Előfizetés

Állami segítséggel állhat felszállópályára a debreceni reptér

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.03. 10:43

Fotó: Népszava
Orbánék 51 százalékos tulajdoni részt vásárolnak a Debrecen International Airport Kft.-ben.
A gazdaságfejlesztési és turisztikai céljainak elősegítése érdekében, a magyar állam 51 százalékos tulajdoni részt vásárol a Debrecen International Airport Kft.-ben - derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. A kormány a tranzakció érdekében már felhívta a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján - az innovációért és technológiáért felelős miniszter bevonásával - tegye meg a szükséges intézkedéseket a részesedés forgalmi értékének meghatározásához szükséges, a társaság független szakértő bevonásával történő pénzügyi és adójellegű, jogi és szakmai átvilágítása, a cégértékelés elvégzése érdekében. A Debreceni Nemzetközi Repülőtér fejlesztésére 2,354 milliárdot, a működtetésre évi 400 milliót, míg a repülőtéri tűzoltóságnak 700 millió forintot hagyott jóvá a kormány egy tavalyi döntése során. Orbánék akkor az innovációért és technológiáért felelős minisztert bízták meg, hogy készíttessen - a megtérülési számításokat is tartalmazó - részletes megvalósíthatósági tanulmányt a repülőtérről, majd azt terjessze a kormány elé. A debreceni az ország második legnagyobb repülőtere.

Nehéz lesz érvényteleníteni a Sargentini-jelentést

Halmai Katalin (Brüssszel)
Publikálás dátuma
2020.12.03. 10:37

Fotó: Fred Marvaux / Európai Parlament
Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka megalapozatlannak tartja a magyar kormány keresetét a Sargentini-jelentés érvényességének megsemmisítésére.
A luxemburgi székhelyű bíróság főtanácsnoka szerint nem állja meg a helyét a magyar kormány érvelése, amellyel a parlamenti állásfoglalás megsemmisítését kérte. Ezért Michal Bobek azt javasolja a testületnek, hogy utasítsa el a budapesti keresetet. Véleményét az EU Bíróságának nem kell követnie, de az ítéletek túlnyomó többsége megfelel a főtanácsnoki indítványnak. “Az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról szóló állásfoglalást” — népszerűbb nevén a Sargentini jelentést — 2018. szeptember 12-ikén fogadta el az Európai Parlament kétharmados többséggel. A határozat alapján még ugyanebben a hónapban elindult az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás a kormányok képviselőiből álló EU Tanácsban, amelynek a vége súlyos szankciók kiszabása lehet, ha a testület megállapítja, hogy fennáll a jogállam súlyos megsértésének veszélye Magyarországon. A folyamat azonban gyakorlatilag egyhelyben topog, mivel a tagállamok egyelőre nem akarják döntésre vinni a dolgot. A miniszterek többször véleményt cseréltek és meghallgatásra is sor került a magyarországi helyzetről, de a szavazásig, amely valószínűleg nem hozna egyértelmű eredményt, nem jutottak el. Magyarország kezdettől kifogásolta a parlamenti szavazás módját, és az Európai Unió Bíróságán keresett jogorvoslatot. Keresetében azt állítja, hogy a Sargentini-jelentésről szóló szavazás során az Európai Parlament súlyosan megsértette az Európai Unió működéséről szóló szerződés, illetve a saját eljárási szabályzatának irányadó rendelkezéseit. A szavazás során ugyanis az EP tagjai által leadott szavazatokba kizárólag az igen és nem szavazatokat számította bele, a tartózkodókat nem, ami a kormány álláspontja szerint ellenétes az említett előírásokkal. Az állásfoglalásra 448 képviselő igennel, 197 nemmel szavazott és 48 tartózkodott, ami csaknem 70 százalékos támogatottságot jelentett. Ha a tartózkodásokat is beszámították volna a leadott szavaztok közé, akkor csak 64 százalékos többség lett volna, ami kevesebb, mint a jóváhagyáshoz szükséges kétharmad, azaz a jelentés elbukott volna. A főtanácsnok szerint az EP eljárási szabályzata világosan fogalmazott, mert egyértelműen kizárta a tartózkodásokat a szavazásból. Az európai parlamenti képviselőket másfél nappal a szavazás előtt megfelelően tájékoztatták arról, hogy a tartózkodásokat nem fogják leadott szavazatokként figyelembe venni, tehát ezekre a szabályokra figyelemmel élhettek a szavazati jogukkal. 

Szájerről minden titkos­szolgálat tudta, hogy a nemi identitását tekintve hová tartozik

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.03. 09:42
Földi László
Fotó: TV2
Földi László, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója szerint aki ismeri a titkosszolgálatok működését, annak világosan kirajzolódik, hogy mi történt.
Azt valószínűsítem, hogy titkos­szolgálati művelet áldozata lett a magyar politikus, aki mint célszemély nyilván maga is tett azért, hogy ilyen helyzetbe kerüljön. Ez Szájer József részéről végzetes hiba volt – kommentálta Szájer József botrányát Földi László a Magyar Nemzetnek. Az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója úgy vélekedett, hogy „a kijárási tilalom elrendelése után indulhatott be a gépezet”, és azt követően már csak rá kellett venni Szájer Józsefet, hogy részt vegyen „az összejövetelen”. (A kormánypárti lap által összejövetelnek, a Fidesz-alapító politikus által pedig házibulinak nevezett szexorgián múlt pénteken ütött rajta a rendőrség Brüsszelben. A helyszínen főként férfiak voltak, akiket megbírságoltak a járványügyi szabályok megsértése miatt. Szájer József az ereszcsatornán menekült, de nem jutott messzire, és a rendőrök kábítószert találtak nála.)
– A magyar politikusról számomra teljesen nyilvánvalóan minden titkos­szolgálat tudta, hogy a nemi identitását tekintve hová tartozik, milyen közösségeket látogat. Vélhetően egy hasonló körökben mozgó ismerőse – megbízást teljesítve – egyszerűen elhívta a buliba. Az összejövetelen a megengedett létszám felett jelentek meg, tehát a jogszabályok megsértése azonnal megvalósult. Mivel Szájer József megpróbált elmenekülni, és az utcán tartózkodott, már a kijárási tilalmat is megsértette

– sorolta Földi László.

Az ablakon távozás szerinte egy kétségbeesett próbálkozás lehetett. 
– Ami azonban igencsak fontos, hogy az ügyben a drog is felbukkant. Ha elfogadjuk Szájer József állítását, amely szerint nem tudott a tablettákról, akkor a tiltott szereket valaki beletette a hátizsákjába. A műveletben részt vevők tehát biztosra mentek

– tette hozzá.

Azt Földi László is elismerte, hogy mindez csak spekuláció, de úgy fogalmazott, hogy aki ismeri a titkosszolgálatok működését, annak világosan kirajzolódik, hogy mi történt. Álláspontja szerint a további körülmények is ezt erősítik.
– Hiszen, mint már említettem, Szájer nemi identitása hosszú évek óta minden titkosszolgálati szerv előtt ismert tény volt. Az akció időzítése, illetve az, ahogy a sajtóban kiszivárogtatták az ügy részleteit, számomra teljesen egyértelművé teszi a történteket

– jegyezte meg.

Úgy látja, az időzítésre magyarázatot ad az, hogy a magyar–lengyel vétó miatt hatalmas az érdekellentét az unió egyes tagállamai között. Furcsának tartja azt is, hogy a magyar politikust beazonosíthatóvá tették, de a bulin részt vevő másik két diplomatát nem.
– A politikus lépre csalása egy igen komoly jelzés volt valahonnan, hogy vigyázat, sokat tudunk rólatok

– mondta Földi László.

Arra a kérdésre, hogy Szájer József zsarolható volt-e, azt felelte, hogy mivel minden társszerv tudott róla, nem igazán. 
– Nyugat-Európában a homoszexualitás inkább sikk, mint elítélendő dolog. De az adott körülmények között, a járvány miatt meghozott szigorítások miatt a politikus törvénysértéseket követett el, ami alkalmas volt a karaktergyilkosságra. Azt pedig ne felejtsük el, hogy Szájer József személyében az uniós területen legfelkészültebben mozgó politikusát veszítette el a Fidesz, ami hatalmas csapás a pártnak

– jelentette ki.

A Népszavának Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő azzal kommentálta az ügyet, hogy ha egy képviselő részt vesz egy szexpartin, ahol drogok is előkerülnek, az komoly biztonsági kockázatot jelenthet a képviselt országra nézve. Gulyás József, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának korábbi tagja is azt nyilatkozta lapunknak, hogy egy képviselő kettős életéről is tudnia kellene a kémelhárításnak. Szájer József vasárnap mondott le EP-mandátumáról, szerdán pedig már a Fideszből is kilépett a pártalapító.