Előfizetés

Nyomozás indult a VII. kerület korábbi, fideszes vezetése ellen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.15. 17:37

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egy ingatlaneladás miatt fájhat az előző polgármester, Vattamány Zsolt feje.
Nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda Erzsébetváros előző vezetése ellen

- erősítette meg az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata kedden az MTI-nek. Előzőleg a VII. kerületi polgármesteri hivatal tudatta a nyomozás elrendelését. Az ORFK kommunikációs szolgálata azt írta: a nyomozás ismeretlen tettes ellen indult, de a nyomozás érdekeire tekintettel az eljárásról bővebb tájékoztatást nem adnak. A VII. kerületi polgármesteri hivatal az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a jelenleg a DK-s Niedermüller Péter vezette kerület a Király utca 23-29. szám alatti ingatlanok értékesítése, illetve az értékesítéssel összefüggésben vállalt kötelezettségek miatt tett feljelentést. "A rendelkezésekre álló dokumentumokból kiderül, hogy az önkormányzat előző vezetése úgy vállalt többmilliárdos fizetési kötelezettséget, hogy ennek nem volt meg a pénzügyi fedezete, ezt a költségvetésében nem tüntette fel" – közölték. A tavaly októberi önkormányzati választások után a fideszes kerületvezetésnek kötelessége volt tájékoztatni az új vezetést az érvényes szerződésekről, kötelezettségekről, vállalásokról. A Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP) vezette testület annak ellenére nem informálta erről az ügyről az új vezetést, hogy addigra már több mint 2 milliárd forint kötbért kellett volna kifizetni. A visszaélés következtében azóta is havonta 800 millió forint kötbérfizetési kötelezettsége keletkezik az önkormányzatnak.
A polgármesteri hivatal szerint az összes dokumentumot átvizsgálva az is kiderül, hogy "nincs egyetlen olyan jogszabály sem, amelyet a fideszes kerületvezetés betartott volna".

Erzsébetváros jelenlegi vezetése ezért minden lehetséges fórumon megtámadta "a törvénytelen és a kerület gazdálkodását ellehetetlenítő szerződést" és a végrehajtó eljárását. Ezeknek köszönhetően eddig meg tudták előzni - írták -, hogy "a fideszes kerületvezetés hűtlen kezelésének a gyanúja anyagilag működésképtelenné tegye a kerületet".  A feljelentés ügyében "annyira egyértelmű és jól dokumentált a bűncselekmény gyanúja, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda elrendelte a nyomozást". A VII. kerületi polgármesteri hivatal november 5-én közölte, hogy a bíróság előtt támadja meg az erzsébetvárosi önkormányzat egy szerződést, amelyet a kerület előző, fideszes vezetése kötött, miután néhány napja vették észre, hogy annak alapján az önkormányzat számlájáról "leemeltek" 417 millió forintot. Akkori közleményük szerint a "leemelt" sok száz millió forint az előző polgármester, Vattamány Zsolt által kötött szerződéshez kapcsolódik. A szerződésben az önkormányzat előző vezetése vállalta, hogy három Király utcai házból néhány hét alatt kiköltöztet negyvenöt lakót teljesen felújított lakásokba, az így kiürített házakat pedig eladják. Nem ez az első eset, amikor egy kerületi ügyben büntetőeljárás indul. Lapunk is megírta, hogy már az új, ellenzéki vezetés alatt a gyanú szerint közpénzen üzemeltetett bitcoinbányát hivatali irodájában a DK-s Borka-Szász Tamás, a párt korábbi, országos elnökségi tagja. Miután kiderült az ügy, a politikus lemondott és pártjából is kilépett.   A Népszava kereste Vattamány Zsoltot, de cikkünk megjelenéséig nem sikerült utolérni. Amint sikerrel járunk, írásunkat azonnal frissítjük.

Dübörgött a törvénykezési úthenger az Országgyűlésben

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.12.15. 16:30

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Felpörgött a parlamenti nagyüzem: kedden a kormánypárt több, sokat bírált törvényt átnyomott. Még a választási szabályok módosításáról sem akart alkudozni.
Míg múlt csütörtökön az okozott meglepetést a parlamentben, hogy az ellenzéki felvetésektől rendszerint ódzkodó Fidesz beemelte a 2022-es választások szabályait részben átformáló törvénytervezet szövegébe a párbeszédes Szabó Tímea javaslatát a Pest megyei egyéni választókerületek (evk) határainak átrajzolásáról, keddre kiderült: elszállt a kormánypárt kompromisszumkészsége. A végszavazás előtt a kormánypártiak nemet mondtak a felvetésre. Pedig pár napja még úgy tűnt, a Fidesz kivételesen nyitott az egyezségre és annak az ellenzéki képviselőnek az indítványát szavazza meg, akit a leginkább támadnak kormánypárti körökben. A Fidesz annak ellenére mondott nemet Szabó javaslatára – amely egyébként a Nemzeti Választási Iroda (NVI) ajánlásain alapult –, hogy tisztában volt vele: a korrekció nélkül jogsértő helyzet áll elő 2022-re. Ugyanis főszabály szerint a 106 evk közül a legnagyobb és a legkisebb választói lélekszáma között nem lehet 20 százaléknál nagyobb a különbség, márpedig a Pest megyei Dunakeszi és Budakeszi központú meghaladja ezt az arányt. Mint arról szeptemberben beszámoltunk, a Fidesznek azért sem tetszett az NVI javaslata, mert az nem javította a Fidesz, és nem rontotta az ellenzék esélyei, márpedig a 12 Pest megyei választókerületből 8-ban a kormány kihívóinak áll a zászló. Az utasítás a Szabó-féle indítvány leszavazására felülről érkezhetett: a választástechnikai ügyekben jártas kormánypárti forrásaink nem tudták megmondani „vétó” okát, csak azt, hogy így kellett voksolniuk. Pedig a törvényalkotási bizottság múlt heti pozitív döntése után több fideszes képviselő is azt mondta a Népszavának, hogy „szakszerűnek találták” a Párbeszéd módosítását. Ezt árnyalta, hogy a lapunk információi szerint egy kormánytag saját képviselőtársainak azt mondta, reméli, hogy a Szabó-féle kiegészítésnek köszönhetően az ellenzék a teljes csomagot megszavazza, így nemzetközi fórumokon elmondhatják, hogy a választási szabályok részleges átírását konszenzus övezi. Igaz, közben beemelték azt a volt jobbikos, Volner János által beterjesztett indítványt is, amit élesen bírált az ellenzék. Ez az a javaslat, amely szerint az országos listát állító szervezetek kötelesek legalább 71 egyéni képviselőt is indítani – ezzel jelentős mértékben korlátozták az ellenzéki pártok 2022-es mozgásterét, közös listára kényszerítik őket. A választási törvény mellett kedden a képviselők többek között elfogadták az alaptörvény kilencedik módosítását, vagyis alkotmányba foglalták, hogy Magyarországon „az anya nő, az apa férfi”. Ezen felül meghatározták a közpénz fogalmát, szakértők szerint szűkítő jelleggel, mert az állami cégek, a jelentős mennyiségű költségvetési támogatással és vagyonátruházással bíró fideszes kötődésű közalapítványok gazdálkodása átláthatatlanná válik. Az alkotmánymódosítással csökkentették az elrendelhető különleges jogrendek számát hatról háromra, például a szükségállapot kihirdetésének előfeltételei között már nem szerepel a fegyveres konfliktus kirobbanása. Több alkotmányjogász szerint a tavaszi és az őszi veszélyhelyzet elrendelése alaptörvény-ellenes volt, most ezeket az ellentmondásokat – mintegy hallgatólagosan elismerve a kritikák jogosságát – is rendezték. Az Országgyűlés ezen felül az alaptörvény „gender-ügyi” passzusaihoz igazodva módosított az örökbefogadás szabályain, így az egyedülállók, nem házasságban élő párok ezentúl nehezebben vehetnek magukhoz gyermeket. Változtattak a koncessziós- és a hulladékgazdálkodási törvényen is, ezzel lehetőség nyílik az országos „kukaholding” létrehozására, majd a szolgáltatás privatizálására. A honvédelmi törvény módosításával 1,9 millió forintra emelték a honvédség, a rendőrség, a tűzoltóság és a katasztrófavédelem országos vezetőinek havi illetményét, miközben a törzsállomány tagjai sok esetben ennek még mindig csak a tizedét viszik haza. Több ponton módosult a felsőoktatási törvény is, ennek eredményeképpen alapítványi kézbe került a Pannon Egyetem.

Fokozódik a helyzet a néppárti frakcióban – Deutsch Tamás újból bocsánatot kért

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.12.15. 16:10

Fotó: Daina Le Lardic / Európai Parlament
"Hibáztam, és ezért elnézést kérek" – írja a fideszes EP-képviselő, aki reméli, hogy még együtt dolgozhat képviselőtársaival egy jobb Európai Unióért.
Nehéz helyzetben érezheti magát Deutsch Tamás, mert kedd délután bocsánatkérő levelet küldött az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának. A fideszes EP-képviselő a párttársainak címzett e-mailben, amelyet lapunk is látott, leszögezi: "Szeretnék ismételten bocsánatot kérni Manfredtől és minden kollégától. Nem volt szándékomban senkit megsérteni – sem személyesen a frakcióvezetőnket, sem a frakciónk bármely tagját, sem általában véve a politikai családunkat. Hibáztam, és ezért elnézést kérek. Egyúttal visszavonom a szerencsétlen összehasonlítást." Levelében Deutsch a reményét fejezi ki, hogy a feszültség csillapodni fog, és a néppártiak együtt dolgozhatnak egy jobb Európai Unió érdekében. A válság idején különösen nagy szükség van az egységre – fogalmaz. Az EPP politikai csoportjában mintegy 40 képviselő kezdeményezi a fideszes politikus kizárását, mert két interjúban is a Gestapo szlogenjéhez hasonlította Manfred Weber frakcióvezető egyik megjegyzését a jogállam tiszteletben tartásáról. A néppárti képviselők a múlt héten már röviden megvitatták az indítványt, és úgy döntöttek, hogy a következő ülésükön ismét napirendre tűzik. Othmar Karas, az Osztrák Néppárt EP delegációjának vezetője akkor azt követelte, hogy a december 16-iki tanácskozáson végre bocsássák szavazásra az ügyet. Deutsch Tamás egy korábbi sajtóközleményében jelezte, hogy az interjút követő napon levelet küldött Webernek, amelyben tisztázta az interjúja után felmerült “vádakat”, és ezt később egy telefonbeszélgetésben is megerősítette. Úgy látszik, ez nem volt elég. Az előkészületeket ismerő forrásaink szerint egyáltalán nem biztos, hogy a szerda esti ülésen a frakciótagok kenyértörésre viszik a dolgot, és megszavaztatják a kizárási kezdeményetést. Úgy tudni, hogy a politikai csoport legnagyobb delegációját adó német CDU/CSU képviselői inkább halasztanák a döntést.