Előfizetés

Halálos fenyegetéseket kapott, nem nyilatkozik többet a brüsszeli orgia szervezője

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.04. 17:18
Az a bizonyos brüsszeli ház, baloldalt felül az eresszel
Fotó: LAURIE DIEFFEMBACQ / AFP
David Manzheley a Blikknek írt arról, hogy nem érzi biztonságban magát.
Azonnali hatállyal visszavonul a nyilvánosságtól David Manzheley, a brüsszeli orgia szervezője (amelyet követően Szájer József fideszes EP-képviselőt egy sikertelen menekülési kísérlet után, kábítószerrel a táskájában a belga rendőrség feltartóztatta) – derül ki a férfi Blikknek küldött közleményéből. Elmondása szerint halálos fenyegetéseket kapott, nem érzi biztonságban magát, és erre a lépésre ösztökélték azok a politikusok is, akiket – állítása szerint – korábban vendégül látott a bulijaikon. – Tiszteletben kell tartanom ezeket a politikusokat, hiszen mindannyian családos emberek, és mélyen rejtegetik nemi identitásukat – írta. Állítása szerint különösen nagy súllyal esett latba, hogy egy olyan korábbi vendégétől is fenyegetést kapott, aki – ahogy a férfi fogalmaz – „közvetlen kapcsolatban áll a lengyel igazságügyi miniszterrel”. Manzheley kitért arra is, hogy a „Lengyelországban és Magyarországon” róla felröppent „esetek” valótlanok, és szerinte arra szolgálnak, hogy őt megijesszék és elhallgattassák. – A továbbiakban nem fűzök semmihez kommentárt – zárta közleményét Manzheley. Ez utóbbival vélhetően arra utalt, hogy – mint arról lapunk is beszámolt – sajtóértesülések szerint David Manzheley egyben egy Lengyelországban csalásért körözött személy is. Manzheley, a lengyel lapok mellett eleinte a 444-nek is véletlen névegyezésről beszélt és határozottan tagadta, hogy azonos lenne azzal a lengyel férfival, akit ugyanígy hívnak és csalásért köröznek Lengyelországban.

A vétó miatt megroppanhat a lengyel kormány

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.12.04. 14:56

Fotó: WOJTEK RADWANSKI / AFP
Nyilvánvalóvá vált, mekkora ellentétek vannak a kérdésben.
Lengyelországból meglehetősen ellentétes üzenetek érkeztek, ami a vétót illeti. Míg a kormányszóvivő azt közölte, szándékuk változatlan, a Jog és Igazságosság (PiS) koalíciós partnerét a kormányban felelős miniszterelnök-helyettesként képviselő, Jaroslaw Gowin azt közölte, hajlandóak feladni a vétót, ha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendeletről kiad egy jogilag kötelező érvényű értelmező anyagot az Európai Bizottság és azt az állam- és kormányfők is támogatják a jövő heti EU-csúcson. Mindez nyilvánvalóvá tette, mekkora ellentétek vannak a kérdésben a lengyel kormányon belül. A Gazeta Wyborcza szerint a kormány kedden vitázott a kérdésről: itt Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, a Szolidáris Lengyelország nevű kis radikális párt vezetője azzal érvelt, hogy a jogállamisági mechanizmus arra lesz jó, hogy Lengyelországra rákényszerítsék a melegházasságot. Azzal is érvelt, hogy a piacról jobb feltételekkel lehet hitelhez jutni, mint az uniós alapból, illetve hogy Lengyelország és Magyarország felállíthat magának egy saját alapot, bár arra nem adott választ, ezt miből finanszíroznák és ez miért jobb megoldás a vissza nem térítendő támogatásnál. Gowin viszont úgy vélte, a vétó öngyilkos stratégia, mert az országnak szüksége van a pénzre, a jogállamisági mechanizmus jelenlegi formájában pedig nem jelent veszélyt a lengyel kormányra. Kaczynski szintén a vétó pártján áll, Mateusz Morawiecki miniszterelnök ugyan nem, de a politikus két tűz közé került. Gowin ezt követően média-offenzívát indított, ennek volt része a csütörtöki nyilatkozat. 
Kaczynskinek komoly dilemmát okoz, hogy az abortusz-döntés, a COVID második hullámának kezelése, illetve a recesszió miatt a kormány támogatottsága mélyponton van, az előrehozott választás a PIS-nek most biztos nem lenne jó, viszont akármelyik partner lép is ki a koalícióból a vétó-vita miatt, akár Ziobro, akár Gowin, a kormánytöbbség megszűnik. Ennek ellenére több minden is arra utal, hogy a lengyelek a kompromisszum felé mozdulnak el, amit az is jelez, hogy a kormánypárt, a PiS az ellenzéki Parasztpárttal kezdett tárgyalásokat a kormány támogatásáról a vétó esetleges feladása után. Ugyanakkor a Frankfurter Allgemeine Zeitung megerősítette: az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy a járvány gazdasági hatásait enyhíteni hivatott helyreállítási alapot Lengyelország és Magyarország nélkül is élesítsék. Mint a lap megjegyzi, Lengyelország ez esetben 23,1, Magyarország 6,2 milliárd eurós támogatástól esne el. A Bizottságnak gyors döntésre van szüksége, hogy a helyreállítási alap összegeit viszonylag hamar az érintett államok rendelkezésre bocsássák, a kifizetések várhatóan a jövő év végén kezdődhetnek el. Az egyik megoldás szerint a tagországok önkéntes garanciák vállalásával jutnának a pénzhez és nem az európai költségvetésen keresztül. A másik lehetőség pedig a megerősített együttműködés, amivel megtörhető az egyes tagállamok ellenállása. Bármelyik megoldás lép is életbe, a jogállamisági kritériumok megmaradnak – jegyzi meg a FAZ. A lap ugyanakkor rámutat: ez még nem oldja meg a következő hétéves költségvetés ügyét. Ám ha ebben nem lesz megállapodás, az is leginkább Varsót és Budapestet sújtja, mivel a tervezett 166 milliárd helyett csak 135-140 milliárd euróval támogatja az egyes projekteket.

Polgármester-gyilkosság miatt ítélték el azt a szlovák nőt, akit a Kuciak-ügyben felmentettek

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.04. 14:52

Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
Akárcsak a Szlovákiát megrengető újságíró-gyilkosság esetében, most is közvetítő-szerep miatt állt bíróság elé a vádlott.
Első fokon 21 év fegyházbüntetésre ítélte pénteken a besztercebányai különleges büntetőbíróság Alena Zsuzsovát – a szlovák újságíró-gyilkosság egyik felmentett vádlottját –, akit Bastrnák László volt ógyallai (Hurbanovo) polgármester 2010-es meggyilkolásának ügyében találtak bűnösnek – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. Zsuzsovát – akit Ján Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és barátnője közel három évvel ezelőtti, nagy botrányt és politikai viharokat is kiváltó meggyilkolása ügyében közvetítéssel vádoltak – szeptemberben felmentette az ügyben ítélkező bazini székhelyű különleges bíróság. A nő ellen azonban már akkor folyamatban volt egy másik bírósági eljárás a polgármester-gyilkosság ügyében, amelyben Zsuzsova ellen szintén közvetítés volt a vád. A besztercebányai különleges büntetőbíróság pénteken ugyancsak 21 év fegyházban letöltendő büntetésre ítélte a per másik két szereplőjét, Roman Ostruzlíkot a gyilkosság megrendelése miatt, illetve Vladimír Mosnárt, akit bűnrészességért ítéltek el a gyilkosságban. A gyilkosság tulajdonképpeni elkövetőjét, Stefan Kaluzt már korábban elítélték, ő már 25 éves fegyházbüntetését tölti. Bastrnák Lászlót, korábban már két alkalommal is megpróbálták megölni, mielőtt 2010-ben a saját háza előtt lelőtték. Zsuzsová és a másik két férfi, akikre pénteken a besztercebányai bíróság egyaránt súlyos büntetéseket rótt ki, végig és teljes mértékben tagadták bűnösségüket. Állításuk szerint a vád tanúi célirányosan hazudtak annak érdekében, hogy ily módon kerüljék el saját felelősségre vonásukat. Az ítéletek ellen a vádlottak és az ügyészek is fellebbeznek.