Előfizetés

A kínai sárkány otthona

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2020.12.15. 10:30

Fotó: KOCSIS ANDRÁS SÁNDOR
A Louvre háromszor, a Vatikán kétszer elférne benne, hatása is ennek megfelelő: a pekingi Tiltott Várost ezért is keresik fel milliók évente.
Luxemburgi Zsigmond idejében Kínában a Ming-dinasztia harmadik császára, Jung-lö 1406-ban – miután egy égből alászállt taoista szerzetes tervrajzokat mutatott neki – hatalmas építkezésekbe fogott korábbi hercegi székhelyén, Tatuban. A Császári palotakomplexum építkezésén 72 hektáron kétszázezren dolgoztak, a kínai sárkány „9999 és fél szobás” otthona 1420-ra készült el. Jung-lö ekkor áttette a székhelyét Nankingból ide, és Északi Fővárosnak, Pekingnek nevezte el. A fából ácsolt palotaváros a Ming-dinasztia tizennégy, a Csing-dinasztia tíz uralkodójának lett otthona 1912-ig. Folyamatosan átépítették, az a 980 épület – köztük több mint 90 palota –, ami ma itt látható, jórészt a XVIII. századi képet adja vissza. A Mennyei Béke kapubástyáján Mao Ce-tung portréja már a XX. század történelmére és a jelenre emlékeztet. Ahová egyszerű földi halandó egykor nem tehette be a lábát, ott most évente 15 millióan fordulnak meg – tavaly a látogatók száma 19 millió volt. És ahogy intellektuális kihívás áttekinteni Kína mintegy négyezer éves történelmét, éppúgy kulturálisan sokkoló, ámulatba ejtő élmény végigjárni a Tiltott Várost, ahol a Stendhal-szindrómával küzdők adott esetben még akkor sem esnek kétségbe, ha a tömegben elvesztik útitársaikat. Az Ég Urának palotáiban éppúgy „lebeghetünk”, mint Louvre-ban, ami háromszor, vagy a Vatikánban, ami kétszer elférne itt. Még úgy is, ha a Palotamúzeum 1,8 millió műtárgyának nem mindegyikét állítják ki. Benda László és Kocsis András Sándor könyve, A Tiltott város ezt az örökre szóló ámulatot idézi meg, amelyet most azok is átélhetnek, akiknek még nem volt szerencséje eljutni ide. Kocsis András Sándor sok szép fotója mellett Benda László meséli el a legszükségesebbeket: a Mennyei béke tere, a történelmi háttér megmutatása után Bertolucci Oscar-díjas filmje, Az utolsó császár szomorú sorsú főhőse, Pu Ji történetét idézi meg, a film e falak között készült – így aki látta, már ismerősként üdvözölheti a főnixeket, darvakat, teknőcöket, elefántokat. De azt is megtudhatja: mit keres Kína szívében az őshonosnak nem nevezhető oroszlán bronzba öntve, vagy miért nem szállnak errefelé a tetőre a madarak. Persze van a tetőn elég dísz, mely nem csak ártó szellemektől óv, a tűztől is. Kínában a sárkányok is forrás fölött őrködnek, vizet hoznak. Sárkányból itt betelni nem lehet: csak a Legfelsőbb Harmónia Csarnokában több mint 12 ezer díszítményen jelenik meg. Benda László a szimbólumok között is eligazítja az olvasót, míg Kocsis András Sándor képein pedig az is kiderül, a pekingi olimpia óta mennyit változott a Tiltott Város és környezete. Kár, hogy felhőkarcolókat építettek a szomszédságába.

Geometrikus álmok

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2020.12.15. 10:00

Kandinszkij emblematikus életművét bemutató online tárlat nyílt a bilbaói Guggenheim Múzeumban.
Az absztrakt atyjaként elhíresült Vaszilij Kandinszkij összes főbb korszakát bemutató tárlat nyílt a bilbaói Guggenheim Múzeumban, amelyet most bárki megtekinthet, aki ellátogat az intézmény közösségi felületeire. A múzeum Európa többi kiállítóhelyéhez hasonlóan nehéz időszakot él meg az utazási korlátozások miatt, így a vezetőség a virtuális túra mellett döntött, amelyet a kurátor, Megan Fontanella vezet, aki New Yorkból online csatlakozva mesélt a képekről és az orosz festő művészi útkereséséről. A tárlat az első teremben Kandinszkij Münchenben töltött éveivel indít, ahol a kulcskép az 1909-ben készült Kék hegy, amely remekül jellemzi a korai korszakot a feltűnő színeivel, és amelyen már felbukkan a művész kedvenc motívuma, a ló és a lovas. Utóbbiak Fontanella szerint az alkotó hagyományos művészet ellen indított keresztes hadjárataként értelmezhetők, és  vágyakozást fejeznek ki egy sokkal spirituálisabb, utópisztikusabb világ iránt, melyet a művészet erejével lehet elérni. Noha a második teremben szintén láthatunk figurális műveket, melyek témáját a festő az orosz mesék világából merítette, később az egyes, valóságból származó elemek, úgymint a ló, a lovas, a hegyek, a fák és a tornyok kezdenek a háttérbe szorulni, hogy a helyüket a minden irányba futó vonalak és az intenzív színek vehessék át. A termekben haladva is egyre absztraktabb képeket láthatunk. A kiállítás poszteréül is szolgáló Fekete vonalak című 1913-as munka ebből a szempontból külön kiemelkedő, mivel azt Kandinszkij az első, nem ábrázoló művei közé sorolta, a kép élénk színeivel és amorf alakjaival már nem a realitást képezte le. A művész 1914-ben az első világháború kitörésekor orosz származása miatt kénytelen volt elhagyni Németországot, így hazájában folytatta az alkotást, ahol a népszerű irányzatok közül vélhetőleg a konstruktivisták és a szuprematisták hatottak rá. Egy újabb teremben láthatjuk is, ahogy az 1922-től a Bauhaus művészeti iskolánál dolgozó alkotónál egyre hangsúlyosabbá váltak a geometrikus formák, és azok egyre erősebb élei. Kandinszkijnak az egyes alakzatokról külön elképzelései voltak, és ha nem is abszolút szabályként, de többször jelezte, hogy a háromszög az aktív-agresszív érzéseket, a négyszög a békét és a nyugalmat, míg a kör a spirituális és kozmikus teljességet testesíti meg. A művész francia korszaka végül újabb lépést jelentett az absztrakció világába. Az utolsó teremben erre láthatunk példát, ahol a náci hatalomátvételtől Párizs külvárosába menekült alkotó végső képei jelennek meg, melyekre már a szürrealizmus álomszerű víziói és a természettudományok biomorf ábrázolása gyakorolt hatást.

Kultúra a karanténban

H. K.
Publikálás dátuma
2020.12.15. 09:30

Fotó: PANNON FILHARMONIKUSOK
A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk ezen a hasábon.
Ránki Dezső zongorázik Út a fény felé címmel rendez élő online közvetített koncertet a Kodály Filharmonikusok Debrecen Ránki Dezső közreműködésével és Kollár Imre vezényletével. Műsoron Beethoven 4. (G-dúr) zongoraversenye és Mozart g-moll szimfóniája. 19.30. Kodály Filharmónia A fekete zakó történte ...ÉS FEHÉR című táncprodukcióját vetíti a PR - Evolution Dance Company. Nemes Zsófia koreográfiájában öt nő jelenti meg a hétköznapi világot, a sebesen forgó mókuskereket és a fekete arctalanságot. Nemzeti Táncszínház 20.30 Kortárs írók és Trianon Privát Trianon címmel készültek a Litera filmjei, amelyekben Balázs Attila, Balla Zsófia, Kollár Árpád, Csutak Gabi, Fekete Vince, Józsa Márta, Kemény István, Kovács András Ferenc, Láng Orsolya, Lantos László Triceps, Péterfy Gergely, Szerbhorváth György, Száraz Miklós György és Terék Anna beszéli el saját családjának Trianon-történetét.