Előfizetés

Bayer Zsolt egy nap alatt jutott el a pedofília vádjától a teljes visszakozásig

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.05. 09:19

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A publicista szerint „ezen a térfélen” nem a büntető törvénykönyv alapján hozzák a döntéseket.
Miután Bayer Zsolt gyakorlatilag pedofíliával vádolta meg egykori „barátját és harcostársát” a Hír TV csütörtök esti műsorában, a kormányközeli Pesti Srácok pénteken a Magyar Hang munkatársát azonosította be az említett személyként. Azaz a lap szerint ő utazott Thaiföldre azért, hogy ott fiatalkorú fiúkkal is szexelhessen. A Magyar Hang később közleményben reagált a vádakra, amiben kijelentették, hogy kollégájuk „semmilyen törvénysértést nem követett el, soha nem létesített testi kapcsolatot kiskorúakkal, ezen túlmenően a magánélete senkire sem tartozik”. Hangsúlyozták, hogy Szájer József botrányát Bayer úgy facsarta ki, hogy ő került bajba, mert ha igaz is lenne állítása, akkor ő maga is bűnös lenne a hallgatása miatt. Nem kellett sokáig várni Bayer Zsolt újabb megszólalására, saját blogján válaszolt az ellenzéki lap közleményére. Bejegyzésében kijelentette, hogy félreérthették a szavait. A Fidesz 5. számú párttagkönyvének tulajdonosa azt írta, hogy „egykorvolt” barátjának és harcostársának készséggel elhiszi, hogy soha nem létesített szexuális kapcsolatot kiskorúval, kizárólag 18. életévét betöltött személlyel.
„Ugyanis nincs okom kételkedni a szavában. Nyilván az annak idején „fiatal fiúkról” szóló történeteket mi értettük félre – kétségtelen, hozzánk képest egy 18 éves fiú már akkor is „nagyon fiatal” volt”

– magyarázta.

Bayer Zsolt ezután arról írt, hogy „a hazudozók, a gonoszok és kretének hada” most már azt várja el, hogy ő magyarázkodjon, hogy miért nem jelentette fel egykori barátját. Megjegyezte, hogy amint azt több ellenzéki portál is megírta, nincs ilyen kötelezettsége az ügyben.
„De az igazság ennél bonyolultabb. És azzal kezdődik, hogy mi, itt, ezen a térfélen, ilyen esetben nem nézzük meg a büntető törvénykönyv vonatkozó passzusát, és nem annak alapján hozunk döntéseket. Hanem például a feljelentés fel sem merül. Amikor az általam meg nem nevezett egykorvolt barátom és harcostársam ezekről beszélt nekem, akkor ez számomra olyan volt, mint a gyónás. Hogy még patetikusabb legyek: egy barát vallomása. Ami szent, amivel nem élünk vissza, soha, semmilyen körülmények között. És tovább megyek: errefelé akkor sem élünk vissza egykorvolt barátok gyónásával és vallomásaival, ha a barátságnak vége, és az élet a lehető legtávolabb sodort bennünket egymástól – például a politikai paletta két ellentétes pólusán találtuk egyszer csak magunkat”

– fejtette ki Bayer Zsolt.

A publicista megjegyezte, hogy sajnálja, hogy így esett, de örül annak, hogy az érintett állítása szerint csak ők értették félre annak idején a szavait.

Engedett az EB-nek a kormány

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.12.05. 07:45

Fotó: SERGI REBOREDO / PICTURE ALLIANCE / DPA / AFP
Az Európai Bizottság elvárását teljesítette a kormány, amikor az Innovációs-, és Technológiai Minisztériumtól (ITM) a Miniszterelnökséghez szervezte át az uniós források felhasználásának felügyeletét – erősítette meg egymástól függetlenül a Népszavának két, a döntéshozatalra rálátó ITM-es forrás.
A több száz milliárdos büdzsét érintő, januárban hatályba lépő átszervezésről szóló kormányrendelet a keddi Magyar Közlönyben jelent meg. Egy névtelenséget kérő kormányzati forrás szerint az Európai Bizottság határozott kérése volt, hogy a kabinet hatalmi centruma vigye az ügyeket, mert az EB direktben akart tárgyalni a miniszterelnöki apparátussal. Ezt a kérést a magyar kormány zokszó nélkül teljesítette. „Mivel ez egy szakminisztérium, a Miniszterelnökség pedig egy csúcsminisztérium, hasznosabb, ha ott vannak az uniós források, mert hatékonyabbá teszi az egyeztetést a különböző szakterületek között” – beszélt az átszervezésről egy magas rangú ITM-s forrás. A kancellária vezetője, Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, Palkovics László kereste meg még szeptemberben, hogy az EU-s portfólió a Miniszterelnökségen lenne a legjobb helyen, hiszen a Modern Városok Program, és a regionális fejlesztés is ott van. Ugyanakkor 2010 óta ez már a sokadik átszervezés. A hivatalos indok mindig a hatékonyság volt, de ha megnézzük, hogy 2010 óta kik felügyelték a stratégiai fontosságú területet, akkor világossá válik, hogy más szempontok is szerepet játszhattak a miniszterelnök döntéseiben. A választási győzelem éppen az akkori hét éves uniós költségvetési ciklus félidejében érte a Fideszt, ezért nem nyúltak a Gyurcsány-Bajnai kormányoktól megörökölt, az uniós forrásokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ). Ugyanakkor a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá került az NFÜ, ami akkoriban a gazdasági hátországot irányító Simicska Lajos felségterülete volt. A költségvetési ciklus lezárásakor 2013-ban az uniós pénze fölötti diszponálás joga Lázár Jánoshoz, azaz a Miniszterelnökséghez került, később meg is szüntették az NFÜ-t. Lázár ekkoriban vált a Fidesz egyik legbefolyásosabb politikusává, a 2014-es választásokat követően valóságos vízfejjé vált a tárcája számos területet elvonva más minisztériumoktól. A politikus – máig tisztázatlan okok miatt – 2018-ra elveszítette a kormányfő bizalmát, viszont elkezdődött a korábbi Emmi-államtitkár, Palkovics László felemelkedése: többek között megkapta az uniós pénzek felügyeleti jogát.  Az ITM az utóbbi időben valódi csúcstárcává nőtte ki magát, mint az év elején megírtuk, ez a tárca költségvetésén is világosan látszik: idén 2077 milliárd folyik át az minisztériumon. Ebben az uniós pénzek nincsenek benne, azok önálló soron szerepelnek.

A fideszes melegek helyzete nem fog javulni

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.12.05. 07:20
A Budapest Pride-on így figurázták ki a Fidesz mellegellenes politikusait
Fotó: Népszava
A Szájer-ügy után sem valószínű, hogy a kormány részéről csökkenni fog a homofób megnyilvánulások száma – véli Ungár Klára.
A jobboldaliak túlnyomó többsége mérsékelten gondolkodik, és nem elutasító a melegekkel szemben. Azt akarjuk, hogy ennek látható jelei is legyenek – ezzel indokolta Aradi Gábor 2003-ban, miért hozott létre fideszes polgári kört melegek számára. A Népszabadságnak adott akkori interjújában hangsúlyozta, hogy „a politikai meggyőződésünk független a nemi identitásunktól”. A Sokszínű Magyarország Polgári Kört nem fogadták tárt karokkal. A polgári körök szervezését koordináló Hende Csaba elsőre nem is hitte el, hogy valódi kezdeményezésről van szó, és provokációnak minősítette a hírt. Aztán hiába derült ki, hogy a kör tényleg létezik: a szerveződést nem vették nyilvántartásba. Az indoklás az volt, hogy célkitűzései és léte nem egyeztethető össze a polgári körök tevékenységével. Végül az a megállapodás született, hogy mindenkinek jobb lesz, ha a melegek polgári köre inkább átalakul egyesületté. Mivel a Fidesz hozzáállása azóta sem változott, nem lehet csodálkozni azon, hogy eddig csak baloldali-liberális gondolkodású művészek, közéleti személyiségek, politikusok vállalták fel nyilvánosan, hogy melegek vagy leszbikusok. Ungár Klára volt fideszes, majd SZDSZ-es parlamenti képviselő az elsők között (2001-ben, az Élet és Irodalomban) „coming outolt”. – Szájer József ügye elsősorban arra világít rá, hogy milyen komoly problémákat és károkat okoz, ha valakinek rejtőzködnie kell – mondta Ungár Klára a Népszavának. Elképzelhetjük – tette hozzá –, mekkora lelki teher volt rajta, ha még kijárási tilalom idején sem tudott mit kezdeni a vágyaival. Mindenképpen érdemes olyan élethelyzeteket keresni, olyan városban élni, olyan pártban tagnak lenni, ahol nem kell bujkálni – folytatta. Amikor Szájer József vasárnap lemondott az EP-mandátumáról, azt írta, hogy „hosszabb ideje tartó gondolkodás végére tesz pontot”. Ungár Klára szerint utólag másfajta értelmezést is nyerhet az állítás: lehet, hogy Szájer nem is a politikai munkába, hanem a titkolózásba fáradt bele. Rendkívül mély bizalmi válság van a Fideszben. Könnyen elképzelhető, hogy még a miniszterelnök se tudta, mi a valódi oka Szájer lemondásának – jegyezte meg Ungár Klára. Éppen ezért most Orbán Viktor személyes dühöt is érez Szájerrel szemben. Hozzátette: ha valakinek fontos, hogy szabadon élhesse a saját életét, jól teszi, ha nagyon messzire elkerüli a Fideszt. Szerinte a történtek után sem lehet számítani arra, hogy a kormány részéről csökkenni fog a homofób megnyilvánulások száma és intenzitása. Ha pedig 2022-ben a Fidesz újra megnyeri a választást, még durvább támadások jöhetnek, „akkor már semmi sem állítja meg Orbánékat”. 2015-ben a miniszterelnök egyik homofóbnak tartott szövege késztette arra Ungár Klárát, hogy a közösségi oldalán melegként említse meg Szájer Józsefet és Kocsis Mátét, Józsefváros akkori fideszes polgármesterét. Szájer nem reagált, Kocsis viszont (mondván, hogy ő „nem buzeráns”) pert indított. Végül Ungár Klára győzött. A bíróság kimondta: önmagában nem sértő annak közlése, hogy valaki meleg – függetlenül attól, hogy az állítás fedi-e a valóságot. A „tabutörések” után általában szabadabb levegő árad a közéletbe – mondta lapunknak Takács Judit szociológus. Ungár Klárához hasonlóan azonban ő is úgy látja, jelen esetben nem valószínű, hogy a Szájer-ügy hatására javulni fog a magyarországi, azon belül a fideszes melegek helyzete. Takács Judit, aki társadalomkutatóként évtizedek óta foglalkozik az LMBTQ-közösséggel, felhívta rá a figyelmet: még az se biztos, hogy Szájer Józsefnek van meleg identitása. Ehhez a fogalomhoz ugyanis nem pusztán a szexuális vonzalom tartozik hozzá, hanem a melegség – legalább önmaga előtti – felvállalása is. A Budapest Pride szervezői felajánlották a Fidesznek, segítenek abban, hogy a párt LMBTQ-tagjai biztonságosan előbújhassanak és szabadon, hazugságok nélkül megélhessék önmagukat politikai munkájuk során. A Fideszben, úgy tűnik, akkor lehet magas pozíciókat elérni, ha vagy heteró vagy, vagy azt hazudod magadról, hogy heteró vagy – áll a Szivárvány Misszió Alapítvány közleményében. Egy ilyen politikai közösség pedig – mint az már a napnál is világosabban látszik – megnyomorítja a tagjait.