Előfizetés

Megfizet az EU a koronavírus elleni vakcinákért

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.19. 11:43

Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP or licensors
A belga egészségügyi miniszter lerántotta a leplet az árakról, a Pfizer tiltakozik.
Finoman szólva sem voltak elragadtatva a gyártók, amikor Eva De Bleeker, a belga kormány egyik tárcavezetője megosztotta saját Twiterjén, hogy az Európai Unió milyen árakon vásárolt koronavírus elleni vakcinákat a gyártóktól. A bejegyzést időközben törölték, de nem eléggé hamar ahhoz, hogy ne terjedjen el széles körben. Íme az adatok: 
  • Oxford / AstraZeneca: 1,78 €
  • Johnson & Johnson: 8,50 dollár
  • Sanofi / GSK: 7,56 €.
  • Pfizer / BioNTech: 12 €.
  • CureVac: 10 €.
  • Moderna: 18 dollár
Eva De Bleeker
Fotó: DIRK WAEM
Az esetről beszámoló The Guardian megjegyzi, (amit a 444.hu szemlézett először), a gyógyszerek és az oltásoknak a pontos ára üzleti titok, amelynek betartására nagyon odafigyeltek a felek. Legalábbis eddig. Az Európai Bizottság szóvivője nem kívánta kommentálni a hírt, a gyógyszergyártókat azonban elég érzékenyen érintette a lista kikerülése. Elisabeth Schraepen, a Pfizer szóvivője a a Le Soir című belga napilapnak azt nyilatkozta, ezek az árak az Európai Bizottság által aláírt szerződés értelmében titoknak minősülnek. 

Áttörést remélnek Bidentől a németek

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.12.19. 09:45

Fotó: ROBERTO SCHMIDT / AFP
Nem csak a német politikai vezetés, hanem a német polgárok is megkönnyebbüléssel fogadták, hogy az amerikai elnökválasztáson megbukott Donald Trump és a transzatlanti kapcsolatokat fontosnak tartó Joe Bident választották meg államfőnek.
Az Allensbach intézet felmérése szerint, amelyet a Frankfurter Allgemeine Zeitung ismertetett, a németek kétharmada nem meglepő módon Washington és Berlin kapcsolatának jelentős javulását várják az új adminisztrációtól. Nem kis szám ez figyelembe véve azt, hogy amikor Barack Obamát választották meg elnöknek 2008-ban, George W. Bush után, akkor a németek 59 százaléka nyilatkozott így. Az intézet a hatvanas évek eleje óta szondázza az amerikai elnökök németországi megítélését, s ez idő alatt egyetlen olyan népszerűtlen elnöke sem volt az Egyesült Államoknak, mint amilyen Trump. Miközben John F. Kennedyt és Lyndon B. Johnsont nagyon kedvelték a németek, később több amerikai elnököt szkepticizmussal szemléltek. Jimmy Cartert és Ronald Reagant nagyjából fele-fele arányban ítélték meg pozitívan és negatívan. Trump előtt George W. Bush volt a legnépszerűtlenebb a 2003-ban megindított iraki háború miatt, amit nagyon ellenzett a német közvélemény. De még őt is a németek 18 százaléka kedvelte. Trumpot ezzel szemben 84 százaléka utasítja el és öt százalék (!) kedveli. Joe Bidennel kapcsolatban eddig várakozó állásponton vannak, 47 százalék kedvező benyomást alakított ki róla, hét százalék nem. Bár nem tapasztalható Berlinben az a lelkesedés, mint 2008-ban, Barack Obama megválasztása után, ez az érték sem rossz, tekintve, hogy 1992-es megválasztása után Bill Clintont a németek 48 százaléka tartotta rokonszenvesek. Kamala Harris leendő alelnökről a megkérdezettek 74 százaléka hallott és 57 százalékuk (a teljes népesség 42 százaléka) vélekedik kedvezően róla. Mindössze három százalék nem tartja szimpatikusnak. Hogy milyen károkat okozott Trump a német-amerikai viszonynak, jelzi, egy idén januárban készült felmérés szerint a német megkérdezettek 61 százaléka vélte úgy, az Egyesült Államok jelenti a legnagyobb veszélyt a világbékére. Ezzel olyan országokat utasított maga mögé, mint Észak-Korea (55 százalék), Törökország (51), vagy Oroszország (36). Biden megválasztásával azonban ez az érték 26 százalékra, nagyjából a Trump előtti időszakéra esett vissza. Ettől függetlenül a megválasztott amerikai elnöknek nehéz lesz elnyernie a németek bizalmát. Még 1977 után a németek két évtizedig az Egyesült Államokat tartották legjobb barátjuknak, most már mindössze 11 százalék vélekedik így. 

Börtönt kaphat, aki törvényellenes szervezetet támogat Ausztriában

Földvári Zsuzsa (Bécs)
Publikálás dátuma
2020.12.19. 09:25

Fotó: JOE KLAMAR / AFP or licensors
Új szabályokat vezetnek be a terrorizmus elleni küzdelemben: nagyobb lesz a szigor a feltételes szabadlábra helyezésnél, külön paragrafus szól a vallási szélsőségekről.
Ausztriában nyilvánosságra hozták terrorellenes törvénytervezetet. A belügy és az igazságügyminiszter vezetésével megfogalmazott büntetőintézkedések a november 2-i bécsi terrortámadás nyomán születtek, a további lépésekről 2021-ben határoz majd a néppárti-környezetvédő osztrák kormány. A leginkább vitatott elképzelés arra vonatkozott, hogy ne hagyhassa el a börtönt az a terrorista, aki leülte büntetését, de nyilvánvaló fenyegetést jelent szélsőséges vallási meggyőződése a társadalom számára. Ez az elmúlt hetekben gyakran emlegetett javaslat nem került bele a szigorított intézkedéstárba, mint ahogy a politikai iszlám fogalma sincs nevén nevezve, csak általában szólnak a rendszabályok a vallási szélsőségek ellen. Aki vallási alapon vezető szerepet vállal egy törvényellenes szervezetben, az a jövőben kétéves büntetést kaphat, aki pénzzel vagy más formában támogat ilyen politikai csoportot, az egy éves börtönnel számolhat. Az integrációs miniszter szerint a politikai iszlám elleni fellépés kulcsintézkedéseiről van szó, a belügyminiszter ellenben úgy látja, hogy a javaslat jogi alapot teremt a muzulmán testvériség nevű, rejtőzködő terrorszervezettel szemben is. A szövegezés visszafogottsága mögött az osztrák alkotmánybíróság friss határozata áll, a testület ugyanis alaptörvényellenesnek minősítette a kormány azon korábbi döntését, miszerint az általános iskolák alsó tagozatán tilos a muzulmán fejkendő viselése. A szakértők szerint nem lehet szelektíven kifogásolni vallási meggyőződést, vagyis csak az iszlám vallás ellen fellépni. Határozottan kíván viszont a hatóság azon mecsetek ellen fellépni, ahol szélsőséges egyesületek, csoportok tevékenykednek. Az illetékesek az eddiginél gyorsabban, különösebb egyeztetés nélkül dönthetnének a bezárásukról. A tervek szerint országos regisztert állítanak össze az Ausztriában tevékenykedő összes imámról, mecsetirányítóról, hogy kiszűrjék a szélsőségeseket, szigorúbban ellenőrzik az iszlám vallási képviselők külföldi finanszírozásának tilalmát. Listát állítanak össze a terrorizmus börtönviseltjeiről is, nehogy rendszerellenes személyek kerüljenek be biztonsági foglalkozásokba, s még véletlenül se juthassanak fegyverekhez. Az alkotmányvédelmi hatóságnak minden új fegyverviselési engedélyt ellenőriznie kell. Az osztrák terrorszakértők fel akarják gyorsítani a kettős állampolgárság megszüntetésének a gyakorlatát, ehhez új törvényeket fogalmaznak. Módosítják az úgynevezett szimbólumtörvényt. Ennek alapján a szélsőjobboldali identitárius mozgalom jelvényeit éppen úgy be akarják tiltani, mint a Muzulmán Testvériségből kivált újabb vallási szélsőségesekét. Szigorítják a terrorizmusért elítéltek feltételes elbocsátásának gyakorlatát, (a novemberi merénylő korábbi büntetésének a felét sem ülte le), a korai szabadulásról döntő testületbe a biztonsági szervek, a radikalizálódás megállításával foglalkozó civil intézmények, valamint az elítélt családtagjai vehetnek részt. A feltételesség ideje alatt gondoskodni kell a kiszabadult személy szigorú ellenőrzéséről. Felmerült, hogy elektromos bilincs viselése legyen az idő előtti szabadulás feltétele. A terrorellenes intézkedéseket élesen bírálta, az Amnesty International, amely az emberi jogok megsértéséről beszél, az Ausztriában élő iszlám lakosságot képviselő Iszlám Hitközség (IGGÖ) alkotmányellenesnek tartja. Jogász körökben elkapkodott elképzelésekről beszélnek, sokan firtatják, hogy a meglévő rendszabályok miért nem elegendőek a most javasolt tervezetek megvalósítására. A konzervatív Die Presse című napilap vezércikke megértőbb, érti, hogy a politikusoknak védeni kell a szabadságot, nem írhatják elő az ország polgárainak, hogyan gondolkozzanak, milyen véleményt tartsanak legitimnek. Másfelől viszont az állam nem tűrheti a terrorizmust, fel kell lépnie a demokráciát veszélyeztető radikális irányzatokkal szemben, (legyenek akár vallási indíttatásúak, akár nem). A lap szerint a sebtiben összeállított elképzelés a koalíciós kormány kompromisszumát tükrözi, a néppárt az iszlám ellen kíván az eddiginél határozottabban fellépni, a zöldek a szélsőjobboldal ellen. A Presse végkövetkeztetése: az új szabályok nem akadályozták volna meg a novemberi terrortámadást, nem integrálják a társadalom peremére kerülteket.