Előfizetés

Csepeli HÉV: jövő augusztusig tart a vágányzár

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.12.10. 11:50

Fotó: Fülöp Norbert
Fél év hosszabbítás sem elég, ezért további két hónappal meghosszabbították a csepeli HÉV vonalán elrendelt vágányzárat az atlétikai stadion építése miatt.
Nyolc hónapos extra vágányzárat prognosztizál a MÁV-HÉV Zrt. a Nemzeti Atlétikai Stadion kivitelezése miatt. A céghez beérkezett beruházói kérelem alapján 2021. január elsejétől várhatóan augusztus 31-ig meghosszabbítják a vágányzár idejét, amely idő alatt a MÁV-HÉV Zrt. biztosítja a buszpótlást. A Boráros téri buszfordulót viszont a Budapesti Közlekedési Központ engedte át. A HÉV-pótlás így nem csak a csepelieknek okoz kényelmetlenséget a Kvassay hídnál való átszállás miatt, hanem a Boráros téren átszállóknak és az M3-as metró vonalának rekonstrukciója idején a Soroksári utat alternatív útvonalként használóknak is. A metrópótlás miatt ugyanis a november elejétől a lezárt szakaszt elkerülő és közvetlen belvárosi kapcsolatot biztosító 254M járat is ezen az úton közlekedik. Ráadásul a HÉV-pótlók végállomásának biztosítása miatt a BKK-nak már júniusban át kellett szervezni a Boráros tér forgalmi rendjét és egyes BKV járatok megállóit a végállomás egy távolabbi, utasforgalmi és üzemeltetési szempontból kevésbé előnyös pontjára kellett kitolni. Mindezek után érthető, ha a BKK november elején finoman rákérdezett a MÁV-HÉV Zrt-nél, hogy meddig tart még a pótlás. A november közepén megérkező meglehetősen szűk szavú válaszban csupán annyi állt, hogy „a vágányzár 2020. december 31-i befejezését nem tudják megerősíteni”. A BKK ezután már kissé vehemensebben kérdezett rá a dologra, lévén a december 5-ig el kell készíteni a januári forgalmi rendet. Erre kapták válaszul azt a tájékoztatást, miszerint a vágányzárat nyár végéig ki kell tolni a stadionépítés miatt. De mivel ez csak prognosztizálják, bármilyen időpont lehetséges. Az atlétikai stadion építése ugyanis jelentős csúszásban van. Egyelőre a bontással sem végeztek, holott már építeni kellene. Az egykori Vituki toronyházát ma robbantják fel. A BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. beruházási ügynökség MTI-nek adott tájékoztatása szerint a kivitelezési munka előkészítése során felmérték az 1976-ban épült VITUKI toronyházának állapotát is és arra jutottak, hogy nem hasznosítható, így el kell bontani. Ez senkit nem lepett meg. Az viszont váratlan húzás, hogy a bontásra 4,1 milliárdért szerződött Fejér-B.Á.L. Zrt. (Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége) és a Föld-Trans Kft. alkotta konzorcium hierarchikus bontási technológia helyett a robbantásos technológiát választotta. Az ok egyszerű: ezzel jelentős időmegtakarítást érhetnek el. (Az elbontás során a toronyépületet a Rákóczi híd felé, a hosszabbik oldalával párhuzamosan döntik el.) Az épületegyüttes 1864 négyzetméteres "lepényépületét" viszont hagyományos technológiával bontják el – tájékoztatta az MTI-t tegnap a beruházási ügynökség. A csúszás miatt azonban nem csupán a bontási technológiát kellett módosítani, hanem a naponta 40 ezer utast szállító H7-es HÉV vonalán elrendelt vágányzárat is meg kell hosszabbítani. Nem is kevéssel. A vágányzárat eredetileg a Kvassay híd halaszthatatlanná vált rekonstrukciója miatt rendelték el júniusban. Az eredeti menetrend szerint azonban december végén fel is oldották volna. Ezen idő alatt épült volna meg az atlétikai stadion beruházás részeként a HÉV-töltésen átvezetett alagútban futó két út is. Csakhogy a két munkát nem sikerült összehangolni, így az eredetileg félévesre tervezett vágányzár több mint egy évig tart. Ha minden jól megy. A csúszásról Borbély Lénárd, Csepel kormánypárti polgármestere is csak a Magyar Közlönyből értesült, rögtön írt is egy levelet Mager Andreának – a beruházásért felelős beruházási ügynükséget felügyelő tárca nélküli miniszternek - tájékoztatást kérve a vágányzár feloldásának új időpontjáról. A kerületi önkormányzat a Népszava kérdésére a múlt héten azt írta: nem kaptak választ. A csepeli vonalon is futó új járművek beszerzésére szeptember végén írt ki tendert a MÁV-HÉV Zrt. Első körben negyvenkét villamos üzemű, alacsony padlós motorvonatot vesznek, de ez a mennyiség opcionálisan további 12 járművel megtoldható. Becslések szerint a beszerzési ár bizonyosan százmilliárd forint felett lesz, vélhetőleg nem is kevéssel. A tender jelenleg az ajánlattételi szakasznál tart, amelyre az M2 és az M4-es metróvonalra szerelvényeket szállító Alstomot, valamint a MÁV budapesti elővárosi vasútvonalaira motorvonatokat gyártó Stadlert hívták meg. Az infrastruktúra kivitelezői tenderét azonban még jó ideig nem írják ki. Folyik a tervezés, de még nagyon sok az egyeztetésre váró részlet. 
Kapcsolódó
Csepeli HÉV: hat hónap ráadás

A Pfizer vakcinája kaphatja meg leghamarabb az engedélyt a magyar hatóságoktól

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.10. 11:32

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTVA
Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter éves meghallgatásán elmondta, a német-amerikai vakcina engedélyezése akár már az év végén is megtörténhet.
Szijjártó Péter a külügyi bizottságban tartott éves meghallgatásán azt mondta, nyugaton jelenleg öt vakcinafejlesztési projekt fut, Magyarország 17,5 millió darabot kötött le. Jelezte, kétszeri beadás szükséges, így ezt a számot mindig osztani kell kettővel, ha az egy főre jutó darabot meg akarjuk kapni. Kínában három gyártóval áll kapcsolatban a kormány, napokon belül innen is megérkezik a szükséges dokumentáció. A múlt héten pedig magyar szakemberek jártak Oroszországban, ahol megtekintették az ottani vakcinafejlesztés állását. Szijjártó Péter megvédte a lélegzettőgép beszerzéseket, mint mondta, a védőeszközöket mindenki Kínából akarta beszerezni, nagy küzdelem folyt a piacon, az egész világ sorban állt. A jó hír azonban az, hogy Magyarország nem maradt ellátatlanul, a lélegeztetőgép-darabszámot az operatív törzs határozta meg, a minisztérium feladata az volt, hogy ezeket beszerezze.
Szijjártó megítélése szerint teljesen új világgazdasági rend alakult ki, ahol komoly verseny zajlik a kapacitások újraelosztásáért. Magyarország ugyanakkor nyertese ennek a folyamatnak - hangoztatta.
A tárcavezető a meghallgatásán fontosnak tartotta kiemelni, hogy Magyarországon a segélyek helyett a munkahelyek biztosítására helyezik a hangsúlyt, ennek érdekében támogatják a beruházásokat. A társadalmi kihívásokról elmondta, amikor tavasszal beütött a járvány első hulláma, a teljesen ismeretlen és váratlan egészségügyi kihívás komoly riadalmat okozott, és szigorú intézkedések, korlátozások léptek életbe. A magyar államnak az volt a feladata, hogy minden külföldön lévő és hazatérni akaró magyarnak biztosítsa a lehetőséget a hazatérésre, és több mint 11 ezer embernek segítettek - idézte fel. Hozzátette, minden idők legnagyobb magyar hazatérési akciója volt ez, mindenkit hazahoztak, aki haza akart jönni. Szijjártó Péter a bizottság elnöke, Németh Zsolt (Fidesz) kérdésére elmondta: úgy tűnik, az ukrán kormányzat politikai fókuszában továbbra is a kárpátaljai magyarok fenyegetése áll, elfogadhatatlan, ami ott történik, a nyugati országok mégsem szólalnak meg az ügyben. Az uniós költségvetésről elmondta: az uniós források járnak a magyaroknak, mert hozzájárulnak az Európai Unió (EU) gazdasági teljesítményéhez, és Magyarország a csatlakozáskor megnyitotta a piacait. A vétó emelése európai szerződésekben rögzített jog, ezzel élt Magyarország és Lengyelország, és az a megállapodás, amelyet remélhetőleg a mostani csúcson elfogadnak, biztosítja, hogy politikai, ideológiai alapon Magyarországtól forrásokat nem lehet elvenni - jelentette ki. Több képviselő felvetésére a tárcavezető kiemelte: a kormány nemzetpolitikáját az a hozzáállás határozza meg, hogy megkérdezik a határon túli magyar közösségektől, mire van szükségük, és ők azt kérték, hogy gazdaságilag erősítsék meg a közösségeket, ennek megfelelően gazdaságfejlesztési programokat hajtanak végre. Gurmai Zita (MSZP) kérdésére közölte, a visegrádi csoportban (V4) a kölcsönös tisztelet alapjára helyezik az együttműködést, és természetes, hogy vannak kérdések, amelyekben nem értenek egyet, de nem bírálják egymást emiatt. Zsigmond Barna Pál (Fidesz) érdeklődésére elmondta: fel kellene gyorsítani a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációját. Juhász Hajnalka és Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselők felvetésére Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az EU-nak segítenie kellene, hogy minden ember ott tudjon maradni, ahol él, támogatnia kellene a megfelelő életkörülmények megteremtését. Ugyancsak több képviselő érdeklődött a magyar-amerikai kapcsolatok alakulásáról. A külügyminiszter kijelentette: a kölcsönös tisztelet alapján kívánnak közeledni mindenkihez a nemzetközi politikai térben. 

Vádat emeltek egy volt európai parlamenti képviselő ellen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.10. 11:13
Képünk illusztráció.
Fotó: PATRICK HERTZOG / AFP
Szegedi Csanád, a Jobbik korábbi képviselője költségvetési csalásért akár 10 évet is kaphat.
Akár tíz évet is kaphat Szegedi Csanád, volt európai parlamenti képviselő, aki ellen az ügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása nyomán indított eljárást. A lapunkkal megosztott vádirat szerint a volt képviselő 2009 és 2014 között a mandátuma gyakorlása során utazási költségtérítés jogosulatlan megszerzésével, parlamenti asszisztenseivel – részben fiktív – foglalkoztatási jogviszony létesítésével, a Brüsszelben fogadott látogatócsoportok – több esetben valótlan – költségei után járó támogatással összefüggésben, és kiadványok gyártására kötött – tényleges teljesítés nélküli vagy túlárazott – szolgáltatói szerződések révén, a támogatási összegek jelentős részének eltulajdonítása érdekében járt el.
Azaz a volt képviselő részben önállóan, részben az akkreditált parlamenti asszisztenseivel – és az érintett gazdasági társaságok ügyvezetőinek segítségével – az Európai Parlament illetékes szerveit megtévesztette, amellyel több, mint 155 millió forint vagyoni hátrányt okozott az uniós költségvetésnek.

Szegedi Csanád az eljárás során mindent tagadott, egyik társa ugyanakkor beismerő vallomást tett.