Előfizetés

Szájer nem csak a politikai karrierjének, de több tízmillió forintnak is búcsút inthet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.03. 08:11

Fotó: Jean-Christophe Verhaegen / Európai Parlament
Nagyon sok pénzt bukik egy EP-képviselő, ha lemond a mandátumáról.
A botrányba keveredett Szájer Józsefet nem csak politikai károk érik, hanem mesés brüsszeli fizetésének is búcsút mondhat, miután lemondott európai parlamenti mandátumáról – írja az mfor.hu. Az EP-képviselők bérüket euróban kapják, nettó havi fizetésük eléri a 6962 eurót,
ami átszámítva 2,4 millió forintot jelent.

A Parlament 323 euró összegű juttatást fizet a képviselőknek szállásköltségeik és kapcsolódó költségeik fedezésére minden olyan napra, amikor a képviselő Brüsszelben vagy Strasbourgban hivatalos munkát végez. Ez az összeg a hotelszámlák, étkezések és minden más felmerülő kiadás fedezésére szolgál. Ez a 323 eurós napidíj 2019-ben még 102 ezer forintot ért, ma már napi 114 ezer forintot. Az általános költségtérítés pedig a képviselő parlamenti tevékenységéből eredő kiadások fedezésére szolgál, mint amilyen az irodabérlés, és ügyintézési költségek, telefon- és postadíjak, reprezentációs költségek, számítógépek és telefonok, konferenciák és kiállítások szervezése. Ennek havi összege 2020-ban 4563 euró, ami 1,6 millió forint. Mindezek mellett pedig a képviselők utazási költségeit is megtérítik. Mandátumuk lejártával még a képviselők a fizetésükkel egyenértékű, átmeneti juttatásban részesülhetnek annyi hónapon át, ahány évig hivatalban voltak. Szájer József 16 évig volt hivatalban, tehát még 16 hónapig kapta volna a fizetését, ha kitöltötte volna a mandátumát 2024-ig. 
Ő viszont lemondott az EP-képviselői tisztségről, így ezt a 38 millió forintot is elveszíthette.

Nyugdíj fronton is jelentős összegről kénytelen lemondani a fideszes politikus. Szájer József jelenleg 59 éves, a volt képviselők pedig 63 éves koruktól öregségi nyugdíjra jogosultak, a nyugdíj összege pedig a mandátum minden teljes éve után a tiszteletdíj 3,5 százaléka. Így a politikus a mai árfolyamon számított 2,4 millió forintos fizetésének nem a 70, hanem csak az 56 százalékát fogja kapni a 16 év mandátumban töltött idő után. 
Ez havi 1,6 millió forintos nyugdíj helyett havi 1,3 millió forintos nyugdíjat jelent.

Szájer József vasárnap jelentette be, hogy lemond EP-mandátumáról, a politikus akkor lelki terhekkel magyarázta döntését. Kedden a belga sajtó viszont arról számolt be, hogy a Fidesz-alapító múlt pénteken egy olyan szexpartin vett részt, amit a rendőrség számolt fel a járványügyi intézkedések megsértése miatt. Az orgián főként férfiak voltak. Szájer József a rajtaütéskor az ereszcsatornán menekült, de a rendőrség elkapta és kábítószert is talált nála. A kormánypárti politikus azóta a Fideszből is kilépett.

Orbán B-terve Trump után: Trump

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.12.03. 07:30

Fotó: CHRIS KLEPONIS / AFP / Picture-Alliance
A kormánykommunikációban folytatódni fog a Biden-adminisztrációt Soros Györggyel összemosni próbáló retorika.
„Trumpot túléli a trumpizmus! Ez a hosszú távú esélyünk! Bidennel nehéz lesz, de a remény hal meg utoljára…” – ezt a nagyon velős helyzetértékelést adta az Orbán-kabinet szempontjából lapunknak a Fidesz egyik, a magyar-amerikai kapcsolatokra rálátó politikusa. Forrásunk a washingtoni magyar nagykövetség egyik volt diplomatája szerint „egyike annak a négy embernek a kormány környékén, akik képesek elmagyarázni a magyar álláspontot a mindenkori amerikai elnök számára”. A már idézett politikus szerint az állomáshelyét több havi késéssel nemrégiben elfoglaló Takács Szabolcs washingtoni magyar nagykövetnek kettős feladata lesz: „kapcsolatépítés a trumpizmus híveivel, intézeteivel”, ezen kívül pedig természetesen meg kell próbálnia valamilyen működő viszonyt kialakítani a Biden-adminisztrációval, elsősorban természetesen a külügyminisztériummal. „Képesnek látom rá!” – írta lapunknak a politikus, ám árulkodó a prioritások sorrendje.  A tapasztalt diplomata, többszörös nagykövet Takács Szabolcs szakértelmét az ellenzék is elismeri, nem véletlen, hogy a parlament külügyi bizottságában is támogatták a kinevezését. Azonban azzal is mindenki egyetért, hogy többszörösen is nehezített pályán kell majd mozognia. Egyrészt azért, mert az elnökválasztási kampányban az Orbán-kormány, akárcsak 2016-ban, most is elköteleződött Donald Trump mellett. Nem csak a kormányfő tett Trumpot támogató nyilatkozatokat tett, de Szijjártó Péter egy kósza bírálatra válaszul a maga sajátos stílusában „felszólította” Joe Bident, hogy mielőtt a demokrácia magyarországi helyzetével foglalkozna, előbb tisztázza fia ukrajnai szerepét. A külügyminiszter a Republikánus Párt egyik ifjúsági szervezetének online kampányeseményén is vendégeskedett. A magyar miniszterelnök – mint azt cikkünk elején idézett forrásunk véleménye illusztrálta – Joe Biden győzelme után is elsősorban az Amerikában megbukott „trumpizmusban” hisz és információink szerint ennek a kormányzati kommunikáció a jövőben is hangot fog adni. Többször megírtuk, hogy az amerikai elnökválasztással kapcsolatban a magyar kormány magatartását egyfajta fatalizmus jellemezte: „ha Trump nyer, annál jobb, ha mégis jön Biden, így is, úgy is rossz lesz a magyar-amerikai viszony” – ez volt az általános hozzáállás és ebben forrásaink szerint nem is várható változás. Vagyis a kormánykommunikációban folytatódni fog a Biden-adminisztrációt Soros Györggyel összemosni próbáló retorika. Nem véletlen, hogy egy kormánytag kissé cinikusan úgy kommentálta lapunknak Antony Blinken várható külügyminiszteri kinevezését, hogy „nekünk már mindegy, de az külön jó, hogy Soros archívuma róla van elnevezve”. A Nyílt Társadalom Alapítvány budapesti dokumentumtárát a Sorossal jóban lévő Vera és Donald Blinken Archívumnak hívják, egyrészt adományuk, másként az egykori nagykövet és felesége által a magyar demokratikus átalakulásért tett szolgálataik elismeréseként. – Több, mint 73 millió ember szavazott Trumpra. Ők nem a Republikánus pártra, hanem Donald Trumpra voksoltak. Ez egy olyan tömeg, stabil politikai preferenciákkal, amelyik hosszú távon meghatározza majd az amerikai politikát. Mi erre építünk – magyarázta a kormányzati álláspontot lapunknak egy kommunikációs vezető. Tény, hogy sok elemző is a „trumpizmus” tovább élését várja. Példának azt hozták föl, hogy bár John McCain 2008-ban elbukta a választást Barack Obamával szemben, alelnökjelöltje Sarah Palin annak a Tea Party mozgalomnak volt az egyik legismertebb képviselője, amelyik akkor komoly változást hozott a Republikánus párt politikájában – jelentősen jobbra tolva azt. Most hasonló történhet a „trumpizmussal” is, bár az is tény, hogy Palin szerepe és jelentősége mára gyakorlatilag elenyészett. Mint egy gyakorló magyar diplomata megjegyezte, a Republikánus Párt első vonalát ma valóban a Trumphoz közel álló politikusok adják, vagyis racionális döntés továbbra is szoros kapcsolatot tartani velük, de az is könnyen előfordulhat, hogy „ezek az emberek idővel átnyergelnek majd valaki másra, akit igyekeznek felépíteni a következő választásra”. Egy háttérember véleménye szerint „Biden vagy közömbös lesz Magyarországgal szemben, vagy ellenséges. Orbán Viktor az utóbbit is ki tudja védeni, Brüsszel tíz éve edzésben tartja”.

Továbbra is meredeken emelkedik a világ fertőzöttjeinek a száma

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.03. 07:14

Fotó: Balázs Attila / MTI
Jelenleg mintegy 64,5 millió ember aktív koronavírus-fertőzött, míg egy nappal korábban 63 790 774 fertőzöttet tartottak nyilván – derül ki a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem csütörtök reggeli adataiból.
A világon 64 507 063 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 1 492 558, a gyógyultaké pedig 41 492 849 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint csütörtök reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 63 790 774 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 1 479 446, a gyógyultaké pedig 40 959 260 volt. A fertőzés 191 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 13 920 772 fertőzött volt eddig a napig, 273 368-an haltak meg, és 5 322 128-an meggyógyultak. Indiában 9 543 964 fertőzöttet, 138 648 halálos áldozatot és 8 973 373 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 6 436 650 fertőzöttről, 174 515 halálos áldozatról és 5 759 294 gyógyultról tudni. Oroszországban 2 327 105-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 40 630-ra, a gyógyultaké pedig 1 814 442-re emelkedett. Franciaországban 2 275 677 fertőzöttet, 52 822 halálos áldozatot és 167 915 gyógyultat tartanak nyilván. Spanyolországban 1 665 775 fertőzöttet és 45 784 halálos áldozatot regisztráltak. Az Egyesült Királyságban 1 663 467 a fertőzöttek száma, és 59 796-an haltak meg a betegségben. Olaszországban 1 641 610-en megfertőződtek, a halálos áldozatok száma 57 045, és 823 335-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Németországban 1 117 953 a fertőzöttek száma, 17 659 a halottaké, 789 564-en meggyógyultak. Lengyelországban 1 013 747 a nyilvántartott fertőzöttek száma, 18 208 a halottaké, 622 980-an felépültek a kórból. Iránban 989 572 fertőzöttet, 48 990 halálesetet és 688 054 gyógyultat regisztráltak. A Dél-afrikai Köztársaságban 796 472 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 21 709-en meghaltak, 734 305-en pedig felgyógyultak. Törökországban 700 880 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 14 129, a gyógyultaké 414 141. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 93 113 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4744 halálos áldozatot és 87 101 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.