Előfizetés

Nem engednek a jogállamiságból: Sassoli időt kér a német javaslat vizsgálatára

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.10. 18:24
Angela Merkel német kancellár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és David Sassoli, az Európai Parlament elnöke egyeztet
Fotó: OLIVIER HOSLET / AFP
Az Európai Parlament elnöke egyértelművé tette: nem fognak kapitulálni.
Az Európai Parlamentnek (EP) időre van szüksége, hogy megvizsgálja a soros német uniós elnökség jelenlegi javaslatát a jogállamisági mechanizmusról, mielőtt arról döntést hozna – jelentette ki David Sassoli EP-elnök, a csütörtökön kezdődött EU-csúcs előtti sajtótájékoztatóján. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy elégedett-e a német tanácselnökség valamint magyar és lengyel kormány között létrejött, a jogállami mechanizmussal kapcsolatos szerdai megállapodással, Sassoli leszögezte:
„Nem fogadunk el semmilyen változtatást azon az előzetes egyezményen, amelyet a parlament kötött a német elnökséggel.”

Kifejtette, hogy nagyon sokat dolgoztak az európai polgárok érdekében azon, hogy a hosszú távú uniós költségvetés és – a koronavírus-járvány okozta gazdasági károkat kiegyenlítő – helyreállítási alap pénzforrásainak kifizetése jogállamisági feltételekhez kapcsolódjon. – Ez a továbbiakban sem lehet kérdéses – mondta az elnök, aki reméli az uniós tagállamok vezetőinek sikerül olyan egyezségre jutnia, amelyhez az Európai Parlament is beleegyezését tudja adni.

Brexit: kedvezőtlenek az előjelek

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.12.10. 15:43

Fotó: AARON CHOWN / AFP
A háromórás brüsszeli halvacsora után is „igen széles a szakadék” az Európai Unió és az Egyesült Királyság álláspontja között a Brexit utáni együttműködés kérdésében.
Azoknak lett igazuk, akik nem vártak áttörést Boris Johnson brit kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerda esti brüsszeli vacsorájától. Ugyan hal is szerepelt étlapjukon – az előételként felszolgált kagylót rombuszhal követte –, ám sem a halászati kvóták, sem az egyenlő versenyfeltételek, sem a válást követő esetleges vitás kérdések jogi rendezése tárgyában nem született jelentősebb döntés. Pedig, ahogy ezt a brit média nem győzi eléggé hangsúlyozni, mindkettőjük számára mint egy falat kenyér kellene a megegyezés a sok keserűséget hozott év végén. A felek a tervezett kettő helyett három órát töltöttek egymás társaságában az „őszintének” nevezett eszmecsere során, de a szokásoktól eltérően még közös nyilatkozatot sem adtak ki. A Downing Street értékelése szerint „óriási szakadék” húzódik London és Brüsszel álláspontja között a három tisztázatlan kérdéssel kapcsolatban. Hozzátették, nem világos, áthidalhatóak-e a nézeteltérések. Mindenesetre az „utolsó” vacsoraként emlegetett szeánsz végén Johnson és Von der Leyen egy „véglegesnek” kikiáltott vasárnap esti határidőt tűzött ki a Michel Barnier és Lord (David) Frost vezette delegációk számára, melynek végére „szilárd” döntésnek kell születnie. Ha a deal addigra sem körvonalazódik, fel kell függeszteni az alkudozást és gőzerővel a december 31-i rendezetlen „ajtóbecsapásra” koncentrálni. Bár Boris Johnson egy évvel ezelőtti választási győzelmekor azt ígérte honfitársainak, hogy vezetése alatt nem kell állandóan a Brexitről beszélni, hiszen a megegyezést már csak „be kell tenni a sütőbe”, a három hét múlva esedékes végső búcsú előtt a koronavírus-pandémiával együtt a kilépés ügye nyomja rá a bélyegét a társadalmi életre. Csütörtök reggeli tévényilatkozataiban Dominic Raab külügyminiszter elmondta, bár a kormány komolyan veszi, hogy eljött a végső döntés pillanata, de hozzátette: ha az EU lényeges lépéseket tesz, akkor még jóra fordulhatnak a dolgok. Ursula von der Leyen azt írta a Twitteren, bár a tárgyalások folynak, az EU-nak fel kell készülnie egy megállapodás nélküli kilépésre.
A megegyezés látszólag legnagyobb akadálya, hogy az Egyesült Királyság minden olyan EU-tervet elutasít, ami a jövőben a brit törvények alkalmazkodását követelné, mert az a Brexit gerincének számító szuverenitás megsértésével érne fel. A versenyképesség területén az EU attól tart, hogy London újonnan kivívott szabadsága révén versenyelőnyt biztosít a brit vállalatoknak, vagy nem követné például a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat. A Brexit-megállapodás kimenetele az alsóházi képviselők téli szabadságát is érinti. Sir Lindsay Hoyle házelnök felkészítette a honatyákat arra, hogy 21-e helyett akár december 24-ig is elhalasztja a szünet kezdetét, ha addig nem tűzhető napirendre a deal vagy no-deal vitája. Ezt jobb megoldásnak tartja, mintha egy voksra vissza kellene hívni a Házat. A brit lakosságra alaposan ráijesztett a legnagyobb szupermarketlánc, a Tesco elnöke a BBC-nek adott interjújában. John Allan figyelmeztetett: ha nem jön létre a szabadkereskedelmi megállapodás, az emberek élelmiszerszámlája átlagosan 5 százalékkal emelkedhet. A behozatali vámok miatt a francia sajtok ára 40 százalékkal ugorhat meg. A kiskereskedők átállási nehézségei miatt 2021 elején előfordulhatnak ellátási zavarok. John Allan arról is tájékoztatott, hogy a Tesco az átlagosnál több friss terméket raktároz az áruhiány megelőzésére. Megnyugtató intézkedés viszont, hogy a szupermarketek a Brexittel járó ellenőrzések kikerülésével szállíthatnak az új évben is Észak-Írországba.

Mégsem lazít Szlovénia

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.10. 15:14
Szlovéniában másfél hónapja tömegközlekedés sincs
Fotó: Ales Beno / Anadolu Agency via AFP
Tanácstalan Ljubljana, mert nem csökken az új koronavírus-fertőzöttek száma, ami a szomszédos Horvátországban is egyre csak nő.
A szlovén kormány egyelőre nem enyhít a koronavírus-járvány megfékezésére hozott szigorú intézkedéseken, így marad a másfél hónapja tartó zárlat – írta a helyi sajtó csütörtökön. Bár a kormány azt tervezte, hogy szerdai ülésén lazít a korlátozásokon, ezt nem tehette meg az általa elfogadott ütemterv miatt, amelyben még múlt héten sávokat határoztak meg a napi új esetek, valamint a kórházban kezelt betegek számára vonatkozóan. A kabinet szombaton tárgyal az egészségügyi intézmények vezetőivel és a gazdasági ágazat képviselőivel, majd csak ezután dönt a korlátozások meghosszabbításáról vagy enyhítéséről. Egyre nagyobb ugyanis a nyomás Ljubljanán, hogy feloldjon néhány olyan, az üzletekre, a síközpontokra és a szolgáltatásokra vonatkozó korlátozást, amelyek elhagyása kevésbé kockázatos. Első körben részben újraindítanák a közösségi közlekedést, kinyitnák a múzeumokat, a könyvtárakat, a galériákat, a fodrász- és szépségszalonokat. Ehhez azonban heti bontásban 1350 alá kellene csökkennie az új fertőzöttek, valamint 1200 alá a kórházban kezelt betegek számának. Szlovéniában azonban a kormány által közzétett adatok szerint szerdán 1849-cel 91 922-re nőtt a fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 49 beteg, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 1949-re emelkedett. A diagnosztizált betegek közül 1258-an vannak kórházban, 189-en intenzív osztályon. 
A kávézók Horvátországban is üresek maradnak az idén
Fotó: Stipe Majic / Anadolu Agency via AFP
Eközben a szomszédos Horvátországban az elmúlt egy nap alatt rekordszámú, 4620 új fertőzöttet azonosítottak, a járvány kezdete óta megfertőződöttek száma ezzel elérte a 163 992-t. Az elmúlt napon 53-an haltak bele a betegségbe, a járvány halálos áldozatainak száma így 2420-ra emelkedett. Kórházban 2754 beteget ápolnak, közülük 269-en vannak lélegeztetőgépen. Horvátország két hete szigorított a korlátozásokon. Bezártak az éttermek, a kávézók, korlátozták az üzletek nyitva tartását és betiltották a karácsonyi vásárokat. A korlátozások egyelőre december 21-ig lesznek érvényben. Davor Bzinovic belügyminiszter, a válságstáb vezetője a sajtónak úgy nyilatkozott: ahhoz, hogy enyhíteni lehessen a korlátozásokon, csökkennie kell az újonnan fertőzöttek számának. Ez a szám azonban tovább nőtt, így az ünnepekre sem lehet a szabályok lazítására számítani.