Előfizetés

Nagyon eldurvult a járvány Amerikában

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.03. 06:48

Fotó: MEGAN JELINGER / AFP
Az elmúlt 24 órában több mint 2700-an haltak bele a Covid-19-be.
Április óta a legmagasabbra emelkedett az Egyesült Államokban a koronavírus okozta halálesetek napi száma, a baltimore-i Johns Hopkins egyetem szerdai közlése szerint az elmúlt 24 órában több mint 2731-en haltak bele a Covid-19-be, 195 121 új fertőzöttet azonosítottak, a koronavírus miatt kórházban kezeltek száma pedig meghaladta a 100 ezret. Robert Redfield, az amerikai betegségmegelőzési és -ellenőrzési központ (CDC) igazgatója úgy vélte, a vakcina érkezéséig "kemény tél" vár az országra. "Úgy gondolom, ezek lesznek az ország közegézségügyi történetének legnehezebb hónapjai" - jelentette ki az amerikai kereskedelmi kamarában tartott virtuális előadásán, és felszólította az embereket, tartsák be a járvány lassítása érdekében hozott rendelkezéseket, kiemelve a maszk használatát és a társadalmi távolságtartást. Aláhúzta azt is, hogy az ország egészségügyi rendszere rendkívüli mértékben leterheltté vált, és a fertőzés immár mindenhol jelen van. Az Egyesült Államokban eddig több mint 270 ezren haltak bele a Covid-19-be, a washingtoni egyetemen működő Egészségmérési és -fejlesztési Intézet(IHME) részéről pedig nem zárták ki azt sem, hogy - amennyiben az emberek nem tartják be a korlátozásokat - ez a szám március 1-re a 450 ezret is megközelítheti.

Elhunyt Franciaország korábbi elnöke

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.03. 06:15

Fotó: STEPHANE DE SAKUTIN / AFP
Valéry Giscard d'Estaing kilencvennégy éves volt.
Kilencvennégy éves korában meghalt Valéry Giscard d'Estaing volt francia elnök – jelentette be az Elysée-palota szerdán. A politikust novemberben szívelégtelenség miatt kórházba szállították, az alapítványa által kiadott közlemény szerint a koronavírus szövődményébe halt bele szerdán a Loire menti Authonban található otthonában. Végakaratának megfelelően temetése szűk családi körben történik. Az 1926-ban született Giscard d'Estaing Charles de Gaulle elnöksége alatt a pénzügyminisztériumot vezette, és harminc év után sikerült az ország költségvetését egyensúlyba hoznia. A jobboldali politikust 1974-ben választották elnökké. Az Európát a második világháború után újjáépítő kereszténydemokrata és centrista összefogás képviselőjeként reformpolitikájával hét éves mandátuma alatt alapvetően és tartósan átalakította a francia társadalmat. Hivatali ideje alatt született törvény a születésszabályozás és terhességmegszakítás jogáról, az alapfokú oktatás egységesítéséről, 21-ről 18 évre csökkent a nagykorúvá válás időpontja, a választójogi korhatár. Elnökként szorgalmazta a TGV (Train á Grande Vitesse), a nagysebességű vasút megépítését, a Minitel online szolgáltatás fejlesztését, támogatta az atomerőművek építését. 1975-ben ő kezdeményezte a világ legfejlettebb ipari államainak (a mai G7 csoport) létrehozását, és Helmut Schmidt német kancellárral - akihez a németül kiválóan beszélő Giscard-t személyes barátság is fűzte - közösen felkarolta a monetáris unió tervét. "Valéry Giscard d'Estaing egész életében az európai nemzetek közti kapcsolatok megerősítésén munkálkodott, a politikai életet sikeresen próbálta modernizálni és hatalmas intelligenciáját a legösszetettebb nemzetközi problematikák elemzésének szentelte" - írta Nicolas Sarkozy volt jobboldali államfő elődjéről a közösségi oldalakon közzétett megemlékezésében. Franciaország egy "olyan államférfit veszített el, aki a világra való nyitást választotta" - fogalmazott egy másik volt elnök, a szocialista Francois Hollande közleményében. "Az európai eszme elvesztette egyik alapítóját, Franciaország pedig egy olyan elnököt, aki a modernitást és a merészséget hozta el számára" - fogalmazott Richard Ferrand, a nemzetgyűlés elnöke. Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke szerint Giscard d'Estaing "egy válságban lévő Franciaország elnökeként az új szabadságjogok megteremtője és a technológiai haladás lelkes támogatója volt", míg Anne Hidalgo, Párizs szocialista polgármestere "a meggyőződéses európait" gyászolja. Valéry René Marie Georges Giscard d'Estaing a németországi Koblenzben született, apja az első világháború után francia megszállás alá került Rajna-vidéken volt tisztviselő. Gazdag arisztokrata és politikus család sarja, dédapja miniszter, nagyapja parlamenti képviselő volt. A második világháború alatt az ellenállási mozgalomban harcolt, 1951-ben szerzett diplomát a közigazgatási elitfőiskolán (École nationale d'administration), és az adóhivatalban kezdett dolgozni. Negyvennyolc évesen választották államfővé, 1974-ben ő számított a második legfiatalabb köztársasági elnöknek (nála fiatalabb csak az 1848-ban negyvenévesen megválasztott Charles-Louis Napoléon Bonaparte, a későbbi III. Napóleon volt.) 1977-ben megalapította az európai integrációt támogató Köztársasági Pártot, majd 1978-ban életre hívta a centrista Unió a Francia Demokráciáért (UDF) pártot. Francois Bayrou, az UDF jelenlegi elnöke szerint Valéry Giscard d'Estaing, "teljes generációk számára" hozta el a francia társadalom modernizációját, és "az összefogás hatalmas reményét" teremtette meg. A francia gazdaságra is kiható olajválság, a növekvő infláció, munkanélküliség azonban nem igazán kedvezett népszerűségének, amiként arisztokrata allűrjei, költséges síelései, afrikai elefántvadászatai és a közép-afrikai diktátorhoz, Bokassa császárhoz fűződő kapcsolata sem. Elvesztette első miniszterelnöke, az elnöki tisztségre pályázó Jacques Chirac támogatását is, és az 1981-es elnökválasztáson vereséget szenvedett a baloldal jelöltjétől, Francois Mitterrand-tól. A politikától azonban nem vonult vissza, 1989 és 1993 között európai parlamenti képviselőként az uniós integráció egyik leghatározottabb szószólója volt, 2001-2003-ban az ő elnökletével működött az EU (végül életbe nem lépett) alkotmányos szerződésének szövegét kidolgozó Európai Konvent. Korábbi köztársasági elnökként 1981 óta tagja a francia törvények alkotmányosságát ellenőrző testületnek, az Alkotmánytanácsnak. 2003-ban tagjai sorába választotta a Francia Akadémia, 2008 óta tiszteletbeli elnöke volt a brüsszeli székhelyű Atomium nemzetközi szervezetnek.

Egy észt diplomata is részt vett a brüsszeli orgián

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.12.02. 22:34
Szájer József
Fotó: Dominique Hommel / Európai Parlament
Ezt a tallinni külügyminisztérium erősítette meg a közleményében.
Egy észt diplomata is részt vett azon a múlt heti illegális brüsszeli partin, amelynek a belga rendőrség vetett véget – erősítette meg szerdán a tallinni külügyminisztérium.

A tárca közölte, hogy a diplomata saját elmondása szerint ott volt a pénteki összejövetelen, amelyet a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások megsértésével tartottak péntek este a belga fővárosban. A balti állam képviselője hozzátette, hogy a járványügyi intézkedések megsértése miatt előállították. Aari Lemmik észt külügyi szóvivő sajnálatosnak nevezte, hogy az összejövetelen magánszemélyként részt vevő diplomatájuk nem tartotta be a Belgiumban hatályos rendelkezéseket. Egyéb részletet azonban az ügyről nem tett közzé. Eddig tartott az MTI híre,
ugyanis egy sort sem írnak arról, hogy erről a buliról menekült az ereszcsatornán keresztül Szájer József, a Fidesz alapítója, az Alaptörvény megszövegezője.

Szájer, aki vasárnap még „lelki teherre” hivatkozva bejelentette, hogy az év végével lemond európai parlamenti mandátumáról, maga is elismerte, hogy részt vett az általa házibuliként emlegetett orgián, de azt tagadta, hogy a nála talált kábítószer az ő tulajdonában lett volna.