Előfizetés
Fotó: Mads Claus Rasmussen / AFP

Ha kedve szottyan, síelhet rajta vagy felmászhat Dánia szupermodern szemétégetőjére

2017-ben helyezték üzembe Koppenhága új hulladékhasznosító erőművét, amit eleve úgy terveztek, hogy hatékonyságával ne csak a lehető legminimálisabban terhelje a környezetet, hanem szabadidős tevékenységre is használható legyen. A 85 méter magas épület tetejéről egy közel 400 méteres sípályán lehet lecsúszni, kirándulóösvények vezetnek a tetjére és itt található Európa legmagasabb állandó mászófala.

Szerző

Megosztás
A CopenHill 85 méterével magasnak számít Dániában, az ország legmagasabb pontja 172 méter
Fotó: OLIVIER MORIN / AFP
Olyan hatékonysággal működik, hogy ez a világon a legkevesebb káros anyagot kibocsátó szemétégető
Fotó: NIELS CHRISTIAN VILMANN / AFP
A tervezéskor az volt a koncepció, hogy sportközpont és közösségi hely is lehessen az objektum
Fotó: NIELS CHRISTIAN VILMANN / AFP
A mesterséges hegyre ösvényeken is fel lehet jutni
Fotó: OLIVIER MORIN / AFP
A Bjarke Ingels Group által tervezett épületet 2017-ben adták át a dán fővárosban
Fotó: NIELS CHRISTIAN VILMANN / AFP
Az erőmű az első pillanattól kezdve mintaprojekt, sikere esetén ez az új irány
Fotó: OLIVIER MORIN / AFP
Több szemétégető is működik a városban
Fotó: OLIVIER MORIN / AFP
Az ország a központi fűtés 20%-át és az áramtermelés 5%-át szemétből fedezi, az erőművek energiatermelési mutatója pedig 95%
Fotó: OLIVIER MORIN / AFP
Dániában törvényileg tiltott a hulladéklerakás, ha az hasznosítható
Fotó: Mads Claus Rasmussen / AFP
A Copenhillen van szánkópálya, cross-fit center, egy fél kilométer hosszú túra- és futópálya, de akár íjászkodni is lehet, akinek ahhoz van kedve. A komplexumban tetőbár, étterem és boltok is várják a látogatókat
Fotó: OLIVIER MORIN / AFP
Miközben sportolnak rajta a fővárosiak, a Copenhill belsejében szinte teljesen észrevétlenül üzemel a hulladékégető, ami éves szinten 440 ezer tonna kommunális hulladékot tud tiszta energiává alakítani, az így megtermelt energiából pedig 150 ezer háztartá
Fotó: OLIVIER MORIN / AFP
"Ez egy kristálytiszta példája a hedonisztikus fenntarthatóságnak - vagyis annak, hogy egy fenntartható város nem csak a környezetnek jobb, de a városlakóknak is élvezhetőbb életet biztosít"
Fotó: OLIVIER MORIN / AFP
A 400 méter hosszú sípálya 85 méteres magasságból indul, és elég trükkös, hiszen egy 180 fokos kanyar is található benne
Fotó: Mads Claus Rasmussen / AFP
Az épület oldalán található mászófal Európa legmagasabb állandó fala
Fotó: OLIVIER MORIN / AFP
A sípálya különlegessége, hogy egész évben látogatható, az egy órás jegy ára 220 dán koronába, vagyis körülbelül 11 ezer forintba kerül
Fotó: Mads Claus Rasmussen / AFP
A Copenhill - avagy másik nevén az Amager Bakke - gyorsan Koppenhága egyik nevezetességévé vált
Fotó: Mads Claus Rasmussen / AFP
A projekt része a város nagy tervének, a cél 2025-re karbon-semlegessé válni
Fotó: nomadkate / Shutterstock
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP

Elfogynak lassan a rettegett Zsil-völgyi bányászok

A Zsil-völgye mindig kiemelt státuszú terület volt Romániában, ugyanis itt található az ország szénkészletének nagy része, így a legnagyobb bányavidéke lett. A kommunista időkben egy helyen, nagy tömegben lehetett mozgósítani a bányászokat, de a rendszerváltás után is bevetették őket, felfegyverezve támadták meg a mindenkori államhatalom vélt ellenségeit. Az 1990-es években hatszor is sor került brutális bányászjárásra, amiből négy bizonyítottan a hatalomhoz ragaszkodó Ion Iliescuhoz köthető, kétszer pedig gazdasági okai voltak. A hírhedt bányászok a fénykorban közel 50 ezres létszámából a bányabezárások miatt mára megközelítőleg 3 ezer fő maradt, de ők már inkább csak a túlélésre játszanak.

Szerző

Megosztás
Az 1818-as összeíráskor a völgy lakossága 3000 fő volt, főleg pásztorok, csobánok, favágók, szénégetők, fuvarosok és más havasi emberek lakták
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
1868-tól a Zsil völgyében megkezdődött a széntermelés, onnantól robbanásszerűen megnőtt a népesség is
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A nyolcvanas években az állami bányavállalat 50 ezer főt foglalkoztatott
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Mára alig háromezer bányász maradt
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
1997-től megkezdődött a széntermelés csökkenése és a bányák bezárása, amely napjainkig is folytatódik
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
2017-ben éhségsztrájkot kezdtek és bezárkóztak a Zsilymacesdparoseny és Hobicaurikány tárnáiban dolgozó vájárok kárpótlást követelve a bezárás miatt
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A völgy lakosságának száma nem csökkent a bányák bezárásával arányosan, de megnőtt a nyugdíjasok és munkanélküliek száma
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Korábbi kivételezett helyzetük, mivel a titkosszolgálat beépülve bármikor bevethette őket karhatalmi feladatokra, teljesen megszűnt
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Hírhedté a 90-es évek bányászjárásai tették az ittenieket
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
1990-91-ben a hatalomhoz ragaszkodó Ion Iliescu négyszer vezényeltette őket Bukarestbe felfegyverezve
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
1999-ben kétszer vonultak a fővárosba, de akkor az elmaradt fizetések és a végkielégítések miatt
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A hivatalos adatok szerint a hat bányászjárásnak összesen 9 halottja és kb. 1250 sebesültje volt, miközben 605 letartóztatást regisztráltak
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Akik még mélyművelésben dolgoznak - rég elvesztve kivételezett státuszukat - abban reménykednek, hogy az energetikai szektor más tagjánál kapnak munkát. Romániában is lassan bezár az összes szénbánya
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A völgy lakói egyetlen túlélési esélye a turizmus lesz, ha végre újra mernek utazni az emberek és lesz befektető az infrastruktúra kiépítésére
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP

Barcelona-Ferencváros 3:0 - galéria

A Barcelonát fogadta az FTC a labdarúgó Bajnokok Ligája csoportkörének ötödik fordulójában. A mérkőzést Budapesten a Puskás Ferenc Stadionban rendezték, a koronavírus-járvány miatt zárt kapuk mögött. A két csapat előző találkozóján a katalánok 5-1-re nyertek, a mostani mérkőzésen is magabiztosan győzte le a Barcelona 3-0-ra a Ferencvárost. A magyar bajnok a záró körben jövő kedden Kijevben lép pályára, ha idegenben legyőzi a Dinamót (vagy legalább négy gólt szerezve ér el döntetlent), akkor odaér a csoport harmadik helyére és tavasszal az Európa-liga egyenes kieséses szakaszában szerepelhet.

Szerző

Megosztás