Előfizetés

Áder keresztbefeküdt a kukakoncessziónak

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.12.21. 17:13

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A köztársasági elnök az Orbán-kormány dédelgetett hulladék-koncessziós tervének legfontosabb pontjait kifogásolja, alkotmánybírósági vizsgálatot kérve.
Alaptörvényességi aggályok miatt az Alkotmánybírósághoz továbbította a múlt héten elfogadott hulladéktörvényt Áder János köztársasági elnök. Beadványa szerinte a tulajdon és a hulladékgazdálkodás alkotmányos védelmét sértheti, hogy a termelési-ipari hulladékot annak birtokosa köteles lesz átadni az államnak, a majdani koncesszornak vagy alvállalkozójának. A törvény nem hogy kártalanításról nem gondoskodik, de még az átadót kötelezi fizetésre, ellenérdekeltté téve a környezetvédő tevékenységben. Uniós szinten a terv az áruk szabad áramlásába is ütközhet. A tulajdonjog-korlátozás érinti az önkormányzatokat, gyártókat, hulladéktermelőket, -gyűjtőket, -kereskedőket, -előkezelőket, -szállítókat és -birtokosokat is. Felhívja a figyelmet, hogy utóbbi kör jelenleg is hatékonyan, piaci alapon veszi át, gyűjti be és hasznosítja a hulladékot. A köztársasági elnök szerint a tisztességes gazdasági verseny feltételeibe ütközhet, hogy a majdani koncesszor vagy alvállalkozója saját belátása szerint vehetne igénybe kihasználatlannak minősített égetőműveket vagy egyéb hulladékhasznosítókat. Ez Áder János szerint egyoldalú erőfölényt biztosítana, függetlenül attól, hogy az elszenvedő hatósági díjra jogosult. Az egészséges környezet alkotmányos alapjogát sértheti, hogy a törvény alapján nem tudni, mi történne, ha az országos hulladékgazdálkodást átvevő koncesszor bármely ok miatt felhagyna tevékenységével. A köztársasági elnök az általa kifogásolt pontok alaptörvény-ellenességének megállapítását kéri. Áder János bevezetőjében leszögezi, hogy a hulladékgazdálkodás szerinte is megérett az átalakításra. Megjegyzendő: az Orbán-kabinet november végén egy salátatörvénybe rejtve csempészte a Ház elé a hazai hulladékgazdálkodást 2023-tól egyetlen, jövőbeni koncesszor kezébe adó jogszabálymódosítást. Ennek kapcsán több szakmai szervezet, így a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége is súlyos törvényi, alkotmányossági aggályokat vetett fel. A - tavaly zömében ellenzékivé vált - önkormányzatok pedig azt kifogásolták, hogy a kormány kicsavarja a kezükből a hulladékszállítási és -kezelési tevékenységet. Ráadásul a törvény lényegében egyáltalán nem szabályozta, miként kerülnének át a koncesszorhoz a ráruházott feladata elvégzéséhez szükséges, jelenleg zömmel önkormányzati tulajdonban álló eszközök. Az ellenérvek a tervet kisebb módosításokkal a múlt héten elfogadó kormánypártokat kevéssé győzték meg. Piaci pletykák szerint az egész tervezetet a Fidesz-KDNP-berkeiben jó előre a Mol igényeihez szabták. Mindazonáltal a szakmai felvetések a jelek szerint ezúttal a - törvények hatályba lépését eddig rendkívül ritkán akadályozó - Áder János is meggyőzték. Lépése szakértők szerint igen fajsúlyos közbeavatkozás. A köztársasági elnök ugyanis a kukakoncessziós terv alapját, leglényegesebb pontjait támadja. A vétó jogilag egyértelmű helyzetet teremtett: amíg az Alkotmánybíróság nem hoz határozatot a kifogásolt pontokról, addig az elnöki aláírást nélkülöző módosítócsomagot nem hirdetik ki a Magyar Közlönyben, vagyis az nem lép hatályba.

Budaörs a hulladékégetők ellen

A budaörsiek mostantól zöld számon jelenthetik be, ha valakit hulladékégetésen kapnak. Ilyenkor a közterület-felügyelet és a rendőrség munkatársai kimennek a helyszínre, dokumentálják az esetet, és az aktát továbbítják az ügyben hatósági jogkörrel rendelkező járási hivatal felé. Az intézkedést üdvözli a Levegő Munkacsoport és a vele szorosan együttműködő budaörsi „Ne fűts hulladékkal!” mozgalom, amely meghatározó szerepet játszott a kezdeményezés sikerében. Lakossági fórumokat szerveztek, petíciót indítottak, rendszeresen tárgyaltak az önkormányzat és más hatóságok illetékeseivel. Kérdőívet küldtek mind a 21 budaörsi bölcsőde, óvoda és általános iskola vezetőjének, akik háromnegyede válaszolt. Közel kétharmaduk szerint a légszennyezés probléma, egyötödük szerint súlyos probléma. Tapasztalataik és felméréseik szerint a hulladékkal fűtés okozta légszennyezés döntő oka az ismerethiány, a felelőtlenség és a nemtörődömség - idézik Szegő Juditot, a Levegő Munkacsoport projektvezetőjét. Ezért sokszor indokoltnak tartja a hatósági fellépést. A rászorulók számára fűtési támogatást sürgetett. A jogsértő magatartás, mások egészségének veszélyeztetése semmilyen indokkal nem fogadható el - véli. A „Ne fűts hulladékkal!” mozgalom az önkormányzat hozzájárulásával szállópor-mérő készülékeket helyezett el három óvodánál és egy bölcsődénél.

Az Aldi is átveszi a használt sütőolajat

Az Aldi 11 egységénél lehetővé teszi a használt étolaj leadását - tette közzé a kereskedőcég. Partnerük a Biofilter Környezetvédelmi Zrt. Ma az országosan évente keletkező 25 ezer tonna használt sütőolajból mindössze 500 tonnát gyűjtenek be - írják. Az anyag rendkívüli mértékben károsítja a természetet, a vizeket, miközben megfelelő tisztítás után teljes mértékben újrahasznosítható. Az átvevő biodízelt állít elő belőle, amit a mai szabályok szerint 8,2 százalékban kell a fosszilis alapú gázolajhoz keverni. A Mol szintén tegnapi közleménye szerint 2011 óta az olajcég 2100 tonna használt sütőolajat gyűjtött be. A termék jelenleg országszerte 350 Mol-töltőállomáson adható le.

Fontos figyelmeztetést kaptak az autótulajdonosok

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.21. 16:15

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A gépjárműadó befizetésének határideje változott.
A gépjárműadó első részletének befizetésére jövőre március 15. helyett április 15. lesz a fizetési határidő - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-vel hétfőn. A második részletet szeptember 15-ig kell befizetni a gépjárműadó-bevételi NAV-számlára. A mentességet, a szüneteltetést, és az adókedvezményt is az adóhatósághoz kell bejelenteni interneten, vagy nyomtatványon. A fizetendő adóról, az aktuális fizetési határidőkről és az új gépjárműadó-bevételi számláról jövőre mindenkit értesítenek, 2022-től viszont csak változás esetén, például akkor, ha módosul a gépjárműadó összege. A közlemény szerint nem okoz több kötelezettséget, hogy a gépjárműadó adóztatási feladatait 2021-től a NAV veszi át. A gépjárműadó alóli mentességet és szüneteltetést az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján a NAV hivatalból, automatikusan veszi figyelembe az adó kivetésénél. A 2020 végéig keletkezett, megváltozott vagy megszűnt adókötelezettségek ügyében továbbra is az önkormányzati adóhatóságokhoz lehet fordulni - jelezte a NAV közleményében.

Mélyebben kell a zsebbe nyúlni idén a karácsonyi vacsorához

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2020.12.21. 07:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az elmúlt hónapokban az élelmiszerek drágultak a leggyorsabban.
Az idén 5-8 százalékkal is többet kell fizetni a karácsonyi ünnepi asztalra kerülő ételek hozzávalóiért. A hagyományos halételek mellé az utóbbi időben felkerült a pulyka is, a töltött káposzta pedig tartja népszerűségét. Az ebéd vagy vacsora után elengedhetetlen a bejgli: a mákos és a diós mellett egyre elterjedtebb a gesztenyés változat is. A legnépszerűbb karácsonyi halétel továbbra is halászlé, amelynek hozzávalói a KSH adatai szerint átlagosan 4,5 százalékkal drágultak január óta. A pontyszelet kilója 2 ezer, a harcsaszelet 5 ezer forintnál kezdődik, a fogas és a süllő is hasonló árkategóriába tartozik. Az afrikai harcsa 3000-3500, a busa már 900 forintért is kapható a piacokon. A hal ez alapján nem tartozik éppen az olcsó húsok közé, de az árban benne van a 2-3 éves nevelési idő és a termelési költségek. A szakemberek szerint a magasabb árért foszforban, vasban és fehérjében, valamint élettanilag fontos mikroelemekben gazdag élelmiszert kap a vásárló. A hazai éves átlagos halfogyasztás ugyanakkor alig éri el a 6,7 kilót, ennek nagyjából harmadát ráadásul karácsonykor eszik meg a magyarok. Az elfogyasztott halmennyiség mintegy fele, 15-16 ezer tonna származik a 24 ezer hektár vízfelülettel rendelkező halgazdaságokból - ebbe beleszámít a horgászok zsákmánya is. A népszerűségi listát továbbra is a ponty vezeti, nem véletlen, hogy a halgazdaságokban nevelt halak 81 százalékát ez a faj adja. Mögötte az amur, a busa „úszik”, majd a harcsa, az apróhalak, végül a süllő, pisztráng következik. A töltött káposztába való sertéshús a tavalyinál 3,5, a rizs 6,5 százalékkal lett drágább. Némi öröm az ürömben, hogy a karácsonykor is egyre népszerűbb pulykamell- és felsőcombfilé ára viszont csökkent. A vendéglátás és idegenforgalom koronavírus-járvány miatti bedőlése következtében jelentős készletek halmozódtak föl itthon és Európában is, ami a kínálat növekedésével, így az árak mérséklődésével járt. A kereskedők átlagosan 10-12 százalékkal alacsonyabb áron vették át a pulykát. A kiskereskedelemben a pulykamellfilé kilója így jelenleg 1300-1500, míg a felsőcombfilé 1100-1300 forintba kerül. Az árakat az is kordában tartja, hogy - főleg Lengyelországból - hatalmas mennyiségben érkezik csirke- és pulykamellfilé a magyar piacra. Így a 10 százalékkal megnövekedett karácsonyi kereslet sem tornázza feljebb az árakat, ami jó hír a vevőnek, rossz hír a termelőknek – mondta lapunknak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke. Az import elsősorban a nagy élelmiszerláncoknál landol, de néhány hazai nagykereskedő is csipeget belőle. A hagyományos piacokon is minden bizonnyal jelen van az import pulykahús, de a vevő ezt nem tudhatja, hiszen az eredetjelző zászlócskák használata csak a nagyobb üzletekben kötelező.  A magyarok egyébként évente átlagosan 4 kiló pulyka húst fogyasztanak. Édességből karácsonykor várhatóan több fogy majd, mint húsvétkor. Tavasszal ugyanis a járvány miatt jelentős volt a csokifigurák iránti keresletcsökkenés. A kereskedők még Mikulásra is 10 százalékkal kisebb mennyiséget rendeltek a szezonális termékekből, de most valamivel kedvezőbbek az előjelek, ugyanakkor mindenki óvatos – mondta érdeklődésünkre Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára. A szaloncukrok közül továbbra a zselés a legkelendőbb, ez adja a piac 60 százalékát, de egyre szélesebb a választék. Egyre népszerűbbek a piacon a kézműves cukrászatok szaloncukrai is. A különleges, egyedi igényeket is kielégítő - például cukormentes -termékek kilónként 6-10 ezer forintos áron kaphatók, de erre is van kereslet. A hungarikumnak számító karácsonyi csemegére átlagosan 2 ezer forintot költenek a magyar családok. Bejglit a magyarok 80 százaléka fogyaszt karácsonykor. Az idén ennek egyik legfőbb hozzávalója, a dió is jócskán drágult. A gyenge termés miatt a dió kilóját az idén ugyanis 4500 forintos átlagáron kínálják, de az egyre többször töltelékként használt gesztenyét is 2000 forintnál magasabb áron adják.          

Tótól a tányérig

Az utóbbi időben fellendült az intenzív haltenyésztés: ennek során kisebb helyen, rövidebb idő alatt, több halat termelnek meg. Az éves termelés 80 százalékát az afrikai harcsa  adja, a többi a tokféle, de sikeresnek bizonyult az őshonos szürke harcsa intenzív tenyésztése is. Az afrikai harcsa nagy része feldolgozva kerül a pultokra, de már élő pontyot is egyre ritkábban tartanak a halárudákban. A pontykínálat csupán 60 százalékát árusítják ugyanakkor valamilyen formában feldolgozva. Biztató, hogy az uniós támogatásokból sokan igyekeztek halfeldolgozó kapacitást kialakítani, a fogyasztók ugyanis egyre igényesebbek és keresik a feldolgozott termékeket – mondta a Népszavának Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója. Hangsúlyozta: a hazai gazdaságok halai és termékei a tótól a tányérig nyomon követhetők. A tengeri halaknál ez hézagos, ráadásul egyre több faj húsában mutatható ki műanyag-, illetve nehézfém-szennyezés az óceánok szennyezettsége miatt. Lévai Ferenc megjegyezte: az ágazatot is sújtotta az aszály, az  időnként hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék miatt pedig több helyen átszakadtak a gátak. Különösen a dunántúli halgazdaságok kerültek nehéz helyzetbe, mert a tiszántúli versenytársakkal ellentétben kevés nagy felszíni vízutánpótlással számolhattak. A munkaerőhiány ezt az ágazatot sem kímélte, ami sok gazdaságot fejlesztésre, a lehetőségekhez képest a gépesítés bővítésére késztetett.