Előfizetés

Szakadhat a megyei jogú városok érdekképviselete Szita Károly nyilatkozata után

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.21. 19:42

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Kaposvár kormánypárti polgármestere semmi kivetnivalót nem lát az iparűzési adó csökkentésében, az ellenzéki polgármestereknek viszont nem tetszik a megnyilvánulás.
"Nem jut majd MJVSZ-tagdíjra az önkormányzatok költségvetéséből" - ezzel a sokatmondó felütéssel tett közzé posztot Péterffy Attila, Pécs ellenzéki polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) társelnöke. A városvezető elhatárolódását fejezte ki attól a nyilatkozattól, amelyet a szervezet elnöke, Szita Károly tett. A fideszes politikus szombaton ugyanis azt nyilatkozta, támogatja az iparűzési adó megfelezését, melyet a miniszterelnök jelentette be a hétvégén. A pécsi városvezető és több kollégája szerint Szita Károly túllépett hatáskörén, politikai célokra használt fel egy szakmai érdekképviselet érdekében megalakult szervezetet. "Ezt károsnak és elfogadhatatlannak tartjuk. Azt kérjük Szita Károlytól, hogy szakmai szervezetként tekintsen az MJVSZ-re, és csak a tagokkal előzetesen egyeztetett közleményt adjon ki, egyúttal tartózkodjon a szövetség nevében tett, politikai célú nyilatkozatoktól" – írta Péterffy, hozzátéve: 
"éppen ezért közösen úgy döntöttek, hogy a 2021-es költségvetésben az MJVSZ-tagdíjra szánt, többmillió forintos összeget is a járvány elleni védekezésre fordítják, mivel a helyi iparűzési adóbevételek megvonása után minden forintra szükségük lesz."

A pécsi polgármester ezután hangsúlyozta, a hazai nagyvárosok polgármestereit tömörítő szervezetből 9 városvezető nem ért egyet sem a nyilatkozattal, sem a kormány döntésével, de a kormánypárti polgármesterek egy része is értetlenül áll a kormány döntése előtt. Ők azonban kritikát még nem fogalmaztak meg eddig.    Péterffy a bejegyzésében az aláíró polgármesterek nevében jelezte, az iparűzési adóra vonatkozó lépéssel olyan nehéz helyzetbe kerültek az általuk vezetett önkormányzatok, hogy az MJVSZ-tagdíját - amely több millió forintot tesz ki - 2021-ben nem fizetik be. 
"Valóban minden forintra szükség lesz ahhoz, hogy önkormányzataink működőképesek maradjanak, és ahogy eddig, úgy ezután is mindent megtegyünk városaink polgárainak védelme érdekében"

-zárul a tájékoztatás, amelyet az alábbi polgármesterek írtak alá:

  • Péterffy Attila, Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének társelnöke;
  • Botka László, Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere;
  • Veres Pál, Miskolc Megyei Jogú Város Polgármester;
  • Nemény András, Szombathely Megyei Jogú Város Polgármestere;
  • Csőzik László, Érd Megyei Jogú Város Polgármestere;
  • Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármestere;
  • Fekete Zsolt, Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere;
  • Szűcsné Posztovics Ilona, Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármestere;
  • Pintér Tamás, Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármestere.

Gyurcsány Ferenc elárulta az ellenzéki összefogás programját

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.21. 18:02

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Jön az előválasztás, a közös lista, a népszavazáson kiválasztott államfő, illetve az új alkotmány.
A volt miniszterelnök a közösségi oldalán olvasható bejegyzésében fejtette ki, mit jelent pontosan az ellenzéki pártok által vasárnap bejelentett összefogás. "Az ellenzék 13 pontja a korszakváltásért. Magyarországért, a köztársaságért!" nevet viselő kiáltványban az összefogásban résztvevő ellenzéki pártok többek között deklarálták, hogy 
a 2022-es országgyűlési választásokon az ellenzéki pártok közös miniszterelnök-jelöltet állítanak, akinek személyéről a választópolgárok döntenek az előválasztásokon. Ugyanígy járnak el mind a 106 választókerületben, ahol ugyancsak előválasztással dől el a jelölt személye.

A pártok elvárják jelöltjeiktől egy feddhetetlenségi nyilatkozat aláírását, valamint egy "az ellenzéki pártok által közösen megszervezett szigorú átvilágításon" való részvételt. Hogy ez mit jelent, azt Gyurcsány Ferenc nem részletezte, azt viszont leírta, hogy a közös listát állító pártok "határozottan elutasítják olyan képviselőjelöltek támogatását, akik emberi méltóságot sértő kijelentéseik, Fidesszel való elvtelen összejátszásuk, korrupciós cselekményekben való bizonyított részvételük vagy egyéb törvénysértő tevékenységük miatt nem méltók a korszakváltást akaró választópolgárok bizalmára." Gyurcsány szerint a majdan hatalomra kerülő ellenzéki pártok vállalták, kormányzásuk során megtisztítják Magyarország közéletét az azt hosszú ideje mérgező rendszerszintű korrupciótól, véget vetnek az oligarchák gátlástalan vagyonszerzésének, és megteremtik a feltételeit annak, hogy a NER korrupciós cselekményeinek elkövetői a független igazságszolgáltatás előtt feleljenek a tetteikért. Ennek érdekében a pártok vállalják, hogy visszaállítják az ügyészség és a bíróságok függetlenségét, csatlakoznak az Európai Ügyészséghez, valamint egy széles körű átláthatósági csomag elfogadásával transzparenssé teszik a kormányzat közpénzfelhasználását és a pártfinanszírozási rendszert. Az ex-miniszterelnök bejegyzésében azt is kifejtette, a közös listát állító pártok vállalják, hogy minden valós társadalmi támogatottságú politikai párt és a civil társadalom bevonásával új alkotmányt hoznak létre, amit népszavazással erősítenek meg. A közös listát állító pártok eltökéltek emellett abban is, hogy az Alkotmánybíróságot újra az alkotmány és minden magyar ember alkotmányos jogainak megbízható őrévé tegyék, visszaállítva ezzel korábbi tekintélyét, függetlenségét, és visszaadva a regnáló kormány féktelen hatalomvágyának áldozatul esett jogköreit. Egyúttal ígéretet tettek az ügynökakták nyilvánosságra hozatalára is.
"A közös listát állító pártok vállalják, hogy a megosztás és gyűlöletkeltés helyett társadalmi békét teremtenek, és azon fáradoznak, hogy begyógyítsák a magyar társadalomban máig elevenen élő történelmi sebeket"

-zárul a közös nyilatkozat, amelyet az alábbi pártok írtak alá:

  • Demokratikus Koalíció
  • Jobbik Magyarországért Mozgalom
  • Lehet Más a Politika
  • Magyar Szocialista Párt
  • Momentum Mozgalom
  • Párbeszéd Magyarországért Párt

Meghalt Apró Attila

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.21. 16:24

Fotó: Shutterstock
A Magyar Televízió egykori főrendezője életének 74. évében hunyt el.
Apró Attila 1947. február 3-án született Budapesten. Édesanyja (Weninger Erzsébet) első házasságából született féltestvére, Petrovics Emil kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte 1966 és 1969 között, majd 1981 és 1985 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. Eközben 1971-től 1976-ig a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat zenei rendezőjeként dolgozott, míg 1972 és 1976 között a Magyar Televízió külső munkatársa volt, majd 1976-tól belső munkatársa lett. 1984 és 1987 között a rendezői osztály osztályvezetője, 1987-1990 között pedig a szerkesztőség vezetője volt. 1997 óta dolgozott az Eastern Kft. producer-rendezőjeként, 2004-ben lett főrendező. Apró Attila nevéhez fűződik többek között a Magyar Televízió Nemzetközi Karmesterversenye (1974-2002), a Játék határok nélkül (1993-1997), a Zene-zene-zene (50 adás), a Remekművek (18 adás) és a Zenebutik (100 adás) rendezése. Operafilmet rendezett más alkotások mellett Verdi Traviata, Gounod Faust és Csajkovszkij Anyegin című operájából, balettfilmet Monteverdi Tankréd és Klorinda, valamint Sztravinszkij Pulcinella című zeneműveiből. Számos művészről készített portréfilmet, többek között Fodor Andrásról, Gulyás Dénesről, Doráti Antalról, Sass Sylviáról, Budai Líviáról, Szokolay Sándorról, Jandó Jenőről vagy Marton Éváról. Nevéhez számtalan televíziós közvetítés rendezése fűződik, emellett színpadra vitte Mascagni Parasztbecsület, Leoncavallo Bajazzók, valamint Gounod Faust című operáit is. Apró Attilát 1976-ban az MTV nemzetközi rendezőversenyének első díjával tüntették ki.