaritási adóval, amit ebben a nehéz időben is kell fizetnünk – tájékoztatta lapunkat a vasi megyeszékhely önkormányzata. - A kormányzati elvonások miatt kötelező feladataink ellátása is veszélybe került, amit csak úgy tudunk megoldani, hogy a városi intézmények, és cégek költségeit csökkentjük 2021-ben, a szombathelyi képviselők tiszteletdíja, a bizottsági tagok és az elnökök javadalma is kevesebb lesz, illetve a városvezetés tagjai rendszeresen fizetnek be a Koronavírus Alapba is, melyből a védekezést segítő eszközöket finanszírozzuk – tették hozzá. - Nagyatád is az önként vállalt feladatokon spórol – mondta lapunknak a város polgármestere. Ormai István szerint a fürdő, az uszoda, a művelődési ház és a könyvtár nyitvatartási ideje lerövidül, kevesebb rendezvényt tud finanszírozni a település, s emellett több dolgozótól is meg kell válnia az intézményeknek, sokkal kevesebb virágot, fát tudnak majd ültetni, mint eddig és a tervezett út- és járdafelújításokat is át kell ütemezniük. A nagyjából félezres Várdán is leginkább a településképen látszik majd meg, hogy az önkormányzat kevesebb helyi bevételből gazdálkodhat. A falu többször is kapott valamilyen elismerést a Virágos Magyarország versenyen, jövőre viszont bizonyosan nem tud annyi növényt vásárolni az önkormányzat, mint a korábbi esztendőkben. Lakossági segítségben bíznak és a közmunkával próbálják pótolni a hiányosságokat – mondta Varga András polgármester. A faluház és a könyvtár nyitvatartását itt is le kell rövidíteni, s a megszokott falunapot is legfeljebb akkor tudják megrendezni, ha nem kell másra fordítani az erre a célra idén félretett és megmaradt pénzüket.

Az évszakhoz képest meleg napunk lesz

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.22. 07:14

Fotó: Shutterstock
Akár 10 fokig is emelkedhet a hőmérséklet.
Folytatódik a többnyire borult idő. Kora délelőtt nyugat felől csapadékzóna érkezik, amely napközben elsősorban az ország északi, északkeleti felét érinti. Ugyanakkor a Dél-Dunántúlon csak minimális eséllyel fordulhat elő eső. A Dunántúlon élénk lökések kísérhetik a délire, délnyugatira forduló szelet. A csúcshőmérséklet 3 és 10 fok között valószínű, amely nagy területen az esti órákban állhat be. Északkeleten lesz a hűvösebb, a Dráva-mentén az enyhébb idő. Késő estére is csupán 3 és 8 fok közé csökken a hőmérséklet. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzésében megjegyezte, hogy helyenként előfordul majd köd, szitálással. A magasabban fekvő területeinken (500-600 méter felett) zúzmarás köd miatt viszont tartósan rossz látási viszonyokra kell számítani, néhol ónos szitálás sem kizárt. Északkeleten gyenge vegyes halmazállapotú csapadék – havas eső, hó – is előfordulhat. A hegyvidéki területeken, ahol az előző napokban jelentős zúzmararéteg rakódott le, annak ellenére, hogy eső várható, ez a zúzmarához fagyva további terhelést jelent.

Kincs, ami nincs - Nem jutnak a pénzükhöz a rabok

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.12.22. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A rabok büntetésük letöltéséig nem férnek hozzá a rossz börtönkörülmények miatt megítélt kártérítési összeghez. A pénz addig a büntetés-végrehajtási intézet letéti számláján várakozik.
Megnyitotta a kormány a börtönkártérítések még februárban elzárt pénzcsapját, ám rögtön szűkebb mederbe is terelte a raboknak járó forrásokat. A december 16-án elfogadott törvénymódosítás hátteréről Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke azt mondta, az Orbán-kabinet a döntéssel egyet előre, kettő hátra lépett – a változások némelyike kedvező, többségük viszont elrettentően hat a kártalanítási pert fontolgató elítéltekre. Ez pedig rossz hír lehet áldozataiknak is.
Pozitív fejlemény például, hogy leegyszerűsítették a kártérítési eljárás bürokratikus folyamatát. Megszűnt a panasztétel intézménye: a túlzsúfolt cellában élő rabnak korábban panaszt kellett benyújtania a börtönparancsnokhoz – akinek, a börtönök általános túlterheltsége miatt esélye sem volt a helyzet kezelésére – és csak ezután lehetett bíró előtt beperelni az adott intézetet. A börtönök most saját hatáskörben, a rengeteg papírmunka és a büntetés-végrehajtási bíró kihagyásával bírálhatják el az egyszerűbb kártérítési ügyeket.
Kártérítési akkor jár, ha a rab kisebb saját élettérrel rendelkezik a zárkában az uniós előírásnál, azaz négy négyzetméternél. Ha ez teljesül, akkor a börtön kiszámolja, hogy az elítélt hány napot töltött így, és napi 1200 forintos kártérítési összeget fizet. Problémás viszont, hogy egyéb körülményeket nem vesznek automatikusan figyelembe – az elítélt lakhat fűtés és hűtés nélküli, poloskás, dohos zárkában is, ha megvan az előírt négyzetméterszáma, nincs joga perelni – mutatott rá Kádár.
Ennél is nagyobb gond, hogy az állam egy sor korlátozással nyúlt a kártalanítások után. A legdrasztikusabb változás, hogy a rabok, büntetésük letöltéséig nem férnek hozzá az összeghez. A pénz addig a bv-intézet letéti számláján várakozik, és az elítélt csak „különös méltánylást igénylő esetben”, parancsnoki engedéllyel kezelheti: például ha otthon beázik a tető, ha új iskolatáska, ruha kell a gyereknek.
A kormány arról már márciusban gondoskodott, hogy ezek a pénzek ne kerülhessenek ügyvédi letétbe. A két intézkedés együttes eredményeként a rabokat képviselő (ezért a propagandában Soros-bérencnek beállított) ügyvédek így nehéz helyzetbe kerültek, hiszen munkadíjukat adott esetben csak évek vagy akár évtizedek múlva kaphatják meg.
Jóval előbb hozzáférnek viszont a pénzhez a végrehajtók. Ha az elítélt magánszemélynek vagy banknak tartozik, már a kártalanítási összeg megítélése után, de kiutalása előtt levonhatják abból az adósság egészét vagy egy részét. Szélesítették a bűncselekmények áldozatainak kárpótlási lehetőségeit is – a sértettek elsőként juthatnak hozzá a börtönkártalanításból származó pénzhez, és korábbi három hónap helyett egy évig, rászorultsági igényük bizonyítása nélkül követelhetnek kárenyhítést. Mindez együtt viszont oda vezethet, hogy az elítélt kétszer is meggondolja, belevág-e a perbe. Ha pedig nem teszi, oda lesz az áldozatok gyakran egyetlen reménye is, hogy az elszenvedett bűncselekmény után kártérítést kapjanak az elkövetőtől – mutatott rá a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.
A kártalanítások összege a pár a százezer forinttól a néhány millió forintig terjed. Ám a magyar börtönökben éveken át tartó, rendszerszintű problémát jelentett a túlzsúfoltság, ezért a tömegével indított perek összértéke meghaladhatja a 10 milliárd forintot is. Erről beszélt februárban, a kifizetések felfüggesztésekor Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, aki „börtönbizniszt” emlegetve erőszakos bűnözők, álcivilek és dörzsölt ügyvédek játszmájának nevezte a kártérítési ügyeket. Arról ugyanakkor nem beszélt, hogy a magyar alkotmánnyal és az uniós szabályokkal is ellentétes börtönnyomor az állam felelőssége, hiszen nem a rabokon múlik, hogy az előírt négy négyzetméter helyett olykor csak törölközőnyi helyen húzhatják meg magukat. Ráadásul, 2016-ban éppen a kormánypárti kétharmad fogadta el a rabok kártalanítását megengedő törvényt, amit 2020-ban már problémásnak találtak.