Előfizetés

Kormányinfó: Csak találgatás, hogy Szájer titkosszolgálati akció áldozata lett

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.12.03. 11:25
GULYÁS Gergely
Fotó: Kovács Attila / MTI
Vakcina előjegyzési kampányt indít a kormány, melynek keretében először a nyugdíjasoknak adnak lehetőséget a védőoltás beadására való regisztrációra.
Magyarország a koronavírussal fertőzöttek számát tekintve a tizenkettedik az Európai Unióban, az elhunytak számát tekintve „a európai átlagnál lényegesen kedvezőbb adatokkal rendelkezik. Az uniós adat 613, ehhez képest mi 526-al állunk az egymillió főre vetített elhunytak számában, bár napról napra szomorú rekordértékek születnek ezen a területen” – mondta az eheti Kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette, hogy a kormány azt reméli, hogy hamarosan tetőzni fog a járvány, ezt decemberre várják. A tesztek arányát illetően Gulyás megjegyezte, hogy a múlt héten Magyarországon végezték az ötödik legmagasabb számú szűrést. Ebben az adatban ugyanakkor nem szerepelnek a gyógyszertárakban elérhető gyorstesztek. A kancelláriaminiszter bejelentette, a kormány elindít egy vakcina előkészítési kampányt, melynek keretében a jövő héttől minden nyugdíjashoz postai úton eljuttatnak egy regisztrációs lapot, amit térítésmentesen lehet majd visszaküldeni. "Emellett elindul a vakcinainfo.gov.hu honlap is, amin keresztül bárki regisztrálhat majd az oltásra. A vakcina beadása továbbra is önkéntes alapon, államilag szervezett körülmények között történik majd" – mondta. Gulyás szólt arról is, hogy újabb két gyógyszergyártónál regisztrál a kormány koronavírus elleni vakcinára, amiből tisztán látszik, hogy minden lehetséges csatornát igénybe vesznek erre a célra. Gulyás Gergely kijelentette, hogy a jelenlegi járványügyi korlátozások december 11-ig maradnak fent, ezután új intézkedések jönnek, amikről a kormány járványügyi szakemberek, gazdasági szereplők, érdekvédők véleményét kikérve dönt majd. A kormányinfón szóba került Szájer József botránya is, mellyel kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor kiadott egy nyilatkozatot, amiben leszögezte, hogy amit az EP-képviselő tett, az összeegyeztethetetlen a Fidesz értékrendjével. Azt viszont Gulyás puszta találgatásnak nevezte, hogy Szájer lebukása mögött valamilyen titkosszolgálati akció állna. A kormány uniós költségvetési vétójával kapcsolatban Gulyás Gergely már „önmagában megdöbbentőnek” nevezte, hogy az Európai Bizottság migrációs akciótervet hozott nyilvánosságra, a járvány és a gazdasági krízis idején. Ráadásul az akcióterv a migrációt elkerülhetetlen folyamatnak tartja és az uniós migrácós biztos Ylva Johansson „szavazati jogot és lakhatást akar adni nekik”. (Ez valójában a bevándorlók társadalmi integrációjára vonatkozó terv - a szerk.) Gulyás Gergely szerint akik erre nemet mondanak, azokkal szemben akarja a Bizottság a jogállami kritériumokra hivatkozva csökkenteni a támogatásokat. Mivel ennek megakadályozására nincs más eszköz, nemet kell mondani a költségvetésre és a gazdasági akciótervre. "Nincs lehetőség kompromisszumra bevándorlás ügyében és a költségvetéssel kapcsolatban sem" – mondta a miniszter. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Néppárt harminc képviselője kezdeményezte Deutsch Tamás kizárását a frakcióból, Gulyás Gergely azt mondta, hogy megvárják, mi lesz a döntés az ügyben, annak fényében reagálnak majd. Demeter Szilárd cikkével kapcsolatban a kancelláriaminiszter kifejtette, a kormány semmiben nem ért egyet az írással, mert szerintük ma Magyarországon ízléstelen bármit is a nácizmushoz vagy a kommunizmushoz hasonlítani. Helyesnek tartják, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója visszavonta a cikkét és ezzel lezártnak tekintik az ügyet. Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely megerősítette, hogy Nagy Jánost, az agrártárca helyettes államtitkárát vették őrizetbe korrupció gyanújával. A miniszter szerint ez is bizonyítja, hogy „a korrupcióval szemben zéró tolerancia van”. Végül a Népszava kérdésére kifejtette, januárban és februárban minden egészségügyi dolgozó az emelt fizetését kapja már, a szolgálati jogviszonyról szóló törvény módosítására pedig nincs szükség, mert a végrehajtási rendeletek mindent pontosan szabályoznak.

Állami segítséggel állhat felszállópályára a debreceni reptér

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.03. 10:43

Fotó: Népszava
Orbánék 51 százalékos tulajdoni részt vásárolnak a Debrecen International Airport Kft.-ben.
A gazdaságfejlesztési és turisztikai céljainak elősegítése érdekében, a magyar állam 51 százalékos tulajdoni részt vásárol a Debrecen International Airport Kft.-ben - derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. A kormány a tranzakció érdekében már felhívta a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján - az innovációért és technológiáért felelős miniszter bevonásával - tegye meg a szükséges intézkedéseket a részesedés forgalmi értékének meghatározásához szükséges, a társaság független szakértő bevonásával történő pénzügyi és adójellegű, jogi és szakmai átvilágítása, a cégértékelés elvégzése érdekében. A Debreceni Nemzetközi Repülőtér fejlesztésére 2,354 milliárdot, a működtetésre évi 400 milliót, míg a repülőtéri tűzoltóságnak 700 millió forintot hagyott jóvá a kormány egy tavalyi döntése során. Orbánék akkor az innovációért és technológiáért felelős minisztert bízták meg, hogy készíttessen - a megtérülési számításokat is tartalmazó - részletes megvalósíthatósági tanulmányt a repülőtérről, majd azt terjessze a kormány elé. A debreceni az ország második legnagyobb repülőtere.

Nehéz lesz érvényteleníteni a Sargentini-jelentést

Halmai Katalin (Brüssszel)
Publikálás dátuma
2020.12.03. 10:37

Fotó: Fred Marvaux / Európai Parlament
Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka megalapozatlannak tartja a magyar kormány keresetét a Sargentini-jelentés érvényességének megsemmisítésére.
A luxemburgi székhelyű bíróság főtanácsnoka szerint nem állja meg a helyét a magyar kormány érvelése, amellyel a parlamenti állásfoglalás megsemmisítését kérte. Ezért Michal Bobek azt javasolja a testületnek, hogy utasítsa el a budapesti keresetet. Véleményét az EU Bíróságának nem kell követnie, de az ítéletek túlnyomó többsége megfelel a főtanácsnoki indítványnak. “Az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról szóló állásfoglalást” — népszerűbb nevén a Sargentini jelentést — 2018. szeptember 12-ikén fogadta el az Európai Parlament kétharmados többséggel. A határozat alapján még ugyanebben a hónapban elindult az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás a kormányok képviselőiből álló EU Tanácsban, amelynek a vége súlyos szankciók kiszabása lehet, ha a testület megállapítja, hogy fennáll a jogállam súlyos megsértésének veszélye Magyarországon. A folyamat azonban gyakorlatilag egyhelyben topog, mivel a tagállamok egyelőre nem akarják döntésre vinni a dolgot. A miniszterek többször véleményt cseréltek és meghallgatásra is sor került a magyarországi helyzetről, de a szavazásig, amely valószínűleg nem hozna egyértelmű eredményt, nem jutottak el. Magyarország kezdettől kifogásolta a parlamenti szavazás módját, és az Európai Unió Bíróságán keresett jogorvoslatot. Keresetében azt állítja, hogy a Sargentini-jelentésről szóló szavazás során az Európai Parlament súlyosan megsértette az Európai Unió működéséről szóló szerződés, illetve a saját eljárási szabályzatának irányadó rendelkezéseit. A szavazás során ugyanis az EP tagjai által leadott szavazatokba kizárólag az igen és nem szavazatokat számította bele, a tartózkodókat nem, ami a kormány álláspontja szerint ellenétes az említett előírásokkal. Az állásfoglalásra 448 képviselő igennel, 197 nemmel szavazott és 48 tartózkodott, ami csaknem 70 százalékos támogatottságot jelentett. Ha a tartózkodásokat is beszámították volna a leadott szavaztok közé, akkor csak 64 százalékos többség lett volna, ami kevesebb, mint a jóváhagyáshoz szükséges kétharmad, azaz a jelentés elbukott volna. A főtanácsnok szerint az EP eljárási szabályzata világosan fogalmazott, mert egyértelműen kizárta a tartózkodásokat a szavazásból. Az európai parlamenti képviselőket másfél nappal a szavazás előtt megfelelően tájékoztatták arról, hogy a tartózkodásokat nem fogják leadott szavazatokként figyelembe venni, tehát ezekre a szabályokra figyelemmel élhettek a szavazati jogukkal.